Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-08-02 / 62. szám

háborúk ’s lázadások színhelye volt, nem mintha e’ ház fejdelmei önkényesebben uralkodtak volna mint a’ Tudorok, hanem mivel a’ társaság hala­dásai közepett megállapodtak , ’s olly rendszabá­lyokhoz ragaszkodtak, mellyeken a’ nemzet kia­dott, ’s mivel a’ kormány szelleme a’ nép haladó szellemével nem egyezett. Ha a’ történet philo­­sophia és példákkal tanítja a’ bölcseséget, kön­nyen átláthatjuk, mi nagy veszélyt hárított el a’ király az által, hogy tory kormányt nem válasz­tott. Nem szükség bebizonyítanunk, hogy ha az elhunyt yorki­ng­ élne, ’s királyszékre jutott vol­na , békés újítás helyett véres lázadást értünk volna. York hg. hatalmas támasza volt a’ toryk­­nak, ’s alatta, a’ sdik században megújultak vol­na azon szomorú jelenések, mellyeknek tanúja volt az ország a’ Stuartok alatt; mert igen hihe­tő ’s valószínű, hogy York hg. a’ polgári ’s val­lási szabadságot tágítani óhajtásnak ellenszegült volna. De a’ Gondviselés szabadelmü hazafi ki­rályt adott az országnak, ki mint egykor Örzsé­­bet éles-szeműen választá meg a’ korona szolgá­­jit, ’s ha mondhatni, hogy az első franczia revo­­lutio alatt III. György személyes charactere tar­totta meg a’britt intézvényeket, még inkább mond­hatni most, hogy a’ 2 dik franczia revolutio által okozott népingásban IV. Vilmos, mély belátásu bölcsesége menté azokat meg. — Utóbbi napok­ban a’ görög, portugál és spanyol követek, mint szinte Talleyrand­ig, mindennap tanakodtak Pal­merston lorddal. Ezen környület, és a’porta felyí­­vásti vonakodása a’ görög követnek nyilványos elfogadtatásától hihetőleg összeköttetésben áll. De azon kívül sem igen hajlékony a’ porta a’ görög kormánnyal ’s alattvalójival úgy bánni, mint ön­álló kormányt, ’s alattvalójit illetné (I. a’ mai tö­rök czikkelyt). — Azon fölirást, mellyet az al­sóházi tagok Althorp lordnak benyújtottak, ’s Biellyben kérik, hogy mind a’ ministeriumban, mind az alsóházban előbbi helyét tartsa meg, 400 al­sóházi tagnál több iró alá. Az aláírások között Hume ’s O'Connel neveit is olvashatni. (Ama’ fölirásnak, mellyet Grey grófnak nyújtottak be, alig volt 200 aláírója. Althorp I. ellen a’ tory la­pok igen kikelnek, hogy lemondása ellenére is­mét a’ kormányba lépett. Jul. 16ikán estve 5 órakor összeült a’ fel­sőház. Ellenborough 1. kérdést tett: mikor fog az ikandi csendbili-inditvány 3dszor fölolvastatni. A’ fordkanczellár felele: midőn véletlenül a’ St. Ja­mes Jakot ehagyá, nemes barátja, Melbourne 1. ki most (első minister) kézcsókra még nem bo­csáttatott, (a’ mit minden uj ministernek tenni kell). Ez azonban eddig már megtörtént, a’ kor­mány szerkezük, ’s ns. barátja holnap helyén lesz a’ parliamentben. Londonderry marg. kérdés valljon az eddigi kincstári­ kanczellár még mindig jobb keze­t a‘ ministeriummak. (Grey gr. minapi kifejezése szerint) a’ parliamentben történt nyi­latkozások daczára? Richmond hg. a’kérdőt rend­re szólította, minthogy az alsóház más nap fog ismét összeülni, ’s nem illenék illy hivatalos köz­léseket a’ felsőháznak tenni előbb. De a’ ford­­kanczellár nyilványítá:­épen nem átallja kimon­dani , hogy ns. barátja (Althorp 1.) még mindig kincstári­ kanczellár, ’s minden ministerium jobb keze teend, mellyben részt vesz. Londonderry mary. kérdé tovább: ha valljon az isméti belépés miatt (Althorp 1.) Northhamptonshireben uj vá­lasztás alá fogja e magát vetni ? A’ lordkanczel­­lár viszonyzá: Althorp 1. ugyan lemondását be­­nyujtá, de az első minister kiléptekor illy elbo­csátás soha sem fogadtatik el, mig az uj minis­terium feje ki nincs nevezve. Mivel tehát a’ lord ezen uj ministeriumhoz csatlakozik, a’ dolog lé­nyegesen megmásul. Azért nem volt a’ kabinet is soha föloszolva. A’ felsőházban jul. 17dikén jelenti a’ lord­­kanczellár, hogy követk. hétfőn a’ szegényi bili másod fölolvastatását fogja javaslatba hozni. —­­ Kérdezé azután Rolle lord: ha szándéka e a’ ns. viscountnak (Melbourne) még ezen parliament­­ülésben indítványt előterjeszteni a’ dissentereknek az egyetemekhez bocsáttatásuk iránt? Mire Mel­bourne 1. megjegyzé, hogy illy indítvány már az alsóház előtt van, ismét Rolle I. azt akará tudni: valljon Melbourne ezen indítványt támogatni fog­ja e? E’ kérdésre hangos kaczaj támadt, ’s Mel­bourne 1. nem felelt rá. Ellenborough kérdezé : mi­kép áll az izlandi kénytető bili? ’s Melbourne, az uj első minister halk hangon viszonyzá, hogy a­ kor­mány azzal a’ felsöházban tovább előlépni nem szán­dékozik, hanem helyette módosítást javaslani az izlandi nyugtalanságok elnyomatására, az eredeti indítvány három záradékai kihagyatásával. E’ je­lentés nagy megindulást okozott a’házban, ’s he­ves vita kerekült belőle. Wicklow gr. fölkelvén mondá, hogy mióta szerencséje van e’ házban ülni, ministeri jelentést nagyobb csudálkozással még nem fogadott, (tetszés). Meg nem foghatni, mikép nyilványíthatják ugyanazon személyek, kik mintegy tíz nap előtt olly hathatósan kívánták a kénytető bili elfogadtatását, hogy most e’ rendsza­bással föl kell hagyni, (tetszés). Ennyi állhatatlan­­ság, ingadozás, ’s az elven (princípiumon) tála­­dás e’ házban még nonfzörtent. (tetszés). Csak néhány nap előtt jött a’ ns. gróf, ki akkor a kor­mány feje volt, e’ házba jelenteni, hogy tiszt­helyéről kénytelen lemondani, mert a’ kormány néhány tagjai gyalázatosan megcsalták őt. (tat­

Next