Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-22 / 84. szám
PEST, vasáru. October 22-én. 1843. §4M& »*ám. Megjelenik a’ Társalkodóval együtt minden héten kétszer , 1. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner -Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomámányokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’» pontuin közöltetik. FOGLALAT: Magyarorszg és Érd. (kinevezések és elöléptelések ; országül. közlemények: kér. viták a zsidók kora emancipatiója fölött budapesti napló: a’ pesti kisdedovópéldány- és képzöintézet megnyitási ünnepélye, német lapok hetvenkedése, irodalmi újdonságok, magyar játékszín krónika; a pestmegyei takarékpénztár némelly újabb határzatai; kisdedovó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület; Veszprém megye: tisztújítási eredmény; sa t) Anglia (fölszólitás a' repealgyűlések ellen.) Francziaország (udvari ünnepély; újabb győzelem Abdelkader ellen.) Mexikó és Angolnyugatindia (Santa Allának Texas és Yukatannak ellenkedése megújul; Kingston nagy része elhamvadt.) Görögország (Kalergis nyilatkozata a’ néphez; viszszapillantíts a' görög uj lázadásra.) Értesítő: iV Magyarorszség és Isralél? Ő cs. ’s kir. Föls. a nagyváradi görög-egy. székes káptalanban Cornély János olvasó kanonokot nagypréposttátBorbola Miklós olv. kan. éneklő kanon.,Christian Vazul nagylétai plébánost éneklő kanonokká , Pák János makói plébánost örkanonokká, Dobra Sándor nagyváradi plébánost iskolai kanonokká és Alexi János váradolaszi plébánost kanczellár-kanonokká kinevezni, továbbá az eperjesi görög-kath.székes-káptalanban megürült lisztb. kanonoksággal Zubriczky Mihály zdobi,Michalics György jarembai plébánost, Dudinszky Mihály szentszéki jegyzőt, és Stephancsik Mihály somi plébánost felruházni. Kálossy Józsefet a’ kir. m udv. kamránál tisztb. titoknokot, és Keszler Jánost a’ cs. k. köz.udv. kamránál tiszt. fogalmazót a’ magyar királyi udvari kamrához valóságos titoknokká; Inkey Ödön fiumei kormányszéki gyakornokot ugyapott tiszt. fogalmazóvá kinevezni , végre tudi Jurjevich Józs. a’ pesti kir. egyet, a’ statistika ’s bányatörvény tanítóját saját folyamodta következtében nyugalmazni k. méltóztatott. Országgyűlési közlemény. (Folyt. az oc. lakói ker. ülésnek ! Mi illeti mond továbbá várszónok a’99iket: ezen czikk nagyon általányos, mert a’ zsidókat kisvárosokba egyszerre polgárokká teszi,mert emberi jogaikat kitenné kétkedés tárgyául, ama nagy kérdést, az emancipatiót, kívánja életbe léptetni. Még múlt orsz.gyűlésen a’29. t.czikk csak lakhatási jogot ad a’zsidóknak kir.városban; e jelen czikk pedig már, mintegy nagyot ugorva tovább megy ’s egyenesen polg. jogokban részesíti őket. Megvallom én illy bőkezű a’ polg. jogok osztogatásában ’s az emancipate nagy kérdésének eldöntésében egy általjában nem lehetek, mert tartok a’ politikai hatástól és szomorú következésektől. Szépek azon elvek, mellyek az ember közt a’jogok egyenlőségét hirdetik; de a’ jog egyenlőség, az erkölcsiség bizonyos fokozatát minden- s kor föltételezi, mert a’ nélkül az egyenlőség eszméje , létre nem jöhet; ha pedig létre jő, káros az egészre. Ha a történettant tekintjük, nincs olly nemzet, melly általányosan minden feltét nélkül emelte volna alkotmányába a zsidó nemzetet. Maga Napoleon, ezen fölvilágosodott ’s nemzeti előitéletektől ment hatalmas és nagy monarcha, ki pedig gondolatit ’s kormányeszméit a’ status irányában is hamar megérlelé, nem tartá tanácsosnak a’ föltétlen emancipatiót. 