Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-03-28 / 38. szám

tárából szettetik.— 16. §. A’nemzetőrsereg­ ismertető jele: balkaron nemzeti szinti, ’s hasonló színű lövegrózsa; a’ rang­jelek közti különböztetést az illető miniszter fogja megha­tározni. — Felügyelés a’ fegyverekre. 17. §. Azon fegyverek, mellyek a’ közállomány táraiból az őrsereg részére adatnak ki, a’ törvényhatóságok közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak.Ennélfogva — 18. §. Megyékben és szabad kerületekben helyenként a’ szükséges fegyvereket felosztani, és a’helybeli elöljáróság számadása alá kiadni a’ törvényhatóságok fogják.— 19.§. Ha valamelly nemzeti őr fegyverét, mellyet a’ közállomány tárából nyert, midőn kíván­tatik, beadni nem tudná, vagy elhagyta volna valamelly rész­ben romlani, a’ kárt megtéríteni tartozik. Szolgálat, 20. §. A’ nemzeti őrsereg szolgá­lata rendes és rendkívüli esetek szerint különbözik, a’helybeli közcsend és béke rendszerinti vagy rendkívüli állapotához képest. 21. §. Midőn a’ közcsend és béke rendkívüli zavaro­­dásának sem jelenségei nem mutatkoznak, sem pedig attól tartani ok nincs,hogy a’ közcsend és béke valamelly erősza­kos kitörések által felháborittathatik, a’ nemzeti őrsereg szol­gálata egyedül a’ szükséges rendőri intézkedések fentartá­­sára szorítkozik. E’ tekintetből: —22. §. A’helybeli őrtiszt intézkedendik azon sor és szám iránt, mellyben a’nemzetiő­­rök, egymást felváltva, szolgálatot tenni fognak. — 23. §. Kisebb rendetlenségek, úgymint utczai vagy korcsmai vesze­kedések meggátolása, a’ kihágók befogása, a’befogott go­nosztevőknek vagy kihágóknak a’ törvényes felsőbbség ke­zeibe áh­aladása, úgy szinte mindenütt ott, hol a’ törvényes fel­­sőbbségnek eljárásához karhatalom szükséges, a’ karhatalom kiszolgáltatás a’nemzeti őrségnek álland kötelességében.— 24. §. Rendkívüli esetekben, midőn a’ megzavart közcsend és béke helyreállítására rendkívüli eszközök kívántatnak , minden besorozott nemzeti őr, akár következik reásor szerint a’ szolgálat, akár nem, fegyvert fogni köteles. — 25. §. A’ nemzeti őrség,a’ 24ik§. esetét kivéve, szolgálatot tenni csak tulajdon községének határain belül tartozik, — ellenben ha a’ 24dik §. esetében a’közcsend és béke valamelly községben a’helybeli nemzetiőrség segitségével viszsza nem állíttathat­nék, illy esetben más községbeli nemzeti őrség is felszólit­­ható, ’s felszólítása következtében tulajdon községének hatá­rain kívül is tartozik szolgálatot tenni.— 26. §. A’ nemzeti őr fegyvert csak akkor foghat, ha szolgálatra felszólittatik. — 27. §. A’nemzeti őrség szolgálatra csak a’polgári hatóság által szólittathatik fel, és őrálláson kívül minden egyéb eset­ben, az őrcsapattal polgári elöljáró közbejövetele kívánta­tik.—28. §. Nemzeti őrség erőszakot csak akkor használhat, miután a’polgári elöljáró azt,’s illetőleg azokat, kik ellen az e­­rőszak használandó, a’ törvény nevében engedelmességre felszólittatta.—­29.§. A’ nemzeti őr felszólítva szolg­álatát tel­jesíteni feltétlenül tartozik,panaszt,ha nem sor szerint szólítta­­tott volna fel, parancsnokságánál tehet.— 30. §. A’ nemze­tiőr, ki felszólítva akár szolgálatot tenni vonakodik, akár a’ fegyvergyakorlásra meg nem jelenik,vagy felszólítás nél­kül fegyvert fog, a’ helybeli elöljáróság által büntettetik, de ezen büntetés első esetben három napi,második esetben nyolcz napi elzárásnál nagyobb nem lehet, egyéb a’ szolgálat elleni vétségek eseteire, a’ büntetés és eljárás rendelet által fog meghatároztatni.— 31.§. A’törvényben megállapított elvek korlátai között, rendelet által fog intézkedés tétetni részlete­sen mindazokról, mik az őrsereg alakításához, fentartásához, lőszerrel­ ellátásához, és az őrseregbeli szolgálat rendszere­sítéséhez megkívántainak.—32. §. E’ törvény végrehajtását, ha a’ helybeli körülmények, rendkívüli okoknál fogva, meg­kívánják, a’ minisztérium az illető törvényhatóság tudósítá­sának nyomán felfüggesztheti.