Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-05-16 / 58. szám
rig Q2 üdv magyar kanczellária által kiadatni szokott bírói parancsok kiadása, továbbá bírói delegátiók, bírói zár iránti kérdések az igazságügyi miniszter köréhez tartoznak , ’s minden ezekre vonatkozó folyamodások és panaszok ahoz intézendők. Az igazságügyi miniszter készitendi a’büntető ’s polgári itélőszékeknek, a’ törvénykezési eljárásnak ’s az ügyvédi karnak rendezését illető törvényjavaslatokat, és a’büntető, polgári ’s bányatörvénykönyvek javaslatát.—Ezen munkához a’ minisztérium rendes személyzetén kívül fognak alkalmaztatni más, e’ végre külön felszólítandó ’s díjazandó szakértő egyedek is; de ezen fölül szívesen fogadja az igazságügyi miniszter minden honpolgárnak czélszerű közremunkálását; ugyanazért, a‘ki a’mondott tárgyak valamellyikére nézve, akár az egész tárgyat kimerítő, akár annak valamelly részét fölvilágosító, jól kidolgozott javaslatot akar benyújtani, azt a’ miniszter teljes készséggel fogadandja. Hivatalos levelek, mellyek az igazságügyi miniszterhez iratnak, ezen egyszerű czim alatt: ,,az igazságügyi miniszternek“ hivatalból postán Budára intézendők. Magány-folyamodók írják a’ miniszterhez intézett folyamodásaikat ugyanazon egyszerű czim alatt, de a’folyamodvány külsején a’ folyamodónak neve ’s a’ folyamodás tárgyának rövid megemlítése kitétessék. A’ folyamodóleveleket ’s egyéb nem postán küldött hivatalos iratokat Pesten Tóth Lőrincz, miniszteri titoknok urnak hivatali szobájában (jelenleg az István főherczeghez czímzett vendéglőzik száma alatt), naponként reggeli 6 órától 12ig, vagy pedig Budán, az igazságügyi minisztérium igtató-hivatalában , az országházban, szintén reggeli 9 órától 1áig kell beadni. A’ki valamelly hivatalos ügyben az igazságügyi miniszterrel személyesen kíván szólani, azt a’miniszter tulajdon szállásán mindennap délelőtti 9 órától lóig elfogadja, hacsak rendkívüli hivatalos foglalatosság,mint például miniszteri tanácsnak épen ezen időre eshető öszszehivása, azt lehetlenné nem teszi. — Ghyczy Kálmán állodalmi titkárral pedig a’ vele hivatalos dologban értekezni kívánók hivatali szobájában Budán, az országházban a’ délelőtti órákban naponként értekezhetnek. A’ tárgyalás alatt levő, vagy már bevégzett ügyeknek mibenlétéről az igazságügyi miniszter igtatói hivatala (Budán az országházban) adand fölvilágositást. Kelt Budán, május 5én 1848. Igazságügyi miniszter Deák Ferencz. In. Rendelet a’ nádori bíróság iránt, a’ jászkunkerületi rövid utu peres tárgyakra ’s számadásokra nézve. Császári királyi főherczeg István nádor, mint ő felségének az országbéli távollétében teljhatalmú királyi helytartója személyének sérthetlensége ’s helytartóilag gyakorlott legfelsőbb jogai mellett, a’felelős minisztériumnak törvény értelmében alárendelt hivatalt nem viselhetvén, ’s ez oknál fogva,az 1848. évi XXVIII.tcz.szerint ő fölség,az országbéli távolléte idejére,a’Jász— Kunok grófsága gyakorlatáról is lemondván , ’s eképen az eddigi nádori törvényszék és személyes bíráskodás is önként megszűnvén, ennek következtében, az igazságügyi miniszter előterjesztésére, nádor ’s kir. helytartó ő fensége által rendeltetik: 1. §. A’ Jászkun kerületek köztörvényszékétől eddig a’ nádori törvényszékhez fölebbvitetni szokott minden rendes folyamú perek, ezentúl, újabb törvényes rendelkezésig, a’ hétszemélyes táblához lesznek megvizsgálás végett fölebbviendők, a’ hová az eddig a’ nádori törvényszékhez fölebbezett ’s még meg nem vizsgált perek is át fognak tétetni. Ez okból 2 §. Ezen pereknek előadása végett a’ hétszemélyes táblához egy rendes fizetéssel ellátott, de szavazatnélküli külön előadó fog az igazságügyi miniszter előterjesztésére nádor ő fensége által kineveztetni. 