Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-22 / 59. szám

II/IEJAT: Magyarország Erdély és Szervin (kinevezések és előléptetések; vélemény hazánk politikai állapotjáról; budapesti lánc­híd ; vízgyógy­­intézet Pesten; gőzhajózás ; magyar nyugpénzintézet ; zavargási előjelek Szerbiában; sopronyi hírek; különféle; ipar- s tőzsérügy; sa­t.) Amerika; Spanyolország (Cabrera franczia földön; Helga az alkotmányosak hatalmában; állítások s vélemények a kormány is irányáról; pót­lékadatok a’zendü­leti vezérekről; ’s­a­ t.) Anglia (Stanley önként visszavette izlandi törvényjavaslatát; Courvoisier függ; sa­t.) Fran­­cziaország (Joinville hg útban sz. Ilona fele; a’ kormány nem akarja kiadni a’ spanyol vezéreket; Cabrera Parisban; elegy; sa­t.) Török­ország. Perzsia. Németország. Oroszország. Olaszország. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. — Magyarország, Erdély és Szervia.­­ cs. ’s ap. kir. Fels. Packmann Mihály kir. körmöczi bányaérczzuzó és huzaigazgatót érdemei elismerése tekintetéből bányai tanácsos czivi-és jellemmel felruházni; továbbá Bergholmer Ferdinand alsó magyaror­szági főkamragrófsági­ hivatal fogalmazót ugyanazon főkamragrófságnál megőrült titoknoki helyre, ez utóbbi helyére Matulay Fridriket a’ besz­­terczebányai kir. bányatörvényszék ideig r. jegyzőjét méltóztatott kegy. kinevezni. — Az erdélyi hm. kanczellária bodai Hogya György előléptetése által megürült valóságos udv. fogalmazó-helyre, Bell Sámuel szám afeletti udv. és elnöki fogalmazót; továbbá Soós Károly udv. járulnokot udv. ír­nokká , Koszta László gyakornokot pedig udv. járulnokká nevezte ki.— A’ m­a. m. kir. udv. kamra a’ kebelbeli számvevő hivatalnál megürült két számvevő tiszt helyére, Drexler Ferencz és Csauz János volt számve­vői ingrossistákat, az elsőbbik előléptetése által megürült ingrossistaság­­róliradnay Ferencz számvevői járulnokot, a’ szolnoki szálhivatalnál meg­ürült ellenőrségre Balogh Antal poroszlai sómázsást, ennek helyére Paj­­thényi Ambrus győri sópajtaért; végre ez utóbbi hivatalra Gulik Károly ottani sóhivatal-gyakornokot alkalmazá. Továbbá a cs.­­sáp. kir. fölsége a’ magyar kir. udv. kamránál Hosszú János nyugalmaztatása következtében Weninger Ferencz pénztártisztet rangdíj­­zava (taxator­ nevezni méltóztatott. A’magyar kir. udv. kamra Vozáry József márm­arosmegyei mérnököt,mármarosi urad.úrbéri és erdész-mér­­nökké ; a’ sóvári sóháznál pedig fokonkinti előléptetés utján Martényi Fe­­renczet felügyelői tollvivő írnokká, Horváthy Lászlót sóhivatal-irnokká, Borzersiczy Gáborthuta-mázsálóib­íróvá, Füller Gábort sószállitási má­zsássá, és Eller Antalt átmérési mázsássá alkalmazá. — A’ nyáradi g. e. püspökségben a’jószág-felügyelői hivatal megürült.— Eszterházy hg ausztriai követ az angol kormánynál, Londonba utaz­ni készül, hol azonban nem sokáig fog tartózkodni, mert a* külföldi politi­kai pályáról lelépni szándékozik. — Az Allg.Zeitung ismét szól hazánkról,mit tudomás végett közlünk­­.Olva­dóinkkal : ,,A essünk egy pillanatot a’ legközelebb magyar országgyűlésre. Különféle zaj és viszontagság követé majd mindenik léptét ; de azért a’ gyak­ran olly heves, olly keserű tanácskozás, fordulat helyett békés kifejlésre veze­tett. Azon teremek , hol 11 hónap alatt olly keserves panasz hangzott, május 12. és 13k án majd beszakadtak a’közlelkesedés hangos kitörései miatt. Té­vedés volna a dolgoké hirtelen változásának okát egyesegyedül a’ nép kön­nyen felizgatható természetében keresni. Ezt legfölebb az öröm és fájdalom kimutatásánál vehetni szemügyre. Erkölcsi oka sokkal mélyebben fekszik, t.i. a' kölcsönös érdek tisztább felfogásában. A’ körülmény hatalma nemzetet és kormányt közelebb hoza egymáshoz. A’ legbölcsebb politika cselek­vénye kez­­dé meg az engesztelődés munkáját ’s a’ lecsilapult érzés bevégn­é azt. Mit a’ kormány közbát­orság-fentartatásra kért a’nemzettől, egészen megnyeré , ’s viszont megadó, mit a nemzetű beljavitási törvényekre nézve kívánt es javas­lód. Nem szón