Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-06-27 / 75. szám

Bécsben a’ munkások követelései napról napra ham­­nosbak kezdenek lenni, ’s ez által a’minisztérium, ’s a’ köz­­bátorléti biztosság helyzete is nehezittetik. A’ középitészetek­­nél foglalkozó 19 ezer napszámos a’napidij fölemelését sür­geti, mit pedig a’ kormány, ’s egyes gyárosak, ’s műhely tu­lajdonosak is teljesíteni képtelenek; e’ miatt a’biztossági vá­­lasztvány falragaszok által siet hatni a’népre, felvilágo­sítván ezt követelésinek igaztalansága, s kivihetlensége fe­lől; ezen kívül a’tanulók és polgárok egyesülten a’fenyegető baj ellen vállalkoztak, ’s a’ nép közé vegyülnek, ezeket méltá­­nyosabb magaviseletre, ’s a’ státus erejével, ’s egyesek te­hetségivel inkább viszonyítható igényekre bírni; az eredmény­­től függ az örökös tartományok békéje. — A’ másik baj pedig a’ választási szabályból foly. A’ radicalok által fölvilá­gosított nép nem akar a közvetett rendszer szerint szavazni, hanem közvetlenül, minthogy csak az illy után választott kép­viselők tekintethetnek valódi népképviselőkül, ’s ezen eljá­rás felel meg a’ státus czéljának is . A’ választók e’ nézetet annyira meggyőződésűkké tevék, hogy hol néhány ezerre megy számuk, alig íratják be magukat néhány százan; ’s az ezek által választandó képviselők természetesen nem tekin­tethetnek a’ többség választottainak. A’ biztossági választvány megelőzni akarván az innen támadható zavart, fölkérte a’mi­­niszteriumot az egyenes választás megengedésére; a’ mi­nisztérium szinte ismervén a’ körülményeket, mellyek e’ föl­kérést előidézték, szívesen ajánlá hozzájárulását, ’s csak arra kérte viszont a’választványt, hogy dolgozna ki tervet, mellyet a’ választásoknál rögtön alkalmazni lehetne. A’ terv el fog készülni, de várjon el fogé fogadtatni? Sokan attól félnek, hogy mivel a’parlament megnyitásnak határideje jelen van, ezen választási súrlódások miatt az el fog halasztatni, mitől aztán a’ vidékekre nézve lehet kellemetlenséget jósolni, mint­hogy ott a’ választások nagyobbrészt már befejeztettek, még pedig a’ megállapított szabály szerint. — Ez ’s hasonló okok a’ bécsi népet folytonos forrongásban tartják, a’ pra­­terben ezrenkint gyülekeznek öszsze, ’s fenyegető helyzetbe teszik magukat; legdühösebb izgatok köztök a’ csehek, kiknek ellenében a’ bécsi tanulóka’ polgárok, ’s a’ város fő hadi parancsnokának csititó föllépéseik csak csekély hatásúak. Innsbruckból jun. Inkáról érkezett tudósítások szerint felséges urunk ismét gyöngélkedvén, elindulása bizonytalan időre elhalasztatott, Verona és Treviso tájékán fekvő táborban, ’s a’ ve­­lenczei részeken tettleges fegyverszünet van. Egy futár az ott álló hadfőknek tudtokra adá, mikép Velenczéből egy küldött­ség kér Radeczky tábornoktól átutaztatási levelet, melly a’ fegyverszünet föltételeiről kívánna értekezni. E’ tudósítást e­­rősiti az is, hogy a’ római hadsereg egész Ferraráig vonult viszsza.— ANGLIA. A’pünkösti rövid szünetek után mind a’két házban megkezdettek ismét az ülések.Az alsó házban Bankes tag kérdé a’főminisztert,vájjon mi volt oka a’spanyol követ bucsúzás nél­küli eltávozásának,vájjon úgy küldetett­é el,vagy úgy hivatott viszsza saját kormányától?Russell az elsőt adá okul.