Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-03-26 / 37. szám
hónap alatt tartoznak eleget tenni. 3) Sajtóvétségérti elmarasztalás esetében a’ pénzbüntetés e’ tőkéből vonatik le ; ha belőle ki nem telnék,azon kívül, hogy a’ szerző együttjótállónak tekintetik, a’foglalás a’felelős tulajdonos, kiadó vagy szerkesztő egyéb javaira is kiterjesztetik. Az eként támadt hiányt az elmarasztaló ítélet után 10 nap múlva ki kell pótolni, különben annak megtörténtéig a’ lap nem fog megjelenhetni. 4) Melly időpontban a’lap vagy füzet szétküldöztetik, annak egy példánya, a’ bejegyzett felelős személy aláírásával, a’ helybeli hatóság elnökénél tétetik le. Csupán ennek nem teljesítése miatt a’lapok szétküldetését megtiltani nem szabad, hanem ki e’ szabály ellen vét, 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fog megbüntettetni. 31. §. Ki az előbbiban elősorolt föltételek betöltése nélkül időszaki lapot kiad, egy évi fogságig, és 500 forintig terjedhető büntetéssel suttatik. Ugye’ büntetés, mint a’ 30. §. 4.sz. alatt foglalt, a’ köztörvényszékek által, rövid úton , fölebbvihetés és ellenállhatás nélkül fog kimondatni.—32. §. Melly közleményeket a’ kormány ’s a’ törvényhatóságok és egyéb törvényes testületek a’ szerkesztéshez küldenek,minden lap tartozik azokat, a’ szokott díjért, számába beigtatni. — 33. §. Minden időszaki lap tartozik a’ beküldés után legközelebb számába ingyen bevenni válaszát mindennek, ki a’ lap valamelyik czikkében megneveztetett,vagy megjelöltetett. A’válasz még egyszer lehet hoszszabb magánál az illető czikknél, a’ mennyivel ennél hoszszabb, ezért a’ szokott beiglatási dij fog megüzettetni, ki megtagadja ezt, 400 ft. büntetéssel fog rovatni.—34. §. Minden czikkért, mellyek valamelly lapban megjelennek, ha a’ szerző felelősségre nem vonathatnék, a’ nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is feleletteherrel tartoznak. E’ felelősség kiterjed azon czikkekre is, mellyeket más lapból vagy könyvbül kölcsönöznek; illyen átvételi esetben a’ büntetés a’ szerzőénél, vagy első közlőénél, mindig kisebb lévén ’s a’maximumig soha nem terjedhetvén. 35. §. Minden sajtóvétségek, mellyek időszaki lapban követtetnek el, ugyanazon törvények szerint büntettetnek, mint egyéb sajtóvétségek.—36. §. Az elmarasztó ítélet meghozatván, az illető tulajdonosok vagy kiadók tartoznak azt lapjuk legközelebb számában közzétenni a’30. §ban megirt módon megveendő 100 forint büntetés terhe alatt. Midőn a’31. §. értelmében bejelentett felelős személy ítélet folytában fogságot szenved, az Ítélet kihirdetése után 3 nap alatt más felelős személyt kell bejelenteni, és a’ lap csak annak neve alatt jelenhetik meg. IV. fejezet. A nyomdákról és könyv árunlágról. 36. §.Nyomdát és kőnyomdát felállíthat minden,ki az 1840:16. törvényczikklső és 21k fejezetében foglalt rendeleteknek eleget tevén, mellyben lakik, azon törvényhatóság elnökének szándékát bejelenti, és 4000 forintot, részére S.felkamatozandót, letesz. — 37. §. Ki titkolt nyomdát v. kőnyomdát bir, tudniillik melly nincs bejelentve, műszereinek elrontásán túl, 1 évig és 2000 forintig terjedhető büntetéssel fog bűntettetni.— 38. §. Minden nyomdabirtokos lakát és sajtóinak helyét az illető törvényhatóság elnökének bejelenteni tartozván, ezenkívül köteles egy átzsinórozott és elnökileg lepecsételt könyvet tartani, mellyben mindenféle kis és nagy nyomtatvány elkészültének ideje,továbbá alakja, czíme, vagy ismertető tartalma, a’ kötetek, példányok, ívek száma bejegyeztessék, sőt az apróbbakból egyegy példány egy évig megőriztessék.— 39. §. A’ nyomda helyén vizsgálatot az illető törvényhatóság akármikor létethet, ’s az előbbiban említett könyvet, átnézés végett, akármikor maga elibe terjesztetheti. — 40. §. úgy a’nyomtatványokból, mint az ábrázolatokból két (2) példány a’helybeli hatóságnak átadandó, egyik a’ hatóságé, másik kötve a’ nemzeti muzeumé marad. — 41. §. Melly nyomdatulajdonos bármelly nyomtatványra nevét és labát ki nem teszi, vagy álnevet tesz ki, 500 forintig emelkedhető büntetéssel fog suttatni. — 42. §. A’ könyvárusság semmi különös engedelemtől nem föltételeztetik, hanem azt, a’ kereskedőkre nézve fenálló törvényes szabályok megtartása mellett, mindenki gyakorolhatja.