3. §. A’ folyamodás útján elintéztetni szokott keresetek pedig, mellyek eddigelé a’ nádorhoz vitettek fel legfelsőbb meginiálás végett, ennekutána egy, az igazságügyi miniszter előterjesztésére nádor ő fensége által kinevezendő ’s három tagból álló fölebbviteli bírósághoz fognak végellátás végett fölebbeztetni,—az eddig el nem intézett illynemű ügyek is ehez tétetendvén által. — 4. §. A’ felkelési és közmajorkodási pénztár iránti számadásoknak felsőbb megvizsgálása is ezen bírósághoz fog tartozni. 5 §• A’ törvénykezési formahibáknak orvoslása, valamint a’ perujitási engedelem megadása is, ezentúl az igazságügyi minisztériumnál lesz eszközlendő. 6. §. Egyébiránt pedig az eljárásra nézve az eddigi törvényes gyakorlat fenmarad. III. Azon nádori bírósághoz, melly a’ Jászkun kerületekből fölérkező folyamodványi ’s egyéb rövid-utu peres tárgyakban ’s a’ felkelési és közmajorkodási számadásokban fogja a’ májusban kiadott rendeleteik ’szikkai szerint a’ legfelsőbb bíráskodást gyakorolni,az igazságügyi miniszter előterjesztésére, ő frissége a’kir. helytartó által, elnökül Stoffer József, közbirákul pedig Ekér Imre és Fodor Béla neveztettek ki. A’ ezéki segédek ügyében a’ minisztérium annyit ten , hogy a’mestereket és segédeiket fölös számmal bizottványnyá alakitá egyezkedés végett a’ teendők iránt. Ha megegyezni nem tudnának,akkor a’ miniszter maga rendelkezendik, addig is csendre inti az illetőket. Ez egyeztető bizottványba, melly idén már öszszeülendő vala, a’minisztérium részéről Rombauer Tivadar, Fadgyas Pál, Csanády Ferencz, és Gyurkovics Máté jelenendők meg. A’ könyvnyomtatókra nézve külön bizottvány alakíttatott. Sikere ? Rovás. A’ czinegék tisztelegni mentenek a’bagolynak odújához.—A’bagoly kinyujtá utálatos körmeit, és rapsz! a’ czinegéket szegényeket igen megszabdalta.— Azóta a’ czinegék buzogánynyal járnak az uri-utezában; a’bagoly pedig nem lévén biztos odújában, mint mondják, Komárom várába bujt el.—Itt is, ott is félelem. Múlt héten Budán egy tímár emberbőröket készittetett ki, hogy azokat a’nemzet történettárának szentelje , a’ magyar nemzet iránti szeretete és tisztelete jeléül. A’ minisztérium egy alkalommal azt mondá, hogy Erdélyben az unió dolga jó lábon áll, — de tudjuk, hogy ennek három lába van.—A’magyar, meghiszszük, hogy jól áll, és az oláh is talán, de az a’ német, az rendesen görbén szokott állni. Ránczba kell szedni. Pesten a’ bőregerek öszszejöttek, ’s egy társaságot alapitottak ezen czim alatt „Deutscher Klubb.“ A’ „forradalmi csarnok,“ néhai Fillinger kávéháza nevezetes metamorphosisokat szenved: „kártyázó szobái tanácsteremmé alakíttatnak át.“ Ez aztán méltó a’ forradalom fiaihoz.—Ott,hol a’marczius előtti fiatalság pénzét elvesztegeté, ott a’martiusi és utáni észt fog nyerni:—lehet ő aztán panasz reájuk?—Ha ez tovább is igy menne,úgy jöhet idő,hogy bizonyos intézetek honleány-nevelő intézetekké alakulnak át. Mikor az a’csetepaté volt Budán, egy akkora gránátos minta’ Mátra, egy akkora kis fiút kergetett mint egy csiga, és miután egy kapu alá szorította, a’ mangalétával infámisan megezirogatá. Ilyen hősök vitézeink.—Aztán még tudunk félni attól a’maroknyi orosztól?! Akkor szinte vagy húsz ember egy korcsmába menekült, de a’ korcsmáros (1*2. szám alatt) maga is mészáros lévén, kiverte őket, és a’ menekülni akarók közül egy keresztül is szaratott, több megpleziroztatott.— Ez a’ kocsmáros alighanem magyar vérből hurkát akart csináltatni.—A’ pesti polgárok pedig, az eszemadják, mondják, hogy aláírás útján fogják egy hét múlva az ifjuságot városunkból kikergetni.