Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-02-23 / 15. szám
szövődhetnek az életbe, ha azoknak, kiket törvényeire kötelezni akar, jellemét, és akaratját azon törvények elfogadására el nem készíti; azaz: az életet, az embereket öszhangzásba nem hozza a’ törvényekkel, ehez pedig születésétül kellett edzeni az uj polgárt. Képzeljünk Spártában, Lykurg törvényei alatt, máskép nevelt népet, és Lykurg logikáját az élet kineveti, és viszont így nevelt népet más törvények alatt és a’ logika kinevettetik az élettül. Valóban, a’ spártai polgárzat egyes tünemény a’maga nemében, és az ő ereje, melly ötszázadon keresztül annyi vihar közt olly nagysággal és dicsőséggel föntartotta, egyedül abban állott, hogy nevelési rendszere tökéletes öszhangzásban volt a’ törvényekkel; de mihelyt a’nevelési rendszer az ő eredeti szigorától eltért, Lykurg törvényei is, ’s velők a’ polgárzat sülyedni kezde; ’s a’ milly arányban növekedett az eltérés, azon arányban változott a’ polgárzat szelleme ’s ezzel eredeti jelleme is. És a’statusgép-lepergés órája mindinkább közeledett, minek egyedüli oka abban fekszik, mert az eredetitül fokonként eltérő nevelés az életet, az akaratot végtire úgy megváltoztatta, hogy a’ régi törvények a’ spártaiak életébe többé nem illettének.—A’ szomszéd Athen más szempontból indult ki a’ köznevelés elintézésében; de nagy különbség is volt ezen két város polgárai között! Spárta erő által akart uralkodni, Athene szellemi felsőbbségben kérése dicsőségét. Sparta megveté a’ tudományokat, Athene ezeket áhítá. Sparta nyilványos küzdtérein harczfiak képeződtek, kik ha nem győzhettek, örömmel haltak meg hazájokért. Athene tanodáiból szónokok léptek a’ szószékre, kik a’ szó varázs-erejével magasztos tettekre ragadák a’ keblet. És ezen két egymástúl lényegesen különböző nevelésben hiányzott egy tényező. Sparta erős tudott lenni, Athene dicső, de boldogság lakozott-e keblében? igen kétlem. Sparta kitünőleg a’ testi erők kifejtését tűzé ki működései czéljául, ’s gyakorné a’testet a’ szellemi rész rovására, Athen műveié a’ szellemi részt az anyag rovására, és a’szív nemesítése kifelejtetett mindkettőbül,’s csak ezen hármas erő öszhangzó miveltetésének sikerülhet boldogságot ömleszteni a’ polgárzatba. Vessünk most egy felületes tekintetet honunk történeteire. Üstökös apáink hazát kerestek, ehez erő, ügyesség, bátor ’s vitéz lélek kivántatott, és az eredmények elég nyilván hirdetik, hogy az ütközetben olly rettenetes őseink ifjúságuktól fogva edzették magokat a’ csatákra. Míg tehát a’ nemzet hadi lábon állott, az ifjúság is ha szinte nem közintézetekben, de közszellemben harczosra neveltetett, a’ többi csak melleslegesnek tekintetett. És a’ nevelés ezen eredeti jellemét egész a’ közel időkig megtartotta, mert a’ körülmények hatalma, az egyedüli befolyás majd édesgeté, majd meg kényszerűé az ezen eredeti jellemhez hű ragaszkodásra, kényszerűé, valahányszor életéért küzdött, édesgeté, midőn fegyveres kézzel más idegen nemzeteknek szabott törvényt, tehát midőn dicső volt, és az ezen két időszak hézagit betöltő fejetlenség élesztő a’ netalán más irányban fejlődni készült növelés jellemét. Közelebb időkben megváltoztak a’ körülmények és a’ magyar nem kénytelen többé éltéért küzdeni, mert hiszen írva vagyon, hogy „élünk,’ de határit sem vágyik a’négy tenger partjaira támasztani; hanem jelenleg egy szép és az emberiség háláját igénylő czélt tüze ki magának, melly is, ha jól fogtam föl, az, hogy belviszonyait úgy rendezze, miszerint határin belül csak az legyen boldogtalan, kit saját bűne, vagy akármi egyéb, csak intézményei nem, taszított ínségbe. Az első mozgalom , melly ezen nemes czél felé irányult, a’jogok mezején történt, és úgy látszik, mintha ezen sorompóból kitekinteni nem nagy készületek történnének, bár legyen ki láncsát törni száguldana a’ sorompóba bár ne; pedig ha már van jogunk élni, van kötelességünk is ezredéves életünk talpköve letételérül lelkiüismeretes aggodalommal gondolkodni, mi főkép egy alkotványos honban a’ „köznevelés.