— 43. §. A’ könyvárusok, mindazon elmemüveket, mellyek elmarasztó ítélet által még nem sujtvák, szabadon árulhatják. — 44. §. A’ kormány hivatalos lapjában az elmarasztó Ítélet által sújtott elmemüvek sorozata időnkint kihirdettetvén, ki annak megjelenése után illyen elmeművet árul, a’ 27. §. szerint fog bűntettein.—'45. §. Az úgynevezett házaló vagy zug-könyvárulók, az illető hatóság rendőri felügyelése alá helyeztetnek. A’ csendbizt.közp.választvány addig,mig a’nemzeti gyűlésen a’ nép követei öszsze nem ülnek, állandónak nyilatkoztatván ki magát, a’ miniszterelnök úrhoz sebes postán Pulszky Ferenczet küldé el, ki a’ sürgöny vitelét Önként elvállalá.Ezen választvány a’sajtótörvényre köv.határzatot hozott: ,,a’ választvány, a’ törvényhozó hatalom iránt teljes tisztelettel, fölhiva érzi magát kijelenteni: mikép a’ sajtótörvényeket, ha a’ közlött szakaszokban szentesitletnének, tartalmoknál fogva ollyanoknak tartja, mellyek az emberiség legszentebb jogát, a’ gondolatközlésének szabadságát az eddigitől csak különböző, de épen olly nyomasztó szabadalmi lábra állítanák.—A’ választvány, jogosság és igazságosság szempontjából meg nem állhatónak tartja a’közlött törvényczikk 29. Sarendeletét, melly szerint a’ mart. 20ka óta elkövetett sajtós vétségek már ezen, még nem is szentesített, annál kevésbbé közönségesben, és igy az illetők által nem is ismert törvényczikkek szerint, ’s igy viszszahatólag volnának büntetendők. A’ választvány a’ kijelölt sajtóvétségek minőségét, többek közt a’ 9. §ban foglaltat, határozatlannak, sőt nem is lehetőnek, a’megszabott büntetések mennyiségét pedig szerfölött súlyosnak’s azért aggodalmat gerjesztőnek találja.—A’ választvány kijelenti, mikép az időszaki lapok kiadhatását föltételező biztosítékok nagysága, akár a’külföld e’részbeni intézkedései, akár a’ belviszonyok és vagyonosság vétessenek figyelembe,—nem tartathatik egyébnek, a’ sajtóügynek csak egy osztály, a’ vagyonos kaszt kezébe eresztésénél. A’ választvány kijelenti, miszerint a’közlött törvényczikk 13. Lát, melly azon esetben, ha a’ sajtóvétségért a’ szerzőre kimondott büntetés végre nem hajtathatnék,a’nyomda tulajdonosát rendeli végrehajtás alá vétetni, az előleges vizsgálattal hasonló sulyúintézkedésnek tartja, mert az óvatosság, mellyet az idézett §. a’ nyomda tulajdonosában támasztaná, mindenesetre szigorú előleges vizsgálatot idéz föl. A’ választvány kijelenti, mikép a’ közlött törvényczikkeknél a’ helyi, tanács által tett ideiglenes intézkedést is jobbnak találja ; és mivel az ideiglenes intézkedésnél a’ reform utján csak jobbat lehet következetesen várni, a’törvényeket kielégítőknek nem tartja, sőt azoknak akkép szentesítését a’ szellemi kifejlődésre közcsapásnak mondja, még akkor is, ha ezen,csak ideiglenes törvény helyébe a’ következő országgyűlés más rendeleteket hozhatna. A’ választvány tudja, hogy a’ megszabott büntetések súlyát enyhíti a’ körülmény, miszerint bíróságul esküttszék van kijelölve,de azt sem tévesztheti szem elől, hogy az elsorolt hiányok némellyikén még esküttszéki eljárás sem segíthet.—Ezeknél fogva a’ választvány határozta, hogy az elnökök eziránt mind gróf miniszterelnök urat, mind a’ megye követeit olly kérelemmel értesítsék, hogy a’még meg nem erősittetett törvényczikkek az elsorolt főhibákban a’ kor méltó igényeihez szabva igazittassanak. Pest, mart. 25én 1848. Nagy betűkkel nyomott falragaszok által hivatik meg a’ fővárosi közönség a’ városház termében tartandó közgyűlésre 11 órára. A’ nép minden rend ’s osztályból megjelenik. Puszky Ferencz pozsonyi küldetésében eljárván jelentést tesz, mikép a’törvényhozás figyelembe vévén a’ főváros azon észrevételeit, miket a’ sajtóviszonyokról szóló törvényczikk iránt tett—ezen czikk szakaszait a’ tett észrevételek szerint ígérte módositandóknak. Igy a’20 ezer pontos biztositékpénzt felére csökkentendi,nemkülönben kinek lap-meginditásra elegendő hypothekája nem lenne, annak irányában egy másiknak jót állása is elfogadtatik.