— Steele Tamás, az öreg O’Connell Daninak sok évi követője, ki leg­újabban magát a’Themse-be akarta fulasztani,junius lükén a’Peel féle kávéházban meghalt, hol ama szerencsétlen kí­sérlete óta betegen feküdt. — A’ chartista mozgalmak ha­sonlónak a’harau alatti tűzhöz, csak kis szél kell,hogy a’felettök álló tető lángba boruljon; az elfogott három vezérre az es­­küttszék kimondd a’bűnöst, ’s a’ londoni büntető törvényszék nem sokára érdemleges tárgyalás alá veendi ügyeiket. A’char­­tisták komoly aggodalom, de egysz­ersmind férfias elszánt­sággal várják az eredményt. NÉMETORSZÁG. Junius 19én. A’ német nép rég nyug­talankodik, és zúgolódik ama lassú eljárás miatt, mellyet a’ frankfurti nemzetgyűlés tanusit.E’hó 1­yülésben e’panasz a’bal oldal által felhozatott a’ teremben, ’s élénk szóváltást idézett elé; mig végre egy tag a’ képviselők sérthetlenségét hozd in­dítványba, mi a’ bizottsághoz utasittatott véleményzés vé­gett.— Végre, mi a’ kedélyekre vagy megnyugtatóig, vagy még inkább izgatólag haland, — szőnyegre hoza­tott a’ legnevezetesebb kérdés, t. i. a’ végrehajtó hatalom, vagy központi kormány megállapítása. Dahlmann volt első, ki e’ tárgyban szót emelt; közös egyébiránt a’ vélemény,mi­szerint a’szándékolt triumvirátus nem fog elfogadtatni, mint­hogy azt sokan a’conservativ nézetűek közül is ellenzik, ha­nem inkább egy ország-kanczellár felelős miniszté­riummal van szóban; a’ vitatér fő pontja ezen kanczellár ki­kinevezésében mutatkozik, ki egyszersmind ideiglenes dicta­­tora lenne a’ szövetségnek; ugyancsak az ő jogaihoz tartoz­nék igy szövetségi fő hadvezért kinevezni, melly nevezetes álláspontra sokan már is Drauf schleswigi tábornokot je­­lölék ki; Gagernt pedig országos kanczellárnak. E’ tárgy fö­lött a’ vita délutáni 3 óráig tartott, ’s előre is kijelentetett, hogy a’ szövetségi gyűlés ezen egyik legfontosabb feladata fölött kell hogy minél komolyabban, ’s kimerítőbben nyilat­kozzék; e’ kijelentésből következtetik némellyek, hogy leg­alább is 6 napig fog a’tárgyalás tartani. Az első napon leg­inkább a’ baloldal szónokai hallaták magukat, ’s a’ hallgató­ság tetszés rivalgást ochóztak ; az ellenvéleményü R­ado­­n­­ ez kifütyöltetett. A’ baloldaliak nyilvániták egyszersmind programmjokat is: ideiglenes kormány öt tagból, mellyet a’ gyűlés választ, ’s az a’ határzatok végrehajtása iránt felelős. OLASZORSZÁG: Pepe tábornokján,­­ Okén főhadi szál­lását 4000nyi gyalogsággal, ’s 3000nyi lovassággal Rovi­­goba tette át, ’s mivel a’ nápolyi király e’ seregtől megtagadta a’ zsoldost Pepe üzenetül adá, mikép Károly Albertnek sike­­rülend a’nápolyi udvar ellen tart fenyegetődezés, ’s a’ná­polyi királyság rövid idő alatt az övé leend. A’ Rómában tartandó olasz nemzeti gyűlés, mellyre Nápoly nem jelenendik meg, szándékozik a’ magyar nemzeti gyűlésre követeket küldeni, hogy a’ barátságot ama déli nem­zetség részére biztosítsák. Károly Albert pedig üzenetül adá a’ nápolyi zsarnoknak, hogy ha segítsége nélkül szerzendi meg Olaszhon függetlenségét,’s a’ nápolyi koronás úr ren­des hadseregei, ’s önkénytesinek a’szükséges zsoldot ki nem szolgáltatja, azonnal a’ munka befejezése után Nápoly kapui előtt jelenik meg. Az üzenetet vivő követ vár a’ feleletre, ’s a’ kormány nagy zavarban van, — minthogy egész