1806ban száz gazdag és mivel több zsidót hiva meg azon nagy Sanhedrinbe, melly a’ zsidók állapotjáról, emancipatiójáról értekezik, ’s ennek munkája következésében jőve létre ama császári rendelet, miszerint némelly módosítások ’s megszorítás mellett Francziaország polg.jogaival élhetnek. De ezen jólétet annyira túlhasználák a’zsidók, miként mart. 18. 1808. az általok gyakorlott uzsora elnyomására , melly a’ birtokosokat ’s földnépét kiszipolyozta, újabb cs. rendeletét kelle kibocsátani,melly a’ zsidók ellenében őket bátorságba helyezze. Továbbá Bajor’s Oroszorszában egyedül akkor részesittettek polg. Jogokban, midőn ■ iskolákat ’s akadémiákat állitanak fel, mellynek azon jótékony következése jön, hogy levetkezve előbb a’ zsidók minden nemzetiség elleni előítéletüket apródonként tették magokat méltókká polg.jogokra. Vannak ugyan is ezen nemzetnek olly szokásai, mellyek bármellyik nemzetiség ellen is, a’legerösb ellenhatószerek; csak ha mást nem említhetek is, sajnosan tapasztalhatók ’s tapasztalják jelenleg is az 1840: 29 ki 1. czikk eddigi káros következményit azok, kik a' váltók tekintetéből a’ zsidók varázskörére bocsátkozni kénytelenek valának; mert itt kerekedik azon rész, melly a’ különben jótékony váltók örve alatt különösen a’ birtokos nemeseket és sok együgyü polgárt már eddig is tönkre juttatott. Azt sem lehet pedig reményiem a’ történetek nyomán, hogy az általányos emancipate jobban kötné őket a’ haza érdekéhez, mert nekik itt nincs, nem is lehet maradandó városuk, a’ mennyiben ez hitelveikkel is ellenkezik. Ők magokat vallásos hiedelmüknél fogva, legyenek bármelly szabadságban, rabszolgáknak képzelik, mert nekik vallásuk egyszersm. polg. törvényeik.És valahányszor a’ polg. társaság törvényei kózes törvényeivel össze ütköznek, nincs erő, nincs hatalom, melly őket ettől elszakaszthassa. Ők monarchiát vagy aristokratiát nem ismerhetnek el, mert általányosan tdeokraták.Ők egyedűl a’ Thalmudot tartják törvénynek ; a’ zsidó minden embert, ki nem zsidó, saját ellenségének tekint; imádságából sem feledi ki keresztyén elleni nem legjobb érzelmeit, ’s könyörögnek visszaállittatásáért az elpusztult Zsidóországnak. Hogy ez nem puszta állítás, bizonyítja az, hogy újabb időben is van példa zsidók közt a’ régi Zsidóország visszaállittatása iránti ábrándos lőrek vésnek. Ugyanis 1825 ben Mardochai Manuel’Noa föl szólítá a’ zsidó nemzetet, miként közeledik az idő, mellyiben Messiás újra eljövend; ’s az uj Zsidóország újra fel fog épülni; ’s illy czélból meg is hitta őket: költöz- nének át Éjszakamerikába Ujgorkba, a’ Niagara nagy folyó három s V2 négyszeg mérföldnyi szigetén és statust ’s Ararát nevű várost alapítsanak. Ez pedig már azután történt, midőn őket némelly fejdelmek polg.jogokkal ajándékozták meg. Véleményem szerint nevelésben van a’ legnagyobb hiba, itt kell előbb orvosolni ’s őket a’ polg. élet