Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-26 / 8. szám
fOGLALÁT : Magyarország (nyugalmazás; budapesti napló; budai hangverseny a vakok intézete javára, pesti tűz, magyar játékszini előadások ’s változások; Csepetz Teréz végintézete; gyapjukelet külföldön ; kisdedóvó intézetek ügyében; ’s a’t.) Amerika (mexikoi bel zavarok ;elegy;’s a’t. Spanyolország (a’ tanács fölirata a’ királynéhoz; az alkotmányosak csatát vesztenek; ’s a’t.) Anglia (Durham újabb nyilatkozata; radicát mozgalmak; angol vélemény san Juan de Ulloa bevételérül, Schultz őrnagy halála; ’s ív.) Francziaország (követkamrai viták; a’ ministerek háromszor győznek; a’schweizi czikk vitatása megkezdve; Kochelleben a’ zavarok még sem szűntek meg; ’s a’ t. Svéd- és Oroszország Dunavizállás. Ma gy a r o r s z g. O cs. ’s ap. kir. felsége Mártonfy Mózes barcsi sómázsamestert nyugalmazni méltóztatott.— Hudich Antal pécsi sópajtnőr m. e. dec. tékén meghalálozott. Kam. tud. 15 a dapesti napi 6. Jan. 21-kén a’budai német színházban hangverseny adatván a’ fővárosi vakok intézete javára, a’költségek lerovása után 652 fr. 8 kr. váltóval gyarapult az intézeti pénztár. Nötzl színházbérlő köszönetet érdemel a’ színház ingyen átengedéséért. 23ikán Terézia külvárosban esti hat óra tájban tűz támadott, melly azonban, hála városi éber hatóságunk munkás törekvésinek tetemes, kár nélkül oltaték el. E’ gyakoribb gyuladások következében minden házban tűzoltó eszközök készen tartását parancsolá a’ kapitányi hivatal. — Nemzeti színpadunkon, f. hó 10ikén ,,Gyászvitézek“ Szigligetitől jövének színpadra, 20ikán „Tékozló“; 21ikén másodszor bérszünettel „Eskü“ dalmű adalék számos de mégis kevesb néző előtt mint először; 22ikén „Hét leány közül a’ legrutabb“ vigj.; 23 ikán „Burgundi gróf“ Kotzebuetól, 24kén először „Jurista és kis leány eredeti vigj. 1 felv. Beöthy Zsigmondtal, „Fiatal keresztanya“ és „Leégett ház.“ az eredeti vígjáték szokottnál számos nézőt vonzott ugyan színházunkba ; de a’ várakozás nem van kielégítve , a’ darab hatás nélküli ’s Megyery sajátságos játéka sem volt képes a’ gyönge találmányi ’s még gyöngébb szerkezetű műnek életet adni. Óhajtható , hogy gyönge v. semmi hatású darabok előadatásival ne idegenittessék el színházunktól a’ közönség, melly úgy is naponkint gyérebben látogatja azt, ’s melly ma is megmutatá, hogy az „eredeti“ czim csakugyan hatalmas vonzó erővel bir, ’s mégis milly ritkán használja intézetünk e’ vonzó erőt! Előttünk fekszik a’ tavalyi játékszíni zsebkönyv, mellybül kiviláglik, hogy egész év alatt csak hét új eredeti színmű és két eredeti bohózat került színpadunkra, holott 30 tagja volt az intézetnek, kik bizonyosan többet tanulhattak volna egy hosszú év alatt. Az írók bizonyára nem okai elcsüggesztő és sajnos körülménynek, mert több új még elő nem adott színművel bírunk, melly közül alkalmasint válnék néhány jobb mint azon elkopott régi forditott művek, mellyek nagyobb része már majd minden műveltebb német színpadról száműzetve van , ’s nálunk hézag- ’s ujságpótlékul ’s nézők elidegenítése végett használtatik. Hugo Victor „Ruy Blas“ czimű 5 f. drámáját Nagy Ign. fordítja színpadunk számára. E’ napokban váratlan és súlyos csapás érte nemzeti színházunkat az Athenaeum szerint; Ráday Gedeon gr. ugyanis lemondott az igazgatásról, mit méltán sajnálhat mind az, ki a’ színház ügyét szivén viseli. 16 hónap előtt nyiták meg a’ pesti színházat ’s most már negyedik igazgatója mond le. Ugyan mi okozható az érdemes gróf lemondását ? Most Nyáry Pál úr viszi az igazgatóságot, még pedig hír szerint teljes hatalommal, ’s igy mintegy tőle függne ezentúl az intézet virágzása vagy megbukása, mert csak teljes hatalmú igazgató tehet elhatárzó fordítást az egészben. A’ derék Megyery hallomás szerint e’napokban elhagyandja színházunkat, Szerdahelyi pedig, Telepy, Eder Luiza, László és Szilágyi is elkészülnek. Ha ez valósulna, úgy orvosolhatlan csapás érné intézetünket, mert különösen Megyery és Szerdahelyi kipótolhatlanok, ’s a’ többi nevezett helyett is alkalmasint nehéz leend hazánkban tehetségeiknek megfelelő tagokat találni, de bezzeg az elkészülök is nehezen találják föl egyebütt Pestet.