Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-04-12 / 29. szám
Nagyszámú peerekből álló gyülekezetben, melly mart. 25-én a’clarendoni palotában tartatott, egyhangúlag ellen határozva, miszerint a’ kormány szabadkereskedelmi rendszabályinak a’ felsőházban minden kitelhető módon, mennyiben az csak öszszefér az alkotványnyal, ellenszegülendnek. A’liverpooli Standard már előre akarja tudni,mikép a’gabnabill a’felsőházban legalább négy szótöbbséggel viszsza fog vettetni, hacsak az alsóház külön bizottság által kisebb vámot nem fogad el. Egyébiránt mint hírlik , a’ norfolki herczeg már meg van nyerve a’ miniszteri terv részére, mi pedig nem csekély súly a’ kormányjavaslatok győzhetésére nézve. Francziaországi. Hogy a’ kabylok ezentúl többet fognának tenni Abdelkader javára, minthogy neki menhelyet adjanak, kétlik a’ tartományos népviszonyokat ismerő férfiak,leginkább pedig, hogy Francziaország ellen megtámadólag lépnének föl. A’ kabylok egy magától a’ természettől főleg iparűzésre utasitott nép.Meredek hegységeik és szoros völgyeikben nem létezik elegendő tér kiterjedtebb földmivelésre ’s távolról sem termesztnek annyi gabonát, mennyi számos népességűk szükségei födözésére kívántatik. Ennélfogva kénytelenek szükségeiket a’síkságról szerezni és szomszédaikkal jó egyetértésben élni.Erre annál inkább szorittatvák,mivel daczára megközelithetlen bérczeiknek a’ földfekvési viszonyok még sem kedvezők nekik háború esetén. Tehetnek ugyan hegyeikből kirohanásokat a’ szomszéd síkságokra, a’hozzájok közelebb egyes törzseket háborgathatják ’s pusztíthatják a’ nélkül hogy a’ franczia hadlábaknak szintolly könynyű lenne hasonlót tenni velők. Ezek ellenben,főleg a’Francziaországgal barátságos lábon álló törzsek segedelmével könnyen elzárhatják hegyi kijárásaikat,ez által iparkészitvényeik forgalmát ’s ezekért a’ szükséges élelmiszerek cseréjét akadályoztathatják’s igy kettős tekintetben a’ legérzékenyebb módon árthatnak nekik a’ nélkül, hogy ellenök járatlan hegységeik közt szerfölött terhes háborút viseljenek. E’ miatt nyilatkoztak olly erélyesen a’ kabylok jelleme’s életviszonyaival, ’s a’ vidék fekvésével ismeretes legkitűnőbb hadi férfiak Bugeaud marsal azon gondolata ellen, melly szerint az a’kabylokat tartományuk belsejében akará megtámadni. Mondák, mikép illy vállalat iszonyú pénz- ’s emberáldozatot igényelne’s még is kívánt siker nélkül fogna maradni. Ehez még egy másik körülmény is járul, melly a’legkomolyabb megfontolást parancsolja. A’ kabylok iparirányát az Afrikába bevándorló európaiak is használják ’s kizsákmányolják. Algír fővárosban, mint több városiban a’ gyarmatnak, a’ munkások, u. m. lakatos, kovács, ács, varga és számos egyéb iparűzó jobbára kabyl. Minden köz ’s magán épületnél kabyl kezek foglalkodnak, igen, olly nagy ezek száma, hogy ha munkájokat hirtelen odahagynák’s a’ hegységbe viszszatérnének,nem egy si ügyszerfölött nagy pangásban szenvedne. Tavaly hasonló viszonyok közt tömegestül hagyák oda Algír’s egyéb városokban a’kabylok foglalkodásaikat, daczául azon előnyöknek, miktől megválni kénytelenültek. Csak midőn Bugeaud marsal hadtestével, melly már közvetlen a’ kabyl hegységig haladt, ismét viszszatért’s ünnepélyesen kijelenté határozatát, miszerint a’ megtámadási terv létesítéséről lemond,a’ kabylok is, lerakván fegyvereiket, tértek újra viszsza a’ franczia városokba s mint előbb, szokott munkájukkal foglalkoztak. A’ Journal des Débats Algirból mart. 1 Okéről terjedelmes tudósításokat közöl, Ismételve állittatik, mikép Abdelkader Bugeaud marsai közeledtével a’ dsurdsurai hegységet ismét odahagyó, az Uled-Nails felé vezető sivatag-vonalon viszszatérendő. „Az emir, igy hangzik a’ tudósítás, előbb a’ kabyl törzsek főnökeit közgyülekezetre hivá meg’s hiszékenységüket minden lehető módon kizsákmányoló bizonyossá tevén őket, azt állítva, hogy ő alkudozásban áll a’ franczia kormánynyal Kabylország függetlenségének biztosítása végett ’s Bugeaud marsal, úgymond,parancsot kapott Algírba viszszatérni’s az alkudozásokat meg nem zavarni. Egyik legközönségesb cselfogása Abdelkadernek,azon hitet terjeszteni, miszerint a’ franczia kormány