Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-05-30 / 64. szám
PEST szain MPíkPipnik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a Tarsalk o do pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy íven. Előfizethetni helyben a' szerkes/tn 's kiadó tulajdonosnál mn utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kiváltartó példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik 's pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Követjelöltek. Miniszteri rendeletek. Nyilt levél Vasvári Pálhoz. Vidéki mozgalmak: Csanád, Zemplén, Szatmármegyékben.) Külföld. (Ausztria. (Bécsben máj. ‘26 án újabb lázadás; Franczia, és Németország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A követjelöltek. Beli áldott vagy te Hunnia! Benned minden magától is megterem. Bátorság és vad mák, művészet és csicsóka, tudomány és gomba, ahoi könnyen kelnek és virulnak a’ te földedben. Ásni, vetni, gyomlálni, irtogatni: mindez nem sokára szükségtelen fáradság lesz. Csupán aratni járunk ezentúl, még pedig muzsika mellett. Más szóval annyit akarunk mondani, hogy az önhittség pontja körül még nem történt meg Hunniában a’ szükséges forradalom. — Pedig, komolyan szólva, a’ jövő törvényhozó gyűlésre nézve épen a’ személyek kérdése , tehát egyelőre nem a’ quid, de csakugyan a’ quis?a’ legfontosabb kérdés. Mert sületlen beszéd az, édes polgártársaim, hogy a’ tekintélyek kora valaha lejár. Csupán némelly egyedek tekintélyének múlik el az ő ideje; de általjában a’ tekintély soha nem mehet ki divatból, mivel az, örök szüksége minden időnek. És ha már ez igaz, akkor ugyan minő tekintélye volna legközelebb törvényhozásunknak Európa, és a hazai 15 millió nép előtt, ha egy illy rendkívüli országgyűlés tagjai legnagyobb részben amollyan széllel bélelt talentumokból állanának, minek ez idő szerint számnélküli sokaságban tolakodnak elő ? Azt nem igen csudáljuk, ha szépnek képzeli magát a’ ripacs; ha erősnek hiszi magát a’ gyenge; mert ezen tulajdonságok egész misége relativ.De hogy bölcsnek adja ki magát az, a’ ki semmi tudománynak, ismeretnek nem bir elméleti, nem gyakorlati alapjaival; csupán néhány politikai phrasis kong ki belőle minden öntudatosság nélkül, hogy az ilyen, mint törvényhozó, tehát a’ mai nagy időben mint népoktató, népvezér, léphessen föl, önmagával minden nyomori ellenkezés, és mások előtti pirulás félelme nélkül: ez sehogy sem fér agyunkba. A’ tudományosság (legyen akár elméleti, akár gyakorlati) mindig valami absolut dolog, melly nem méretik elébb össze kevesebb tudás, kisebb képzettséggel, hogy e’ szerint csupán relative magát bölcseségnek kanonisálhassa: az ész és értelem bizonyos fokig kül mértéket fel sem vesz, hanem csak önmagában mérheti meg magát; és ha ezen fokig sem jutott még el a’ti positiv képzettségtök, kedves nagymező polgártársak ’s különösen táblabirák! akkor ne buzogjatok olly kézzellábbal az értelmiség templomának papjai lenni! Gondoljátok meg, hogy egy — kivált forradalmi—törvényhozás, ha helyesen működik, századoknak, sőt ezredeknek épít; ha pedig oktalanul működik, még egy pillanatnak sem épít, de könnyen örökre mindent lerombol, eltemet. Az istenség világalkotó munkája, és egy forradalmi törvényhozás műve közt nagy a’ hasonlat. De a’ történet egy embert sem mutat föl, ki illy teremtést előstudium és