“ Magyar tudós társaság. — December 3-án Jerney János, történetirás-osztályi síj tag egy, a’magyarhoni besenyőkről szóló tudományos előadással foglalta el rendes tagi székét. Makáry György Heves- Szolnok megyei tájszavak gyűjteményét adá be, ’s egy a’class, literaturához tartozó munkának bírálók rendeltettek. A’ könyvtárba küldettek a) Ivanics Zsigm. könyváros által: Chronicon Budense, új kiadás, Buda, 1838. b) Bárány Ágoston ]. tagtól: Közhasznú vállalatok a’ vízépítésben. Irta Petrovics Pál. Bécs, 1835. c) Benczúr József eperjesi könyvárustól: Pongrácz. Lajos Szépirási példányai, 3 fűz. Eperjes, 1835. Dec. 10., 17., és 24.. a’ társaság, gyűjteményei’ ügyével foglalkodott. Ezek mellett olvastatott Császár Ferenc/, utazása a’ guarneroi szigeteken , melly a’ Tudománytárban fog megjelenni, hová Jerney János r. t. ajánlatára Sárospatak történetei Podhraczky Józsefi. tagtól is felvétetnek. 2. Egy természettudományi kéziratról kihallgattatván a’ bírálók véleményei, az igazításul a’ szerzővel közöltetni határozhatott. 3. A’ m. mesteremberek műszavai gyűjteménye munkába vétetett. 4. A’ könyvtár számára az amerikai philos. társaság küldé be emlékiratai legújabb füzetét (Transactions, VI. 1.) ’s némelly apróbb nyomtatványait; továbbá a’ következő irók, saját munkáikat, t. i. a) Horváth Dániel: A’bölcseség vigasztalásai Boethius után. Sz. Fejérv., 1932. b) Horváth Mihály: gr. Nádasdy Tamás élete. Buda, 1838)Jakab István 1. t. Csel. ered. opera 2 felv. Pest, 1838. d) Kacskovics Lajos: A’ kisdedovó intézetek évkönyve 1838ra. Pest, 1838. e) Irinyi: Ueber die Theorie d. Chemie im Allg. Berlin, 1838. f) Szemere Bertalan: Terve egy építendő javító fogháznak. Kassa, 1838. g) S.őllősy Ferenc/.: Napkeleti képek. Kolosv, 1839. h) Kun Pál: Emlékbeszéd Márton István’ sírköve’ felállít. Pápa, 1838. Továbbá ugyanez : Knud Leem , en lappesk Nomenclator. Tronheim , 1756. Sujánszky Antal: Liszti János munkájával: Magyar mars, Bécs, 1653., és Tahy Gáspár: „Az cseh nadrágban öltöztetett magyar szabados“ czistű politicai iratnak, melly Würzburgban 1688. jelent meg, egy régi másolatával kedveskedtek. 5. A’ kézirattárt Tahy Gáspár egy 1632.. eredeti magyar levéllel nevelte. — Emlékezetbe hozatik , hogy a’ Vlildik nagy gyűlés által 1837 ben kitűzött ezen nyelvtudományi jutalom kérdésre : „Mellyek a’ két hazában tés hajdani magyar tartományokban részint „fenlevő , részint régi emlékekben találtató , azon magyar hangzatú „helyirási (topographiai) és családnevek, mellyeknek eredeti jelentését bizonyossággal , vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni? Jutalma 100 dar. ,,arany. A’ ph ilos o phi ara: „Nyomoztassák ki a’ pantheismus természete, ,,eredete, szülő okaival’s elágazásaival együtt; ’s adassék elő, miilyen befolyása „volt a’ régi, közép, és újabb kori philosophiai rendszerekre ? Jutalma 1000 darab arany. Valamint végre a’drámaira is, mellyért ez úttal csak szomorujátékok ííhatnak; a’ pályamunkák’ beküldésének határideje folyó évi martins’ 24dike, midőn azt írója’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével alulirt veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatos’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’ nélkül, hogy a’ szerző a’ munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva ’s kötve küldessék. Ha a’ jeligés levél’ felbontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze’írása a’ szerzőnek, ez a’jutalomtól elesik.— Minden korbeli első rangú pályamű jutalma 100 az., mellyen kívül másod sőt vad rendbelinek találandó is kiadathatik, ivenként szabandó tiszteletdij mellett. Pesten, jan. 20. 