élvezésére, mintegy előkészíteni. De maga a’nemzet is, ezen kényes kérdésben, az általányos emancipatióba illy rögtön ereszkedni nem bátorkodott, sőt mind 1790 mind 1827 ben e’tárgyban választmányi munkálat következtében kívánt rendelkezni. Ne álljunk tehát most el ezen munkálatoktól, hanem vétessenek föl ezek, annak módja szerint; addig pedig hogy az emancipalio kérdése egyedül a’ kir. városok elnyomatására, ’s a’zsidóknak polgári jogokban részesítésére fordittassék, abban megnyugodni egyáltaljában nem tudok. Legyenek nekik közönséges felügyelés alatt álló iskoláik, hal levetkezve a’ polgárisodással ellenkező bal és előítéletek durvaságit, a’polg. jogokkal élhetésre előkészülhessenek ; addig az 1840. 29. t.czikkei elégüljenek meg , vagy ha csakugyan mulhatlanul szükséges, őket jelen körülményink között, polgárositni kívánom, miként nem városi, hanem honpolgárokká tétessenek törv. által, mi több liberalismust is fog tanusitni. Adik szónok egy m. követ: Az izraeliták emancipatiója kérdését, szóló véleménye szerint múlt orsz.gyűlés kezdé meg. Nem lehet sőt ellene is van a’status czéljának hogy többé jelen állásukban maradjanak , mellyből megyéje is kivétetni kívánja. De itt az a’kérdés, hogy a’ zsidók emancipatióját egy kérdéssel tovább kellé vinni eddigi állásánál a’nélkül, hogy jelen kérdés általányosan tárgyaltassék. Szóló nem tartja helyesnek, mert ha polgárok, kiket pedig előbb utóbb be kell venni a’constitute sánczába, közt is különbséget teszünk , ’s nem minden városi lakosnak adatik pog. jog; ’s végre midőn ezt több millióért nem tesszük, nem látja tenni igazságosnak egy pár száz ezer emberért. De nemzeti bely viszonyunk sem engedik ezt. Ugyanis, a’nemzet úgy tekinti őket mint idegeneket; de ennek magok a’zsidók okai,mivel ők magok is idegenekül tekintik magokat hozzánk, a’ mennyiben elzárkóznak, ’s minden viszonyaikra nézve különöznek tőlünk.És ha, midőn úgyszólván semmi vagy igen rosz rendőrségi intézkedésink vannak, illy politikai jogokkal ruházzuk fel a’ zsidókat,annyin tódulnak Lengyel és Moszkorszából hozzánk, miként itt hazánkban fogják feltalálni azon valóságos Jeruzalemet, mit még eddig másutt czéloztak. Ha polgállásuk a’ status czéljával egyezőleg rendeztetni fog, akkor fogja helyeselni az emancipatiót. De miként lehet ez, midőn a’ földmiveléstöl egészen idegenek,holott nekünk földmivelőkre volna szükségünk. Hogy pedig idegenek a’földmiveléstöl, bizonyítja az, miként a’ moszka kormány, eziránt minden lehető intézkedést megtett, mindenkép kivánja édesgetni őket a’földmiveléshez,de minden siker nélkül. Ők azt hiszik, hogy ha a’ kereskedésről lemondanak , megszűnnek Ábrahám maradóid lenni. Óhajtja, szóló, hogy emancipáltassanak, de előbb több millió keresztyén polgárt kíván emancipáltatni. Adik szónok másik m. követ: küldött a’ zsidóknak, minthogy a’ magyar nemzetiséghez csak annyira sem simulnak, mint saját érdekük parancsolná, mint a’ magyar nemzetiség igényelheti,’s csak annyira sem, mint más nemzetek; általányos emancipáltatásukat nem pártolják. Küldösi szerint az elöbbeni két orsz.gyűlés eléggé rendelkezett a’zsidók sorsáról,’s azzal darabig beérhetik; minélfogva szóló a’ zsidókat ide nem értve