Jogtudományi Közlöny, 1876

1876-05-05 / 18. szám

SZERKESZTŐI IRODA: üllői­ út 1. sz., III. emelet. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN. KIADÓHIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: neyedévre 3 . A megrendelések a kiadó­hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a Kolozsvári és Temesvári ügyvédi kamarák hivatalos közlönye. TARTALOM: Orvosi megjegyzések a m. büntetőtörvény­könyv javaslatára. Dr D­u­bay úrtól. — A nyilvánosság és szóbeliség Magyarországban. Dr. Her­czegh Mihály, egyet. tanár úrtól.— Akaratszabadság. Dr. Dobránszky Péter, egyetemi tanár úrtól. — Törvénykezési szemle. Igazságügyi calamitások. — Néhány vitás perujitási kérdés. Zlinszky Imre, kir. Ítélőtáblai biró úrtól. — Különfélék. MELLÉKLET: Rendeletek. Orvosi megjegyzések a m. büntető­törvénykönyv javaslatára. is. Figyelemmel végig­olvasva a büntetőtörvényjavas­latot, nem tehetünk arról, hogy az általános benyomást borzadályosnak jellemezzük, alkalmasint ama gyakran nagyon is kimerítő körülményesség és túlságos szigor folytán, mely az egész művet behálózza és kibéleli. Na­gyon sok idézéssel szolgálhatunk ama­i javaslatból arra nézve, hogy csaknem annak kivihetetlenségét bizonyítsuk egyrészt, másrészt ismét hogy azon számos bűntetté qua­lifikált apróbb rendőri kihágásokat, tévedéseket vagy véletleneket felsoroljuk, melyeknek vajmi könnyen lehet a legelőrelátóbb és becsületesebb egyén is önkénytelen áldozata. Úgy vagyunk ezen­­javaslattal csaknem, mint a buzgó katholikus vallásával, midőn a vétkeknek kinyi­latkoztatott cselekményeket akarja a gyakorlati élettel, annak körülményeivel, szükségleteivel és vallásának szo­kásaival megegyeztetni, vagyis mindkettőnek eleget tenni törekszik és elfeledi azt, hogy a legvallásosabb egyén is legalább hétszer vétkezik naponta. De mi jelenleg e­­javaslatot egészségügyi szempont­ból óhajtjuk részletezve bírálat alá venni s ezért nem folytatjuk általános elmélkedéseinket. Azon szempontból, hogy a törvénynek mindenkor nyíltnak, határozottnak és önkénykedéseket lehetőleg kizárónak kell lenni, határozottan megállapittatni óhajta­nánk a 22. §-ban azon időpontot, midőn valamely teher­ben levő nőn a halálbüntetés szülés után végrehajtható lesz s erre nézve oda terjed véleményünk, hogy az a magzat életének fentartása érdekében soha előbb mint hat hétre a megtörtént szülés után legyen végrehajtható, de azon esetben, ha a csecsemő egészségi állapota vagy az elítélt nő felgyógyulása ezen időszak alatt még a kellő mérvben meg nem történt, ezen időn túl is elhalasztandó. A 43-dik szakaszban a felügyelőbizottság tagjai vannak egyenként megnevezve, s itt legfölebb feledé­kenységből hiszszük kimaradottnak a fogházi orvost, mint első szakértőt azon körülménynek meghatározására, váljon valamely fegyencz dologházba szállítandó, illetőleg szállítható-e vagy nem. Ugyanezen tévedés foglaltatik e­l­ alineájában is, midőn a járásbíró után közvetlenül az illető járásbirósági vagy községi fogház orvosát, mint természetszerű hivatalos személyt kérjük meghivatni. A 91-dik szakaszban, melyben a fegyházi büntetés­nek börtönre való megváltoztathatása van kimondva, óhajtanak kimondatni, hogy ez első­sorban az orvos szak­értő véleménye alapján és csak ennek következtén tör­ténhet, hogy minden kedvezmény vagy önkény eleve kizárassék. A 125. és 127. §§-nak azon szava után, megkísérli jogi és méltányossági szempontból, kívánnánk hozzá­tétetni, «vagy elősegíti,» mert gyakran maga a kísérlet nem annyira veszélyes a bűntény elkövetésére, mint az elősegítés. A 220-dik szakasz felhozott pontjai közül kimaradt a kisdedekkel vagy gyermekekkel, úgyszintén a művi elaltatás vagy elbódítás alkalmával véghezvitt közösülés bűntényének felsorolása, melyek a gyakorlati életben nem épen oly gyéren fordulnak elő, sőt csaknem gyak­rabban és könnyebben kivihetően, mint az idézett szakasz első pontjának esetei. A 226-ik §-ban a bűnvádi eljárás megindítását nem csupán a sértett fél indítványára, hanem épen az előbb felsorolt eshetőségek miatt akár az illetőnek szülei, akár gondnoka vagy rokonai indítványozhassák a bűnvádi eljárás megindítását. A 228. szakaszban az illető szerző előtt nem látszik ismeretesnek az, hogy az ott meghatározott fajtalanság egyaránt történhet férfi és férfi, mint nő és nő között, valamint férfi és nő között, miért is ezen eshetőségekről szólva az illető szakasz csak akkor lesz kimerítő, ha mindezen esélyek tüzetesen egyenkint felsoroltatnak.­­ Ugyanazon hibát találjuk a következő 229. §-ban, hol ismét csak a férfiak vannak megemlítve, mig a nők ki vannak hagyva. Hiányzik továbbá a meglevő közül az, mely a cordon, praeservatifs, szüzességőrző, méhlaka­tok stb. használatát vagy elárusitását és készítését a faj­talanság bűntényének kimondaná s reá a megérdemlett büntetést megadná. Meglepő furcsának kell jeleznünk a 231-dik ama pontját, hogy vérfertőztetés jelzett esetében a bűnvádi eljárás megindítása­­csak a szülő vagy gondnoki indít­ványára történhet s igy maga a bűnös fél feljelentése is ki van zárva, holott az ily bűntény nagyrészt felnőttek között fordul elő, kik nagykorúak lévén, sem szülőkkel, sem gondnokkal nem birnak. A 273. §-ban azon bűntény van körvonalazva és

Next