Jogtudományi Közlöny, 1922
1922-05-15 / 10. szám
11 . szám. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. javaslata helyezkednek megvan az az előnye, hogy a kérdésnek szabályozása egyszerűbb és átlátszóbb. Ezt hangsúlyozta nyomatékosan Teleszky az 1885-iki Jogászgyűlésen. Ezen érvvel szemben Jancsó nagyon helyesen arra mutatott rá, hogy a magánjogi intézmények célja elsősorban az, hogy a fel-, merülő vitás kérdések igazságosan oldassanak meg. A germán népfaj rendszeretetének, alaposságának talán megfelel a taxatívrendszer. A francia és olasz kódexek nagyobb súlyt fektettek az igazságos, mint az egyszerű megoldásra. Ebben a kérdésben a magyar fajnak úgy életfelfogása valamint temperamentuma a taxativ-rendszer ellen szól. Láttuk, hogy a régi magyar jog öntudatlanul, de a magyar felfogásnak megfelelően a taxativ-rendszer ellen foglalt állást. Láttuk, hogy évtizedeken át semmi nyoma sem volt a taxatív rendszernek sem a jogirodalomban, sem a Ptv. előmunkálataiban, sem a bírói gyakorlatban. A P. H. T. elvi határozata tehát nem felel meg a magyar jogfejlődésnek, nem elégíti ki igazságérzetünket. Semmi okunk sincs arra, hogy a régi jogfejlődéssel szakítva a germán kódexek taxativ rendszerére térjünk át. Dr. Teller Miksa: Részvényjogi vitás kérdések. I. A közgyűlési határozat megtámadásának joga. Az 1186/1910. V. sz. kúriai határozat szerint (Hiteljogi Dtár V. 138. 1.) a törvénybe ütköző vagy alapszabályellenes közgyűlési határozat megtámadásához csak azoknak a részvényeseknek van kereseti joguk, akik már az illető közgyűléskor is részvényesek voltak. A KT. 174. §-a, amely a kereseti jogot szabályozza, akként intézkedik, hogy a kereseti jog minden egyes részvényest megilleti. Arról nincs említés a törvényben, hogy nem a perindításkor, hanem a közgyűléskor fennállott részvényesi létszám az irányadó és ennélfogva önként felvetődik az a kérdés, hogy miképen egyeztethető össze az idézett kúriai határozat a törvénnyel ? Erre a kérdésre a kúriai határozat nem tartalmaz feleletet és ennélfogva a kérdés megvitatása nem mutatkozik célszerűtlennek, mégpedig annál kevésbé, mert megállapodott és megmásíthatatlan bírói gyakorlatról még nem lehet szó. A jogok megszorított értelmezésének csak a kivételes jogok tekintetében lehet helye és ennél az ősrégi jogelvnél fogva a bíró nem arra keres módot, hogy miképen tagadhassa meg a hozzá folyamodók kérésének a teljesítését, hanem elsősorban azon van, hogyha ez mások méltánytalan megterhelése nélkül lehetséges, a jogkereső igényét kielégítse. Egyenesen kiterjesztő magyarázatot követel az általános érvényű jogelv akkor, ha közjogi jelentőségű jogosítványról van szó, mert ezek a jogosítványok nem vonnak maguk után mások terhére külön kötelezettséget és ezen a téren a jogkiterjesztés nem jelent egyúttal mások terhére kötelezettségnövelést, hanem a jogkiterjesztés mások jogának a megszorítása nélkül foganatosítható. A kereseti jogra vonatkozó szabályokat tehát inkább kiterjesztően kell magyarázni és ennélfogva megszorító értelmezésnek semmiképen sem lehet helye. Abból, ha valaki jogosultság nélkül gyakorol kereseti jogot, elenyészően "csekély baj származhatik ahhoz a nagy veszedelemhez képest, amely a kereseti jog alaptalan megtagadásából zúdulhat az anyagi igazságra. A KT. 174. §-a szerint minden egyes részvényest kereseti jogillet a közgyűlési határozat ellen, ha ez a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Amidőn a törvény azt mondja, hogy minden egyes részvényesnek van kereseti joga, kivételt megállapító szabály hiányában, sem a nyelvtani, sem az értelmi magyarázat nem nyújt semmiféle módot arra, hogy a per megindíthatásának törvényes határidején belül akár egyetlenegy részvényest is jogszerűen ki lehessen zárni a kereseti jogból. Ha közelebbi megjelölés vagy vonatkozás nélkül minden egyes részvényesről beszélünk, akkor józanul senki sem gondolhatja, hogy nem az összes részvényesekről van szó. Legfeljebb az lehet kérdéses, hogy mely időpontbeli összes részvényeseket kell számításba venni; nevezetesen a közgyűlés vagy a perindítás időpontját vegyük-e irányadóul, de ezt a kétséget is teljesen elszlatja az a körülmény, hogy a törvény a kereseti jogról intéződik, tehát nyilván azokrólvan szó, akik a perindítás idejében