—A’ többi szigorúbb pont is módosításon menend át; igy a’ kinyomandó munka v. czikkért csupán szerzője leendvén felelős, a’ nyomdatulajdonosokban fölállittatni szándékolt censura elenyészik. Ezen üzenet a’ fővárosi ingerült kedélyek megnyugtatására igen jól hatott. Ugyanez alkalommal olvastatott föl a’ miniszterelnöknek Klauzál Gábor úrhoz intézett levele is, mellyben ezt mint a’ gazdászat, műipar és kereskedés miniszterét fölhrija a’ fővárosbani rend fentartására. Mind a’ levél, mind Klauzál Gábor miniszter úr beszéde a’néphez hangos éljenzésekkel üdvözöltetett. Nyáry mint hihetőleg a’ belügyi minisztériumnál osztályfőnök lelkes beszédet tartott a’ jelenvoltakhoz, melly a’derék férfiúnak intézendő cselekvényit tükör gyanánt terjeszté elé. Éljenek ! 12 óra előtt a’népes gyűlés eloszlott. Az országgyűlés évenkénti üléseiről — 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint és pedig Pesten tartja üléseit és, mennyire a’ körülmények engedik, az évenkinti ülésre az ország rendeit ő felsége mindig a’téli hónapokban hivandja öszsze. Az évenkinti ülések megtartása között hat hónál hosszabb idő közbe nem eshetik. — 2.§.A’hozott törvények jövendőben mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével meg fognak ő fels. által erősittetni—3. §. A’képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre, ’s ezen országgyűlésnek mind három évi üléseire választatnak. — 4. §. 1848től kezdve minden harmadik év eltelte után, a’ köv. országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak uj megválasztás által tarthatják meg képviselő-helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire. —5.§. Ő felségének joga van az országgyűlést a’ három év eltelése előtt is feloszlatni, és új képviselő-választást rendelni; de ez esetben az újabb országgyűlés öszszehivásáról a képen rendelkezendik, hogy az előbbinek folytatásától számítandó három hónap alatt öszszeüljön.—6.§. Az évi ülés az utólsó évrőli számadásnak és következő észt. költségvetésnek a’minisztérium által leendő előterjesztése ’s az irántoki határozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik.— 7. §. Elnököt és egy másodelnököt a’ földi táblához a’ tábla tagjaiból ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a’ tábla maga választja. — 8. §. A’kir. tábla a’képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a’ képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás útján maga választ. Mindezen táblahivatalnokok évenkint és az első ülésben választatnak és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a’ tábla légkorosb tagja viendi.— 9. §. Úgy a’ főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból dijt húz, melly a’ legközelebb országgyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni.— 10. §. Ülései mindkét táblának ezután isnyilványosak. A’tanácskozásaiban szükséges csend és rend ’s a’ hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik táblaszabályokat alkot ’s azok végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. — 11. §. E’ részben előleg már most rendeltetik, hogy a’ hallgatóságnak a’tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad. — 12. §. Ha egyes hallgató, vagy a’ hallgatóság, a’ tanácskozást háborgatja és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a’jelen törvényre hivatkozva az egyes hallgatót, vagy illetőleg a’ hallgatóságot kiparancsolhatja, és annak helyét bezárathatja. — 13. §. Ez megtörténvén, a’ tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a’ többség határozata szerint, de mindig nyilványosan folytattatik. — 14. §. A’ rend és csend fentartása a’nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. — 15. §. Az előbbi §§ban említett szabályokon kívül, a’ legközelebb észt. ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a’ tanácskozás és szavazás módja és rende’s általában véve a’tábla belügye megfog határoztatni,de melylyeknek a’ szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végével’s csak a’ törv. javaslatok tárgyalásának bevégzése után, fog módosíttathatni.— Az erdélyi országgyűlés öszszehivatását kérő fölirási javaslat. Nemzetünk az európai népcsaládok közepett egy maga áll, önmagából merítvén az erőt, melly által egy évezreden keresztül fentartá magát. — Az idői és körülmények viszontagságai három száz éve, hogy e’ nemzetet politikailag elválaszták; — a’ testvér Erdély külön országban. — Az elválás első fájdalomérzete a’ viszontegyesülés vágyának első óhajtata is volt — három század lefolyta alatt mindig növekedve. — És most, midőn a’ legkülönzőbb érdekű ’s természetű népek— felejtve a’ múltak keserű emlékeit, a’ százados gyűlöletet, ellenszenvet, testvérileg nyújtanak kezet egymásnak ’s ölelkeznek, —nemzetünknek,testvérével Erdéllyel egyesülési vágya a’ legfelsőbb fokot érte el. — Tekintetbe vévén más részről a’ rendkívüli fontos körülményeket, és azt, hogy testvér Erdélyország hasonló helyzetben van, hogy alkotványos életét a’ kor igényeihez képest ki nem fejthette, és épen azon okoknál fogva, mellyeket saját hazánkra nézve martius 14k én kelt fölírásunkban fölfejtettünk. — Hogy az idő rohanó követelései erdélyi testvéreinket készületlen ne lepjék meg—hogy a’ halaszthatatlan átalakulás alkotványos úton és irányban vezettethessék, ’s így Erdélyország a’ vészes bonyodalmaktól megmentve, velünk egyesülhessen egy álladalommá, ’s megszilárdulván, nemzetünk erőben és szabadságban Felséged trónjának és a’ dynastiának hatalmas és erős támaszaivá válhassunk. Ezen nézetekből Felséged trónja és a’ dynastia iránti tántoríthatatlan hűségünk bizalmával esedezünk Felségednek, hogy Erdély országgyűlését mentelelőbb öszszehíni méltóztassék,— mellyben a’ hazánkkali rég óhajtott egyesülés kieszközöltessék’s az idő—követelte átalakulás az országgyülés vezetése alatt és által alkotványos úton és irányban történjék, így egyesülve ’s öszszeforrva nemzetünket megerősítettük ’s megerősítve Felséged trónjának ’s a’ dynastiának nemcsak hűségben tántoríthatatlan, de erőben megdönthetetlen támaszai és védőji teendőnk. Kik’stb. A hitelintézetről Általában a’ földbirtokosok ’s különösebben azoknak kívánatos felsegitésére, kiknek a’ T. törvény által úrbéri jövedelmeik felfüggesztettek, ideiglen rendeltetik. 1.§. A’hitelintézet felállítására a’minisztérium fel— hatalmaztatik. — 2. §. Alapszabályit, törvényhozási megvizsgálás és helybenhagyás végett a’legközelebb országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni. Kijelentetvén különösebben: 3. §. tartalék-tőkéjének megalapítására az ország részéről 500.000 forint rendeltetik ki. — 4. §. Azon magánbirtokos, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van a’ T. törvény által biztosítva, úrbéri haszonvétele tőkéjéig kölcsönt kapnia mindenek előtt elsőséggel bir, ha a’ kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a’ megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e’ részben alkotandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőkeértéke, az illy kölcsön megtérítésénél viszszaüzetéskint az álladalom által el fog fogadtatni. — 5. §. A’ hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bir minden más követelés fölött, kivévén, a’ mellyek elsőbb helyen vannak bejegyezve.— 6. §. A’ hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerülvén, a’ kamat és törlesztési járulék a’ perfolyam alatt is pontosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a’ hitelinté 150