folyvást kész vele, bármikor kívánja, alkudozni ’s neki Algírban fejedelmi állomást biztositni. Sokáig csalogató illy módon a’ marokkói udvart is, melly azonban e’ részben tévedését már egészen elismeré. Abdelkader azt is mondá a’ kabyloknak, hogy országukban marad, Ben Salem lyányát nőül veszi ’s kormányszékét körükben üti fel. Sőt alkudozások iránti koholványának annál több hitelt szerzendő, két követet is küldött levelekkel a’ főkormányzóhoz Algírba. Bugeaud megkapá a’ leveleket, de semmi válaszra nem méltató. Abdelkader terveit a’ Dsurdsurában megjelent erős hadláb meghiúsító ’s a benszülöttek mindinkább hódolnak a’ győzedelmes franczia fegyvernek. Az emir elvonulása következtében Bugeaud marsal útját a’ dsurdsurai Kabylországban tovább nem folytató, Borsch Hamsa felé fordult,hova Edkén szándékozott érkezhetni ’s aztán lefelé egész a’ sivatag széléig akart nyomulni.“Végül igy fejezi be a’journal des Débats a’ közlött tudósítást: ,,A’ népségek kimerülése, harczi ’s fanaticus szenvedélyeik elnyomása, az emir erkölcsi erejének gyöngitése, uralkodás és befolyásunk szilárdítása lesz e’ fordulatok vége.“ Németoroszág A’ boroszlai egyházi lap mart. 21 kéről követk. sajnos kihágás felől tudósit. Folyó hókén történt estefelé—igy hangzik a’ tudósítás—midőn főt. érsekünk Forster kanonok’s magántitkára Lips kíséretében a’ felső töltésen szokott napi sétáját végzé. Az ut ő nagyságát kísérőivel a’ Scheilingen keresztül vezeté, midőn a’ hídon az úgynevezett herczegkert előtt négy tanuló nyomban követte őket, kik tüstint leggúnyosb czélzásokra fakadtak,miket olly hangosan mondanak ki, hogy az üldözőbe vettek minden szót hallhatónak. A’ tanulók bombasztos magasztalásokkal emlékeztek Ronge felől, néhányszor azt megéljenezték, beszéltek az ellene támasztott perről, mellyből bizonyos férfiak segítségével—kik megnevezve is lőnek, győztesen fog — úgymondának — kiszabadulni; utálat- és gyűlöletüket fejezék ki a’székesegyház ellen, melly épen látható volt ’s megvetésöket bizonyos emberek iránt, kik szenteskedő arczczal járkálnak; ’s bizonyos isteni szolgálat irányában, melly pompásszerü formákkal akar ’s iparkodik megvesztegetni. Sőt még a’ tisztelt egyháznagy czipéji sem kerülék el e’ rabulista gunyolgók elménczkedő megjegyzéseit. A’ tisztelt érsek, valamint kisérőji,több ízben megállották,hogy üldözőjiket maguk mellett elvonulni hagyják; de ezek vagy igen közel hozzájok, hogy ezektől jól megértessenek, vagy őket elhagyva ismét megállották, amazokat előhaladni engedvén. Egy ösvényre kitérés a’ mezőn ’s később még egy más kikerülés a’töltésen segite némileg az üldözötteken, de gúnyolóik folyvást sarkukban voltak, sőt egyik, az egyháznagy aranylánczát utánzandó, zöld ágat akasztott nyakára ’s ugyanaz volt ez, ki az agyagtöltésen az érsek és kanonok közt nyeglyésen keresztül törvény elejökbe pökött, mialatt a’ többi három oldalvást átvonulván a’ rágalmazottak ebbe következő szavakat kiáltozának: „Jó estét uraim! éljen Ronge!“ Ezentúl a’ zavargók elől mentek, de az út melletti kereszt előtt, nem meszsze a’ Mihály-temetőtül, ismét megállották ’s a’ megváltó képét hajlongások ’s arczsintorgatásokkal csúfolták. Nem csupán kathol, polgárai Boroszlónak, de minden egyéb vallásu tanulók is számos aláírással ellátott feliratot intéztek az egyháznagyhoz, mellyben e’ galád tény miatti mély sajnálásukat kifejezik. Oroszország. Az orosz czár a’ művészi termékekhezi tulajdonjog iránt következő rendeleteket hozott: „Festészek,szobrászok, rézmetszők, emlékpénzkészitők ’s művészek, kik a’ szépművészetek egyéb ágaiban működnek, művész-termékeik tekintetében a’ szokott, köztörvények által ótalmazott tényleges tulajdonjogon kívül, egész éltükön át még az úgynevezett „művész-tulajdonjogot“ is élvezik. Ez azon kizárólag őket illető jogban áll, miszerint eredeti készítvényeiket minden lehető, művészetágukba vágó módon ismételhetik, kiadhatják és szaporíthatják. A’ művész kihaltával a’ művész tulajdonjoga, hacsak éltében másra át nem ruházta, örököseire száll, vagy az örökülési törvények, vagy a’ végrendelet erejénél fogva. Azon személyek, kikre ollyan jogörökség vagy átruházás által ment