Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-06-27 / 75. szám
Bécsben a’ munkások követelései napról napra hamnosbak kezdenek lenni, ’s ez által a’minisztérium, ’s a’ közbátorléti biztosság helyzete is nehezittetik. A’ középitészeteknél foglalkozó 19 ezer napszámos a’napidij fölemelését sürgeti, mit pedig a’ kormány, ’s egyes gyárosak, ’s műhely tulajdonosak is teljesíteni képtelenek; e’ miatt a’biztossági választvány falragaszok által siet hatni a’népre, felvilágosítván ezt követelésinek igaztalansága, s kivihetlensége felől; ezen kívül a’tanulók és polgárok egyesülten a’fenyegető baj ellen vállalkoztak, ’s a’ nép közé vegyülnek, ezeket méltányosabb magaviseletre, ’s a’ státus erejével, ’s egyesek tehetségivel inkább viszonyítható igényekre bírni; az eredménytől függ az örökös tartományok békéje. — A’ másik baj pedig a’ választási szabályból foly. A’ radicalok által fölvilágosított nép nem akar a közvetett rendszer szerint szavazni, hanem közvetlenül, minthogy csak az illy után választott képviselők tekintethetnek valódi népképviselőkül, ’s ezen eljárás felel meg a’ státus czéljának is . A’ választók e’ nézetet annyira meggyőződésűkké tevék, hogy hol néhány ezerre megy számuk, alig íratják be magukat néhány százan; ’s az ezek által választandó képviselők természetesen nem tekintethetnek a’ többség választottainak. A’ biztossági választvány megelőzni akarván az innen támadható zavart, fölkérte a’miniszteriumot az egyenes választás megengedésére; a’ minisztérium szinte ismervén a’ körülményeket, mellyek e’ fölkérést előidézték, szívesen ajánlá hozzájárulását, ’s csak arra kérte viszont a’választványt, hogy dolgozna ki tervet, mellyet a’ választásoknál rögtön alkalmazni lehetne. A’ terv el fog készülni, de várjon el fogé fogadtatni? Sokan attól félnek, hogy mivel a’parlament megnyitásnak határideje jelen van, ezen választási súrlódások miatt az el fog halasztatni, mitől aztán a’ vidékekre nézve lehet kellemetlenséget jósolni, minthogy ott a’ választások nagyobbrészt már befejeztettek, még pedig a’ megállapított szabály szerint. — Ez ’s hasonló okok a’ bécsi népet folytonos forrongásban tartják, a’ praterben ezrenkint gyülekeznek öszsze, ’s fenyegető helyzetbe teszik magukat; legdühösebb izgatok köztök a’ csehek, kiknek ellenében a’ bécsi tanulóka’ polgárok, ’s a’ város fő hadi parancsnokának csititó föllépéseik csak csekély hatásúak. Innsbruckból jun. Inkáról érkezett tudósítások szerint felséges urunk ismét gyöngélkedvén, elindulása bizonytalan időre elhalasztatott, Verona és Treviso tájékán fekvő táborban, ’s a’ velenczei részeken tettleges fegyverszünet van. Egy futár az ott álló hadfőknek tudtokra adá, mikép Velenczéből egy küldöttség kér Radeczky tábornoktól átutaztatási levelet, melly a’ fegyverszünet föltételeiről kívánna értekezni. E’ tudósítást erősiti az is, hogy a’ római hadsereg egész Ferraráig vonult viszsza.— ANGLIA. A’pünkösti rövid szünetek után mind a’két házban megkezdettek ismét az ülések.Az alsó házban Bankes tag kérdé a’főminisztert,vájjon mi volt oka a’spanyol követ bucsúzás nélküli eltávozásának,vájjon úgy küldetetté el,vagy úgy hivatott viszsza saját kormányától?Russell az elsőt adá okul.