— 33. §. Ha a’ helybeli körül­mények miatt a’ nemzetiőrség feloszlatása szükséges, eziránt őfelsége rendelet által intézkedni fog, de feloszlatás eseté­ben , a’ feloszlatás után legfölebb egy év alatt a’ feloszlatott nemzeti őrségi osztály újólag alakítandó.—34. §. A’ nemze­­tiőrsereg tagjai akár nemesek,akár nem,testi büntetéssel nem fenyiltethetnek;— a’ király és haza elvárják,hogy a’ hon­nai, kiknek becsületére e’ törvény által a’ közállomány fentartá­­sa bízva van, kötelességüknek híven és buzgósággal fognak megfelelni.— 35. §. A’ nemzetiőrsereg zászlójára következő hitet teszem Én N. N. esküszöm az élő Isten ’stb. a’ király­nak és alkotványnak hűséget, elöljáróimnak engedelmessé­get,— esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és va­gyonát nahmen törvénytelen megámadás ellen utalmazom, a’ közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom , sem háborítani nem engedem, általában minden szolgálati köte­lességemet, midőn tőlem megkivántatik, pontosan teljesítem, és leszek polgári elöljáróim vezérlése alatt hű erje az alkot­ványnak, a’törvénynek és hazának, Isten engem’stb.—36. §. A’ nemzetőrségi öszszes testület, mint közállományi insti­tute, a’honvédelmi miniszter hatósága alá helyeztetik. A’ választvány, melly Pestmegye közönsége által, a’ törvényes rend és bölcsend fentartására az öszszes közönség kebléből jön megbízva, az országgyűlési röpiratok 154dik számával közlött, ’s a’ nemzeti­ őrsereg fölállítását szabályo­zó törvényezikkre kijelenti, mikép azt ugyanazon szűkkeblű lelkűlét kifolyásának tartja, mellynek kifolyása volt a’ sajtó­­szabadság iránt alkotott törvényczikk. Kijelenti, miként e’ törvényczikkben letapodva látja, a’törvény engedte korlátok közti mozgalmak által kivívott e­­gyenlőséget ép úgy, mint a’ sajtó iránti törvényczikkel leta­podva látta a’ kivívott sajtószabadságot. Kijelenti,mikép a’mondott törvényezikk­vik­ában fog­lalt engedvény mellett is szűkkörű rendelkezésnek látja azon törvény első­­nak abbeli intézkedését, mellynélfogva fegyve­res szolgálatra csak az esküttszéki képességgel felruházot­tak köteleztetek. Kijelenti, mikép a’ cik­lust,melly csak a’ nemeseknem pedig a’ nemnemesekre nézve is kivételt állít fel, a’ kivívott jogegyenlőség lerontására,’s az eddig fenállott castoknak szűkkeblű megerősítésére látja vezetőnek. Kijelenti, miszerint a’12 ik szakaszt, melly a’fővezér­ ne­vezési jogot a’ királyi helytartónak adja,nemcsak a’36 ik sza­­kasz azon tartalmával látja ellentétben, melly az öszszes őr­sereget a’ honvédelmi miniszter hatósága alá helyezi, hanem ellentétben látja a’ felelős minisztériumnak fenállni kellő füg­getlen kormányzási hatóságával, minő alatt a’ hatalom,más, kivált felelősséggel nem tartozó egyedbe nem öszpontosíttat­­hatik. ’S ezért azon szakasz a’ Ilik szakasz tartalmaként úgy lenne módosítandó, miszerint a’nevezés a’minisztérium a­­jánlása nyomán tétessék. A’ választvány kijelenti, mikép a’ megye közönsége által történt megbízatásánál fogva, magát az egész megyé­re kívántató rendelések hozatalára alakítván, működését a’ városi választványnyal egyetértőleg intézendi ’s mindent el­­követend, mi szükséges arra, hogy működéseinek az egész megyére legyen hatályos kifolyása. A’ választvány kijelenti, mikép mindazoknak, kik az al­­kotványos rend fentartásában érdeklettek,általán­os felfegy­­vereztetését látja szükségesnek,és ezt sürgetőleg kívánja nem csupán a’ kivívott egyenlőség elvéből, de azért is, mert olly készületek tétele mutatkozik, mellyek ellenében készületlenül maradni honpolgári kötelesség mulasztása. E’ szempontokból határozta,hogy elnöke miniszter­el­nök gróf urat sürgöny által azonnal kérje meg: sör Fegyvereknek azonnal ’s annyi mennyiségben szál­lítására, mennyi nemcsak a’ fővárosi, hanem az