Iskolakultúra, 2009/2 (19. évfolyam, 7-12. szám)
2009 / 7-8. szám - SZEMLE - Somogyvári Lajos: Emlékezés - nemzet - identitás - Klebelsberg Kuno történelem- és nemzetfelfogása
lám konstruált és önkényes, vázlatos és továbbfolytatható, és az írás elemeinek más mintázatba rendezésével ettől eltérő történet is megalkotható. A klebelsbergi írások hívószavai napjaink politikai publicisztikájában újra és újra előbukkannak, gyakran megváltozott értelemmel és kontextusban, viszont hasonlóképpen a nemzeti-történelmi emlékezet meghatározó aspektusaira utalva. A kultuszminiszter által pártfogolt irányhoz képest más irányban indult el Magyarország fejlődése, de ez már egy másik történet. Jegyzet (1) Csak utalásképpen néhány szerző: Frank Ankersmit, Hayden White, Louis Mink, Reinhart Koselleck, Paul Ricoeur, Roland Barthes, Michel Foucault, Jan Assmann stb. Egymástól nagyon különböző tudományterületeken otthonosak ezen kutatók, ezért nem véletlen a „szellemtudományok” kifejezés használata. (2) Gyáni Gábor (2007, 90.) megfogalmazásában: „A modern nemzetté [...] válás folyamata [...] végletesen eltávolítja egymástól a jelent és a múltat.” Már a modern kor hajnalán él az a törekvés, „hogy a jelen lehetőleg teljes egészében felváltsa a múltat, hogy merőben új világot teremtsen annak helyébe.” Ez a fajta felfogás döntőnek bizonyul majd Klebelsberg munkáiban. (3) Ezért lehet ugyanolyan joggal beszélni Klebelsberg-kultuszról (lásd: Szabó, 1993, 29-31.), mint személyének kultúrdiktátorként való beállításáról. Az eltérő ideológiai nézőpontok máig akadályozhatják a politikus tárgyszerű értékelését. (4) Nem nehéz itt felismerni a konzervativizmus jelentkezését, de természetesen az organisztikus felfogás egyben egy régebbi hagyományhoz is kapcsolja az ilyen fajta gondolkodást: a kereszténység világképi örökségére gondolok. A későbbiekben feltárt bibliai párhuzamok is alátámasztják ezt a feltételezést. (5) S itt már el is érkeztünk a középkor három fő társadalmi rendjéhez (ordo): az imádkozók (oratores), harcolók (bellatores) és a dolgozók (laboratores) rendjéhez, melyek fölött az irányító szerepet az Isten kegyelméből uralkodó király látja el. Ez az 1000 éves gondolat természetesen absztrakció, de olyan absztrakció, mely rendkívül nagy hatással volt az európai gondolkodásra. (6) Időben eltérő művekről van szó, s nem beszélhetünk Klebelsberg műveivel való közvetlen egyezésről vagy utalásról, csupán egy általános jelenségről. Spengler műve, A Nyugat alkonya egyébként 1918- ban jelent meg, az írástudók árulása Bendától 1927- ben, s végül A tömegek lázadása, Gasset legismertebb műve, 1929-ben. (7) A bonyolult kérdéskör szociálpszichológiai hátteréhez lásd Hunyady György (1997) tanulmányát. A korban - főleg a 30-as, 40-es évek fordulóján - nagyhatású művek foglalkoztak a kérdéssel, csak utalásképpen: Prohászka Lajos (Vándor és bujdosó), Szekler Gyula (Három nemzedék, Mi a magyar? [ez utóbbinak Szekfír csak szerkesztője volt]), Karácsony Sándor, Kornis Gyula vagy Németh László írásai. (8) A „magyar nemzet szent és örök eljegyzése a magyar földdel a munka, művek révén.” (Klebelsberg, 1928, 147.). (9) Talán nem véletlen, hogy Beöthy Zsolt híres Volgai lovasának képe minduntalan illusztrációként kínálkozik a klebelsbergi példákhoz, egyetlen (de nagyon jelentős) különbséggel: a dualizmus korának magabiztos önazonosság-képe 1918, 1919 és 1920 után végleg megbomlani látszott. („Az ősidők homályából egy lovasember alakja bontakozik ki szemeink előtt, amint a Volga melléki pusztán nyugodtan áll és figyel [...] Nyugodt, nem fél és nem képzelődik [...] a messze pusztai képeken és erős világításban edzett szeme mindent világosan lát, amit emberi szem egy pontról láthat [...] A többiekért vigyáz és el van szánva mindenre [...] Várja a jövendőt és érzi, tudja, hogy a közös ügynek az ő erejére is szüksége lesz. Lelke ennek az erőnek érzetével s a fajtájához való ragaszkodással van tele.” [Beöthy, 1896, 1. o.] (10) Érdekes vizsgálódás lenne feltárni a korszak plakátanyagában mindennek a képi megjelenítését - lásd például az Ezer évig a Nyugatért című irredenta plakátot. (11) Feltámadás Makucskán című művében a falu temetőjében húsvét vasárnapján a halottak komolyan veszik a kiírást a kapun, miszerint: „Feltámadunk!” Az egzisztenciáját féltő lakosság és az országgyűlés először ért egyet valamiben: a feltámadásnak nincs jogalapja, így a feltámadást hatóságilag betiltják, a kormány pedig figyelőtornyokat létesít az országban, hogy a magyar falu sehol ne támadjon fel. (12) Erről a témáról írva gyakran szólt Klebelsberg az olasz példa követésének szükségességéről, ez (is) adott később alapot fasisztaként való megbélyegzéséhez. (13) Nemzetnevelés és nemzeti jellem gyakran szorosan összefonódó fogalmak a korban. (14) Nem véletlenül választotta Klebelsberg az irodalmi modernség egyik vezéralakját, Henrik Ibsent támadása célpontjául, művészeti ízlése általában konzervatív nézeteit tükrözte. (15) Nagy múltú és hatású gondolat ez, Nagyboldogasszony ünnepe, a Regnum Marianum és különböző népi elképzelések egymásba fonódására jó példa - Klebelsberg Kuno konzervatív reformpolitikájának egyik hagyományos (atavisztikusnak is nevezhető) eleme. A középkori ország és népének (máig ható) identifikáló tényezőjéről lásd még: Klaniczay, 2000; Tüskés és Knapp, 2001. 118