Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-19 / 67. szám

266 Zemplén vmegyének aug. 4,5, 6,7 é s­­ik napjain megújított tiszt­­kara következő : isőalispán Szent-Iványi Károly,másod: Kazinczy András; főjegyző: Szemere Péter; főügyész: Szőgyényi Imre; hadi fő adószedő: Dráveczky Aloiz, házi: Kulin Menyhért; számvevő: Göcze Károly; hegyaljai jár. fősz.­bíró : Szabó Gábor, esküttje Szilvásy Lász., aladószedő: Gönczy Sám. újhelyi jár. főszolgabíró Stepán Lász., esküttje Körtvélyesy Ist., aladószedő: Köröskényi Tam.; bodrogközi jár. főszb. : Szerdahelyi Ján., esk. Fűzy Ferencz., aladószedő: Vásárhelyi Lász.; homonnai jár. főszb. : Füzesséry Ág., esk. Véges Tam., aladósz. Stépán Dán. ; sztropkai jár. főszb.: Szemere Józs., esk. Oroszy Lász. , aladó­szedő: Trsztyánszky 111.; görögényi jár. főszb.: Füzesséry Dán., esk. Bérezik Im., aladósz.: Reviczky Amb.; pataki alszb.: Fü­leky György, esk. Barát Mik.; szerencsi alszb.: Szent - Imrey Mik., esk. Szabó Gá­bor; gálszécsi alszb. : Szepsy Ján., esk. Ternyey Tapi. ; zemplényi al­szb.: Dobos Ján., esk. Bessenyey Ist.; zétényi alszb.: Füzesséry Józs., esk. Botka Laj.; amihályi alszb.: Izsépy Lász., esk. Stépán Vin. ; sztak­­csini alszb.: Szilágyi Pál, esk. Bernáth Lőr., papinai alszb.: Szirmay íjász., esk. Soltész Kár., zsalobinai alszb.: Horváth Lász., esk. Lehotay And.; sztropkai alszolgabiró : Kolozsy János, esk.: Izsépy Gábor, dobrai al­­szolgabiró : Bujanovics Frid., esk. Ecsedy Tam.; első alügy.: Reviczky György, másod: Szirmay Józs.; első aljegy: Pilisy Menyhért, másod So­mogyi Ist., harmad Janthó Sánd.; tiszteletbeli aljegy.: Karove And., Re­viczky Im., Eperjesy Ist., Bodó Aloiz, Benkő Ist., Dókus Józs., Szirmay Ist., Kossuth Antal, Orosz Tam., Potoczky Im., Berczik Ist, Szepesy Pét. és Albertnál ; ügyészkari elnök : Kelemen Sám., seg. Balog Ján.; levél­tárnok : Kassay Sám., seg. Sztankó Lász. szkirói czimmel ; tiszteletbeli alügy. : Dobos Ist., Balogh Ád., Bodnár Ist., Hunyor Ján., Kövér Dán., Marsalko Leo, Stépán Mih., Juhász Ant. és Gönczy Ján.; tiszteletbeli szb. : Sztanko Lász., Gogh And., első alisp. jegyző.: Gogh Ant. szkirói czimmel, első alisp. Írnok : Németh Józs., másod alisp. i­.: Tódor Ist.; jegyzőhiva­­talbeli kiadó: Végh Ant., i­. Diószegi Józs., Kransz lm.; hadi pénztári irn. : Bessenyey István, házi : Rácz János, levéltári Írnok : Kigyósy Albert; számvevőségi írnok : Nemes László ; főorvos : Metzner Pál és Cser­mák Márton, tiszteletbeli orvos : Steiner Sándor, Suták Mihály, Szabó Dávid és Fortmajer Ferdinand ; járásbeli seborvosok: Szabó Ferdinand, Bátor Ád., Sztankó Kár., Csiky Józs.’s Horváth Ján, Koffler Zsigm. ’s Bo­­kovitszky Józs.; az újhelyi jár. Szabó Lász.; homonnaiban tiszteletbeli seb­orv.: Tóthpápay Dán., Moravcsek Zsig., Tamaska Ján.; állatorvos: Olmü­­tzel Pét.; selyemtenyésztési felügyelő: Fodor Józs. ; várkapitány: Mar­salko Józs.; tiszteletbeli esküi­ek : Tasnády Fer., Vékesy Fer., Rácz Ján., Németh Józs., Csernek Dán., Hidegkövy Ant., Fodor Ist., if. Besenyey Ist., Soltész Dán., B­erebélyi