részvényesek. Minthogy a közgyűlés és a perindítás ideje nem eshetik egybe, logikai képtelenség volna minden egyes részvényesről beszélni és csak azokra gondolni, akik a közgyűlés idejében voltak részvényesek, mert az időközben a részvények tulajdonában beállott változások folytán a részvényeseknek csak egy része és nem minden egyes részvényes gyakorolhatná a kereseti jogot. Ha a törvény a közgyűlés idejét tekintette volna irányadónak, ezt nyilván külön kiemelte volna, mert minden egyes részvényesnek csak úgy lehet kereseti joga, ha a részvényesek létszámát a perindításkor állapítjuk meg. Ha csak azokat illetné a kereseti jog, akik a közgyűlés idejében voltak részvényesek, akkor nem lehetne logikusan azt mondani, hogy a közgyűlési határozatot minden egyes részvényes megtámadhatja, mert azok, akik a közgyűlés óta megszűntek részvényesek lenni, emiatt nem gyakorolhatnák a kereseti jogot, az új részvényeseket pedig, minthogy a közgyűléskor még nem voltak részvényesek, emiatt nem illetné meg a kereseti jog. De lege ferendia lehetne talán azzal érvelni, hogy az új részvényeseknek nem való a megtámadás joga, de az érvényben levő törvényből sehogy sem lehet azt kiolvasni, hogy csak azoknak van kereseti joguk, akik a közgyűléskor már részvényesek voltak. Minden egyes részvényesnek csak akkor lehet kereseti joga, vagyis a törvény rendelkezése egyedül abban az esetben érvényesülhet teljes mértékben, ha a részvényeseknek a perindítás idejében fennállott létszámát vesszük irányadóul. A törvénynek világos és félreértést kizáró rendelkezésével szemközt az idézett kir. kúriai határozat egymagában nem lehet irányadó. Ha a törvénynek a logikai és nyelvtani magyarázat szabályaival mindenben megegyező az az értelme, amely szerint egyetlen egy részvényest sem szabad a kereseti jogból kizárni, egymagában nem is volna teljesen megnyugtató körülmény a kérdéses szabály helyessége és célszerűsége tekintetében, minden aggály könnyen eloszlik annak következtében, hogy nem nehéz kielégítő feleletet adni arra a kérdésre, miért szükséges az, hogy minden egyes részvényesnek kereseti joga legyen a törvényellenes közgyűlési határozat megtámadására? A kereseti jognak széleskörű szabályozása nemcsak a részvénytársaság és a részvényesek érdekét mozdítja elő, hanem a közérdek szolgálatában is áll. Minél szélesebbb körre terjed a kereseti jog, annál több a biztosíték arra, hogy törvényellenes, tehát a közérdekbe is ütköző közgyűlési határozatok érvényesülni nem fognak. A részvényesek egyes érdekcsoportja könnyen szövetkezhetik a többiek megkárosítására és ily szövetkezéssel a közgyűlésen elkövetett merényletek annál gyakoriabbakká és merészebbekké válhatnak, minél szűkebb körű a megtámadásra vonatkozó kereseti jog, vagyis minél kisebb a lehetősége a felelősségrevonásnak. A közgyűlési határozat hatása nem jelentkezik azonnal, hanem csak idők múltán szoktak a jótékony vagy kellemetlen következmények nyilvánulni és a kereseti jogot sem lehet nyomban a közgyűléskor gyakorolni, hanem jóval későbben, amidőn a részvények tulajdonában már lényeges változások állhattak be és esetleg csak azok maradtak régi részvényesek,akik a törvényellenes közgyűlési határozat megalkotásában bűnrészesek. A működési szabadság szempontjából kívánatos ugyan, hogy a részvénytársaság ne legyen sokáig bizonytalanságban közgyűlési határozatainak az érvényessége tekintetében, de ha a bizonytalanságnak nemcsak a megtámadási jog időhözkötöttségével, hanem egyes részvényesekre nézve a kereseti jog teljes kizárásával veszszük elejét, akkor épen a visszaélések biztonságát alapozzuk meg. (Bev. köv.) Dr. Alföldi Ede: Szerzői jog — kiadói jog. A szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tc. új törvény, valamint a berni unióhoz történt egyidejű csatlakozásunk gyökeres átalakítását jelzi eddigi egész szerzői jogunknak. Belekapcsolódtunk a szellemi alkotások védelme tekintetében fennálló nagy nemzetközi közösségbe és modern új törvényünk a legmesszebbmenő védelmet adja meg a szerzőknek. A szerzői joggal a legszorosabban összefügg a kiadói jogi Ez idő szerint erre vonatkozólag még mindig a KT.-nek kiadó, ügyletre vonatkozó rendelkezései vannak érvényben. A szerzői jogi törvény tárgyában megtartott ankéten úgy a szerzői, mint