hatalma majd kizárólag csak a’ fővárosra szorítkozik, a’ tartományok semmi kedvet sem érezvén zsarnok erőnek hódolni. Máltában május 25k én, Európa minden tartományiból kikergetett, ’s oda menekült jezuiták, midőn a’ nápolyi mé­szárlás hírét meghallották, öszszegyülekeztek sz. celledoniai zárdájokban, ’s örömük jeléül Te Deumot énekeltek; ez ál­tal méltókká tevén magukat arra, hogy ez egyetlen zugából is Európának kiűzet­essenek a’ nyomoruk, kiknek a’legalja­sabb eljárású zsarnoki önkény imádása látszik vallási fő pon­tul szolgálni. 308 75 ik szám. A’ gőzösök in­ ÉRT dulásai Pestről. E­S­Í­T­Ő. 1848. 1848 dik évi junius hónapban. A) A’ D u n­á­n: évi junius A' D u­n­a­n. Pestről Bécsig naponkint reggeli 6 órakor. Győrreli közlekedéssel. „ Orsovára minden vasárnap reggeli 5 órakor, Galacz és Konstantiná­­polylyali kapcsolatban az oláh részen, junius 4-es Indikán pe­dig Odessával. E’közlekedés a’Bécsből egyenesen Orsovára me­­nő gőzössel történik. .. Orsovára minden csütörtökön reggeli 5 órakor (minden második csütörtökön Galacz- és Konstantinápolylyal­ kapcsolatban a’ török részen). ‘A’ gőzösök Orsováról minden vasárnap reggeli 4 órakor, és minden csütör­tökön délután ide megérkeznek. Ti­t­tel be minden kedden és pénteken reggeli 5 órakor, le- és fölfelé Eszéken át. A’ kedden elinduló gőzös Zimony­ és Szegeddel köz­lekedésben áll. E’gőzösök Tittelből minden vasárnap és szerdán délután ide megérkeznek. Vontatóhajók indulásai. Pestről Bécsbe minden hétfőn és csütörtökön elindulnak, és minden szerdán , szombaton megérkeznek. „ Orsovára minden kedden. A T Szolnokról Szegedre, Tittelbe den kedden. .. Szegedre minden szerdán és szombaton. Szolnokról Tokajba minden csütörtökön. Szegedről Sz­oln­ok­b­a minden hétfőn, csütörtökön és szombaton. Szegedről Zimonyba minden szerdán. Zim­onyból Tittelbe, Szegedre és Szolnokra minden csütörtökön. Tokajból Szolnokba minden vasárnap.­­Indulási idő Szolnok, Tokaj és Szegedről. Minden kedden indul egy vontatógőzös Szegedről pénteken Zim­onyból Szegedre. Pesten, junius 1 jén 1848. Az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság főügymöksége.4 B) i s­z á n. és Zimonyba Pesttel kapcsolatban min­reggeli 4 óra. Zimonyba, és minden Az 1848. évi legújabb MAGYARÁZATA. Ilirdetvény. i 7) a’ fejérpataki malom. Melly szerint a’ mármarosi kir kincstári E’ mellett különösen megjegyeztetik , és igazgatóság részéről közhírré tétetik, hogy a’ra­ közhírré tétetik, hogy ezen haszonbéri tárgyak­­ból kir.kincstári uradalomhoz tartozó alább meg- ra, kivévén a’mészárszéki jogot, zsidók nem ár­irt királyi haszonvételek is 48dik évi november verezhetnek, és hogy ezen haszonvételekre kel­­lső napjától kezdve egy évre 18 Zsik­övi junius 1­en elkészített, és az árverés előtti nap e­tvé­­lte 28dik (huszonnyolczadik) napján a’ rahói jeig, a’ kir. kincstári igazgatóság elnökségéhez királyi kincstári erdő- és számadó hivatalbró te­ beadott írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak,melly­­remében tartandó árverés utján újonnan haszon­ re nézve különösen megkivántatik, hogy a’biz­­bérbe fognak adatni; úgymint: tositék betétesének kötelezése mellett a’ szükség 1­ az akna-rahói vendégfogadó, a’ vocsin­ges bánatpénzzel, vagy annak valamelly királyi bogdáni