kellő önképzettség nélkül valaha végbevitt volna. A’ szentkönyv is csak egypár lényt említ ollyat, kik sem nem szántottak, sem nem vetettek a’ positiv értelem mezején, — és mégis arattak. Alkalmazzuk mindezeket egészen világosan. Az ország választókerületeiben,biztos tudomásunk szerint, olly egyediségek is kapaszkodnak követségre, kik, ha magyar hazánk földabroszát kezökbe adnák: Fiumét, vagy Pestet 24 óráig sem tudnák fellelni rajta; kik a’ történetnek legrövidebb compendiumát sem tevék egyáltalján magukévá, úgy, hogy ha p. o. a’ római birodalomnak egykori legnagyobb kiterjedéséről akarnék hallani véleményüket,felpattannának, hogy tőlük illyesmit kérdeni becsületsértés! és hamarább megvinának egypár golyóra, mintsem megfelelnének arra, a’ mit tőlük kérdezőnk.A’ közjog, a’ közgazdászat tana előttük ismeretes ugyan, de csak azon határig, meddig ama könyvek czimei terjednek, mellyek üvegszekrényükben, olvasottságuk czégére ül, fölmetszetten tiszta kötetekben pompáznak, ’stb.’stb. Az illy urak a’ követi pályát csak önző hiú czéljaik eszközének, csak hágcsónak tekintik. De ebbeli nézetük is oktalan és szüretien. Mert, miután a’ forradalom mindenben régissá teszi az életet, ugyan mire lehetne őket bármi szakban sükerrel használni, kik nemcsak szakismeretekkel nem, de egyáltalán semmi igazi ismeret-alappal nem bírnak ! Ezért fgyelmeztetjük rájok a’ hazát, mellynek nem parádé-követekre van szüksége, épen most. Felhívjuk azon leendő tagjait a’ leendő fontos törvényhozásnak, kik a’satyra, és sarcalmusok hatalmát kirándják, használják e’hatalmat a’legmetszőbb éllel ott a’törvényhozó asztalnál mindazok ellen, kik midőn követségre tolakodónak,—túlmentek a’ kapán. És mit tegyünk mi, hogy ki rostáltassanak ezen konkolyok a’ tiszabuzából—még aratás előtt? Feleletül: álljon itt egy honnas kérelmünk a’ politikai lapok szerkesztőihez . Mielőtt a’ választási közvetlen mozgalmak hazaszerte megkezdődnek, kérjék be az illető szerkesztők lapjok számára minden megye, kerület és városból azon természetes jelöltek neveit, kik nem önmaguktól, eltelve merő értelmi káprázattal, lépnek fel jelöltekül, habár különben senkinek eszébe nem jutna is nevök, hanem a’ kik úgy a’ fiatalság,mint a’ korosbak, úgy a’ nép és polgárok, mint a’ nemesek osztályaiból a’ közéletben már hatással működének, azaz kik bizonyos idő óta gyakorlati kitünőbb képességüknek az előadásban, ’s egyszersmind elméleti képzettségüknek valamelly ismereti szakban nyilvános,elvitathatlan jeleit adák, rendületlen fjazalui jellemekre, szabadságszeretetükre nézve semmi gyanú alá nem jöhetnek, és kik ekkép arra nézve, hogy a’ törvényhozás nagy munkája körül is eredményesen közredolgozni tudnak, már elismert kezességet és biztosítékot nyújtanak. — Ezen neveket előre kitudni, hírlapok utján népszerűségük emelésére, közzététel, jellemzés és ajánlás által hatni: egyik legfőbb, legmellőzhetlenebb feladata úgyis az időszaki sajtónak, melly, hogy hivatva van a’törvényhozást mind subjectivitásaira, mind objective teendőire nézve előkészíteni—, már megállapodott közvélemény.