Jogtudományi Közlöny, 1950
1950-12-30 / 19- 21. sz.
614 a szerző abban látja, hogy azokat a nép választja, hogy felelősek a népnek, kötelesek annak számot adni a tevékenységükről, a nép ellenőrzése alatt állnak és visszahívhatók. A szerző megvilágítja az egyes országoknak a népi tanácsok hatáskörére vonatkozó rendelkezéseit és kiemeli annak fontosságát, hogy Közép- és Délkelet-Európában a népi tanácsok biztosítják a dolgozó tömegek széleskörű részvételét az államapparátusban. A szerző kidomborítja azokat az eredményeket, amelyeket a népi demokratikus államokban a népi tanácsok elértek és a cikkét azzal a megállapítással zárja, hogy a népi demokratikus államok államhatalmi és igazgatási szervei rendszerén látható a Sztálini Alkotmány hatása. »A Szovjetunió és a népi demokratikus országok nemzetközi jogi együttműködése fő vonásairól« című cikkben Genyeralov V. F. a következő gondolatokat emeli ki : a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szoros baráti kapcsolatainak jogi alapjai a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések ; megnyilvánulnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok együttműködésében a nemzetközi jog fontosabb demokratikus alapelvei (az állam függetlensége, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a nagy és kis népek egyenjogúsága, a népek önrendelkezési joga) ; a területi kérdések megoldása a nép akaratának megfelelően történik ; a szocialista nemzetközi jog elismeri a különböző típusú államok nemzetközi együttműködésének lehetőségét és célirányosságát. Ismerteti még a folyóirat »A koreai nép a második világháború után« cím alatt Tavrov G. tollából a koreai nép történetében a második világháború után beálló fejlődést. Ezután közli a folyóirat Dembo L. I. cikkét »A kolhoz jogviszony és a szovjetjog rendszere« cím alatt. Végül »A népi demokratikus országok mezőgazdasági szövetkezete természetéről és típusáról« cím alatt Begijan A. Z. cikkét közli meg a folyóirat. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezekben az országokban a szocialista fejlődés útján haladnak. Megállapítja, hogy a népi demokratikus országok felhasználják a kolhozépítés szovjet tapasztalatát, amely megkönnyíti a társadalmi termelésre való áttérést. Mint a szocialista építés minden terén, így a mezőgazdaság szocialista átépítésének frontján is, a leninisztálini tanítás segíti elő döntő módon a népi demokratikus országokat a szocializmus felé vezető eredményes haladásukban. A folyóirat 8. számának első cikkében »A szovjet hazafiság és a szovjet demokrácia« cím alatt Szavcsuk P.O. rámutat a szovjet állam és a szovjet nép érdekeinek egységére. Kiemeli, hogy a szovjet ország gazdasága és kultúrája fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a szovjet demokrácia. A Szovjetunióban az állami szervek nem állnak szemben a szovjet nép társadalmi szerveivel , ellenkezően : segítik azokat és a maguk részéről a társadalmi szervezetekre támaszkodnak az állam érdekeinek védelme terén. Ezt követően a cikk leleplezi a burzsoá demokráciát. Rámutat arra, hogy a szovjet demokrácia gondolatai a legteljesebben és a legvilágosabban a Sztálini Alkotmányban jutottak kifejezésre, amelynek cikkei meghatározzák a szocialista társadalom lényegét és törvényhozói úton rögzítik a győztes szocializmus eredményeit. Ezt követően a szovjet hazafiság megnyilvánulási formáinak sokaságát tárgyalja, majd az egyes szabadságjogokra tér át, mint a szovjet demokrácia megnyilvánulására. Külön tárgyalja a nemzetiségi egyenjogúságot és annak jelentőségét a szovjet hazafiság megnövekedésében. Megállapítja, hogy a szovjet demokrácia és szovjet hazafiság egysége, mint a szovjet nép és a szovjet haza érdekei azonosságának kifejezője, hatalmas tényező az országnak a szocializmusról a kommunizmusba való átmenete folyamatában. »A Béke Híveinek Világkongreszszusa Állandó Bizottsága döntéseinek nemzetközi jogi jelentősége« cím alatt Lazarev M. I. rámutat arra, hogy az emberiség történetében először sikerült létrehozni az új háború elleni harc egész világra kiterjedő szervezetét és létrehozni állandóan működő központját. Ezt követően ismerteti az Állandó Bizottság megalakítását és a megalakításától eltelt idő alatt végzett tevékenységét. Rámutat arra, hogy az Állandó Bizottság határozatainak többek között azért is nagy a jelentősége, mert azok a nemzetközi jog szabályainak alapjaiból folynak. A világ dolgozó tömegei az emberiség történelme folyamán kapitalista kormányaik mellőzésével először vették kezükbe a béke sorsát. Megállapítja, hogy az Állandó Bizottság határozatai az egész haladó emberiség jogtudatát fejezik ki. Befejezésül rámutat arra, hogy az egyszerű emberek millióinak egyesített akarata a békéért folytatott harcban hatalmas eszköz, amely megállítja a kormányon lévő háborús gyújtogatók csoportját és arra kényszeríti azokat, hogy engedelmeskedjenek a valóban népi határozatoknak.Német Demokratikus Köztársaság — fordulópont az emberiség történetében« című következő cikkben Szobinov M. ismerteti azokat a demokratikus átalakulásokat, amelyek Kelet-Németországban végbementek. Külön foglalkozik a földreformmal, az ipar és a munka terén bekövetkezett demokratikus változásokkal, a társadalmi, a politikai élet, a népnevelés terén s az igazgatási és bírói rendszerben megnyilvánuló demokratikus átalakulásokkal. Ismerteti a német köztársaság antifasiszta, demokratikus rendszerét és a német demokratikus köztársaság megalakulásának világraszóló történelmi jelentőségét. Befejezésül rámutat arra, hogy a német munkásosztály és annak pártja, a Szocialista Egységpárt a német nép összes demokratikus erőinek támogatása mellett eredményesen meg fogja oldani az egységes, demokratikus békeszerető Németország felépítésének feladatát. »Az amerikai igazságszolgáltatás önkénye igazolására irányuló kísérletek« cím alatt Zivsz Sz. L. rámutat arra, hogy az amerikai bíróság az uralkodó felső rétegek eszköze, amely az osztályellenségeivel való leszámolást szolgálja. A belső ellentmondások megerősödésével kapcsolatban a törvényesség szétzúzásának folyamata elérkezett a teljes törvénytelenség bevezetéséhez. Ennek megfelelően megváltozott a jogtudomány feladata is, az amerikai jogászok jelenleg közvetlenül az erőszakra és az önkényre hívnak fel. Foglalkozik a a cikk az ú. n. »realistákkal«. Alapvető módszer a törvénytelenség megindokolására az, hogy nem a jogot tekintik irányadónak, hanem az ú. n. »igazságosságot«, »szociális kívánalmat«, »gyakorlati célirányosságot«. Befejezésül rámutat a cikk arra, hogy azoknak a formáknak a sokasága, amelyekkel elméletben megkísérlik a törvénytelenséget, az önkényt megindokolni, egy célra irányul — az önkény és a törvénytelenség megerősítésére. A szovjet jogászok fel- JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 1950 szeptember 20