Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-01-07 / 2. szám
számítások után semmi kétséget sem szenved a’ vállalat jó sükere, ’s így a’ Makowicz által kiadandó részvényeknek jó kebete leend. PORTUGÁLIA: Lissaboni tudósítások szerint, d. Miguelnek Orestesnél mutatkozott hajóhadát sehol sem látták ugyan többé, de mivel a’ fővárosban szinte közhiedelemmé vált, hogy d. Miguel Bayonne-on keresztül d. Carlos táborába megérkezett, mindenek figyelme folyvást nagy feszültségben volt az ujabbi hírekre nézve. Ugyane’tudósítások szerint, még folyvást bizonytalan a’ követválasztások sükere, ’s átalányosan nem határozhatni meg: valljon ministeriumi részre hajlik e a’ többség, ’s ha ellenkező esetben a’ ministerek lemondanának, valljon találkoznék e helyükbe férjfiu, ki magát a’ mindenható nemzetőrség alázatos szolgájává tenni készkednék ? Általában, úgymond a’ levelező, már csordultig telt a* zavargás pohara, ’s igen nehéz volna meghatározni, miként leend az kiürítve. Annyi minden esetre bizonyos, ’s ebben minden párt megegyez, hogy a’ dolgok jelen állapotja csak ideiglenes. Portoi közlemények szerint, az itteni kereskedők folyvást ’s makacsul ellenszegülnek a’ portai bor kivitelét akadályzó vámrendeletnek, úgy annyira, hogy ha az e’ tárgyban a’ kormányhoz küldött választmányuk fáradozásinak óhajtott sükere nem leend, sőt talán erőszakkal is ki akarnák csikarni ez adót, készek lesznek raktáraikat bezárni, a mi által mintegy 5 —5 ezer ember maradna kenyér nélkül) ’s bevárván a’ cortesgyülés - megnyitást , ezekbe terjeszteni föl ügyöket, hol annyival kedvezőbb fogadtatást reméllhetnek, mivel követjökül Passost választék testvérestül, kik mindketten nagyhatású, köztiszteletben álló férfiak. De különben is rokonérzetre számolhatnak a’ főváros polgárinak nagyobb részénél is, mi leginkább az itteni nemzetőrséghez intézett portai fölszólitásra általuk adott következő válaszból is kitetszik: „Minden fegyverzetű nemzetőrség, a’fegyvertári zászlóalj és Lissabonnak egyéb ideiglenes zászlóaljai, megindulva azon nemes hazafiai ’s valóban alkotmányszerü nyilatkozás által, mellyel a’ katonák és polgárság, mint az „örök város“ (Porto) nemzetőrségét alakítókötőnek: tudomásul adjuk, hogy Lissabonnak minden nemzetőrségi testületeit ugyanazon buzgalom lelkesíti. A’ portugálok soha sem feledhetik el a’ lusitaniai Trójának, a’ 19dik század Saguntumának jeles tetteit; ’s habár az által megérdemlő is ez az örök város nevezetét, hogy a’ portugáli Nérót, a’ királyszék ’s nemzeti szabadság kevély bitorlóját (Miguelt) legyőzte, mégis mindegyre maradt fen számára új dicsőségi pálya azon esetben, ha újabb szörnyetegek szándékoznának bennünket lánczra fűzni, akármilly politikájok leendne is különben. Mi biztosítást nyújthatunk azon testület nevében, mellynek képviselőji vagyunk, hogy Porto, Lissabon, ’s az ország minden más városi egyhangúlag és szigorúan elhatározottak leendünk, a’ minket igazgató alaptörvényt, a’ cortes által szükségesnek találtatandó módosításokkal, úgy szinte az alkotmányos királyné székét ’s nemzeti szabadságunkat föntartani. Költ ’s a’ t. (Aláírásokkal ellátva.) Egy, a’ királyné aláírásával m. évi dec. Örül költ végzemény szorosan tiltja minden portugálinak a’ rabszolga-kereskedést, ’s büntetésül börtönt és bírságot szab a’ benne részesülendőkre. Az olly hajócselédek pedig, kiket e’ végre használt sajkák födelén fognak el, négy évig lesznek kötelesek szolgálni a’ tengerészetnél minden legkisebb zsold nélkül. — A’ Diario do Governo több végzeményt közöl La da Bandeira hadministertül, mellyek részint a’katonaság új rendezését ’s 8700 ujoncz-kiállitást, részint a’ pénzügyet, bányászatot, nyilványos oktatást, igazság-szolgáltatást ’s a’ t. tárgyazzák. — Lissabon főváros részérül mind olly követeket választának a’ cortesgyiílésre, kik az utóbbi történetekben nép emberei valának ’s kitűnő szerepet játszottak.