Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-03-28 / 38. szám
tárából szettetik.— 16. §. A’nemzetőrsereg ismertető jele: balkaron nemzeti szinti, ’s hasonló színű lövegrózsa; a’ rangjelek közti különböztetést az illető miniszter fogja meghatározni. — Felügyelés a’ fegyverekre. 17. §. Azon fegyverek, mellyek a’ közállomány táraiból az őrsereg részére adatnak ki, a’ törvényhatóságok közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak.Ennélfogva — 18. §. Megyékben és szabad kerületekben helyenként a’ szükséges fegyvereket felosztani, és a’helybeli elöljáróság számadása alá kiadni a’ törvényhatóságok fogják.— 19.§. Ha valamelly nemzeti őr fegyverét, mellyet a’ közállomány tárából nyert, midőn kívántatik, beadni nem tudná, vagy elhagyta volna valamelly részben romlani, a’ kárt megtéríteni tartozik. Szolgálat, 20. §. A’ nemzeti őrsereg szolgálata rendes és rendkívüli esetek szerint különbözik, a’helybeli közcsend és béke rendszerinti vagy rendkívüli állapotához képest. 21. §. Midőn a’ közcsend és béke rendkívüli zavarodásának sem jelenségei nem mutatkoznak, sem pedig attól tartani ok nincs,hogy a’ közcsend és béke valamelly erőszakos kitörések által felháborittathatik, a’ nemzeti őrsereg szolgálata egyedül a’ szükséges rendőri intézkedések fentartására szorítkozik. E’ tekintetből: —22. §. A’helybeli őrtiszt intézkedendik azon sor és szám iránt, mellyben a’nemzetiőrök, egymást felváltva, szolgálatot tenni fognak. — 23. §. Kisebb rendetlenségek, úgymint utczai vagy korcsmai veszekedések meggátolása, a’ kihágók befogása, a’befogott gonosztevőknek vagy kihágóknak a’ törvényes felsőbbség kezeibe áhaladása, úgy szinte mindenütt ott, hol a’ törvényes felsőbbségnek eljárásához karhatalom szükséges, a’ karhatalom kiszolgáltatás a’nemzeti őrségnek álland kötelességében.— 24. §. Rendkívüli esetekben, midőn a’ megzavart közcsend és béke helyreállítására rendkívüli eszközök kívántatnak , minden besorozott nemzeti őr, akár következik reásor szerint a’ szolgálat, akár nem, fegyvert fogni köteles. — 25. §. A’ nemzeti őrség,a’ 24ik§. esetét kivéve, szolgálatot tenni csak tulajdon községének határain belül tartozik, — ellenben ha a’ 24dik §. esetében a’közcsend és béke valamelly községben a’helybeli nemzetiőrség segitségével viszsza nem állíttathatnék, illy esetben más községbeli nemzeti őrség is felszólitható, ’s felszólítása következtében tulajdon községének határain kívül is tartozik szolgálatot tenni.— 26. §. A’ nemzeti őr fegyvert csak akkor foghat, ha szolgálatra felszólittatik. — 27. §. A’nemzeti őrség szolgálatra csak a’polgári hatóság által szólittathatik fel, és őrálláson kívül minden egyéb esetben, az őrcsapattal polgári elöljáró közbejövetele kívántatik.—28. §. Nemzeti őrség erőszakot csak akkor használhat, miután a’polgári elöljáró azt,’s illetőleg azokat, kik ellen az erőszak használandó, a’ törvény nevében engedelmességre felszólittatta.—29.§. A’ nemzeti őr felszólítva szolgálatát teljesíteni feltétlenül tartozik,panaszt,ha nem sor szerint szólíttatott volna fel, parancsnokságánál tehet.— 30. §. A’ nemzetiőr, ki felszólítva akár szolgálatot tenni vonakodik, akár a’ fegyvergyakorlásra meg nem jelenik,vagy felszólítás nélkül fegyvert fog, a’ helybeli elöljáróság által büntettetik, de ezen büntetés első esetben három napi,második esetben nyolcz napi elzárásnál nagyobb nem lehet, egyéb a’ szolgálat elleni vétségek eseteire, a’ büntetés és eljárás rendelet által fog meghatároztatni.— 31.§. A’törvényben megállapított elvek korlátai között, rendelet által fog intézkedés tétetni részletesen mindazokról, mik az őrsereg alakításához, fentartásához, lőszerrel ellátásához, és az őrseregbeli szolgálat rendszeresítéséhez megkívántainak.