— Steele Tamás, az öreg O’Connell Daninak sok évi követője, ki legújabban magát a’Themse-be akarta fulasztani,junius lükén a’Peel féle kávéházban meghalt, hol ama szerencsétlen kísérlete óta betegen feküdt. — A’ chartista mozgalmak hasonlónak a’harau alatti tűzhöz, csak kis szél kell,hogy a’felettök álló tető lángba boruljon; az elfogott három vezérre az esküttszék kimondd a’bűnöst, ’s a’ londoni büntető törvényszék nem sokára érdemleges tárgyalás alá veendi ügyeiket. A’chartisták komoly aggodalom, de egyszersmind férfias elszántsággal várják az eredményt. NÉMETORSZÁG. Junius 19én. A’ német nép rég nyugtalankodik, és zúgolódik ama lassú eljárás miatt, mellyet a’ frankfurti nemzetgyűlés tanusit.E’hó 1yülésben e’panasz a’bal oldal által felhozatott a’ teremben, ’s élénk szóváltást idézett elé; mig végre egy tag a’ képviselők sérthetlenségét hozd indítványba, mi a’ bizottsághoz utasittatott véleményzés végett.— Végre, mi a’ kedélyekre vagy megnyugtatóig, vagy még inkább izgatólag haland, — szőnyegre hozatott a’ legnevezetesebb kérdés, t. i. a’ végrehajtó hatalom, vagy központi kormány megállapítása. Dahlmann volt első, ki e’ tárgyban szót emelt; közös egyébiránt a’ vélemény,miszerint a’szándékolt triumvirátus nem fog elfogadtatni, minthogy azt sokan a’conservativ nézetűek közül is ellenzik, hanem inkább egy ország-kanczellár felelős minisztériummal van szóban; a’ vitatér fő pontja ezen kanczellár kikinevezésében mutatkozik, ki egyszersmind ideiglenes dictatora lenne a’ szövetségnek; ugyancsak az ő jogaihoz tartoznék igy szövetségi fő hadvezért kinevezni, melly nevezetes álláspontra sokan már is Drauf schleswigi tábornokot jelölék ki; Gagernt pedig országos kanczellárnak. E’ tárgy fölött a’ vita délutáni 3 óráig tartott, ’s előre is kijelentetett, hogy a’ szövetségi gyűlés ezen egyik legfontosabb feladata fölött kell hogy minél komolyabban, ’s kimerítőbben nyilatkozzék; e’ kijelentésből következtetik némellyek, hogy legalább is 6 napig fog a’tárgyalás tartani. Az első napon leginkább a’ baloldal szónokai hallaták magukat, ’s a’ hallgatóság tetszés rivalgást ochóztak ; az ellenvéleményü Radon ez kifütyöltetett. A’ baloldaliak nyilvániták egyszersmind programmjokat is: ideiglenes kormány öt tagból, mellyet a’ gyűlés választ, ’s az a’ határzatok végrehajtása iránt felelős. OLASZORSZÁG: Pepe tábornokján, Okén főhadi szállását 4000nyi gyalogsággal, ’s 3000nyi lovassággal Rovigoba tette át, ’s mivel a’ nápolyi király e’ seregtől megtagadta a’ zsoldost Pepe üzenetül adá, mikép Károly Albertnek sikerülend a’nápolyi udvar ellen tart fenyegetődezés, ’s a’nápolyi királyság rövid idő alatt az övé leend. A’ Rómában tartandó olasz nemzeti gyűlés, mellyre Nápoly nem jelenendik meg, szándékozik a’ magyar nemzeti gyűlésre követeket küldeni, hogy a’ barátságot ama déli nemzetség részére biztosítsák. Károly Albert pedig üzenetül adá a’ nápolyi zsarnoknak, hogy ha segítsége nélkül szerzendi meg Olaszhon függetlenségét,’s a’ nápolyi koronás úr rendes hadseregei, ’s önkénytesinek a’szükséges zsoldot ki nem szolgáltatja, azonnal a’ munka befejezése után Nápoly kapui előtt jelenik meg. Az üzenetet vivő követ vár a’ feleletre, ’s a’ kormány nagy zavarban van, — minthogy egész