“ Sokat hallunk az „egymásutánná“ csekély véleményem szerint, tárgyam tengelye körül maradván, ez volna azon „egymásután.“ A’ jog—ha úgy tetszik,—csata, hatalmunkban hagyá a’ törvényhozást; a’ törvényhozás legfőbb feladata elrendelni a’ köznevelést; a’ nevelés kifejti az értelmi ’s érzelmi erőket; ennek eredménye a’ tiszta, világos ismeretek és fogalmak; ennek ismét a’ helyes combinatio , melly aztán új isméreteket ’s eszméket szül; az uj ismeretek életbe léptetéséből uj érdekek, ezekbül uj viszonyok, ezekbül új szerződés, ebbül uj jogok fakadnak, az uj jogok szentesítése uj törvényeket lesz szükségesekké, az uj törvények hassanak a’nevelésre. Vártfay Kálmán: Jövő Szombaton , az.az február 25dikén uj ötvözet vár színházi községünkre ! Hubenayné legszorgalmasb színésznőink egyike javára fog adatni: ,,A’ londoni koldusok.“ drámai felvonás., francziábul Egressy Benjámin áltál. A’jutalmazandó derék színésznő iránt ha méltányosak akarunk lenni , lehetlen a’ t. ez. közöns. részvétét ki nem kérnünk. Testgyakorló-iskola. Az itteni testgyakorlati példányiskolának részvény-társasága f.hó 26 án vasárnap délelőtti 10 órakor tartandja ez évi téli közgyűlését a’ nemzeti casinoban mélt. Károlyi György gr. elnöklése alatt. Tárgyai lesznek különösen: 1) a’múlt évi sept. 16ka óta tartatott közgyűlések jegyzőkönyveinek elolvasása, 2) a’pénztár állapotja, 3) két rendbeli terv előadása, egy ezen intézet számára előteremtendő alapítvány iránt, 4)ezen iskola eddigi állapotának előterjesztése, 5) egy ezen intézet iránt részvétre buzdító felhívás elolvasása. Mellyre minden t. ez. részvényes ’s az ifjúság művelődésének baráti tisztelettel hivatalosak. Verebi József, egyesületi jegyző. (Tudnivalók, a’ IIH indikévi augusztus 31k én Pesten megnyitandó második igiarmatkiállitás iránt). Midőn a magyar iparegyesület tavaly az első magyar iparműkiállitást létesité, azon meggyőződéstől vezéreltetett, hogy a’ hazai műipar emelésére mindenek fölött műiparunk jelenlegi állapotának ismerete ’s a’ közönséggeli megismertetése szükséges, hogy a’ munkás szorgalommal alkalma nyíljék részint már kiérdemlett elismerést aratni, részint magát’s tehetségeit a’közönséggel megismertetni , hogy a’ megismerést haszon, méltánylat, érdemszerinti megbecsültetés kövesse, ’s ezekbül egy részt az iparmművesben ösztön támadjon a’ műipar dicséretes pályáján mindig előre , mindig több tökélyre törni , más részt pedig a’ közönségben nemzeties érzet gerjedjen megbecsülni a’ honi érdemet, ’s nem tenni magát a’ külföld rabjává olly dolgokra nézve, miket a’honi szorgalom is előteremt. És úgy látszik , hogy e’ czélokra már e’ rögtönzött első magyar iparműkiállitás is igen hathatós lépés volt. Az idő rövid volta ’s mindenféle halitélét miatt, mik imitt amott az iparűzők között illy intézetek mivoltávan ismeretlenségéből eredtek ; az első kiállitás távolról sem központositá annyira a' honi műipar minden terményit, miszerint a' jelenlegi állapotún/, tökéletes élethű képének vehetnők , lehetlen volt még is egy részt üröm érzettel nem léitni a közönség meleg részvétét nie/n/ n' kiállítási termekben százankint hemzsegett latogatok s a jutalomosztásnak Számos közönség t nílusi tolt , más részt pedig lehetlen el nem ismerni , mikint már ezen első kiállítás a’műipar körébeni mozgalmat igen kedvezőn előmozditá.Nem egy iparműves van, ki az iparmikiállitás