és luhi korcsmáltatási joggal, pénztárnák­ letételéről szóló bizonyítvánnyal es 2) a’bocsko­rdhói vendégfogadó, a’bili­ legyenek látva, és hogy az írásbeli ajánlatot a­m, ivaneczi, krasznapleszai és berlebási korcs­máltatási joggal, 3) a’ rahói mészárszék, 4) a’ bocsko-rahói malom, 5) az akna-rahói malom , 6) a’ klehováti malom , Irta Táncsics Mihály. — Ára 6 kr.pp. Hirdetvény. A’ pénzügyi miniszterium részéről közhírré tétetik, hogy folyó 1848dik évi julius 11kén (ti­zenegyedikén) szabad kir. Győr városában a’ püspöki lakban reggeli 9 órakor néhai Sztanko­­vics János győri püspök timegéhez tartozó téli, 1819, 1822, 1823, 1827, 1834, 1839, 1842, 1843,1846 és 1847. termésű somlyai, nyulasi, neszmélyi, vissi, digyői, kisbaráti, nyuli, bárso­nyos, szegzárdi, fejér­egyházi, vidén-szerednyei, budai, badacsonyi, rusti, ábrahámi, moóri, egri, erdélyországi, pécsi, lószi, romándi ’s más több mint 2000 akóra menő borok hordóstul ’s hordó 1839,1842 és 1846. évi rákosi, ruszti és más asztali, ugyszinte különféle finomabb borok üve­gekbe levonva, úgymint neszmélyi, bársonyosi, malagai, bordeauxi, chateau-lafitte ’s egyéb franczia pezsgő, azután egy jelesb zongora és képek nyilványos árverés utján azonnali kész­­pénzfizetés mellett el fognak adatni. 3—3 hordó 2 puttonos máslás borok 1848dik észt. junius 30 án (harminczadikán) Tarczalon a’tisz­­ta tói lakban tartandó árverés utján a’ legtöb­bet ígérőnek készpénz lefizetése mellett eladat­­ni fognak. 3—3 észt. julius lékán (tizenhatodikán) délelőtti 9 órakor helyben a’tiszttartói irodában árverés ut­ján akár együtt, akár külön, három esztendőre October Isejétől kezdve haszonbérbe adatik. 2-3 A’kiadótulajd. april 18kai betegeskedése óta szerkeszti Királyi Pál. __ Nyomatik Trattner­ Károlyi betűivel uri-utcza, 453. szám. Hirdetvény. A’ pénzügyi minisztérium részéről közhírré tétetik: holty folyó 1848. évi julius 3án (harma­­dikán) és következő napokon sz. kir. Soprony város mellett fekvő Rákos mezővárosban a’ püspöki lakban reggeli 9 órakor néhai Sztanko­­vics János győri püspök tömegéhez tartozó, mintegy ezer adóra menő 1815, 1822, 1834.­ Árverési hirdetvény. A’ diósgyőri főtisztség részéről közhi ré té-­­telik, hogy az 1846dik esztdei tokaji uradalmi­­ termésű 102 hordó 3 puttonyos aszszu, nemkü­lönben ugyanazon esztdei tolcsvai termésű 181 kir. haszonvételek bérbeadása. 3—3 és fel mérési jog a’ hozzá tartozandókkal folyó dék magokat az árverési, és szerződési föltéte­lek megtartására viszszavonhatlanul, ’s úgy kö­telezzék, mintha magokat az említett föltételeket írták volna alá;—kiköttetvén, hogy minden e­­gyes korcsmákra csak különös írásbeli ajánlatok fognak elfogadtatni. 3—3 nélkül, nemkülönben üres hordók, továbbá üve­gekbe levonva tokaji, csepregi, malagai, ruszti, rajname­léki és többféle franczia borok, azután egy zongora,aranyozott rámába foglalt tükrök, kópék, csillárok, számosbburnót szelencze, ó­­rák, szőnyegek, tajtékpipák, puskák, sárga bur­­nót, vágott finomabb dohány, porczelán asztali készület, asztali ék, különféle fejér ruhaneműk papi’s világi öltönyök, üveges hintók félfedelü kocsi, csinos lószerszámok ’s egyéb tárgyak nyilványos árverés utján a’ boroknál kezdve készpénzfizetés mellett el fognak adatni. . 3—3

Next