Sám., Gondoly Menyh., Éva Laj., Juhász Gáb.,if. Kossuth Sánd., Bartos Ján., és Keresztesy Laj.; földmérők: Stei­ner Ad. és Fundanics György; tiszteletbeliek : Steiner Laj., Mankovics Kár., Fortmayer János, Rutka Ant.,Flaskay Ján. és Czibur And.; közbá­­torsági biztosok : Derekasy Bert., Gondoly Menyh., Sztankóczy János, Latini Fer., ’s Tóth-Pápay Ferencz. (A’dalmát-horvát-’s tótországi gyűlés megnyitva.) Aug. 1 Cikén szokott isten tisztelettel megnyiták Zágrábban a’ dalmát-, horvát- ’s tót­országi gyűlést, Dajnik György zágrábi püspök ’s bánhelyettes elnöklése alatt. Az elnök megnyitó beszédje után a’legközelebb országgyűlési tör­vények kihirdetése következők, és az országgyűlési volt követek benyúj­tok végjelentéseket az országgyűlési munkálatokra­. Végre a’ bánhelyet­tes küldöttségeket neveze ki ujoncz-elosztásra és országgyűlési költség­kivetésre, egyszersmind pedig vélemény-adásra azon tárgyakról, miket több törvényhatóság e’ gyűlésen szőnyegre hoza.— Nagy-Becskerek, aug. 6. Mátyás király emlékére jelesen adakozók Torontál, s­em említve, hogy Csekonics János 300 vcz. fr. gyű­jte ’s csak mellékesen érintve, hogy több magányos, és testület, külön küldé föl ado­mányát, mosta­ második gyűjtő által 1­07 ft. 29 kr. küldeték át a’ pesti pénztárnoknak. Az ügyet igen lelkesen pártolák némelly torontáli tisztvi­selők, u­. m.Sztojánovics Mihály, Rózsa Demeter al-, Szabó Sándor tiszt, alszolgabirák : Oexel Móricz aljegyző , Duka Károly, Dániel Tivadar, Daniel Kristóf, Mattánovics Lajos, Filkovics Boldizsár esküdtek, kiválts. Nagy-Becskerek városa tanácsa, és Koncz Zsigmond nagy-sz.miklósi jog)’70* A gyűjtő levéltárnok Bárány Ágost. kötelesnek érzi az egész haza előtt a fönu­taknak őszinte köszönetét nyilványitani, azoknak t. i. kik csak egyszer a felszólításra is lelkesen forgolódának e’ közügyben, ’s a haza der­engő dicsőségét fáradhatlanul iparkodtak gyarapítani; ’s ezt an­nyival inkább, mert az em­littettek egy része már a’ néhai Kisfaludy Károly emléke ügy­ében is jelesen munkálkodók. Folyo­só 4 és 5 tartalék a’ nagy— becskereki evang. reform, kisebb gymnasiuma ifjúságának próbaköve. A’ tanulóság nagyobb része rácz, német ’s izraelitákból áll. Mint magyar is­kolában minden magyarul tanittaték, ’s a’ növendékek kivált a’ történet, földirás és természettudományokból pontosan felelének magyar ny­el­ven, ’s ezt anyai nyelvükön is helyesen magyarázóm meg. Tiszta alakkal szaval­tak továbbá nem magyar­ gyermekek Vörösmarty, Kovács Pál, Kisfaludy Károly s t. munkájikbol. A diák nyelvben is derekasint haladtak egész a’ syntaxisig bezárólag Méltánylást érdemelnek e’ részben: Benke György h. lelkész s Ecsedy János tanítok igazán példás szorgalma. E’ magyar iskolát az illető szülöknek méltán ajánlhatjuk. Vasmeg­­yen, Felsö-Keresöm­on Péterfy pár. hitvese Péterfy Zófia jal. 18án Eva, Jan. es Mih. névre keresztelt hármas gyermeket szült. Éva és Mih. egészséges és éptagú volt. .le Jánosnak háza hibás. E’ gyermekek más nap egyszerre meghaltak. Az édes anyának semmi különös hala nincs. Eperjes ang. k­. Azoknak, kik a’ beállandó iskolai évben az eper­jesi evang. Colleghimba szándékoznak ’s kik előtt a’ megjelenési határidő netalán ismeretlen, hivatalosan tudomásul adatik, hogy mint mindig, úgy most is, a’rendes tanítások é sleczkék sept.