következtében kapott munkát, ismeretséget ’s tágabb kört szorgalma kifejtésére;mert szerény rejtek« homályából a’ közfigyelem , közrészvét, éltető napfényre lépett, nem egy van , kit kiállított példány művei százakra, ezrekre menő alkura vezettek, ’s általában a’naponkint sűrűbben keletkező védegyletek , ’s a’ honi műipar iránt naponkint élénkebben mutatkozó részvét, méltánylat ’s megbecsülés örvendetes tanujelül szolgálnak , mikint az első iparműkiállitás eredmény nélkül sem anyagi sem erkölcsi tekintetben nem maradt. Az iparegyesület tehát jövendőben is fog iparműkiállításokat létesíteni , miszerint a’ folytonos haladást ’s kifejtést, úgy az egyesületnek mint általában a’ közönségnek figyelemmel kisérnie alkalma legyen; de a’kiállítások nem minden évben lesznek, nehogy hatásukat veszítsék, mert egy évenkint a’ honi műipar igen szembetűnő haladást nem mindig tehet, — azonban mivel az első kiállitáshozi járulás iránt sokkal későbben bocsáttathatott szét a’ felszólítás, mintsem hogy sokaknak műveik elkészítésében ’s beküldésében az idő rövid volta akadályul nem szolgált volna ; ’s ez okért azon kiállítást a’ honi műipar hű tükrének venni koránsem lehet; az iparegyesület (mint már hirlapilag jelentve is volt) elhatározó a második tiniműkiullitust Pesten i. 1813/7. évimig, vásár alul eszközölni, mellynek részvétükkel ’s együttmunkálásukkali elősegítése iránt Magyarországnak, ’s hozzákapcsolt részeknek és Erdélynek minden kézművesei , mesteremberei, gyárnokai és mindennemű,rendű iparművészei mármost,jó eleve felszólittasunk, olly világos figyelmeztetéssel, hogy a’ jövő évben a kiállitás nem fog ismételtetni , ’s a’ közönséggeli megismertetés ezen alkalma jövendőben három évenkint csak egyszer forduland elő. Tudnivalóit *a föltételek. 1] A’ második magyar iparműkiállitás folyó 1843 ki aug. 21kén nyittatik meg Pesten a’városi rodatteremben ’s tart fent, végéig. 21 Mivel lehetnek, kik a’ kiállítandó tárgyak beküldésére talán már a’ medárdnapi pesti vásárt is használni kívánnák, a’kiállítandó művek fölvételes elfogadása már junius 10. kezdődik’s tart Augusztus 20aig, melly határnapok a’kiállitni szándékozóknak annyival inkább ajánltatnak figyelmükbe , mivel tapasztalásiadatokba eredt fontos okoknál fogva az iparegyesület semmi kivételt nem szenvedő változatlan szabálynak kéri tekintetni, hogy az aug. 20 ka után a már megnyitott, iparműkiállitás folytában érkezendő tárgyak elfogadtatnak ugyan, s nemcsak kiállíttatnak , hanem a’ nyomtatott tárgyjegyzek oldalába is kijegyeztetnek , de a' főjegyzékbe nem jőnek , mit hirdat alá nem vetetnek , 'smalalomosztásban semmi esetre sem részesülnek. 3) A’ beküldendő tárgyak elfogadása ’s a’ kiállitás körüli intézkedés végett 3 tagból álló választmány van megbízva. 4] A’ kiállitás körébe tartoznak minden Magyarországban ’s ahoz kapcsolt tartományokban és Erdélyben , akár hazai akár külföldi anyagokból készített kézmüvek és gyárkészitvények.E’szerint minden honi iparűző mesterembernek , gyárnokoknak ’s iparmüveknek, akár tartozzanak valamelly ezékhez akár nem, iparműkészitvényei kiállítására elfogadtatnak ; kivévén, ha valamelly tárgy olly egészen közönséges kézmű, vagy pedig rész készitvény volna, hogy a’ rendező választmány annak elfogadást az iparműkiállitás czéljával’s diszével össze nem egyeztethetőnek vélné, melly esetben az illy tárgyat az egyesület kormányzó választmánya által eleve kinevezendő mit bíráló biztosság illető szakosztályához utasitandják , melly a’ föl- vagy nem vehetés iránt határozatid. [Vége köv.) Aradi közgyűlés» (Vége.) 2.pontul a’nsi javakra nézve is behozatandó telkes könyvek határoztatának el. 3) Megállapittaték az úri tartozásoknak a’ földesúrra nézve leendő kényszerűek megváltás elve akképen, hogy ezen megváltás országgyülésileg megállapítandó kulcs szerint az úrbéres földek egy részének a’ földesur birtokába visszabocsátásával eszközöltessék. 