egész me­gyebeli nemzetőrség fölfegyverzésére szükséges, szükséges­nek lát pedig 50,000 fegyvert’s adoz kivántató lőszereket. sor. A’ magyar katonaságnak azonnali behívására, az idegen katonaságnak pedig haladéktalanul haza küldésére. A’ választvány határozta továbbá, hogy rendes elnöke ’s Klauzál Gábor alelnök a’városi választványhoz csatlakoz­va a’ helytartótanácsot azonnal szólítsa fel, miszerint addig is, mig a’miniszter­elnök gróf úr e’ részben intézkedheten­­dik, a’ kellő rendeléseket a’ fenebbi két pontra nézve meg­tenni méltóztassék. Egyébiránt e’ határozat hírlapok utján közzé teendő. Kelt Pesten, a’közbátorsági választványnak 1848.i martius 23án tartott üléséből. Jegyzetté Ba­­­la Endre, választványi tollvivő. — Törvénnycsikk a Jász-kun kerületekről. Ideiglen, mig a’ törvény a’ Jász-kun kerület belszerkezetéről, részle­tesen intézkednék, a’ kerületi tisztviselők és közgyűlési kép­viselők választására nézve köv. rendeltetnek: 1.§. A’ kerül. tisztviselőket ugyanazok választják, kik az ország­gyűlési kö­veteket fogják törvény szerint választani.—2. §.A’közgyűlési képviselőket a’ községi választók választandják egyedül a’ községi képviselők közül.— 3. §. Közgyűlési képviselő,min­den jász-kuni község részéről 4 választatik. — 4. §. A’ kéz­­tisztviselők kijelölés mellett, a’ kerületi képviselőtestület tag­jai kijelölés nélkül választatnak.—5.§. A’kijelölendők név­sorának elkészítése végett a’ tisztújitást megelőző közgyűlés által hat tagból álló küldöttség fog választatni, melly a’nádori főkapitánnyal szótöbbség szerint intézkedendik.—6. §. E­­zen törvény kihirdetése után azonnal a’ nádori főkapitány eddigi szokott alakban közgyűlést hirdet, és e’ közgyűlés által küldöttségek fognak neveztetni, a’kerületi választók öszsze­­irása végett, továbbá intézkedés létetik a’községi választók­nak ugyanazok által leendő öszszeirása, a’ községbeli elöl­járók és képviselők megválasztása,ugyszinte a’ kerületi kép­viselő testület megválasztása iránt.—7.§.Miután minden köz­ségben a’ helybeli választások és a’ kerületi képviselőtes­tület tagjainak választása megtörtént, a’ nádori főkapitány ez iránt értesülvén,kerületi lisztny­itószéket, és ezt megelőző­leg közgyűlést hirdet, melly közgyűlésre a’jelen törvény sze­rint megválasztott kerületi képviselőtestület tagjai is meghí­vandók.— 8. §. E’közgyűlésben a’ tisztujitástartás tekinte­téből szükséges intézkedések megtételnek, a’ szavazatok ösz­­szeszedésére küldöttségvá­lasztatik,az eddigi tisztviselők pe­dig hivatalaikról lemondván, a’tisztújitás idejére csendbiztost, tiszti ügyészt és jegyző, a’ nádori főkapitány helyettesit.—9. §. Mind a’ képviselők, mind a’ tisztviselők választására a’sza­­vazás titkosan történik. A közgyűlésekről. 10. §. A’közgyűléseknek elnöke a’ nádori főkapitány, ennek akadályozása esetében az alka­­pitány, tagjai a’ kerületi tisztviselők és kerületi képviselők, ezekenkivül minden külön községből a’ főbíró és főjegyző, személyenkinti egyes szavazattal.— 11. §. A’ közgyűlés ülései nyilványosak.—12. A’ csendet fentartani az elnök kötelessé­ge, és ennek rendelkezése alatt, a’ nemzeti őrsereg vigyáz fel.—13. §. Közgyűlés tartatik minden évnegyedben egyszer; tartathatik gyakrabban is a’ körülményekhez képest, ha vagy a’ közgyűlés maga előre­ megrendeli, vagy az elnökkapitány szükségesnek látja. A közigazgatásról. 14. §. Míg a’törvény a’ közi­gazgatás alakításáról részletesen intézkedendik,a’közigazga­tás formáji és módja, azon változásokon kívül, mellyek a’je­len törvénynél fogva szükségesek, az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik.—15.§. A’ redemptióból eredő magánjogi vi­szonyok és haszonvételek, a’ törvény további rendeletéig e­­zennel világosan fentartatnak. Törvényezikk a Hajdúkerületről. Ideiglen,mig a’ Hajdúkerület belszerkezetéről részletesen intézkednék, a’ke­­rületi tisztviselők és közgyűlési képviselők választásár­a néz­ve következők rendeltetnek: 1. §. A’kerületi tisztviselőket u­­gyanazok választják, kik az országgyűlési követeket fogják a’ (1) törvény szerint választani.