— A’ martiusi ifjúságot hálafejéből! — Szegény bécsiek és németek, ti olt künn azt mondjátok,hogy másodszor keilend meghódittanotok Magyarországot. Azt tartom,előbb nekünk kell azt meghódittani és pedig épen másodszor. Legújabban hallatszik, hogy az oláh nép, melly a’ magyar nemzet iránt rokonszenvet mutatott, jelenleg emissáriusok által ellenünk és az unió ellen bujtogattatik , és pedig a’ legpiszkosabb eszközökkel, megvesztegetéssel támitgatással. —Ne mondjuk é erre azsámjertek ti édes bécsiek, jertek azon pár száz milliócskáért, mi elfogadunk titeket és bűneiteket,—ugye, ezt fogjuk mondani. Az ifjúság engedvényt kapott önálló felfegyverkezésre. —És az ifjúság nem fegyverkezik.—Szó van elég, de tett nincs.—Hol vannak hát hazánkban a’tett emberei?Diogenes! add ide lámpádat, hadd keressem őket. — Nagygyá leszünk ! az előjelek nem csalnak. Lamartine a’franczia forradalom nagy férfias történetét nyolcz kötetben nyujjá a’ világnak; Nyári Albert pedig a’ nagy idők kis embereinek historikusa 1*2(olvasd: tizenkét) füzetben írja meg a’pesti forradalmat könyvárusának. „A’ minisztériumnak dőlnie kell.“ Ezt kiabálják naponként egy tojásdad asztalon és körül. „Miért?“ kérdezi egy határtalan birodalmú vidéki vendég. — „Mert erélytelen, ha lesz, és tétlen, ha erélytelen.“ Riadok viszsza. „És miben áll télen erélytelensége?“— kérdeztelek újólag. Erre egy gonosz nyelv következőket sugd: „mert az iparlovagi kereset kormányuk alatt tönkre jutott, és a’ hivatalok még sem jutottak az illetők kezeibe!“ — Ezek azonban csak titkos okok, a’ nyihányosak a’ nemzet nevében zengenek. — Értettük ?! — Hm ! hm ! —Népszerűség , minisztérium elleni ócsárlás. Bátorság—nagy száj. Nemzeti elégületlen csoport. Respublica, semmivel bírás.— Ezek a’ legújabb ideákok haza! te mentve vagy, mert mind ez aegised alatt történik. Irodalmi ujdonságok. A’ magyar irodalom-terjesztő társulat által kiadva e’ következő munkák jelentek meg: Kölcsey Ferencz naplója 1832—1833. nagy 8 rét. 173 lap. Ára Iit. 20 kr. A’ két magyar haza gyógyvizei és fürdőintézetei. Természettudományi pályamunka. Irta Török József orvos doktor 8r. 190. lap. Ara ft. p.p. Garay János újabb versei 1843—1847.nagy 8r. finom gépvelmen, 288. lap. Ára? Ugyanott bizományban kaphatók: Kis természet. Irta Lukács Pál. Gyermekek számára. Ára? Eszmék a’ magyar tudományosság, akadémia ’s iskola-ügy körül. Irta Tóth Lőrincz. Korszerű röpirat. Nagy 81. 78. lap. Ára ? Coriolanus, Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Ára l ft. p.p.— A’ nagy britt költő e’ műve ajánlatára elég a’ magyar közönség előtt a’ fordító neve. Tárnokszék és tárnoki törvényczikkelyek. Irta Kassay Adolf. 48 lapnyi füzetke. Ára 20 kr. p.p. Elkésett. — Végre megjelent: a’ Történeti névtár. Élet és jellemrajzok. Irta Vasvári Pál. I. füzet. Csák Máté arczképével. Magyar Mihály költségén nyomva. Ára 40 kr.pp. — Nagy úr. 112 lap. E’ művet előlegesen is ajánljuk mindenki figyelmébe. — Róla ’s még néhányról az említettek közöl rövid időn érdemlegesen szólni fogunk. 940 Vidéki mozgalmak N o nt bó 1. Tisztelt szerkesztő úr! Önnek ’s közelebbről ön honfi levelezőjének, ki ebeli tisztét, mellyet egy év előtt már viselni szerencsém volt, önként reám visszaruházás—engedelméből: szabadságot veszek magamnak a’ „Jelenkort“ Hontbéli tudósításokkal időszakonként ellátni'") Határozott elvem most is az, melly mindig vala. Szabadság a’ legkiterjedtebb értelemben, de alkotványos formáit között, alkotványos biztosítékok mellett; ’s valamint egy részről a’szűkkeblű önzésnek’s tespedő maradásnak (mellyről azonban hála istennek már szó is alig lehet) gyűlölője, támadója, ’s tehetségemhez képesti ostora, úgy más részről a’ nyegleség,állelkesülés, ’s szerepvadászat miatti káros elragadtatásoknak is kárhoztatója vagyok,még pedig ugyanazon egy indokból, mert mindkettő veszélyezteti a’ szabadságot. — E’ kitérés után engedje ön, hogy a’ tegnapi gyűlést röviden öszszefoglaljam. Május 4dike volt azon nap, melly Honnban a’ közös szabadság verőfényében először