Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-15 / 4. szám

ka táncra nagyon kielégített, Thury azonban nehézkesb testtel bír, hogy sem magát különösebben tüntethetné ki. 12kén „Lorenzino“ dráma 5 felvonásban. Holnap hétfőn, a’ nevezett zenésztársaság jutalmára bérszünettel adatik : „ Botcsinálta doctor, ** vígjáték 3 felv., dalokkal és tánczczal, Moliére után magyarosstá Kazinczy Ferencz; ez leend egyszersmind e’ zenészek utolsó föllépése. Csütörtökön, jan. 19 én Bartháné jutalmára bérszünettel adatik „Coriolan** dráma 5 felvon., Shakspeare után ford. Dobrossy és Egressy Gábor, ez utóbbi a’ czimszerepben nyitandja meg vendégjátékai sorát. Szinte jövő héten kerülend színpadra „Cromwell fla“ vigj. 5 felv. Seribe után, kéziratból ford. Irinyi József Parisban. Láthatni, hogy az uj igazgatóság buzgón törekszik nemzeti színházunkat emelni ’s örömmel mondhatjuk, hogy a’farsang daczára is majd mindennap számos közönség gyámolitja törekvésit. — A’ vakok pesti intézete pénztárába 1 142dik évi decemberben következő kegyes adományok folytak: főt. Fiall Antal ur telki apát 12 fr. Gautier Antonia assz. 20 fr., Egy nevét tudatni nem kívánó 100 fr., néh. főt. Gosztonyi János esztergomi kanonok ur hagyománya 80 fr., Paix István pesti kereskedő hagyom. 10 forint, t. rigyiczai Kovács József tb. ur ajándéka 3 ft 24 fr., M. L. Kanitz pesti nagykereskedő 10 ft, 1.1. b. Paizs Boldizsár ur Somogymegyébül 5 fr. Az intézet háza új felépítésére ősz. a’ pesti izraeliták községe’gyüjtött 554 fr. 20 kr.,Fiume város kapitány-hivatala 100 fr., öszszesen 894 fr. 44 kr., pengő pénzben. Kelt Pesten dec. 31 kén 1842. Gömöry Károly m.k. intézeti pénztárnok. Látta Dubraviczky első alisp. fEssekiskoIi®.) A’ pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilv. énekiskola t. cz. gyámolóji, részvényesei és alapitóji ezennel tisztelettel kéretnek, hogy évenkinti gyámpénzeiket vagy pedig illetőleg részvényeiket és alapítványaik kamatait elfolyó 143ki esztendőre intézet pénztárnoka Barabás Antal Pál urnái (Test, váczi ’s nagyhid utczára szolgáló szegletboltban a’ „Magyarhoz“ czimzett posztókereskedésben) befizetni méltóztassanak. Egyébiránt jövő február elejétől kezdve az illetőkhez lakásukra is fognak kültetni nyugtatványaik. Jelentetik egy úttal, hogy kik e’ jótékony intézetet pártfogásukra méltatni szándékoznak, adományukat vagy évenkénti részvényüket (melly utóbbi 6 peó forinttól kezdve határozatlan mennyiségig terjedhet) a’ nevezett helyen, vagy aluliénál még mindig beírathatják. Végre az aláirásivek birtokosai újólag kéretnek azok visszaküldésére. — Mátray Gábor énekiskolai igazgató. A’ szab. kir. Pest-városi redout - termekben a’ Terézia külvárosi kisdedovó-intézetek javára, vasárnap félhó 15én 1843. tartandó rendkívüli nagy és a’ nemzeti, szab. kir. Buda- és Pest-városi színházak mindkét nembeli t. ez. tagjai, nemkülönben Wolf ur műlovarszíne mindkét nembeli lovagművészei ’s több buzgó műkedvelő által előadandó magyar történeti „Hunyadi Mátyás magyar király hazaérkezése Csehországból 1458 ban** czímű, fényes ünnepélyes díszmenet’s az ezt követő különféle és a’fenérintett színházak összes balletszemélyzete ’s ,Veszter Sándor/ és ,Dobozy Károly urak,Londonba utazó néptáncz-’s zenetársasága által előadandó nemzeti és allegóriás tánczokkal különösen érdekesitett Álarczos tánczvigalom részleteinek rendjegyzéke: Bevezetés : Magyar induló Morellytól. 1. Hangászegyesületi keringő Strausstól. 2. Egaliváltozás keringő Morellytól. 3. Négyes „Ines de Castro“motívum llán Morellytól. 4. Tánczmester keringő Strausstól. 5. Magyar körtáncz Travnyiktól.