hatalma majd kizárólag csak a’ fővárosra szorítkozik, a’ tartományok semmi kedvet sem érezvén zsarnok erőnek hódolni. Máltában május 25k én, Európa minden tartományiból kikergetett, ’s oda menekült jezuiták, midőn a’ nápolyi mészárlás hírét meghallották, öszszegyülekeztek sz. celledoniai zárdájokban, ’s örömük jeléül Te Deumot énekeltek; ez által méltókká tevén magukat arra, hogy ez egyetlen zugából is Európának kiűzetessenek a’ nyomoruk, kiknek a’legaljasabb eljárású zsarnoki önkény imádása látszik vallási fő pontul szolgálni. 308 75 ik szám. A’ gőzösök in ÉRT dulásai Pestről. ESÍTŐ. 1848. 1848 dik évi junius hónapban. A) A’ D u nán: évi junius A' D unan. Pestről Bécsig naponkint reggeli 6 órakor. Győrreli közlekedéssel. „ Orsovára minden vasárnap reggeli 5 órakor, Galacz és Konstantinápolylyali kapcsolatban az oláh részen, junius 4-es Indikán pedig Odessával. E’közlekedés a’Bécsből egyenesen Orsovára menő gőzössel történik. .. Orsovára minden csütörtökön reggeli 5 órakor (minden második csütörtökön Galacz- és Konstantinápolylyal kapcsolatban a’ török részen). ‘A’ gőzösök Orsováról minden vasárnap reggeli 4 órakor, és minden csütörtökön délután ide megérkeznek. Tittel be minden kedden és pénteken reggeli 5 órakor, le- és fölfelé Eszéken át. A’ kedden elinduló gőzös Zimony és Szegeddel közlekedésben áll. E’gőzösök Tittelből minden vasárnap és szerdán délután ide megérkeznek. Vontatóhajók indulásai. Pestről Bécsbe minden hétfőn és csütörtökön elindulnak, és minden szerdán , szombaton megérkeznek. „ Orsovára minden kedden. A T Szolnokról Szegedre, Tittelbe den kedden. .. Szegedre minden szerdán és szombaton. Szolnokról Tokajba minden csütörtökön. Szegedről Szolnokba minden hétfőn, csütörtökön és szombaton. Szegedről Zimonyba minden szerdán. Zimonyból Tittelbe, Szegedre és Szolnokra minden csütörtökön. Tokajból Szolnokba minden vasárnap.Indulási idő Szolnok, Tokaj és Szegedről. Minden kedden indul egy vontatógőzös Szegedről pénteken Zimonyból Szegedre. Pesten, junius 1 jén 1848. Az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság főügymöksége.4 B) i sz á n. és Zimonyba Pesttel kapcsolatban minreggeli 4 óra. Zimonyba, és minden Az 1848. évi legújabb MAGYARÁZATA. Ilirdetvény. i 7) a’ fejérpataki malom. Melly szerint a’ mármarosi kir kincstári E’ mellett különösen megjegyeztetik , és igazgatóság részéről közhírré tétetik, hogy a’ra közhírré tétetik, hogy ezen haszonbéri tárgyakból kir.kincstári uradalomhoz tartozó alább meg- ra, kivévén a’mészárszéki jogot, zsidók nem árirt királyi haszonvételek is 48dik évi november verezhetnek, és hogy ezen haszonvételekre kellső napjától kezdve egy évre 18 Zsikövi junius 1en elkészített, és az árverés előtti nap etvélte 28dik (huszonnyolczadik) napján a’ rahói jeig, a’ kir. kincstári igazgatóság elnökségéhez királyi kincstári erdő- és számadó hivatalbró te beadott írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak,mellyremében tartandó árverés utján újonnan haszon re nézve különösen megkivántatik, hogy a’bizbérbe fognak adatni; úgymint: tositék betétesének kötelezése mellett a’ szükség 1 az akna-rahói vendégfogadó, a’ vocsinges bánatpénzzel, vagy annak valamelly királyi bogdáni és luhi