1839. D. Schedel Ferencz, titoknok. (Kigyó-utcza, 404. sz. 1. emel.) A’ pesti m. k. tud. egyetemben tanuló ifjúság száma ez évben 1347, ebbül a’ hittudományi karé 73, a’ törvénykaré ISO, az orosikaré 298, sebészeté 208,gyógyszerészeté 77, bábaságé 52 , állatorvos 42 , bölcsészkaré 322 , a’ mértanié 95. A’ kisdedovó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület alapszabályainak Sik pontja szerint jövő február hónap 12ikén ’s folytatva Izkén reggeli 10 órakor a’ n. casino teremében közgyűlést tartaná , mellyre minden rendű t. tagjainak szives megjelenése kéretik. Pest , jan. 24-én 1839. Kacskovics Lajos s. k. egyes. titoknok. Szolnok mváros elöljáróságának közdicséretre méltó azon gondoskodása , mellynél fogva mihelyt értesitteték minapi lapunkban említett Kersmájer József ’s Katona Rozália hitveseknek 1. év és hétfén egyszerre született hármas férfi magzatjokról, másnap azonnal ezek ’s édes anyjok illő tápláltatásáról gondoskodni szives volt ’s ezen segedelmet folytatja is egész készséggel, mit köszönetül a’ hálás szülök ezennel tanúsítnak. Orosházán (Békés megyében) Olsavszky György uradalmi inspector ’s táblabiró ur indítványára aláírási iv bocsáttatván ki, a’pesti árvíz által károsultak fölsegélésére azonnal 127 v. ft. gyűlt egybe, az olv. társulat rendes tagjainak ajánlatából. (Czepetz végintézete.Gyapjukelet külföldön.) Czepetz Teréz kisasz. f. hórkán elhunyván Kőszegen, végintézetében az ottani betegápoló háznak 15 ezer váltó for. tőkét hagyott alapítványul a’ betegek valláskülönség nélküli ápoltatására; 20 évig szolgált cselédjének szobabutorzaton’s 500 v. fton kivül 10 ezer v. for. tőke kamatját holtiglan, melly mennyiség azután egy részben a’ helybeli kath. szeregyháznak , más részben pedig a’ szegényi intézetnek jutand tulajdonul. Ezenkül a’ volt Gyulay Ignácz féle gyalog ezred nevelő intézetének 4 ezer v. for. hagyott az elhunyt jobb alkalmazása végett a’növendékeknek , vagyona többi része kamatja pedig egy böcsületes közép osztálybeli leányka neveltetésére fog fordittatni a’ sopronyi Orsolya szüzei zárdájában. — Boroszlóban m. é. dec. fogytán igen élénk volt a’ gyapjukereskedés. A’ f. évi termesztésre számos a kereskedő köte alkut még pedig 10 —12 tallérral magasb áron az eddiginél. Galicziában is emelkedik a’ gyapjuár, ’s több nyáj tulajdonosa a’ tavalyinál magasb áron adá el termesztendő gyapját. — Szepes megyének tisztikara egy jeles tagját veszté el Bárdosy Elek levéltárnokban, ki tan. ijén Lőcsén ideglázban múlt ki mintegy 50 éves korában. Fáradhatlan munkássága, mindenki iránti nyájassága és szolgálati készsége miatt, számos baráti kesergik halálát. Fia volt ama’ Bárdosy Jánosnak, ki mint történet-vizsgáló ’s régiség-búvár ismeretes hazánk literaturájában.40 can érika. (Mexicoi belzavarok. Elegy.) Veracruzi nov.ladiki hírek szerint (San Juan de Ulloa fellegvár bevétele nov. 27-én történt.) Mexico resushibliódban általányos volt az izgás, mert polgárháború szörnyeivel kell küzdenei az annyi nehézséggel terhelt kormánynak. Montenegro ezredes ugyanis Tampicoban a’ zendülési zászlót tüzé ki ’s a’ várost megerősité. — Ujyorki lapok szerint novel jén veracruzi kikötőben iszonyú szélvész dühönge, melly az ottani révekben horgonyzó éjszakamerikai hajók között tetemes károkat okoza , többen hajótörést szenvedtek, mások partra hányattak ki; de várjon a’ franczia ostromzári hajóseregben okozott é hasonló kárt, nem emlittetik. — Harrisburgi dec. 19diki napiparancs következtében az egész csapatszállitvány visszatért Philadelphiába, ’s ez hihetőleg tökéletes csend-visszaállitásra mutat, mit ugyan a’philadelphiai lapok szóval sem emlitnek. — Spanyolország. (A’ tanács válaszfölirata a’ királynéhoz.) A’tanács következő tartalmú föliratot intéze a’ királynéhoz: ,,A’ tanács kötelességét nem teljesitni vélné, ha elmulasztaná most, midőn a’ haza szenvedési váratlanul szaporodnak, azokat fölséged ebbe terjeszteni, mint kitől orvosoltatásukat várja. Azon pusztító háború, melly olly régóta szomorít bennünket, szükségkép olly elkeserültséget ölte, minő közönségesen tulajdona szokott lenni az illy nemű háborúknak. Utóbb az éjszaki tartományokban rendesebbé változék ’s e’ változást a’ keleti tartományokban is tettleg gyakor-