—Utána: „Hunyadi Mátyás magyar király hazaérkezése Csehországból“ DÍSZMENET, a’ fenérintett színházak összes személyzete által következő renddel előadva, u. m. t. „Heroldok.“ II. Mindkét nembeli „magyar pásztornép“ pásztori zenével. III. „Oláh parasztnép“ mindkét nemből. IV. Mindkét nembeli , horvát népség.“ V. „Magyar népség“ mindkét nemből, magyar népzenével Veszter Sándor és Dobozy Károly urak népzenetársasága által előadva. VI. „Katonaság.“ VII. Mindkét nembeli „városi polgárság.“ VII. „Hadizenekar“ cs. k. Ceccopieri gyalogezred teljes tábori zenekara által személyesítve. IX. „Testőrség.“ X. „Városi követek.“ XI. „Magyar, cseh, erdélyi és horvát lovagok és hölgyek.“ XII. „Virághintő koszorús hölgyek“ kara. XIII. „Magyar főnemesek és hölgyek.“ — XIV. Az egyházi rend főnökei. — XV. „Az ország zászlója“ lovagok kíséretében. XVI. „Országnagyok.“XVI. „Nádor és az erdélyi vajda.“ XVIII. „Hunyadi Mátyás“ magyar király. „Szilágyi Erzsébet“ özvegy Hinnyadiné király anyja. „Széchy Dienes“ esztergomi „Várday István“ kalocsai érsekek kíséretében „Szilágyi Mihály“ temesi bán. XIX. „Aranysarkantyús vitézek.“ XX. „Királyi apródok.“ XXI. „Sárkányrend“ lovagjai. XXII. „Udvari nemesek és hölgyek.** XXIII. Második „testőrcsapat.** XXIV. „Magyar hadinép.** A’ díszmenet a’ termeken kétszer végig menvén, a’ király trónját elfoglalja, ’s következik: a) .Magyar nemzeti táncz* Veszter Sándor ur tánczmüvész és nemzeti színházi balletmester Hasenhut ur közös szerkezetük után betanítva ’s a’ nevezettek — Tury tánczművész ur, és az összes nemzeti színházi tánczszemélyzet által, a’ Farkas és Bihari karvezérségük alatti magyar népzene kíséretében előadva, b) ,Oláh néptáncz“ a’ sz. k. Buda fővárosi színház balletszemélyzete által Uhlich balletmester betanítása szerint előadva népzene kíséretében, c) „Virágos hölgyek hódolata** allegóriás táncz, Crombé ur sz. kir. Pest-városi színház balletmester betanítása szerint, az összes szab. kir. Pest-városi női balletszemélyzet által előadva , mellynek bevégeztével a’ diszmenet eltávozik. E’ diszmenetet, a’mind két zenészkar által játszandó Erkel Ferencz ur nemzeti színházi író karmester „Bátori Mária** czimü operájából kölcsönzött magyar diadal-induló fogja kisérni. — Éjfél után : I. Körtáncz Travnyiktól. 2. Viszontlátás keringő Morellytól. 3. Lanczer Babéltól. 4. Troubadour keringő Lannertól. 5. Utazó négyes Morellytől. 6. Kényelmes keringő Morellytól. Mind a’ három színház minden osztálybeli t. ez. tagjai, Veszter Sándor és Dobozy Károly urak népzenetársaságukkal — nemkülönben Woff ur műlovarszíne mindkét nembeli lovagművészei, — és a’ cs. k. Ceccopieri ezred teljes tábori zenekara, a’ jótékony czél elősegélése tekintetéből szívességből lesznek szerencsések résztvenni.—Beléptijegyek Pesten minden könyv- és műárus boltban és Szekrényesy Pál ur kalapárus boltjában a’ Servila-téren; Budán a’ „levélhez** czimzett kereskedésben a’ várban ; nemkülönben a’ két főváros minden nevezetesebb kávétermeiben ift. 40 krjával peng. előre szerezhetők. — Ezenkívül a’ kisteremben az orchestrum a’ t. cz. közönség számára ks van rendezve, a’ hova különjegyek 1 ft. p. p. Szekrényesy Pál urnái kaphatók. —A’ t.cz. közönség kényelmes élvezete tekintetéből a’kiadandó jegyek száma meg van határozva ’s azon felül semmi esetre sem fognak kiadatni. (Köszönet Lukács Móricz urnak ’s egy kis pro memoria a pesti hírlap szerkesztőjének.) A Jelenkor m é. 103. számában az augsburgi közönséges újság 347dik száma honunkra vonatkozó czikkérül mondván néhány szót, bátor voltam az ott említett „Vierteljahrsschrift aus und für Ungarn“ ügyében is nyilatkozni. Lukács Móricz úr, az említett német szakirat egyik dolgozó társa, a’ 210 i. sz. 10. hírlap Értelmezőjében közli nyilatkozatom