*) y. A’ hadügyminiszter. Megszokott 35 éves hadipályámról, hazám és királyomtól urunktól, a’ hazai hadügy élére állíttatván; midőn ennek súlyos terhét gyönge vállaimra venném, ’s azt mindannyi tisztelt polgári hatóságnak egész hódolattal jelenteném;—tekintve azt, hogy a’ valóban nagyok sem nélkülözhetik a’közös segélyt és hozzájárulást—■ e’szerint én is, ki jelen körlevelemben magamat bemutatva, önöket üdvözlöm,—annál inkább igénylem és kikérem tanácsukat és közremunkálásukat, hogy e’ bonyolódott és borongós időben, a’ honnak valódi hasznát e’ pályámon is előmozdítani mindinkább képes legyek. És egyébiránt midőn legjobb akaratom mellett, szolgálati készségemet, egyszersmind alkotmányos uton leendő haladási törekvésemet fölajánlom, egyúttal magamnak igaz honfiúi barátságukat és szívességüket ismételve kikérem. Mészáros Lázár. Pénzügyminiszteri rendelet a hitelintézet (Hypothekbank) fölállítása ügyében. Az 1848. évi XIV. t.cz. rendelete következtében a’földbirtokosok javára haladék nélkül fölállítandó hitelintézet alapszabályai már nyomtatás alá adatván, legközelebb közhírré fog tétetni,’s az intézet egybeszerkesztése immár eszközlésbe vétetett. Ezen intézet működésére megkivántatik, hogy országszerte minden megyében, kerületben’s a’szükséghez képest egyes városokban is ügynökei legyenek, kiknek hivatásuk leend, a’ kölcsönért folyamodóktól az irományokat átvenni; a’ kölcsön biztosítékául szolgálandó földbirtokot szabályszerüleg megbecsültetni; a’ kötelező levél aláírását, betáblázását ’s telekkönyvezését eszközölni; a’ kölcsönül adandó pénzt, hitelleveleket kézhez szolgáltatni ’s az intézet biztosítására lekötött birtokokat időnkint megvizsgálni, és állapotukról az intézetet tudósítani. *) Nem tudjuk, mikép fogják fel más lapok saját hivatásukat. Mi (a’ Jelenkor) — főleg miután uj programmunk a’ közönség előtt már ismeretes — az idő komoly intése szerint cselekszünk, midőn a’jövő törvényhozás roppant fontossága érzetében tisztelettel felhívjuk a’ megyék, kerületek és városok mindazon buzgó közügyi bajnokait, kk az érdeklekt nagy czélt velünk és általunk is előmozdítani kívánják: „szíveskedjenek kebelükből azon tisztelt hazafiak neveit, kik egy követ mai hivatásának megfelelni tudnak is, akarnak is, velünk mihamarább pontosan tudatni, miszerint mi őket a’ honnal, ’s a’ hont velők idejekorán megismertethessük, ’s ezen viszonyhatás által úgy az ő személyes állásukra, valamint általuk a’ hon állására szilárditólag munkálhassunk.“ A’ szerkesztőség. Ezen ügynökök, az illető hatóságok ajánlatára,a’pénzügyminiszter által neveztetnek. Egy megyében vagy kerületben a’ szükséghez képest több ügynök is neveztethetik; azonban mindeniknek meghatározott külön kerülete leend. Miszerint tehát az intézet működésének megkezdése,mit a’földbirtokosok érdeke siettetni javasol, az ügynökök megválasztása miatt késleltetést ne szenvedjen, ezennel mindazok, kik a’ hitelintézet ügynökségét elvállalni hajlandók, hivatalosan fölszólittatnak, hogy ajánlkozásaikat azon törvényhatósághoz, mellynek kebelében laknak, benyújtani annál inkább siessenek, mivel az ország minden törvényhatóságai, e’tárgybani rendeletem vételétől számított tizenöt nap alatt, a’kebelekbeni ügynökök számának a’ működésök kerületének javaslatba tételére, nemkülönben az okadatolt ajánlkozásoknak véleményes fölterjesztésére, mai napról általam utasittatlak. Mivel pedig a’hitelintézeti ügynökség, pénz-és pénzértékű vagyonkezeléssel jár, ez pedig nemcsak feddhetlen becsületességet’s a’ vidékbeli lakosság bizodalmát, hanem egyszersmind