­ljén állanak be. A’ tanuló ifjú­ság száma múlt évben összesen 407re ment ’s ezekből a’philosophiára 102, jogra 79, rhetorikára 81 esik, ’s törbérrigy.) A’ lörincznapi vásár K­olozsvárott áltár­jában silányul ütött ki, kivéve a’ lóvásárt, melly elég népes’s élénk volt; idegen vevő számos ’s alku is a’ körülményekhez képest elég kötte­tett. De ezt csak a’nemes fajtájú lovakról, mert igás, noha feles szám­mal hozatott, arányszerőleg igen kevés kelt el. Gyöngébb kelete volt a’ szarvasmarhának, mellyet nem igen kerestek, de silány volt a’ belső vásár ’s alig több egy közönséges héti vásárnál. Vásárczédulák sze­rint elkelt: ökör 119; tulok 240; meddőtehén 135; borjastehén 132; tinó 190; kancza 64; paripa 96; csikó 41; disznó 29; malacz 12 darab, (az eladott nemes fajtájú lovak számát nem tudhatni, minthogy azok­ról vásározód lilát váltani nem szokás) ; a’ jó ökör párja 220 — 240; a’ középszerűé 160 — 180; az alábbvalóé 100 —120 v. for. kelt; esztendős tulkok párja 30 — 60; két éveseké 100 —120; három éveseké 190 — 210 for.; meddőtehén daral­jaé 50 — 65; borjasé 60—90; kancza darabja 40 —300; paripáé 15 — 300; h­ideg disznóé 10 —13 v. for. A’ vásárra sereglett számos vendég közt vala Ghyka hg is, Oláhország fejdel­mének testvére, ki bécsi útjában három nap mulata Kolozsvárott. E. H. Lőcsén aug. 11 -én. Mi talán Zsigmond királyunk ideje óta nem történt, — egy külföldi fejdelem, szász király Fridrik Auguszt­a fel­sége , Hohenstein gróf név alatt e’ napokban megfordult a’ schmecksi fürdőben és Kézsmárk városában, innét pedig Vieliczka felé tovább uta­zott.— Szepes vgye e’hé­skén tartotta követszámolási gyűlését, hol egy­szersmind az épen akkoron érkezett t.czikkelyek is kihirdettettek. Illy ’s annyi hasonló gyűlésnek e’ lapokban történt leírta után, csupán a’ fő dolgokat érintjük röviden. A’ két követ, Zsedényi Eduárd és Mattyasovszky Boldizsár nemcsak ékes, nemcsak foglalat­­jokra nézve érdemes, de egyszersmind szivreható beszédeik , mély meg­­illetődést gerjesztenek minden hallgatóban.A’két követ részire a’ megyé­nek olly igen megérdemlett köszönete, egyértelmüleg szavaztatott. Deák Ferencz és Andrásy József országgyűlési követek, az elnök főispán ur által e’ megye táblabiráivá neveztettek. A’ kisebb és közgyűlések jegy­zőkönyve ezentúl egyedül magyar nyelven vitetni rendeltetett. A’ megye pecsét­je köriratának magyarrá változtatása iránt­i felsége meg fog kéretni. ’S mi legesül vala említendő, az országgyűlés szerencsés eredményiért, 6 cs. kir. felségéhez koronás fejdelmü­nkhöz, az ország halhatatlan érdemű Nádorához , az ország bírája, fökanczellár, és kir. személynök , Exojok­hoz, köszönő felírások küldettek föl. A’ közlelke­sedés határt nem ismert, ’s méltán ! Egy jótékony nemze őrködik nem­zetünk felett, ’s novus ab integro