Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-11-26 / 95. szám
le flElAXAT : Magyar és Erdélyország (nemesítés; irányczik k : városaink; budapesti napló: magy. tud. társ. jutalmazások, irodalmi újdonságok, igazságkezelési adat ,magyar játékszini krónika ’ea’t.) budai jótékony nőegyesület; figyelmeztetés a’ kir. tábl. jegyzők nevében; Árvamegye (a’ türopolyai nemesség sérelme buzgón pártoltatik , megyei körlevelek, ausztriávali levelezés ’sat.) Érsekújváron tanoda’s kisdedovó intézet a’városiak buzgalma által; debreczeni mozgalmak; Balassa János **; ’sat.) Szervin (német lapok a’ keleti ügyek fontosságáról németországra ’s ausztriára nézve). Spanyolország (a’ ministerség elleni szövetkezés nyilatkozata.) Anglia (a’királyné látogatásra ment Wellington hghez.) Törökország. Külf. elegyhír. Értesítő. — Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap.kir. felsége Wernicz Józsefet Pesten a’ m. kir. egyetemnél Logika, Metaphysika ’s bölcsészeti erkölcstan r. kir. tanítóját, a’ jénai bányász, jászvásári természetvizsgáló ’s porosz—görlitzi társaságok tagját, t. Győr, Esztergom ’s a’füssi ésbácsai szék táblabiráját az oktatás mezején szerzett számos érdemei és kiadott jeles munkájt méltó tekintetbe vételével magyar nemességi czimeres levéllel méltóztatott legkegy, diszesíteni. Ezen valódi szives örömünk tolmácslata mellett az igy megdicsőitett tudós férfiú érdemeinek nemzetiségi szempontból ismertetése végett azt is tudathatjuk a’ két testvér hazával, hogy a’megtisztelt oktató úr bölcsészeti tanköréhez tartozó munkák nagy részben nála magyar nyelvünkön is készek már. Városaiul. —(Folytatása). — És ha szétpillantunk a’világ jelen viszonyain, mindenszerte a’ legkétebb jövendő ötlik élőnkbe. Az európai török birodalomban ötszázezer török van csak,a’több mint hétmillió nép mind vagy protectoratusa alatt van már is az orosznak,vagy hozzá nyelvi ’s vallási rokonszenvvel viseltetik. Közelünkben a’ világhóditási vágy töltötte éjszaki óriás roppant segédeszközivel’s önkörünkben az illyrismus, ’s panszlavismus mirigye ... Vészjósló jelek tűnnek föl honunk politikai egén. Minden erőnk egyitése szükséges, hogy a’ fenyegető vihart eloszlathassuk. ’S erősek csak úgy leszünk, ha a’ megszakadás okait szüntetjük meg, azaz , ha elkülönzött érdekeinket öszszeolvasztjuk. ’S erre egy főeszköz a’ nagyobb ’s túlnyomó értelmi súllyal bíró középrendnek alkotványunkhozi kapcsolása. E’ középrend legnagyobb részét pedig a’ városiak képezik. A’ városok fölszabadítása tehát első lépés állományunk erősítésére. Midőn O’Gonnellt kérdenék: miért sürgeti szinte kizárólag a’városi szerkezet-javítást, elhagyva a’nevelést, kereskedést, ’s egyéb fontos ügyeket? a’ zöld Erinama nagy dísze igy válaszolt: Egy anecdota szerint az ördög egy emberrel olly sok jót tett, hogy imer, háláját tanúsítandó, fogadá, miszerint három ajánlat közül, miket az ördög neki teend, egyet teljesítni fog. Az ördög erre azt mondá: barátom vagy öld meg atyádat, vagy üsd agyon anyádat, vagy részegedjél le. Az ember az utolsót választá, de ittas állapotában az elsőt ’s másodikat is megtevé, — ’s az ördög mind a’ három czélját elérte, így mond O’Connell, én is a’nélkül hogy a’feketéhez hasonlítsam különben magamat, azt hiszem, hogy mindenben czélhoz jutok, csak Izland kapjon városi szerkezetet. És ha Irhon nagyfija főteendőnek tartja az ír városok reformját, nekünk magyaroknak még többszörös érdekünkben áll városaink állapotának javítása. Irhon tágasabb képviselettel bír: nálunk még kirekesztőig egy néposztály foly be csak a’ törvényhozásba.Irhonnak nagy számú politikai egyesületei vagynak: nálunk illyenek nem léteznek. Irhon népgyűléseket tart, mik kormány’s törvényhozásra a’közvélemény fejlesztése által nagy befolyással bírnak: nálunk, ezek divatban nincsenek. Irhon a’ kézjogot egész roppant nagyságában használja: minálunk e’ joggalélés fölötte ritka. Irhonban a’sajtó teljes szabadsággal működik: nálunk bár újabb időben tágultak a’ sajtói viszonyok, de a’ sajtós mozgalmak más