a’ 99ik -ba betétetni nem kívánja. étdik szónok szinte m. követ, midőn a’ múlt országgyülési Kir. és RR. elveiket ezen nép iránt kifejtették, ’s a’felírást nem tekintvén a’keresztyén és zsidó, ’s ezen vallások közti viszonyokat fölterjesztették, őket azon elv és meggyőződés vezette, miként mindenkinek meg kell adni a’ magáét’s ennélfogva zsidók a’ nem nemesekkel egy joguak legyenek. De a’ kormány épen máskép vette a’ nemzetiség érdekeit, ’s csak azt engedte meg, hogy városokban bent lakhassanak , ha egyébiránt erkölcsi magok viselete ellen semmi kifogás nem lehet. De ezen benlakhatást is csak ollyan kir. városban engedte meg , hol azelőtt a’ szabad adásvevés gyakorlatban volt. ’S most itt egy nagy ugrást akarunk lenni,a mennyiben még nem is a’ városoknak, hanem az egész haza polgárinak kivánják némellyek tekintetni a’ zsidókat a’ nélkül, hogy ezt egy általányos törvénynyel ’s törvényben kimondanék? Szóló nem osztozik azok érzelmiben,kik vallásra, vallásos viszonyokra tekintenek, kik talán baráti a’ felekezetességnek; mert látja, tudja, miként a’ zsidók is a’ házas, a’ családi életben kellő pietást tartanak,józanok,mértékletesek, erényesek, pénzviszonyaikat még legszigorúbb körülményeik közt is jól tudják és rendezik; ’s óhajtaná, hogy minden honlakos e’tekintetben hozzájok hasonló volna ’s csodálkozik, hogy a’nemzetektől külön válva, ennyi erény mellett is nyomatva azoktól annyi század óta fen tudták magokat tartani. De mindezek’s minden erényeik mellett is figyelmet igényel azon köz bár balvélemény ’s előítélet, mi a’ keresztyéneknél a’ zsidók ellen ’s a’ zsidóknál keresztyének ellenében áll. Midőn most a’kir. városokat törvényes és szabad állásba tenni akarjuk ; ’s tudjuk, minő gyülölség feneklik szívükben a’ zsidók ellen; bizonyára ne toljunk ollyat nyakukra,a’ miért ezen coordinatet is megutálják. Épen ide bizonyít hathatósan a’ B. érdemes követe által említett pozsonyi eset. Pórok verték igaz a’ zsidókat, de elég az, hogy verték. Nem szükség tehát azt bizonyítani, hogy itt egy távolság van, mit egy lépéssel nagy ugrás nélkül meg nem közelíthetünk. Vannak előítéletek, mik kíméletet érdemelnek; de magok a’ zsidók sem akarják magokat érdemesítni a’ nemzet előtt; mert hiszen múlt orsz.gyűlés óta vehetnek úrbéri telkeket i de vettek é azért? (többen vettek) Tudok egy két esetet én is, hogy vettek, de ez még nem, v. legalább nem eléggé bizonyít. Igaza ven tehát az előld.'* szólott város érd. követnek, hogy nem közelitnek a’nemzetiséghez. Zemplény megyében nem hogy úrbéri telkeket , de még szőlőt sem vesznek, hanem pénzt adnak ki, hogy mit más keserves verítékével keresett, magokhoz kaparják, így magoknak tulajdonítsák, hogy a’kir. városok ellenszenvvel viseltetnek irántuk. Végre tehát csak az a’ kérdés, hogy midőn az 1838 és 181 Oki országgyűlések eléggé rendelkeztek a’ zsidók sorsáról; czélszerű-e tanácsos-é ettől eltérni, ’s az emancipatiót itt mondjuk-e ki? Még két vár követ szólt hasonló értelemben 's pártolok az előbb szóltokat. Egyik: nehéz volna bebizonyítani az 1840 ki idézett pozsonyi esetet (ezen esetet említő szónok : van elég tanú.) Második: míg hazánkban balvélemény lesz, óvakodó kell lépnie.