• Minho tartományban élénken üldözi a’ nemzetőrség ’s katonaság a’ miguelpárti csapatokat. SPANYOLORSZÁG Azon végzemény , melly, a’ kormánynak a’ személyes szabadság korlátozására rendkívüli fölhatalmazottságot tulajdonit, még nincs kihirdetve. A’ cortes némelly toldalékot akar hozzá adni ; de a’ személyes szabadság csorbulásit már eleve is megtörténteknek tekinthetni. E’ szempontból nyujtá be lemondását Donato Cortes az alkotmányos jogtudomány tanítója, tüstint a’ nevezett czikk megszavaztatása napján. — A’ dec. 1 Oki ülést az 182ki alkotmány változtatása rostálgatásával kezdé meg a’ cortes, ’s az efölötti viták dec. 15kén és 16kán is folytak. A’ 1 Oki ülésben többi közt panaszlag emlité Gonzales Alonzo, hogy az alkotmány-változtatási biztosság a’ vallási türelmet indítványba nem hozá,’s az alkotmány idik czikkére nézve változtatást nem javasolt, hol az mondatik, hogy „a’ spanyol nép vallása a’ romai katholica, egyetlen igaz hit maradand, mellyet a’ nép védelmezni fog, ’s minden más hitgyakorlást tilalmazand.“ Szavainak azonban nem lenn hatása. A’ töki ülésben jutalomosztási határozanak Bilbao hős védei számára. Ugyanekkor azon nehézségét terjeszté elő Rodriguez Real, barcelonai követ, hogy a’ pénzügyminister Bayonneban rendelt meg 6000 darab katonaköntöst, nem pedig valamelly spanyol háznál, mi a’ honi ipar ’s keresetmód csökkenésével jár. A’ f6ki titkos ülésben Alaix engedetlensége jőve kérdésbe a’kormánynak azon indítványával, hogy hazaárulónak hirdettessék,mit azonban a’ cortes megtagadott Ez ülésben elfogadók a’ két kamra-fölállitást rendelő indítványt, mellynek tartalma igy szól: Al cortes két testületből álland, melly a’ törvényhozó hatalmat együtt gyakorlandja, s egymástól tagjai fölhatalmazottsága, kineveztetésök módja ’s foglalatosságaik tartóssága által különbözetül; de e’ testületek egyike sem leend szabaditékos (privilegiált) vagy örökös. Az indítvány első két szakasza 126 szóval 11 ellen, az utólsó pedig 104es 14 ellen ment keresztül; olly nagy többség, mint előbb a’ ministerium reméllni sem mert. — A’ cortesgyülésnek Mendizabal által benyújtott költségjegyzék világosan kimutatja, milly szörnyű rész lábon áll a’ pénzügy, ama’ jegyzék szerint ugyanis már 1100 millióra megy a’ kincstári hiány, mellyet maga Mendizabal cortesi fölhatalmazás nélkül 487 millió reállál nagyobbitott. ’S e’ szerint semmi kilátás nincs , hogy I 84 I-ben bármiilyen statusadósságnak még csak kamatjait is képes lenne fizetni a’ kormány. A m. évi nov. Járkindik őrseregi lázadás sokkal mélyebb jelentésű vala, mint eleinte látszott, ’s mint közönségesen hivék. Kisült ugyanis az utóbbi nyomozásokból, hogy annak valódi czéljául d. Carlos ügyének megalapítása volt kitűzve, ’s ha e’merény jól sikerült volna , veszedelmes következményei lehetének. De a’ későcsken bar , azonban megsem epen idő után használt szigorúság ’s kegyelem a’ kormány részérűl, hihetőleg minden utóbbi csendháboritásnak elejét vette. Hogy pedig a’ történtek valósággal d. Carlos ügye előmozdítására voltak irányozva, azon körülményből is világos, hogy az ő ügyvivőji bujtogaták a’ katonaságot, ’s izgaták a’ lázadáskor is, melly alkalommal közülök, a’ fuencarraluti kórház ostroma alatt három jól ismert ’s polgári ruhába átöltözött czimborát meg is ölt a’ katonaság. — Ez különben újabb jelenséget adá a’ nemzetőrségelleni fenekedésnek, melly a’ constitutionalis ügyre nézve olly igen kártékony. A’ 3 dik őrsereg Ribero parancsnoksága alatti osztálya ugyanis, a’ főváros közelében átmentekor czivakodást kezde a’nemzeti őrséggel, mellyet a’ tisztek csak nehezen nyomhattak el, miután mind két részről néhány elhullott már. Ribero még folyvást saját kezére munkálkodik, ’s tudósitásit szintolly rendesen küldözi a’ kormányhoz, mintha ennek megegyeztével viselné még most is a’ parancsnokságot. E’ bánásmód által nem kis