Állami Gimnázium, Jászberény, 1927

Iskolánk múltja A jászberényi magyar királyig állami József nádor reálgimnázium alap­ját Dósa Pál jászkerületi kapitány vetette meg az 1767. évben. Az alapít­ványból létesített római katholikus jellegű, két osztályos latin iskola egy ideig Jászapáti mezővárosban állott fenn (1767—1779) s innen került a jászkerület középpontjába. (1779.) A jászberényi latin iskola eleintén három osztályos királyi katho­likus kisgimnázium volt (1778—1788.), majd öt osztályos kir. kath. nagy­gimnázium (1788—1806.), utóbb hat osztályos kir. kath. nagygimnázium (1806—1822). De míg Mária Terézia, II. József és II. Lipót uralkodása idejében a költségek tetemes részét az országos tanulmányi alap fedezte, I. Ferenc kormányzása alatt teljesen a Jászságra hárult át a fenntartás terhe. (1822.) A jászok áldozatkészségére utalt kerületi katholikus nagygimnázium igazgatói és tanárai túlnyomó részben ferencrendi szerzetesek voltak, akik­kel a Jászkerület és Jászberény város az iskola kölcsönös ellátása ügyében évtizedeken át szerződéses viszonyban állott. (1822—1851.) A szabadságharcot követő önkényuralom alatt négy osztályúvá zsu­gorodott össze a kerületi gimnázium (1851—1865.) és csak az alkotmányos korszak tette lehetővé a felső négy osztály fokozatos megnyitását. (1865— 1868.) Az így újjászervezett jászkerületi ferencrendi katholikus, utóbb jász­berényi községi katholikus főgimnáziumban 1869. nyarán volt az első érettségi vizsgálat. Az államosítás kezdetei még az 1880-as évek közepe tájára esnek, de a magyar állam kezébe való végleges átvétel, 1896. szeptember 1. ha­tállyal, csak az 1897. év folyamán történt. A tanintézet jelenlegi, egy eme­letes új épülete 1889. aug. 28-án felszenteltetvén, abba az iskola az 1889­­—1890. tanév kezdetével költözött. Iskolánk eszerint az 1927—1928. tanévben fennállásának 161-ik esz­tendejét töltötte be, az 1924—25. tanév elejétől reálgimnáziummá alakult át.

Next