alkotványos országok sajtóinak hatásával még egyenvonalba nem állíthatók. Nálunk szinte minden közélet a’ helyhatóságokban pontosul ’s egész alkotványunk a’ helyhatósági rendszeren nyugoszik. Nekünk tehát főleg ezt kell kiművelnünk. És ha városainkat önigazgatási szabad helyhatóságokká alakítjuk, ha a’ bennük olly nagy mértékben rejlő értelmiségnek gyakorlati alkalmazására önközügyekbeni részvét által rászoktatjuk, ’s képviselőiknek majd arányszerinti szavazatot adunk , szaporitni fogjuk törvényhozási testületünknek értelmi súlyát,’s különösen müipari ’s kereskedési gyakorlati ismereteit. Éjszakamerika, ’s Angolhonnak képviselőji a’lacherekön (ügyészeken) kívül a’ műipar ’s kereskedés jelesb tagjaibul választatnak leginkább, mi az anyagi javítások eszközlésére a’nevezett két honban tán leghatalmasabb befolyással bir. A’ mi hongyülésünk nincs törvénytudók ’s hivatali gyakorlati nagy járatossággal biró tisztviselők díjával. De ugyan hol vannak a’ nagy kereskedő- gyártók, vagy mérnökök, avagy a’ műipar bármilly gyakorlóji? Midőn az 1825/7ediki hongyűlésbül rendszeres országos munkálatokat készítendő választmányok küldettek ki, az országgyűlés végig nézett sorain, ’s im nem találtatott azokban, ki a’ kereskedés gyakorlati oldalait tökéletesen ismerné,’s kénytelen volt a’ törvényhozás Wachtler Bernárd nagykereskedőt az egyik választmányhoz csatolni. Szintúgy volt a’dolog a’legutolsó hongyülésen is, midőn a’váltókereskedési törvény kidolgoztatnék; ehez is a’ gyakorlati ismeretek miatt több nem követ-kereskedő meghivatott. És minél inkább óhajtunk haladni anyagi körben, annál érezhetőbb lesz a’ hiány, hogy törvényhozási testületünkben, a’ tisztviselőségi gyakorlatot kivéve, alig vannak gyakorlati egyedek. Tehát törvényhozásunk tökélyes— hitese is fölötte óhajthatóvá, sőt szükségessé teszi városainknak rendezését. Azonban e’ rendezésnek több ága lévén, ezekrül külön ’s terjedelmesben fogunk szólani. — Budapesti napló. A’ magyar tud. társaság múlt hétfőn nyitá meg nagygyülését Széchenyi István gr. elnöklése alatt reggeli tizedfél órakor; az illések azóta ugyanazon órában naponkint folytattattak; a’ nyelvtudományi pályamunkák közt legjobbnak itélteték Szilágyi István nagyszalontai tanító értekezése, és 100 aranynyal fog jutalmaztatni, a’ járulékjutalmat Fábián János győrmegyei áldozó pap és széplaki káplán nyerte; a’ philosophiai pályakérdésért almási Balog Sámuel serkei reform, lelkész részire ítéltetett a’ 100 arany, Varga Jánoséra pedig a’ járulékjutalom; végre a’ versenyzett 9 vígjáték közül Nagy Ignácznak „Tisztujitás“ czimü 4 felv. vígjátéka nyerte a’ 100 aranyat, másodjutalomra pedig Szigligetinek „Kinizsi Pál“ czimü 3 felv. vigjátéka ítéltetett méltónak, végül nagyjutalomra vagyis 200 db. aranyra, visszatérőleg az 1840.müvekre az 1841 ki illy igényű munkák báni meddősége miatt,Vörösmarty újabb poétái munkáji.Semmi uj tag ezúttal nem válaszlatott.A’ közülés holnap reggel tizedfél órakor tartalik a’megye nagy teremében, mit lakoma fejezend a’ casmo-teremben.—Ehrenreich Ádám pesti mű kereskedő,mint már bővebben is említve Volt lapjainkban,Magyarország ’s Erdély történeteit képekben adja, melly gyűjteménynek első két lapja már megjelent, magyar-német szöveggel; a’ két lap Álmos, első hg. válaszolását és Magyarország elfoglaltatását Árpád által tárgyazza, ’s mind a’ két lapot sikerültnek mondhatni. Minden 6 hétben egy szállitvány jelenik meg, nagy fvrétben, 1 képpel ’s két lapnyi magyar-német szöveggel; diszkiadásu füzet ára 2, közönségesé 1 pg 6 forint. Fels. urunktól kezdve fens, nádorunk a’ cs. k. féligék, országunk hg. prímása ’s több mind két nemű méltóságosai aláírásival szerencsés e’ munka dicsekedni. —* Emich Gusztáv pesti könyvárus feltéve, hogy legfelsőbb helyről kegyelmes engedelmet nyerene , Petricsevics Horváth Lázár szerkesztése alatt jövő év elején „Honderű“ czim alatt „Pesti Salon“ melléklappal divatojságot szándékozik kiadni műveltebb hölgyeink számára. A’ részletes programma, mint halljuk, rövid idő múlva meg fog jelenni. Ugyan Emich G. könyvárus Budán a’várban könyvkereskedést szándékozik nyitni, mihez legjobb szerencsét kívánunk neki, ámbár nem igen merjük et vérmes reményekkel kecsegtetni, miután köztudomású, hogy a’ budai hölgyek’s urak egyetlen garas árnyi ezérnáért vagy burnótért is rendesen Pestre szoktak jőni, habár csákányok hullanának is zápor helyett az égből.