ragyogott; dicső nap! dicső jelentőségénél, dicső azon higgadt nyugalomnál, azon példás rendnél fogva, mellyel megünnepeltetett. Uraim! a’ nép érettebb a’ szabadságra, mint gondolátok! . ..Nemesek (értem az eddigi kiváltságosakat) a’ szűrösek osztályából igen kevés számmal jelentek meg, annál számosabban a’ helységek képviselői — középszámmal ötöt lehetne egyegy helységre venni,— többen közülök zászlókkal, ’s nagy részben nemzeti szalagokkal ékesítve. A’ gyűlés szabad ég alatt, a’ megye udvarán tartatott, mellynek tárgyai következők valának: követjelentés a’ lefolyt országgyűlésről Kalocsa által előadva ’s felolvasva, melly azoknál, kik azt megérték ’s felfogák, jó hatást tett. A’ törvények kihirdetése, mellyek közül a’ népet különösebben nem érdeklőknek csak" czimet olvastattak fel. Megbecsülhetlen szolgálatot tett e’ törvények felolvasásánál Ivánka Zsigmond polgártársunk, ki azokat, közkívánatra,minden részleteikben népszerű, világos, szabatos magyarázattal kiséré,’s a’jelenvoltaknak számos ízben kitört tetszését, megelégedését aratá. Szerencsés tapintattal jellemzé uj kormányzóinkat a’ minisztereket egyenként és név szerint; lelkesen adá elő minden polgárnak a’ hon ’s király iránti kötelességeit,’s midőn általjában a’ szabadságot, mellyet uj polgártársak nyerőnek, nekik egész nagyszerűségében feltárá, nem mulasztá el az ezzel járó mindannyiunkkal közös kötelességeket is minden ámítás nélkül előadni, ’s őket, kivonatukra, a’ szőllőkized, irtványok, nem úrbéri zsellérek, kir. haszonvételek ’stb. iránt felvilágosítani. A’megyének választó kerületekrei osztása lévén szőnyegre, a’ választás főhelyeiül Ipolyság, Szalka, és Németi állapíttattak meg. Ez utóbbi ellenében két más kívánat is merült fel. Némellyek t. i. különösen a’ báthiak Báthot, mások különösen a’ bakabányaiak Bakabányát kívánták, azonban a’ többség a’ sokkal czélszerűbb Németi mellett nyilatkoztaté ki magát. — Említést érdemel ezután elnökleti alispán Majthényi Lászlónak volt párttársai, ’s baráti nevében is tett lelkes nyilatkozata, melly szerint a’ fenálló uj alkotvány ’s ennek kezelői a’ minisztereknek minden kitelhető módoni támogatását ’s törekvéseikben elősegítését hazanyi szent kötelességnek vallván, mindazokat,kik a’ törvény ’s nemzet által megállapitott rendnek ellene dolgoznának, a’ közhaza árulóiul bélyegezte.A’belügyminiszteri terjedelmes utasítórendeletnek felolvasása után az állandó bizottvány számos minden osztályból érdekelt tagokban állapíttatott meg, melly a’ megye benső ügyeinek további rendezését intézendő Végre volt honi főpénztárnok Udvardy Sándor halálozása következtében az ezen állomásra főispán nemlétében alispánilag jelölt Laszkány Lajos és Horváthy Kálmán közül az előbbi—a ki már előtti időkben is több évig dicséretesen ’s nagy pontossággal viselte e’ hivatalt—általános többséggel választatott meg. Ennyi a’nagy nap eredményeiről.—Megyénkben minden csendes, a’ nemesség, még a’ legházsártosabbnak tartott községekben is dicséretesen simul a’ néphez, mellyel eddig olly szívesen érezteté felsőbbségét, de minek bizonnyal nem anynyira,mint az institutiók voltak oka, csak a’ nemzetőrség életbeléptetése meg újólag aluszékonyan. Pajor István: Turóczmegye. Május 5. Kettős ünnepélynek szolgált alkalmul a’ tegnapi népközgyülés. Eegyelőre ugyan Révay Simon báró, mint ujdon kinevezett főispán, hivatalába legőszintébb örömnyilványitások közepett igtattatott; kinek tartalomdús beszédére Sándor Károly főjegyző’s a’ nép nevében tót nyelven Lüge József üdvözlőleg válaszolván, azután az alkotott uj törvények hirdettettek ki, ’s közkívánatra tótul is megfejtettek. Vége lévén a’ kihirdetésnek, a’ választókerületek ’s azok főhelyei állapíttattak meg; ugyszinte a’ közép *) Ezen szives ajánlkozást örömmel fogadjuk. Szerk.