zavarba ejté a’ kormányt, elannyira, hogy miután ez annak vonakodását ’s az egész dolgot a’ cortesgyülésnek béjelenté, tanácsosnak tarjá egyszersmind indítványba hozni, hogy hazaárulónak nyilatkoztassék, mit azonban a’ kamra jónak vélt elmellőzni. Don Diego Leon a’ helyébe kinevezett vezér, visszajött Madridba alkalmazkodása iránt tanácsot kérni. Utóbbi tudósítások szerint Narvaez, Ribero és Rute vezérek is megérkeztek ugyanoda, mig sergeik a’ tartalék-táborhoz költöztek, melly, mint mondják, Castiliában alakul, ’s mintegy 20 ezer emberből álland. Leoane tábornok, mint madridi főkapitány benyújtó hivatalos elbocsáttatása iránt kérelmét, mint állítja, gyöngélkedő egészsége miatt. Azt hiszik, Evaristo San Miguel, Arragonia eddigi főkapitánya lépend helyébe. Bilbao még mindegyre nem hódolt; azonban csekély remény van legalább Espartero általi felszabadithatásához. A’ carlosi ostromvivókra nézve olly igen kellemetlen zivataros idő sokkal jótékonyabb volt a’várbeliekre nézve,mint Espartero, egész hadsergestül. E’vezér már egészen elvesztő hitelét, ’s a’ madridi lapok versenyt ’s epésen korholják. Egy levelező többi közt igy nyilatkozik róla: Higye el Ön, hogy Bilbaót megszabaditni nem képes. Ha tehát reményét egyedül őbenne helyzé, mondjon le korán a’ csalatkozásrul, ’s ne számoljon többé a’ dolog szerencsés sikerére. Már 14 napja, hogy e’ tábornok ugyanazon helyen vesztegel. Ez időközben négy hidat vert neki az angol tengerész-katonaság, ’s ezek közül kettőt Nervion folyamán, egy ödiket pedig az Alma vizén szándékoztak munkába venni. Ő a’ jobb parton várakozott, mig készen volt minden álgyutelep, pattantyusság, hid ’s a’ t.; midőn pedig már semmi ürügyet nem talált az előre nyomulás ’s megütközés további halasztására, elhatározó sergeit a’ Nervion bal partjára visszaszállitni. Bedig azt mégsem mondhatni, hogy Esparlero áruló vagy pulya férjfia. Természeti bátorsága nem hiányzik az ellenséggel szembe szállásra; de felelősségének iszonyú terhe esik nehezen morális erejének. Mióta a’bal partra visszatért, négy nap kelle neki egy kis hidverésre. Ő ha a’ Bilbaoval felelkező telegraph tudatja vele, hogy az ostromlottak lisztből, lőporból, szóval mindenből kifogytak: esküszik az istenre, hogy következő nap fölrobban, ’s tönkre zúzza az ellenséget; de fölvirad, ’s Espartero helyéből sem moczczan. Pedig ismeri azok állapotját; tudja, hogy a’ carlosiak a’ vár alá üreget ásnak, azt lőporral fölvetendők. De az ő agyában megfenekült azon gondolat, hogy őt Bilbaótul áttörhetlen fal különzi el, ’s e falat ama’ 14 ezer emberből képzeli, mellynek csak öt száza is alig merne megállani szuronyos megtámadás előtt. A franczia Courrier és Messager egyiránt kijelentik Espartero elleni boszankodásukat. Amaz különösen csodálkozik azon, mikép eshetett meg, hogy a mondott vezér majd egy hónapig táborozott Bilbao vidékén, és soha még csak valódi megtámadást sem merészelt az ostromlók ellen. Amez pedig gúnyszerű kifejezésekben edzi rajta elmésségeit, 's kártékony előrelátni akarással azt jövendölgeti, hogy Bilbao csakugyan el fog esni, ’s a’ vérbelik hosszan tartó védelme csak arra szolgálnod eszközül, hogy utóbbi állapotokat annyival siralmasabbá teendik általa ; s hogy e’ példa más nagylelkű népközönséget is el fog rettenteni az utánozástól. Espartero fönebb érintett visszavonultat úgy látszik azon körülmény okozó, hogy Gomez, ki sergeit fölosztván azt hiteté el Clonard és Iribarre vezérekkel, hogy Tudelanál az Ebron akar átköltözni, holott pedig a’ Dueron nyomult keresztül, s Esparteronak egyszerre háta mögött terme. — Madridi hírek szerint Narvaez le akart mondani a’ vezérségrül ama’ visszás eset után , mellybe Alaix által bonyolultja’ királyné azonban nem csak nem fogada el benyújtott leköszönését, hanem fölül rá tábornagyságra (maréedal de Camp) emelő, kit m. h. tökén személyesen is vártak Madridba mint