—32. §. E’ törvény végrehajtását, ha a’ helybeli körülmények, rendkívüli okoknál fogva, megkívánják, a’ minisztérium az illető törvényhatóság tudósításának nyomán felfüggesztheti.— 33. §. Ha a’ helybeli körülmények miatt a’ nemzetiőrség feloszlatása szükséges, eziránt őfelsége rendelet által intézkedni fog, de feloszlatás esetében , a’ feloszlatás után legfölebb egy év alatt a’ feloszlatott nemzeti őrségi osztály újólag alakítandó.—34. §. A’ nemzetiőrsereg tagjai akár nemesek,akár nem,testi büntetéssel nem fenyiltethetnek;— a’ király és haza elvárják,hogy a’ honnai, kiknek becsületére e’ törvény által a’ közállomány fentartása bízva van, kötelességüknek híven és buzgósággal fognak megfelelni.— 35. §. A’ nemzetiőrsereg zászlójára következő hitet teszem Én N. N. esküszöm az élő Isten ’stb. a’ királynak és alkotványnak hűséget, elöljáróimnak engedelmességet,— esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát nahmen törvénytelen megámadás ellen utalmazom, a’ közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom , sem háborítani nem engedem, általában minden szolgálati kötelességemet, midőn tőlem megkivántatik, pontosan teljesítem, és leszek polgári elöljáróim vezérlése alatt hű erje az alkotványnak, a’törvénynek és hazának, Isten engem’stb.—36. §. A’ nemzetőrségi öszszes testület, mint közállományi institute, a’honvédelmi miniszter hatósága alá helyeztetik. A’ választvány, melly Pestmegye közönsége által, a’ törvényes rend és bölcsend fentartására az öszszes közönség kebléből jön megbízva, az országgyűlési röpiratok 154dik számával közlött, ’s a’ nemzeti őrsereg fölállítását szabályozó törvényezikkre kijelenti, mikép azt ugyanazon szűkkeblű lelkűlét kifolyásának tartja, mellynek kifolyása volt a’ sajtószabadság iránt alkotott törvényczikk. Kijelenti, miként e’ törvényczikkben letapodva látja, a’törvény engedte korlátok közti mozgalmak által kivívott egyenlőséget ép úgy, mint a’ sajtó iránti törvényczikkel letapodva látta a’ kivívott sajtószabadságot. Kijelenti,mikép a’mondott törvényezikkvikában foglalt engedvény mellett is szűkkörű rendelkezésnek látja azon törvény elsőnak abbeli intézkedését, mellynélfogva fegyveres szolgálatra csak az esküttszéki képességgel felruházottak köteleztetek. Kijelenti, mikép a’ ciklust,melly csak a’ nemeseknem pedig a’ nemnemesekre nézve is kivételt állít fel, a’ kivívott jogegyenlőség lerontására,’s az eddig fenállott castoknak szűkkeblű megerősítésére látja vezetőnek. Kijelenti, miszerint a’12 ik szakaszt, melly a’fővezér nevezési jogot a’ királyi helytartónak adja,nemcsak a’36 ik szakasz azon tartalmával látja ellentétben, melly az öszszes őrsereget a’ honvédelmi miniszter hatósága alá helyezi, hanem ellentétben látja a’ felelős minisztériumnak fenállni kellő független kormányzási hatóságával, minő alatt a’ hatalom,más, kivált felelősséggel nem tartozó egyedbe nem öszpontosíttathatik. ’S ezért azon szakasz a’ Ilik szakasz tartalmaként úgy lenne módosítandó, miszerint a’nevezés a’minisztérium ajánlása nyomán tétessék. A’ választvány kijelenti, mikép a’ megye közönsége által történt megbízatásánál fogva, magát az egész megyére kívántató rendelések hozatalára alakítván, működését a’ városi választványnyal egyetértőleg intézendi ’s mindent elkövetend, mi szükséges arra, hogy működéseinek az egész megyére legyen hatályos kifolyása. A’ választvány kijelenti, mikép mindazoknak, kik az alkotványos rend fentartásában érdeklettek,általános felfegyvereztetését látja szükségesnek,és ezt sürgetőleg kívánja nem csupán a’ kivívott egyenlőség elvéből, de azért is, mert olly készületek tétele mutatkozik, mellyek ellenében készületlenül maradni honpolgári kötelesség mulasztása. E’ szempontokból határozta,hogy elnöke miniszterelnök gróf urat sürgöny által azonnal kérje meg: sör Fegyvereknek azonnal ’s annyi mennyiségben szállítására, mennyi nemcsak a’ fővárosi, hanem az egész