saec­orum nascitur ordo. F. S. Oláh­ország. Az 1839iki közgyűlés, mellynek az ország törvényei szerint csupán két hónapig kellett volna tartatni, csak folyó év jul. 2/14-én végeztetett. Eredményi az oláh nemzetre nézve igen örvendetesek. Egyike a' legneve­­zetesb határzatoknak azon gyalázatos visszaélések és önkény eltörlése, mellyeket a’ haszonbérlők a’ két fejdelemségi szegény adózó alattvaló­kon követtek el. A’haszonbérlők többnyire lelketlen külföldiek’s különböző nemzetekbeliek, u. m.szerbek, németek’s görögök, kik ritkán tartják ma­gokat ön egyezvényi kötelességeikhez, hanem minden lehetséges nyo­mást megengednek magoknak a’ nép ellen, csakhogy hamar gazdagulhas­­sanak. Ezen törvények, czélszerüségökért, egyjul. mikén irt leirat sze­rint a’ fejdelem legnagyobb megelégülését nyerék meg. Ez alkalommal a’ marhatenyésztésre nézve is újabb határozások tétettek, mellyek a’ szomszéd ausztriai marhásgazdáknak, kik közönségesen nagy csordák­kal egész Oláh­országot beutazzák, lényegesen hasznosak lehetnek. Az közgyűlésen végzett tárgyak épen azok, mellyek a’ megnyitó beszédben tanácskozási tárgyul voltak kitűzve. Azon iskolaterv, mellyet a’ bukaresti collegium professoraiból kinevezett biztosság ajánlott, nem létesittethe­­tett, mivel 20 ezer cs. aranyból álló töke kívántatik hozzája ’s illyesmi, min­den czélszerüsége mellett is, sok előtt igen nagynak tetszik. E. H. A m­ e r i k­a* (Az amerikaiak serénysége) Biddle Miklós Pottsvilleben Pennsyl­­vániában, egy uj találmánynak, a’ vas-izzószén Canthracitkohlen) által ol­­vasztatásának tiszteletére tartatott ünnepkor, többi közt köv. nyilatkozott : „Valóban az nem is amerikai vérbű­l származott, kiben a’ restség legkisebb mértékben is megvolna. Gyakran leírták már erkölcsünket, természe­tünket és szokásunkat; de merem állitni, hogy egy leírás sem közelit az igazsághoz, ha azzal nem kezdetik és végeztetik , hogy a’ világon nincs m­unkásabb nép, mint az amerikai. Más nemzetek azért dolgoznak, hogy éljenek, az amerikaiak pedig úgy látszik azért élnek, hogy dolgozza­nak. Lenni, és nem dolgozni megfoghatatlan nálunk. Az amerikai ví­gan meghajtja magát a’végzet szava előtt, és a’ helyett, hogy azért morogna, hogy őt munkára kárhoztatta, rá nézve a’ megrettentöbb átok lenne nyugalomban élni. Mindenik úgy látszik belső gözörömével szüle­tett, melly testi’s lelki szünetlen, szakadatlan munkára hajtja. Ő meg­veti az időtolvaj gy­önyört, mint méltatlant adoz, ki müvek alkotására , városok építtetésére, országok alapítására hivatott. 3 más országokban két osztály van : szegényeké, kik t. i. dolgoznak, és gazdagoké, kik él­veznek. Itt ellenben csak egy nemzet van, közte kevés gazdag, de egy korhely sincs, minden fő, minden kéz kora reggeltől késő estig ezer meg ezer dologgal foglalatos, és az egész évben csak egy ünnep van, azaz jul. 4dike. De az aztán nem is mindennapi lélek, melly őket erre meg­hatja; mert a­­mit olly kemény munkával keresnek, azt épen olly bélyegző gondolatlansággal költik el. Illy mérsékidommal sok bolondság van

Next