Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-12-07 / 98. szám
98 szám.1833. JELENKOR. Pest szombat december 7dikén. MAGYAR és ERDÉLY ORSZÁG Pozsony. A’ közelebbi napokban tartott kerületi öléseken kívül, mellyekben aáink felfogott törvényosztály munkálatbeli vizsgálatikat folytatgaták, dec. dikán mint orsz. ölésben ismét a’ sürgető fölirás ügye kerülvén rendre, arra nézve köz felkiáltással egy újabb üzenet javaslata fogadtatott el ’s a kalocsai káptalani küldött szónoksága mellett a’ fő RRhöz utasíttatott. Ezek hasonló egyezéssel szinte előbbi véleményüket pártolni ’s a’ fek. RRnek vissza üzenni határozók ra,hogy midőn ők (a’ fő RB.) a’ fölirás belső tartalmában ön meggyőződésük ellenére, sőt a’ nélkül, hogy annak alkalmas vagy szükséges létét általláthatták volna, csupán időnyereség miatt megegyeztek, a’ kölcsönös bizodalomnak adák jeleit ’s igy annál méltányabbul kívánhattak némelly szerkezetbeli változtatásokat, minthogy azok se törvény szavai, se sinórmértéke ; fölszólítják tehát ismét a tek. RR. azon módosítások elfogadására. Ez értelemben a’ nádori itélőmester még az ülés folyamában föltevén a’ választ , ez azonnal a’ nagymélt. fejérvári püspök ur vezérlete alatt a’ RR. táblájához alt is vitetett, mire az ülés mind két helyen eloszlott. Apostoli Felségünk oct. 23iki legfensőbb rendelésénél fogva Lesteiner János Küküllő vmegyében keblező szőkefalvai plébánost, továbbá Fogarassy Mihályt előbb az erdélyi nemzeti iskolák főfelügyelőjét, most pedig csász. kir. udva káplánt; valamint Boros Imre gyergyó sz. miklósi plebánust (az csíki székben) a’ károlyvári székesegyház tiszteletbeli kanonokivá méltóztatott kegyelmesen kinevezni; nov. 26iki legmagasb határozata szerint pedig Dercsényi János cs. kir. egyetemi udv. kamarai titoknoknak a’ florenzi Georgofili nevű földmivelet-kedvelő gazdasági (oeconomico-agraria) társaság által küldött levelező-tagi oklevél elfogadhatását megengedni. Szeged dec. sikán, Nov. 28, 29, 30 ik napjain, és ma tartatott sz. kir. városunknál a’ tisztujitás, Babarczy Imre kir. tanácsos , és Csongrád megyei alispán ur mint kir. biztos eldlülte alatt. Az egész ünnepélyes tett városunk nagyobb teremében, díszes csenddel ment végbe, melly alatt tartatott lelkes magyar beszédekből kitündöklött a’ koronás Fejedelmünk iránt hódolva buzgó köztisztelet, a’ szeretve tisztelt kir. biztos úrhoz viseltető valódi szerénységír bizodalom; választó közönségünk jó rendű szabadsággal páros titkos szavazása pedig megvalósítá ama’ jeles érzelmét, melly igazán viseli szivén a’ köz boldogitás szent czélját. Főbiránk Kiss József, több n. m. táblabiró, nevezetes szótöbbséggel hagyatott meg, érdemlett tisztében; polgármesterré lön: Petrovics János ; főkapitánnyá: Müller Ferencz; tanácsbeliekül megmaradtak: Hódy Imre, Pálfy János, Szluha Ferencz, Gerencsér János ’s Kolb József; most választottak : Lengyel Pál (előbb főjegyző), Tary Pál (előbb ügyvéd), Rózsa Imre (előbb ügyvéd, azután iktató) ’s Véber György (ügyvéd, később aljegyző); főjegyzővé kineveztetett : Petrovics István ; tiszteletbeli főjegyzői czímmel első aljegyzővé: Aigner Imre, másoddal Miskolczy István; tiszteletbeli aljegyzőkké pedig: Gerencsér Aloiz és Göcz János neveztettek ki ; tiszti főügyvéd lett Szilber Antal, al: Aigner Fentinand; tiszteletbeli alügyészek: Farkas János, Veszelinovics Balázs , Vankó J.nos; alkapitány: Kotolár Miklós, kapitányi segéd: Kolb Ádám; árvák atyja: Radoszlav Balázs, ellenőr: Rózsa József; benyújtva-