megyebeli nemzetőrség fölfegyverzésére szükséges, szükségesnek lát pedig 50,000 fegyvert’s adoz kivántató lőszereket. sor. A’ magyar katonaságnak azonnali behívására, az idegen katonaságnak pedig haladéktalanul haza küldésére. A’ választvány határozta továbbá, hogy rendes elnöke ’s Klauzál Gábor alelnök a’városi választványhoz csatlakozva a’ helytartótanácsot azonnal szólítsa fel, miszerint addig is, mig a’miniszterelnök gróf úr e’ részben intézkedhetendik, a’ kellő rendeléseket a’ fenebbi két pontra nézve megtenni méltóztassék. Egyébiránt e’ határozat hírlapok utján közzé teendő. Kelt Pesten, a’közbátorsági választványnak 1848.i martius 23án tartott üléséből. Jegyzetté Bala Endre, választványi tollvivő. — Törvénnycsikk a Jász-kun kerületekről. Ideiglen, mig a’ törvény a’ Jász-kun kerület belszerkezetéről, részletesen intézkednék, a’ kerületi tisztviselők és közgyűlési képviselők választására nézve köv. rendeltetnek: 1.§. A’ kerül. tisztviselőket ugyanazok választják, kik az országgyűlési követeket fogják törvény szerint választani.—2. §.A’közgyűlési képviselőket a’ községi választók választandják egyedül a’ községi képviselők közül.— 3. §. Közgyűlési képviselő,minden jász-kuni község részéről 4 választatik. — 4. §. A’ kéztisztviselők kijelölés mellett, a’ kerületi képviselőtestület tagjai kijelölés nélkül választatnak.—5.§. A’kijelölendők névsorának elkészítése végett a’ tisztújitást megelőző közgyűlés által hat tagból álló küldöttség fog választatni, melly a’nádori főkapitánnyal szótöbbség szerint intézkedendik.—6. §. Ezen törvény kihirdetése után azonnal a’ nádori főkapitány eddigi szokott alakban közgyűlést hirdet, és e’ közgyűlés által küldöttségek fognak neveztetni, a’kerületi választók öszszeirása végett, továbbá intézkedés létetik a’községi választóknak ugyanazok által leendő öszszeirása, a’ községbeli elöljárók és képviselők megválasztása,ugyszinte a’ kerületi képviselő testület megválasztása iránt.—7.§.Miután minden községben a’ helybeli választások és a’ kerületi képviselőtestület tagjainak választása megtörtént, a’ nádori főkapitány ez iránt értesülvén,kerületi lisztnyitószéket, és ezt megelőzőleg közgyűlést hirdet, melly közgyűlésre a’jelen törvény szerint megválasztott kerületi képviselőtestület tagjai is meghívandók.— 8. §. E’közgyűlésben a’ tisztujitástartás tekintetéből szükséges intézkedések megtételnek, a’ szavazatok öszszeszedésére küldöttségválasztatik,az eddigi tisztviselők pedig hivatalaikról lemondván, a’tisztújitás idejére csendbiztost, tiszti ügyészt és jegyző, a’ nádori főkapitány helyettesit.—9. §. Mind a’ képviselők, mind a’ tisztviselők választására a’szavazás titkosan történik. A közgyűlésekről. 10. §. A’közgyűléseknek elnöke a’ nádori főkapitány, ennek akadályozása esetében az alkapitány, tagjai a’ kerületi tisztviselők és kerületi képviselők, ezekenkivül minden külön községből a’ főbíró és főjegyző, személyenkinti egyes szavazattal.— 11. §. A’ közgyűlés ülései nyilványosak.—12. A’ csendet fentartani az elnök kötelessége, és ennek rendelkezése alatt, a’ nemzeti őrsereg vigyáz fel.—13. §. Közgyűlés tartatik minden évnegyedben egyszer; tartathatik gyakrabban is a’ körülményekhez képest, ha vagy a’ közgyűlés maga előre megrendeli, vagy az elnökkapitány szükségesnek látja. A közigazgatásról. 14. §. Míg a’törvény a’ közigazgatás alakításáról részletesen intézkedendik,a’közigazgatás formáji és módja, azon változásokon kívül, mellyek a’jelen törvénynél fogva szükségesek, az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik.—15.§. A’ redemptióból eredő magánjogi viszonyok és haszonvételek, a’ törvény további rendeletéig ezennel világosan fentartatnak. Törvényezikk a Hajdúkerületről. Ideiglen,mig a’ Hajdúkerület belszerkezetéről részletesen intézkednék, a’kerületi tisztviselők és közgyűlési képviselők választására nézve következők rendeltetnek: 1. §. A’kerületi tisztviselőket ugyanazok választják, kik az országgyűlési követeket fogják a’ (1) törvény szerint választani.