Jogtudományi Közlöny, 1876
1876-05-05 / 18. szám
SZERKESZTŐI IRODA: üllői út 1. sz., III. emelet. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN. KIADÓHIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: neyedévre 3 . A megrendelések a kiadóhivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a Kolozsvári és Temesvári ügyvédi kamarák hivatalos közlönye. TARTALOM: Orvosi megjegyzések a m. büntetőtörvénykönyv javaslatára. Dr Dubay úrtól. — A nyilvánosság és szóbeliség Magyarországban. Dr. Herczegh Mihály, egyet. tanár úrtól.— Akaratszabadság. Dr. Dobránszky Péter, egyetemi tanár úrtól. — Törvénykezési szemle. Igazságügyi calamitások. — Néhány vitás perujitási kérdés. Zlinszky Imre, kir. Ítélőtáblai biró úrtól. — Különfélék. MELLÉKLET: Rendeletek. Orvosi megjegyzések a m. büntetőtörvénykönyv javaslatára. is. Figyelemmel végigolvasva a büntetőtörvényjavaslatot, nem tehetünk arról, hogy az általános benyomást borzadályosnak jellemezzük, alkalmasint ama gyakran nagyon is kimerítő körülményesség és túlságos szigor folytán, mely az egész művet behálózza és kibéleli. Nagyon sok idézéssel szolgálhatunk amai javaslatból arra nézve, hogy csaknem annak kivihetetlenségét bizonyítsuk egyrészt, másrészt ismét hogy azon számos bűntetté qualifikált apróbb rendőri kihágásokat, tévedéseket vagy véletleneket felsoroljuk, melyeknek vajmi könnyen lehet a legelőrelátóbb és becsületesebb egyén is önkénytelen áldozata. Úgy vagyunk ezenjavaslattal csaknem, mint a buzgó katholikus vallásával, midőn a vétkeknek kinyilatkoztatott cselekményeket akarja a gyakorlati élettel, annak körülményeivel, szükségleteivel és vallásának szokásaival megegyeztetni, vagyis mindkettőnek eleget tenni törekszik és elfeledi azt, hogy a legvallásosabb egyén is legalább hétszer vétkezik naponta. De mi jelenleg ejavaslatot egészségügyi szempontból óhajtjuk részletezve bírálat alá venni s ezért nem folytatjuk általános elmélkedéseinket. Azon szempontból, hogy a törvénynek mindenkor nyíltnak, határozottnak és önkénykedéseket lehetőleg kizárónak kell lenni, határozottan megállapittatni óhajtanánk a 22. §-ban azon időpontot, midőn valamely teherben levő nőn a halálbüntetés szülés után végrehajtható lesz s erre nézve oda terjed véleményünk, hogy az a magzat életének fentartása érdekében soha előbb mint hat hétre a megtörtént szülés után legyen végrehajtható, de azon esetben, ha a csecsemő egészségi állapota vagy az elítélt nő felgyógyulása ezen időszak alatt még a kellő mérvben meg nem történt, ezen időn túl is elhalasztandó. A 43-dik szakaszban a felügyelőbizottság tagjai vannak egyenként megnevezve, s itt legfölebb feledékenységből hiszszük kimaradottnak a fogházi orvost, mint első szakértőt azon körülménynek meghatározására, váljon valamely fegyencz dologházba szállítandó, illetőleg szállítható-e vagy nem. Ugyanezen tévedés foglaltatik el alineájában is, midőn a járásbíró után közvetlenül az illető járásbirósági vagy községi fogház orvosát, mint természetszerű hivatalos személyt kérjük meghivatni. A 91-dik szakaszban, melyben a fegyházi büntetésnek börtönre való megváltoztathatása van kimondva, óhajtanak kimondatni, hogy ez elsősorban az orvos szakértő véleménye alapján és csak ennek következtén történhet, hogy minden kedvezmény vagy önkény eleve kizárassék. A 125. és 127. §§-nak azon szava után, megkísérli jogi és méltányossági szempontból, kívánnánk hozzátétetni, «vagy elősegíti,» mert gyakran maga a kísérlet nem annyira veszélyes a bűntény elkövetésére, mint az elősegítés. A 220-dik szakasz felhozott pontjai közül kimaradt a kisdedekkel vagy gyermekekkel, úgyszintén a művi elaltatás vagy elbódítás alkalmával véghezvitt közösülés bűntényének felsorolása, melyek a gyakorlati életben nem épen oly gyéren fordulnak elő, sőt csaknem gyakrabban és könnyebben kivihetően, mint az idézett szakasz első pontjának esetei. A 226-ik §-ban a bűnvádi eljárás megindítását nem csupán a sértett fél indítványára, hanem épen az előbb felsorolt eshetőségek miatt akár az illetőnek szülei, akár gondnoka vagy rokonai indítványozhassák a bűnvádi eljárás megindítását. A 228. szakaszban az illető szerző előtt nem látszik ismeretesnek az, hogy az ott meghatározott fajtalanság egyaránt történhet férfi és férfi, mint nő és nő között, valamint férfi és nő között, miért is ezen eshetőségekről szólva az illető szakasz csak akkor lesz kimerítő, ha mindezen esélyek tüzetesen egyenkint felsoroltatnak. Ugyanazon hibát találjuk a következő 229. §-ban, hol ismét csak a férfiak vannak megemlítve, mig a nők ki vannak hagyva. Hiányzik továbbá a meglevő közül az, mely a cordon, praeservatifs, szüzességőrző, méhlakatok stb. használatát vagy elárusitását és készítését a fajtalanság bűntényének kimondaná s reá a megérdemlett büntetést megadná. Meglepő furcsának kell jeleznünk a 231-dik ama pontját, hogy vérfertőztetés jelzett esetében a bűnvádi eljárás megindításacsak a szülő vagy gondnoki indítványára történhet s igy maga a bűnös fél feljelentése is ki van zárva, holott az ily bűntény nagyrészt felnőttek között fordul elő, kik nagykorúak lévén, sem szülőkkel, sem gondnokkal nem birnak. A 273. §-ban azon bűntény van körvonalazva és