át, a’müvész halála után csak 25 évig maradnak annak birtokában. Azon müvész-készitvények, miket a’kormány vásárlott meg, vagy mik annak megrendelésére templomok vagy a’ czári múzeumnak, vagy hatóságok ’s intézetek számára készültek, a’kormány ’s illető hatóságok tökéletes tulajdonai,’s a’ művész bejegyezése nélkül másolhatók. Szintúgy nem illeti a’ művészt a’ tulajdonjog azon művekre nézve, miket magányosak megrendelésére készített, ha azt világosan fen nem tartotta magának. Ezen jog, ha a’ munkáért járó dij megfizettetett, a’ megrendelőkre ’s azok örököseire száll. A’ művész tehát egyedül a’ megrendelő személy, vagy ennek örökösei engedelmével adhatja ki és szaporíthatja az arcz-és családképeket. Azon személyek, kikre a’ művész jogát végakaratában egy vagy minden művére hagyja vagy más módon átruházza, ne később mint egy évvel a’ művész halála után, és ha külföldön laknak, ne később mint két évvel, tegyenek illető helyen e felől jelentést. Festvények, szobrok ’s egyéb művész-termékek a’ művész adósságinak lefizetésére nyilván elkutyáztathatók, megvételökkel azonban a’művész tulajdonjoga nem megy át a’vevőkre. Mig a’ valamelly műtermékre szóló tulajdonjog ezen itt megszabott rendeleteknél fogva kizárólag valamelly személyre tartozik, ennek megegyezése nélkül nem szabad arról másolatokat készíteni, akármi módon szaporítani, önmaga vagy mások által eladni, nem szabad belőle valamit eltulajdonítni, vagy kivonatot tenni, azaz részeit lemásolni vagy újlag előállítni ’s ezeket egyesleg eladni. A’ művész tulajdonjog iránti panaszok a’ helybeli rendőrségnél, fővárosokban azonban a’ rendőrigazgatóságnál, ezen jog birtokának törvényes kimutatása mellett adandók elő.— 174 291k szám. ÉRTESÍT 09 1846. Kilenczedik részlet fizetése pozsony- nagyszombati első magyar ranit vállalat elsőségi részvényeitől. Nevezett vállalat igazgatósága a’ kilenczedik 10 petes részletfizetés, vagyis minden részvénytől 20 peft beszedetését elhatározván, határnapul 1846ki május ijére eső pénteket tűzte ki. Minden e’ határnap után történendő fizetésekre nézve késedelmi kamat fejében állapíttatott meg ’s ha még is valamelly tartozás az alapszabályilag meghatárzott véghatárnapig, vagyis legfölebb 1846kt július 1jéig e nem rovatnék, az illető részvénynek a’ társaság könyvéből kitöröltetése mellett amár eddig történt fizetések is a’ társaság tulajdonait fognak tekintetni. Fizethetni Pozsonyban e’ vállalat középponti hivatalánál, valamint Bécsben a cs. k. szab. éjszaki vasút pénztáránál. Pozsony, martius 23 án 1846. A’ pozsony-nagyszombati első magyar vasalvállalat részéről. Kohlmann //. titoknok. Kampmüller Ferencz s. k. igazgató. Zechmeister G. s. k. igazgató. 3—3 A’ gósettök indulása Addik éri apr. hónapban• Pestről Bécsig, naponként reggeli 7 órakor. „ Drenkováig minden vasárnap, továbbá minden szerdán Tittelnéli kikötéssel úgy le- mint felfelé. „ Zimonyig, Eszéknéli kikötéssel úgy le- mint fölfelé, minden csütörtökön. Az alsó gőzösök indulási ideje reggeli 5 óra. Közbejövő változások külön fognak tudomásul adatni. Pest, april. 1rén 1846. Gőzhajózási hivatal. 1—3 f EStrio Biel&Illách Ilkritetvény. Tek. Zemplén megye Mád városában szabad telken helyzeti kényelmes szobákból álló kőház alatta levő boltozat pinczeházza istállókkal, borházzal, vinczelléri lakkal, két udvari kerttel, 100 hordóra való pinczével, ugyane város határában fekvó 60 kapás első osztályú szabad szőlő birtok örökösen eladóvá tétetvén , a’venni szándékozók bővebb tudósítás végett kéretnek magukat Mádon akár személyesen, akár bérmentes levelek által teli. Draveczky Ferencz urnát jelentem. — 2-3 Staluspapír-és részvény-árkelet.Bécs, april. 7kén. bankrészvény ........................ 1560 fr.pesti lánczhid-részvény 100 fr. — frt. 1834ki 500 p.fitos kölcsön 772'|, „bécs-elognitzi vasút 400 fr. . . 555*39ki 250 p.frt . . . . 305*|, „pozsony-nagyszombati középponti .... . . . —‡ Eszterházy 40 fr. sorskötet. . 58 (100 fr.) 103 ) Cs. kir. arany 4 fr. 36—38 kr. duna-gőzhajózási . . . 710 f. Dunavizállás: április 8an: 10' 10' 0'" az 0 felett. Szerkeszti Helmeczy Mihály.—Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.