néhány sorait tetszése szerint, összefüggés nélkül az egészszel , mint mondja azért, hogy a’ p. hirlap olvasóinak kedvderitő mulatságot szerezzen ’s ő maga is — mint megvallja — azokon jóizűt kaczagott; csekélységemet tréfás , csintalan 's elmésnek nevezvén. Fogadja azért L. ur őszinte köszönetemet! hisz a’pesti hirlap olvasó közönségét ’s értekező urat magát is, kinek jó ízlésén nem kétkedem, mulattatni nem utolsó mesterség; ’s mi tűrés-tagadás, biz én ottan-ottan tréfálni szoktam, csintalankodni is hol lehet, elmésségemet azok kik ismernek egy kissé talpraestebbnek mondják, mint a’ p. hirlap szerkesztőjének legközelebb pesti közgyűlésen a’ tőpénzesek adóztatása,’s idegenek honosítása körüli nyeglyészkedésit és most e’ kis kölcsönös csintalankodás után megválhatnánk egymástól; azonban a’ p. hirlap szerkesztője úgy akarta , hogy még egy perezre legyen szerencsém L. úrhoz , minek szkemből örvendek. A’ pesti hirlap szerkesztője e’ lapokban a’ félebb emlitett czimü német folyóirat érdemében közlött nézeteket éretlen irkafirkának nevezi. Nincs vagy alig van ujságlap,mellyben minden czikket általányosan ’s igazán érettnek lehetne állitani, ’s mindenikben van több vagy kevesebb éretlen irkafirka , ’s igy vájjon érett irkafirkáké tehát a’». hirlap minden czikkel ? vájjon mind éretteknek hiszi é önmaga minden vezérczikkeit is ? Ha igen, kivétlenül ’s izgága sálukat mellőzve is számos érett csakugyan nem iféli éretteknek azokat Azonban legyenek azok érettele, de mikép van az, hogy azok közül , kik véleményszabadságot, ’s türelmet pengetnek, sokan, ha ínyükkel ellenkezik,éjjen a’véleményszabadságot nem szívelik ’s az őket érdeklő kedvetlen ítéletet éretlen irkafirkának bélyegzik ? vagy estik akkor till a véleményszabadság , midőn az malmukra kedvező vizel hajt!E S ez úttal mindazáltal a’ szerepe változik. L. u.r ezen éretlen irkufirkákkal mulattatja a’ pesti hirlap olvasó községét; ’s kérdem: majjon olvasóji nagyobb részét tartja e a’ pesti hírlap szerkesztője rosz ízlésünknek ’s gyönge fejünknek'— mert hisz csak illyeket lehet: éretlen irkalirkákkal mulattatni — 's ha igen, tikkor L. ur szerettét nem irigylem; vagy nem combinál! s nem tudta , hogy U. ur mit mondott ? tizek közül én egyiket sem hiszem; mert nem gondolok olly gőgös, vagy legalább Önhitt szerkesztőt, ki suprematiáját olvasott ellen s ezek föl sem verésével gyakorolná , sem olly gondatlant,ki bármelly biztos kéztől jött munkát,kivált midőn azt jegyzésekkel kiséri,végig ne olvasna vagy olvastatna , sem olly gyönge tehetségűt, ki feledné , hogy egypár sorral fölebb mit olvasott, de hiszem azt, hogy K. ur heveskedett. A‘ 209. sz. pesti hirlapban Pulszky Ferencz — ’s ezt jól megjegyezte K. ur — mondja ’s igen jól mondja, hogy a’ tekintélyek ideje lejárt, ’s ez elvben a pesti hirlap szerkesztője osztozik , mert ellenjegyzékkel nem kiséri, de osztozik más is , kinek csak egy mustármagnyi józan ész jutott. ’S most a pesti hirlap szerkesztője a’ 210. számban a’ fölebb említett német folyóírásról úgy nyilatkozik,hogy annak czélirányosnak kell lenni, mert Wesselényi Miklós b. is úgy gondolkozik! Tisztelem én azon férfit, kinek nagy neve olly magasztos eszmét kereszt kebleinkben; de valamint a’ tisztelt báróm, sértése nélkül, föl nem tehetem, hogy mindenben csalhatlanságot igényeljen magának, úgy azt is sértés nélkül mondom, miszerint ezt vagy amazt hinni v. nem hinni soha sem fogom azért, mert egy tekintélyes név is igy v. amúgy gondolkozik. És itt a’ pesti hirt. szerkesztőjében a’ véleményszabadság emberét kérdem: mikép juthat eszébe névtekintélylyel véleményt erőszakolni ? nem tarthatni ezt ’s hasonló tényeket egy kis elvhűtlenség v. következetlenségül? Szokása egyébiránt K. urnak ’s némelly szövetségesinek után kutatni, hogy ki ez v. amaz? ’s kevés kivétellel ítéletüket ,,a’ki“-vel motiválják. A’ pesti hirlap szerkesztője L. ur értekezését egy csillaggal ékesítvén, benne azt mondja, hogy „nemzetről, nemzetiségről, nemzetsértés- nemzeti becsületről nincs fogalmam.