—2. §. A’ kerületi tisztviselők kijelölés mellett, a’ városi képviselői testületek tagjai pedig kijelölés nélkül választatnak.—3.§. A’kijelölendők névso­rának elkészítése végett a’ tisztújitást megelőző közgyűlés által 6 tagból álló választvány fog választatni, melly a’főka­pitánnyal szótöbbség szerint intézkedendik. 4. §. Ezen tör­vény kihirdetése után azonnal a’ főkapitány eddigi szokott alakban közgyűlést hirdet, és e’ közgyűlés által küldöttségek fognak neveztetni a’ kerületi választók öszszeirása végett; továbbá intézkedés létetik a’ városi választóknak ugyanezek által leendő öszszeirása, a’városi tisztviselők és képviselők megválasztása iránt. — 5. §. Miután minden városban a’ helybeli tisztviselők és a’képviselő testület tagjainak válasz­tása megtörtént, a’ főkapitány eziránt értesülvén, kerületi tisztújító széket, és ezt megelőzőleg közgyűlést hirdet, melly közgyűlésre a’ jelen törvény szerint megválasztott városi helybeli képviselő testület tagjai is meghívandók.—6. §. E’ közgyűlésben a’tisztujitás tartása tekintetéből szükséges in­tézkedések megtétetnek, a’szavazatok öszszeszedésére kül­döttség választatik, az eddigi tisztviselők pedig hivatalaik­ról lemondván, a’ tisztújitás idejére csendbiztost, tiszti ü­­gyészt és jegyzőt a’ főkapitány helyettesít. —7. §. Mind a’ képviselők, mind a’ tisztviselők választására a’ szavazás tit­kosan történik. — A’ közgyűlésekről. 8. §. A’ közgyűléseknek el­nöke a’ főkapitány, ennek akadályozása esetében az alkapi­­tány, tagjai a’ kerületi tisztviselők és városi képviselők, eze­ken kívül minden külön városból a’ főhadnagy és főjegy­ző, személyenkinti egyes szavazattal.—9.§. A’közgyűlés ü­­lései nyilványosak. — 10. §. A’ csendet fentartani az elnök kötelessége, ’s ennek rendelkezése alatt a’ nemzeti őrsereg vigyáz fel.—11. §. Közgyűlés tartatik minden évnegyedben; tartathatik gyakrabban is, a’ körülményekhez képest, ha vagy maga a’ közgyűlés előre megrendeli, vagy az elnökkapitány szükségesnek látja. A’ közigazgatásról. 12. §. Míg a’törvény a’ közigazgatás alakításáról részletesen intézkedend, a’ közigaz­gatás formái és módja, azon változásokon kívül, mellyek a’ jelen törvénynél fogva szükségesek, az eddigi gyakorlat sze­­rint meghagyatik.—13. §. Az adományból eredő magánjogi viszonyok és haszonvételek a’ törvény további rendeléséig ezennel világosan föntartatnak.—14.§. A’Hajdúkerületben jelenleg működő királyi biztosság, és egyéb a’ Hajdúke­rület belszerkezetére, illetőleg a’ Hajdúkerületi lakosok kö­zötti személyes álladalmi viszonyokra vonatkozó eddig ki­bocsátott, ’s e’törvénnyel ellenkező kormányrendeletek e­­zennel megszüntetnek. Törvényezikk a községi választásokra nézve. 1. §. A’ szabad királyi városokról ideiglenesen rendelkező t. tör­vényezikk, mennyiben a’ választásokról szól, azon községek­re is kiterjesztetik, mellyek rendezett első bírósági hatóság­gal ellátott rendezett tanácscsal vagy már bírnak, vagy ennek­­utána fognak a’ megyék meghallgatása mellett a’ belügy— minister által felruháztatni.—2. §. A’ rendezett első bírósági hatósági községeknek közigazgatási állása, a’törvény továb­bi rendeléséig, jelen állapotában megtartatik. — 3. §. Ezen törvénynek végrehajtása a’belü­gyminiszternek hagyatik meg. Forrási ja­vaslat a lengyel és olasz politikai status­­foglyok szabadon bocsáttatása iránt. Felséges! ’stb. Ha­zánk, az öszszes monarchia, Felséged trónja és a’ dynastia ér­dekében martius 14dikén kelt felírásunkban, felséged trónja előtt föllejtek azon okokat, mellyek elláthatlan következmé­­nyekben bonyolíthaták valamindazokat. Ezt tevők, mert az öszszes monarchiában nemzetünk való azon állapotban, hogy 154

Next