4) Elfogadtaték a’ nemtelenek birhatásjogának elve is, mint szinte 5) a’ nemteleneknek minden hivatalra alkalmazhatása. 6) .A’ házi adó‘ viseléséhez az országgyűlésen meghatározandó aránybani járulás is majd közakarattal határoztaték el. Arad felvilágosult egyedei között csak öt százat emelkedik az adómentesség mellett, mert az igazság szövétneke mellett pirulva vonult háttérbe az erény gyilkoló önérdek; és a’ százados igaztalanság bélyegezte adómentesség oszlopa megrenditésével fölmetszők bilincseit boldogabb jövőt követelő honunk karjainak, utat nyitottunk a’ biztosabb haladás folyamának, ’s azon édes nyugalom boldog érzetében hagyok el teremünket, hogy leemeltük embertársainkról a’ már majd elviselhetlen teher egyik ágazatát, embertársunk vállairól, kik, mindenkor elsők tűntek föl polgári életünk láthatárán kivevén akkor, midőn jogrészvét, igazság és méltánylat kiáltó szava harsogott ég felé. Arad tehát megérté a’ kor szózatát. És a’ magyar nagylelkűség Európa-szertei híréhez mi is járultunk egy hervadatlan füzérrel,’s elégtételt vittünk ki azon meleg kebel fakasztotta vád ellenében, miszerint nemes Arad vármegye mindeddig a’ ,maradt dal azoníltatott. Megállapittaték, hogy az ország fő kereskedési útvonalainak , mellyek t. i. az 1836ki 26dik törvényezikkben megnevezve vagynak, létesithetésökre ’s fentartatásukra szükséges költségek födezhetése végett a’ nemeseket is ki nem rekesztő czélszerű vámrendszer megalapítása pártoltassék, a’ tartományi, úgynevezett provinciális utak készítési ’s fentartási terhének viseléséhez a’ nemesek is, vagyoni tehetségük arányához képest köteleztessenek. 8) A’ ezéhek megszüntetendnek. 9) A’ sajtószabadság állapíttassák meg, ehez képest a’ törvényen nem alapuló megelőző könyvvizsgálat megszüntetvén, helyébe a’ sajtóbeli kihágásokra, úgy az irói tulajdon biztosítására nézve czélszerű sajtótörvények alkottassanak. 10) A’ sz. kir. városok országgyűlési helyzete rendeltessék el, közigazgatásukban a’ nyilvánosság hozassák be, a’ választás és országgyűlési utasításadási jog gyakorlása egész polgárságra terjesztessék ki. 1) A’ vegyes házasságok és vallássérelem tekintetében a’ múlt országgyűlésen megállapított conclusum pártoltassék, mire nézve törvény hozassák, miszerint a’ pápai rendeletekre mindaddig, mig azok országgyülésileg nem vitattatnak meg, kb. placetum ne adassék. 12) A’ kereskedés előmozdítása végett a’ vámrendszer dolgoztassák ki, a’ Duna és magyar tengermelléki kereskedés megnyitására figyelem fordittassék, a’ duna-fiumei vasút pártoltatik, a’ német vámszövetséghezi csatlakozás pedig nem, úgy szintén’ bécs-trieszti vasútnak Magyarország némelly megyéin keresztül vitele sem. 13) Elhatároztatók továbbá az országgyűlési hírlapok szerkesztése, a’ követi táblán a’ gyorsírók alkalmazása ’s a’ naplónak az erdély országgyülési napló modora szerinti létesítése. 14) Továbbá hogy az országgyűlési választástól függő hivatalnokok megválasztásába ne bocsátkozhassanak a’ követek, mindaddig, mig e’ részben küldőiktől utasítást nem nyerendnek. 15) Az 1S3-1. 2 f. i. ez. a’ részek valódi visszacsatoltatása végett sürgettessék. Ifj) Turóczmegye azon indítványa, hogy, érsekek és püspökök főispáni hivatalt ne viselhessenek szinte pártoltabb. Végre 17) a’ nemzeti nyelv gyarapítására nézve a’ múlt országgyűlési felírás-javaslat egész terjedelmében siryeltessék. Ezek azon pontok, mellyek az utasítást készítő lelkes választmány javaslatából kissebb nagyobb vitával elfogadtatnak . volt