Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-08-02 / 62. szám
háborúk ’s lázadások színhelye volt, nem mintha e’ ház fejdelmei önkényesebben uralkodtak volna mint a’ Tudorok, hanem mivel a’ társaság haladásai közepett megállapodtak , ’s olly rendszabályokhoz ragaszkodtak, mellyeken a’ nemzet kiadott, ’s mivel a’ kormány szelleme a’ nép haladó szellemével nem egyezett. Ha a’ történet philosophia és példákkal tanítja a’ bölcseséget, könnyen átláthatjuk, mi nagy veszélyt hárított el a’ király az által, hogy tory kormányt nem választott. Nem szükség bebizonyítanunk, hogy ha az elhunyt yorking élne, ’s királyszékre jutott volna , békés újítás helyett véres lázadást értünk volna. York hg. hatalmas támasza volt a’ toryknak, ’s alatta, a’ sdik században megújultak volna azon szomorú jelenések, mellyeknek tanúja volt az ország a’ Stuartok alatt; mert igen hihető ’s valószínű, hogy York hg. a’ polgári ’s vallási szabadságot tágítani óhajtásnak ellenszegült volna. De a’ Gondviselés szabadelmü hazafi királyt adott az országnak, ki mint egykor Örzsébet éles-szeműen választá meg a’ korona szolgájit, ’s ha mondhatni, hogy az első franczia revolutio alatt III. György személyes charactere tartotta meg a’britt intézvényeket, még inkább mondhatni most, hogy a’ 2 dik franczia revolutio által okozott népingásban IV. Vilmos, mély belátásu bölcsesége menté azokat meg. — Utóbbi napokban a’ görög, portugál és spanyol követek, mint szinte Talleyrandig, mindennap tanakodtak Palmerston lorddal. Ezen környület, és a’porta felyívásti vonakodása a’ görög követnek nyilványos elfogadtatásától hihetőleg összeköttetésben áll. De azon kívül sem igen hajlékony a’ porta a’ görög kormánnyal ’s alattvalójival úgy bánni, mint önálló kormányt, ’s alattvalójit illetné (I. a’ mai török czikkelyt). — Azon fölirást, mellyet az alsóházi tagok Althorp lordnak benyújtottak, ’s Biellyben kérik, hogy mind a’ ministeriumban, mind az alsóházban előbbi helyét tartsa meg, 400 alsóházi tagnál több iró alá. Az aláírások között Hume ’s O'Connel neveit is olvashatni. (Ama’ fölirásnak, mellyet Grey grófnak nyújtottak be, alig volt 200 aláírója. Althorp I. ellen a’ tory lapok igen kikelnek, hogy lemondása ellenére ismét a’ kormányba lépett. Jul. 16ikán estve 5 órakor összeült a’ felsőház. Ellenborough 1. kérdést tett: mikor fog az ikandi csendbili-inditvány 3dszor fölolvastatni. A’ fordkanczellár felele: midőn véletlenül a’ St. James Jakot ehagyá, nemes barátja, Melbourne 1. ki most (első minister) kézcsókra még nem bocsáttatott, (a’ mit minden uj ministernek tenni kell). Ez azonban eddig már megtörtént, a’ kormány szerkezük, ’s ns. barátja holnap helyén lesz a’ parliamentben. Londonderry marg. kérdés valljon az eddigi kincstári kanczellár még mindig jobb kezet a‘ ministeriummak. (Grey gr. minapi kifejezése szerint) a’ parliamentben történt nyilatkozások daczára? Richmond hg. a’kérdőt rendre szólította, minthogy az alsóház más nap fog ismét összeülni, ’s nem illenék illy hivatalos közléseket a’ felsőháznak tenni előbb. De a’ fordkanczellár nyilványítá:épen nem átallja kimondani , hogy ns. barátja (Althorp 1.) még mindig kincstári kanczellár, ’s minden ministerium jobb keze teend, mellyben részt vesz. Londonderry mary. kérdé tovább: ha valljon az isméti belépés miatt (Althorp 1.) Northhamptonshireben uj választás alá fogja e magát vetni ? A’ lordkanczellár viszonyzá: Althorp 1. ugyan lemondását benyujtá, de az első minister kiléptekor illy elbocsátás soha sem fogadtatik el, mig az uj ministerium feje ki nincs nevezve. Mivel tehát a’ lord ezen uj ministeriumhoz csatlakozik, a’ dolog lényegesen megmásul. Azért nem volt a’ kabinet is soha föloszolva. A’ felsőházban jul. 17dikén jelenti a’ lordkanczellár, hogy követk. hétfőn a’ szegényi bili másod fölolvastatását fogja javaslatba hozni. — Kérdezé azután Rolle lord: ha szándéka e a’ ns. viscountnak (Melbourne) még ezen parliamentülésben indítványt előterjeszteni a’ dissentereknek az egyetemekhez bocsáttatásuk iránt? Mire Melbourne 1. megjegyzé, hogy illy indítvány már az alsóház előtt van, ismét Rolle I. azt akará tudni: valljon Melbourne ezen indítványt támogatni fogja e? E’ kérdésre hangos kaczaj támadt, ’s Melbourne 1. nem felelt rá. Ellenborough kérdezé : mikép áll az izlandi kénytető bili? ’s Melbourne, az uj első minister halk hangon viszonyzá, hogy a kormány azzal a’ felsöházban tovább előlépni nem szándékozik, hanem helyette módosítást javaslani az izlandi nyugtalanságok elnyomatására, az eredeti indítvány három záradékai kihagyatásával. E’ jelentés nagy megindulást okozott a’házban, ’s heves vita kerekült belőle. Wicklow gr. fölkelvén mondá, hogy mióta szerencséje van e’ házban ülni, ministeri jelentést nagyobb csudálkozással még nem fogadott, (tetszés). Meg nem foghatni, mikép nyilványíthatják ugyanazon személyek, kik mintegy tíz nap előtt olly hathatósan kívánták a kénytető bili elfogadtatását, hogy most e’ rendszabással föl kell hagyni, (tetszés). Ennyi állhatatlanság, ingadozás, ’s az elven (princípiumon) táladás e’ házban még nonfzörtent. (tetszés). Csak néhány nap előtt jött a’ ns. gróf, ki akkor a kormány feje volt, e’ házba jelenteni, hogy tiszthelyéről kénytelen lemondani, mert a’ kormány néhány tagjai gyalázatosan megcsalták őt. (tat