hanem lett dolgon nyugszik tehát a béke, ’s úgy történt , hogy ez országgyűlés egész más jelenetet mutat mint a’ korábbiak, mivel azok rendszerint örömrivalgás közt kezdődtek , ’s kölcsönös csalódás közt végződ­tek. Ez fontos haladás a­ nemzet politikai életében, az egyetértés és kiengesz­­telődés azon meggyőződésen nyugszik , miszerint a’ nemzet szükségeit hason­ló módon ítélik meg, s kifejlődését hasonló elvek szerint szándékoznak intéz­ni. Politikai tekintetben megért népnél kölcsönös bizodalom máskép nem gon­dolható , nem magyarázható. — Fejtegessék mások részletesen , mi üdvös in­tézkedést tön ez országgyűlés ; itt elég legyen megjegyezni, mikép az új tör­vények a haladás törvényei a szó legnemesb értelmében, nemcsak az újításéi vagy épen feloszláséi. És épen ebben fekszik erkölcsi és politikai legnagyobb jelentőségük. Azok közt egy sincs ollyan, melly a’végrehajtó hatalom jogaiba vágna, vagy csak legtávolabb eredményiben is kártékony hatású lenne a’ ben­nünket­ összefűző politikai kötelékre; mind előlépés az a’ rend, jobbulás és ter­mészet szerinti kifejlődés útján. A kormánynak jövendőben legfőbb, sőt egyetlen kötelessége s föladata ez utóbbit teljes erejéből pártolni, ’s úgy in­­tézni, hogy az épen most kijelölt határvonalt­ ellenségesen ne érintse, mert •Magyarországban többé nem megcsontult, és szabadszékit minden áron védő aristeszti’atjával van dolga, hanem olly néppel, melly a’ tiszta szabadsággal párosult polgárisodás áldásit minden áron élvezni akarja. A’ magyar alkot­­vány lényege szerint a képviselői kormány minden folt éleit elsajátitá magá­nak, s azt e szempontból kell felfogni, érteni és tárgyalni, különben mindig­­tévelygésben leszünk iránta. A’ magyar dolgok illy megváltozott állásánál ke­­v­és szóval megmondhatni, mit kell jövendőben tenni. Ausztria kormányfiai­­nak át kell látniuk s kimondaniok , mikép Magyarország jóléte , kifejtése ’s haladása a statustestületre nézve kiszámithatlan fontosságú; mikép mindent, mi e nemzetet gazdagíthatja, erősbitheti’s emelheti,ők előmozditni és pártolni akarnak s fognak,ki kell továbbá mondaniok ’s tettel is tanusitliok,hogy ezen föladat puszta szenvedőleges állás ’s törvénytelenség-kerülés által nem való­sítható , hogy itt inkább valódi és tettleges föllépés és hatás (az említett érte­lemben) szükséges. A” belintézkedést illetőleg, itt legkevésbbé lehet szó a’ fenállóhoz ragaszkodásrul, sőt épen ellenkezőrül,mert miután az elmék moz­­gásba jöttek, meg kell engedni, hogy azon , a­mi javításra képes, erejöket kisérthessék meg, hogy ront­ólag az ellen ne forduljanak, mi az összes dolgok helyzetével s különösen a miénkkel, szükségkép és változatlanul össze van kötve. A nemzet embereinek is át kell látniok és földjeiknek szüntelen ismé­telniük, hogy Ausztria csupán akkor járulhat becsületesen M.ország kifejlesz­­téséhez,ha azon meggyőződésre jut, miszerint M. ország öregbült ereje az egész monarchia erejét is növeli, sőt annak egyik alapja lesz, és ha a’ nemzet érzel­me , és szóvivőinek viselete azzal kezes , hogy sohasem kisértendik meg ezen teregbű­lt erőnek a’ közös kapcsolat érdekeivel ellenkező irányadást. Ezen két sarkon forog jövendőben az ausztriai-magyar politika. Ha egyszer az ész és igazság földjén állnak , h­a egyszer ezen meggyőződés a nemzet és kormány vérévé válik, akkor minden kérdés megfejthető. Különben is, ha helyzetün­ket jól értjük, és­­nnállásunkat okosan felfogjuk, a­ magyar-ausztriai kérdések közt csak egy tetemes nehézségű van , és ez egy adófizető, és egy úgy szól­ván, nem adózó ország ugyanazon statusban együtt élésebül származik a’ nagy gtatusadósság mellett, melly nem tékozlás, hanem szerencsétlenség vagy múlt idő hibái által támadt, ha így az egész birodalmat, illeti. Iv forrásból ered ke­reskedésünk mostoha helyzete. De én erősen meg vagyok győződve , hogy kölcsönös megértés , tisztult kereskedési eszmék , s igenleges számolás alap­ján ezen kérdés is megfejtethetik. Sohasem volt az érzelmek