“* Ezt állítja őpusztán, a’ nélkül, hogy alkalma lett volna erről meggyőződni , ’s tán nem siker nélkül azokra nézve , kik K. ur- ’s egy némellyik elvrokonakint a’ ,te mondád uránt* bitás szavakban keresnek okot ’s erősséget, ámde józan értelem, higgadt kebel nem fog mindent elhinni csupán azért, mert a’pesti hirlap szerkesztője mondotta; ’s higye meg édes K. ur , hogy van fogalmam mindazokra! , tán tisztább ’s nem olly önzésteljes , mint a‘ liberalismus sok illiberális vagy legalább intoleráns emberének; mert én igen egyszerűn úgy vagyok meggyőződve , mikép erényről és vétekről nemcsak azoknak lehet fogalmuk , kiket fanatismus dühe vagy romlottság sodor érvénybe, hanem azoknak is , kiknek ilyeneken tanulni és szánakozni volt szomorú alkalmak. Ugyanazon csillag alatt azt is mondja K. ur, miképp toliam obscurus.“ Nem állítom és soha sem állítottam hogy nem az ; nem is óhajtom dicsőséget ad részének indokát, a’ többit sem irigylem, azt sem kérdem: áthágta e az érdemes szerkesztő az Hiedelem határát ’s mennyire ? de sajnálkozom azon emberen ’s népbaráton, ki a' személy’s jogegyenlőség fölként apostolaid adja ki magát’s nem elég erős hogy elvéhez hű maradjon. ’S ime K. ur nem tudott 35 sort leirni úgy, hogy elvhűtlenség, következetlenség, vagy indulatoskodás — mi okozza rendszeresen amazokat is — ne bélyegezné azokat; legyen bármellyik, mindenkiben nagy hiba, annál nagyobb pedig a p. hirlap szerkesztőjében ; ’s én részemről , a’ polgári életben mindig fogom kerülni az ollyan embert, ki néhány sort irni — nem mondani — nem képes indulatoskodás nélkül ; az irodalmi világban pedig ott és akkor, mikor és hol alkalmam leend, véleményemet pedig kimondandom egyszerűn ’s epéskedés nélkül; mert úgy hiszem, — ’s ezt a’ pesti hirlap C jegyű munkatárs csillagában, még pedig a’ szerkesztő úr ellenjegyzéke nélkül olvastam — hogy ki piszkolódik, csak magát piszkolja be. —vg: Miskolcz, decemb. 31 kén 1842. Már több hónapja annak, hogy azon párt, melly a’ legközelebbi megyei és városi tiszujitáskor semmi — bármilly aljas — eszközt próbálatlanul nem hagyva már kétszer sikeretlenül öröködött — mit meg nem érdemel — újra szert tenni hatalomra ’s befolyásra, nemesebb czélzatot megillető fogyhatlan türelemmel most újólag és már harmadszor törekszik városunk mostani kormányának hitelét — minden áron — aláásni, hogy annak, romjain polezra vergődhessék. Több hónapja annak hogy előbb csak pinezékben, majd korcsmákban, végre rendszeresen tanyákon a’ lakmározásra összecsőditett, nép — az idén szerencsére igenis olcsó — bor mellett bujtogattatik ’s vakmerő szemtelenséggel koholt és terjesztett rágalmak’s gyanúsítások által izgattatik a’ mostani tanács ellen. És folyt rendszeresen a’ lélekvásárlás : pénzért fogadtattak kolomposak a’ város minden negyedeiben bejárni a’ szavazhatókat, ’s mintha még ez polgári bűnnek nem lett volna elég, nagyobb jelentőségű szavazatok pénzért vásároltattak, részint ígéretekkel kecsegtettették. A’ korteskedésnek — még nálunk hallatlan — ezen neméhez járult még egy uj még hallatlanabb frisumi lericatis — a’ túrós galuskávali korteskedés! — És ezen eröködésnek , melly ha a’ nép erkölcsének messzireható bemételyzése vele szoros kapcsolatban nem áll, olly extrémement comique-nak mondható lenne, nyilványos feje volt egy megyei esküdt ki — mert a’ biblia szó- - 16 -