—2. §. A’ kerületi tisztviselők kijelölés mellett, a’ városi képviselői testületek tagjai pedig kijelölés nélkül választatnak.—3.§. A’kijelölendők névsorának elkészítése végett a’ tisztújitást megelőző közgyűlés által 6 tagból álló választvány fog választatni, melly a’főkapitánnyal szótöbbség szerint intézkedendik. 4. §. Ezen törvény kihirdetése után azonnal a’ főkapitány eddigi szokott alakban közgyűlést hirdet, és e’ közgyűlés által küldöttségek fognak neveztetni a’ kerületi választók öszszeirása végett; továbbá intézkedés létetik a’ városi választóknak ugyanezek által leendő öszszeirása, a’városi tisztviselők és képviselők megválasztása iránt. — 5. §. Miután minden városban a’ helybeli tisztviselők és a’képviselő testület tagjainak választása megtörtént, a’ főkapitány eziránt értesülvén, kerületi tisztújító széket, és ezt megelőzőleg közgyűlést hirdet, melly közgyűlésre a’ jelen törvény szerint megválasztott városi helybeli képviselő testület tagjai is meghívandók.—6. §. E’ közgyűlésben a’tisztujitás tartása tekintetéből szükséges intézkedések megtétetnek, a’szavazatok öszszeszedésére küldöttség választatik, az eddigi tisztviselők pedig hivatalaikról lemondván, a’ tisztújitás idejére csendbiztost, tiszti ügyészt és jegyzőt a’ főkapitány helyettesít. —7. §. Mind a’ képviselők, mind a’ tisztviselők választására a’ szavazás titkosan történik. — A’ közgyűlésekről. 8. §. A’ közgyűléseknek elnöke a’ főkapitány, ennek akadályozása esetében az alkapitány, tagjai a’ kerületi tisztviselők és városi képviselők, ezeken kívül minden külön városból a’ főhadnagy és főjegyző, személyenkinti egyes szavazattal.—9.§. A’közgyűlés ülései nyilványosak. — 10. §. A’ csendet fentartani az elnök kötelessége, ’s ennek rendelkezése alatt a’ nemzeti őrsereg vigyáz fel.—11. §. Közgyűlés tartatik minden évnegyedben; tartathatik gyakrabban is, a’ körülményekhez képest, ha vagy maga a’ közgyűlés előre megrendeli, vagy az elnökkapitány szükségesnek látja. A’ közigazgatásról. 12. §. Míg a’törvény a’ közigazgatás alakításáról részletesen intézkedend, a’ közigazgatás formái és módja, azon változásokon kívül, mellyek a’ jelen törvénynél fogva szükségesek, az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik.—13. §. Az adományból eredő magánjogi viszonyok és haszonvételek a’ törvény további rendeléséig ezennel világosan föntartatnak.—14.§. A’Hajdúkerületben jelenleg működő királyi biztosság, és egyéb a’ Hajdúkerület belszerkezetére, illetőleg a’ Hajdúkerületi lakosok közötti személyes álladalmi viszonyokra vonatkozó eddig kibocsátott, ’s e’törvénnyel ellenkező kormányrendeletek ezennel megszüntetnek. Törvényezikk a községi választásokra nézve. 1. §. A’ szabad királyi városokról ideiglenesen rendelkező t. törvényezikk, mennyiben a’ választásokról szól, azon községekre is kiterjesztetik, mellyek rendezett első bírósági hatósággal ellátott rendezett tanácscsal vagy már bírnak, vagy ennekutána fognak a’ megyék meghallgatása mellett a’ belügy— minister által felruháztatni.—2. §. A’ rendezett első bírósági hatósági községeknek közigazgatási állása, a’törvény további rendeléséig, jelen állapotában megtartatik. — 3. §. Ezen törvénynek végrehajtása a’belügyminiszternek hagyatik meg. Forrási javaslat a lengyel és olasz politikai statusfoglyok szabadon bocsáttatása iránt. Felséges! ’stb. Hazánk, az öszszes monarchia, Felséged trónja és a’ dynastia érdekében martius 14dikén kelt felírásunkban, felséged trónja előtt föllejtek azon okokat, mellyek elláthatlan következményekben bonyolíthaták valamindazokat. Ezt tevők, mert az öszszes monarchiában nemzetünk való azon állapotban, hogy 154