korcsmáltatási joggal, pénztárnák letételéről szóló bizonyítvánnyal es 2) a’bocskordhói vendégfogadó, a’bili legyenek látva, és hogy az írásbeli ajánlatot am, ivaneczi, krasznapleszai és berlebási korcsmáltatási joggal, 3) a’ rahói mészárszék, 4) a’ bocsko-rahói malom, 5) az akna-rahói malom , 6) a’ klehováti malom , Irta Táncsics Mihály. — Ára 6 kr.pp. Hirdetvény. A’ pénzügyi miniszterium részéről közhírré tétetik, hogy folyó 1848dik évi julius 11kén (tizenegyedikén) szabad kir. Győr városában a’ püspöki lakban reggeli 9 órakor néhai Sztankovics János győri püspök timegéhez tartozó téli, 1819, 1822, 1823, 1827, 1834, 1839, 1842, 1843,1846 és 1847. termésű somlyai, nyulasi, neszmélyi, vissi, digyői, kisbaráti, nyuli, bársonyos, szegzárdi, fejéregyházi, vidén-szerednyei, budai, badacsonyi, rusti, ábrahámi, moóri, egri, erdélyországi, pécsi, lószi, romándi ’s más több mint 2000 akóra menő borok hordóstul ’s hordó 1839,1842 és 1846. évi rákosi, ruszti és más asztali, ugyszinte különféle finomabb borok üvegekbe levonva, úgymint neszmélyi, bársonyosi, malagai, bordeauxi, chateau-lafitte ’s egyéb franczia pezsgő, azután egy jelesb zongora és képek nyilványos árverés utján azonnali készpénzfizetés mellett el fognak adatni. 3—3 hordó 2 puttonos máslás borok 1848dik észt. junius 30 án (harminczadikán) Tarczalon a’tiszta tói lakban tartandó árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek készpénz lefizetése mellett eladatni fognak. 3—3 észt. julius lékán (tizenhatodikán) délelőtti 9 órakor helyben a’tiszttartói irodában árverés utján akár együtt, akár külön, három esztendőre October Isejétől kezdve haszonbérbe adatik. 2-3 A’kiadótulajd. april 18kai betegeskedése óta szerkeszti Királyi Pál. __ Nyomatik Trattner Károlyi betűivel uri-utcza, 453. szám. Hirdetvény. A’ pénzügyi minisztérium részéről közhírré tétetik: holty folyó 1848. évi julius 3án (harmadikán) és következő napokon sz. kir. Soprony város mellett fekvő Rákos mezővárosban a’ püspöki lakban reggeli 9 órakor néhai Sztankovics János győri püspök tömegéhez tartozó, mintegy ezer adóra menő 1815, 1822, 1834. Árverési hirdetvény. A’ diósgyőri főtisztség részéről közhi ré té-telik, hogy az 1846dik esztdei tokaji uradalmi termésű 102 hordó 3 puttonyos aszszu, nemkülönben ugyanazon esztdei tolcsvai termésű 181 kir. haszonvételek bérbeadása. 3—3 és fel mérési jog a’ hozzá tartozandókkal folyó dék magokat az árverési, és szerződési föltételek megtartására viszszavonhatlanul, ’s úgy kötelezzék, mintha magokat az említett föltételeket írták volna alá;—kiköttetvén, hogy minden egyes korcsmákra csak különös írásbeli ajánlatok fognak elfogadtatni. 3—3 nélkül, nemkülönben üres hordók, továbbá üvegekbe levonva tokaji, csepregi, malagai, ruszti, rajnameléki és többféle franczia borok, azután egy zongora,aranyozott rámába foglalt tükrök, kópék, csillárok, számosbburnót szelencze, órák, szőnyegek, tajtékpipák, puskák, sárga burnót, vágott finomabb dohány, porczelán asztali készület, asztali ék, különféle fejér ruhaneműk papi’s világi öltönyök, üveges hintók félfedelü kocsi, csinos lószerszámok ’s egyéb tárgyak nyilványos árverés utján a’ boroknál kezdve készpénzfizetés mellett el fognak adatni. . 3—3