független állást’s körülmény szerint fekvő javakban vagy más biztos fedezetű értékben 5—10 ezer pftnyi biztosíték-nyújtást is igényel; az ajánlkozásoknak ezekre vonatkozólag szükséges bizonyítványokkal és kimutatásokkal ellátása kívántatik. Kellő tájékozás végett, a’ hitelintézeti alapszabályoknak az ügynökségekre vonatkozó lényeges tartalmáról—addig is, mig az alapszabályok, legfölebb egy hét lefolyta alatt,egész terjedelműkben közhírré tétetnének—a’közönség ezennel ./• alatti mellékletben tudósittatván. *) Kelt Budapesten, május 27k én 1848. Kossuth Lajos, pénzügyminiszter. Az igazságügyi minister Pestváros közönségének. A’ pestvárosi börtönök legnagyobb része sötét, nedves, nehezen szellőztethető’s fölötte egészségtelen; illy tömlöczbe záratnak nemcsak az elitélt bűnösök, hanem a vizsgálatalatti vádlottak is; nemcsak azok, kik súlyos bűntettet követnek el, de a kóborlásért vagy koldulásért rendőrileg befogattak is. És még ezen felül hely szűke miatt számosabb egyének záratnak össze apró, nedves, sötét, eészségtelen börtönökbe, ’s a’ tömlöczök lakói az őrizeti személyzet csekély száma miatt csupán a’tömlöczök előtti elzárt földalatti sikátorra bocsáttatván időnkénti szellőzés végett, még egészséges jó levegőt sem szíhatnak. A’ börtönök illy állapota, kivált az ország fővárosában, undorral ’s borzadással tölti el a’jobb ember kebelét. Ezen állapotot tovább is eltűrni, súlyosan vétkes hanyagság volna, igazság, méltányosság és emberiség ellen. — Gúny volna a’ civilisátiónak. Oda utasítom tehát a’ város közönségét, hogy addig is, mig a’ börtönök állapota az egész országban czélszerűbben rendeztetik, haladék nélkül gondoskodjék börtönei jelen állapotának javításáról, és ha egyébként rögtön nem lehetne a’ bajon segíteni, keressen módot abban, hogy valamelly közvagy magán épületet bérelhessen ki, mellyet új börtönök építéséig, hasonló czélra fentarthasson.Ügyeljenek a’város tisztviselői különösen arra, hogy számos egyént egy börtönbe öszsze ne zárjanak, mert ez egészségnek és erköltsiségnek egyaránt veszedelmes. Ne felejtsék, hogy a’ vádlott ítélet előtt még bűnösnek nem mondathatik, ’s annak irányában igazságtalanságot követ el a’ közállomány, ha személyének letartóztatásán kívül, neki szenvedéseket is okoz, miket a’letartóztatás biztossága mulhatlanul meg nem kíván. — Ne felejtsék, hogy a’ bűnös ellen kimondott ítélet is sokszorosan súlyos, ha az a’büntetésül kiszabott időt rész és egészségtelen börtönben kénytelen eltölteni; a’birónak kimondott ítéletét pedig magában a végrehajtásban még meg is súlyosítani, igazságtalanság, kegyetlenség. Tétessék továbbá haladék nélkül rendelés, hogy a rabok időnként elegendő őrizet mellett tiszta és egészséges levegőre bocsáttassanak, és ha a’város őreinek eddigi száma e’czélra nem elégséges, szaporítsák azokat,’s legyen szoros ügyelés arra is,hogy valamellyik orvos a’város börtöneit naponként meglátogassa, a’betegeket azonnal kórházba vitesse. — A’kisebb rendőri kihágásokért letartóztatott egyéneket csak néhány órára is olly börtönbe zárni, mint a’ pestvárosi börtönök nagyobb része, gyakran súlyosabb büntetés, mint a’ mit a’ legszigorúbb ítélet mellett is vonhatna maga után az elkövetett kihágás; gondoskodjék tehát a város ezek számára is czélszerű elzárási helyekről. *) Közelebbi számunkban közöljük. Szerk.