Jogtudományi Közlöny, 1866

1866-05-14 / 20. szám

Pest, május 14. 20 1860. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfizetési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, hatvani utcza 1. sz. a. Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizetések és reclamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Észrevételek a végrendelkezési jognak a törvényes osztályrész általi korlátolását ille­tőleg. (Dr. Karvasy Ágosttól.) — Átalános német perrendtartás. (Folytatás.) — Az 184­i-ik évi ország­gyűlés. (Folytatás.) Ökröss Bálinttól. — Tárgyalási terem. 10. Foglalással befejezett pöröknek a csőd­birósághoz áttétele. Szeniczey Gusztávtól. — Különfélék. Észrevételek a végrendelkezési jognak a törvé­nyes osztályrész általi korlátolását illetőleg. (Dr. Karvasy Ágosttól.) Minekutána magánjogi törvénye­ink revisiója küszöbön áll, és hogy ha a szerencse nemzetünknek kedvez, több más üdvös törvények mellett egy rendszeres polgári törvénykönyvnek létrejövetele (mit mindenkinek, ki ha­záját igazán szereti és kinek a helyes igazságszolgáltatás szivén fekszik, leg­forróbban óhajtani kell), rövid idő múlva remélhető : tán nem lesz felesle­ges a polgári törvényeknek egyik leg­fontosabb tárgyára figyelmet gerjesz­teni. Ilyen tárgy az örökösödés, melyre nézve a régiebb honi törvények az 1861-ik évi országbirói értekezlet által létrehozott ideiglenes törvénykezési szabályoktól lényegesen eltérnek. E különbség leginkább feltűnik a végintézkedő szabad rendelkeztetését illetőleg, ha annak elhunyta után le­származó egyenes örökösei, vagy ilye­nek hiányában életben levő szülői lé­teznek. Mert régiebb honi törvényeink sze­rint szerzeményéről mindenki szaba­don s korlátlanul rendelkezhetett, és csakis az ősi jószágra nézve volt kor­látozva, a­mennyiben az, egyenlő ré­szekben a leszállókra, azok nemlétében pedig a nemzőkre, — és pedig az ősiek azon ágra, melytől az elhunytra szál­lottak, a szerzemények pedig a leg­közelebbikre; a felszállók hiányában pedig az oldalagos atyafiakra, kik osz­tályos rokonok voltak (qui communio­nem sanguinis et juris habent),­­ szállot­tak, és ilyen rokonok létében egyedül csak az ősi jószágokról nem lehetett szabadon rendelkezni. Az országbirói értekezlet ellenben megszüntette ugyan az ősi és szerzett javak közti különbséget és az oldala­gos atyafiaknak örökösödési keresetét, azon esetre, ha végintézetileg az örök­ségről intézkedés történt, mely által az örökség az ő kizárásukkal másoknak hagyatott; azonban a gyermekek és ilyenek hiánya esetében az életben lévő szülők ja­vára oly jogi intézményt állított fel, mely által a végintézkedőnek ren­delkezési joga nem kisebb, sőt nagyobb mérvben korlátoltatik, mint az ennek előtte az ősiség törvénye által korlátolva

Next