egyesítésének e’ nagy munkájára kedvezőbb perez , mint a’jelen. Bár mindkét fél használ­ná ! Bár érdekink szabad , józan fejtegetése végezné a­ józan munkát ! Méltó­­feladat e’ századhoz ’s gyakorlati photosophi irányához a régi huzakodást, ki­egyenlítői , az előítéleteket kigyomlálni, a’régi bűn ’s elfogultság eredmé­­nyit kiirtani, hogy igy az anyagi kapcsolat, a’ benső egység's benső összetartás nagyobb áldásiban is részesüljön. (Magyar nyugpénzintézet.) Az évenkinti nyugdijakra fölmegyent 4 tag, 7 özvegy, — árva számára 400 forintjával 4,400 fr. — kr. — ,, 3 ,, —2 „ „ 350 „ 1,050 „ —, „ 2 „ 8 „­­ „ „ 300 „ 3,000 „ _ „ 1 ,, 11 „ 1 55 55 250 y, 3,250 ,, —, ,, 16 „ 47 ,, — ,, ,, 200 ,, 12,600 „ — ,, 1 „ ----- ,, ----- 55 55 175 „ — ,, 11 „ 110 „ — „ ,,, 15« 5, 18,150 „ — „ 5 „ 1 ,, — ,, ,5 12-1 ^ 750 „ ■*— ,, 13 „ 146 „ — „ „ 100 „ 15,900 „ — „ 1 ,, 5 „ 3 „­­, 75 ,, 675 „ — „ 1 „ 4 ,, 3 ,, ,, 200 ,, 400 ,, —­» ,, — „ — „ H „ 5, 37 30 kr. 412 „ 30 kr. vagy­is az 1840 ki első félévre ..... 31,643 fr. 45 kr. Éhez járul korábbi időközre pótlólag fizetett nyugdi­jakul . . ................................................... * / 288 — 20­02 — az elmaradt és kizárt tagoktól be nem szedhető tartozá­sok és kiházasitási járadék ...... 242 —57 %— félévi összes kiadás ....... 32,175 — 3 — mit lehúzván a’ ....... 32,522 —■ 41 — félévi bevételből, 1840. jan. végén .... 347 — 38 — pénztármaradvány mutatkozik, melly, mint a’ most 6 pefies, tehát korábbi kincstári kamatoknál nagyobb jövedelemből származó, a’ tőkealaphoz van csatoltat­va; e’szerint tehát a’kincstári eladatott kötelezvények tökéletes kiegészítésére , miután az sorshúzás által 303,783 — 48%—• emelkedett volna, az eladatás által bejött...................................... 193,426 fr. 22% kr. lerovása után , és . . • 4,647 .., 24 gs ., kamatfölösleg hozzáadása által, és igy összesen 198,073 —*46% — leszámítása után még ...... 105,710 — 1%—­kívántatik meg, melly mennyiség folyvást a’ kamatfölös­leg hozzá csatoltatása által fog időrü­l időre kiegészíttet­ni. Egyébiránt, hogy ez intézet sajátszerü tartaléktő­­kéje időrül időre láthatólag növekszik , legkitűnőbben bizonyítja, a’ negyedfélév óta nyilványitni szokott inté­zeti számadás, melly itt most csak röviden ismételtetik , miszerint az alaptőke , melly 1836. december végével csak...............................................­ . . 331,588 fr. 4% kr. állott, mostig már, oda számítván a’3‘/2 év alatt foly­vást, oda csatoltatok és kamatra adatott 34,350 fr. 27% krt, összesen ........ 154,015 fr. 4'/3 kr. szaporodott, és így jelenleg . . " , ’ , / 485,603 fr. 9 kr. birtokában van, melly szembetűnő szaporodása e’ tű­kének elég biztosítékul szolgálhat minden eddigi és újonnan belépendő tagnak a’ reménylendő nyugdíjra nézve. — Biány‘*k­izl. Árpád gőzösön f.h. 18-án több angol utazón kívül meg­érkeztek a’ budapesti lánczhid-épitésnél munkálandó egy másod-felügyelő, továbbá a’ pesti parti zárgát-készitést magára vállalt angol szerződőnek (az illy vizi munkára szerződők,navigatori nevezet alatt ismeretesek) 10 czölöpverő legénye , ’s ezekre felvigyázandó egy ügyviselője is, egyik czölöpverő (Inledriver) feleségestűl jött ki, valamint a’ másod-felügyelő is kihozta egész családját. Ő már Angliában is foglalkodott VV. T. Clark fő­ épitész vezérlete alatt számos, hasonló nagyszerű vizi munka végre­hajtásánál, ’s jelenleg a’már itt levő A. Clark építési felügyelő mellett szolgáland segédül. Pesti vizgyógyintézet. A’ szép városligeten túl felállott ’s csupán belső gépezetére még nem egészen kész ,­­­z gy­ó­g­y­i­nté­­zet csakugyan megnyittatik jövő aug. elsején. Megjegyzésre méltó, hogy ámbár erre különösen jól elkészült orvosa vagyon ez intézetnek, még is szabad más orvosnak is benne gyógyítani, miből reméllhetni, hogy korunknak ezen üdvös gyógymódja alkalmas esetekben lassanként a ha- 55 „ 442 „ 39 „ „ „ „ 61,287 fr. 30 kr. kezelési költségekre ....... 2,000 ,, — „ összesen ......... 63,287 fr. 30 kr.

Next