—Most hagyta el a’ sajtót ’s országszerte minden könyvárusnál kapható két ezüst húszason a’ „Külföldi Regénytár“ cikkötete, mellyben „Grandet Eugenia“ befejeztetik, ’s egyszersmind megkezdetik ,,St. Roche,“ irta Palzowne, forditá Nagy Ignácz; ez utóbbi regény úgy szólván példátlan hatást szült mindenütt, hol német nyelv hangzik, ’s a’Kisfaludy-társaság és Hartleben kiadó bizonyosan hálára kötelezik magok iránt az egész magyar olvasó szépnemet, e’jeles regénynek illy gyors, pompás és mégis olcsó közrebocsátása által.—Holnapután szinte 2 huszason minden pesti könyvárusnál kapható leend a’ Szinműtár 35ik füzete, mellyben „Matild“nagyhírű franczia dráma foglaltatik 5 felv. Pynt és Sue után Irinyi József által fordítva. E’ drámanemzeti színpadunkon 3 nap alatt kétszer adalékbérletszünéssel, ’s első adatásakor ezer forintnál többet jövedelmezett, és 2ik előadáskor is úgy megtöltő színházunkat, mikép azt most már operai előadásokon is csak ritkán tapasztaljuk. — Kis Bálint képiró, kiről többször méltányos dicsérettel emlékeztek már hazánk lapjai, szállását a’ sebestyénpiaczi Jancsóházba helyezte át, hol művészi ecsetje mindenki számára készen áll, ki magát örökiltetni kívánja. — Játékszini krónika: nemzeti színpadunkon f. hó 18ikán adatott „Fekete domino“ dalt. 3 felv.; 19ikén Lendvayné jutalmául bérszünettel először „Matild,“ dráma 5 felv., Pynt és Sue után francziából ford. Irinyi József, a’ közönség, melly illy nagy számmal már majd félév óta nem jelent meg színházunkban, már elejétől végéig legnagyobb tetszéssel kísérte ez érdekes színművet; 20ikán„Pénz, dicsőség és nők“ vaudeville 5 felv.;2ekén Fáncsy jutalmául bérszünettel másodszor „Matild“ dráma 5 felv.; nézők ismét nagy számmal,’s a’ tetszés ismét zajos és általányos volt; 22 ikén: „Belizár“ dalj. 3 felv.; 23ikán „Borostyánkoszoru“ szinj. 5 felv., a’ rendkívül csekély számú közönséget majd halálra untatá e’német silányság, ’s mégis a’németek merésztenek szót emelni a’ franczia drámák ellen, főleg most, miután a’ bécsi várszínházban is napirenden vannak már a’ franczia drámák, honnan eddig száműzetve voltak; az ottani igazgatóság bizonyosan átlátta, hogy már a’ bécsiek is jobb táplálékot kívánnak a’ sok sületlen és keletien étel után. 24ikén „Az ördög naplója vaudeville 3 felv.— Buda! jótékony nőegyes Lilet. Mlgos puchói Marczibányi Lőrincz ur, ő felsége aranykulcsos hive, ’s a’ t. kir. itélő tábla közbirája, ’s neje mlgos Kállay Antonia csillagkeresztes hölgy, dicső őseinek —kik annyi alapítványt tevének országszerte—nyomdokit követve, a’ kebelbeli sinylék intézeténél egy betegágyat 1000 pengőúttal alapítani szíveskedének. Melly nagyszivüségökért azon elhagyatott felebarátok nevében is, — kik ez alapítvány gyümölcséből ápolást nyerendnek—leghöbb hála nyilványittatik.Budán 1842 ki november 17én tartott ülésbül. Külkey Henrik egyesületi trtoknok. FIGYELMEZTETÉS. Értésünkre esett, miszerint némelly megyékben Irinyi János ur által — a’ pesti ifjúság nevében—kiadott több gyűjtő iv kering, ennek következtében mi kir. tab. jegyzők ezennel nyilványítják , hogy azok nemcsak megegyezésünk hiányával, hanem egészen befolyásunk nélkül bocsáttatják ki. Ha tehát az említett ívek netalán némi kellemetlenséget, zavart vagy visszaélést okoznának, ezen figyelmeztetés folytában magunkat a vád és gyanú terhe alól fölmentetni kérjük. Kelt Pesten nov. 22 ikén 1842. Degré Alajos a’ kir. táb. jegyzők által megbízott, A’ m. gazd. egyesület f. h. 1 Okén a’ n. casinóban e. elnök Károlyi György gr. elölülése alatt számos r. tag jelenlétében nagygyűlést tartván. I. Olvastatott a’ választottságnak utóbbi (novembe 9-ei) üléséből kelt jelentése .