Jövendő, 1903 (1. évfolyam, 1-46. szám)

1903-09-06 / 30. szám

AZ ANGOL KIRÁLY MAGYAR ROKON­­ SÁGA. Királyunk a nagy Angolország hatalmas uralkodóját, India császárját látta vendégül e héten. VII. Edvárd talán az összes idegen fejedelmek között a legközelebb áll hozzánk magyarokhoz. Ismételten megfordult Magyarországon, ahol mint magánember közvetetlenül érintkezett főurainkkal, jól ismeri hazánkat, ahová valószínűen sok kedves emlék is fűzi. Min­denkor érdeklődött a magyar események iránt, bizonyítja ezt az a távirat is, melyet a minap Károlyi István grófhoz intézett. VII. Edvárd királyt nagynénjének, Mary hercegnőnek (Adolf cambridge-i herceg leányának) a magyar származású Teck Ferenc herceggel kötött házassága révén rokoni kötelék fűzi Magyarországnak több főúri s nemesi családjához. E rokoni kötelék még szorosabbra fűződött, mikor VII. Edvárd fia, György yorki, ma walesi herceg 1893 július 6-án Teck Ferenc herceg leányával, Viktória Mary hercegnővel egybekelt. Teck Ferenc herceg, Württemberg Sándor hercegnek, Rhédey Claudia grófnővel 1835 május 2-án kötött morgana­­tikus házasságából származott. A kis rédei Rhédey - család egyike volt Magyarország legrégibb és legmagyarabb nemesi családainak. Őse, az Aba nemzetségből származó Mikó, a XIII. század végén már előkelő szerepet játszott. A családnak Heves vármegyében voltak birtokai, de tagjai élénk részt vettek azért más megyék köz­életében is. Rhédey Ferenc arany sarkantyús vitéz 1552-ben részt vett Eger várának a törökök elleni védelmében. II. Ferenc 1601-ben Fülek várának kapitánya, tizenhárom évvel később, Bihar és Máramaros vármegyék főispánja, majd pedig váradi kapitány. Fia Ferenc, Fülek kapitánya, 1648-ban Máramaros vármegye főispánja volt. Rhédey Ferenc, II. Rákóczy György­nek, hosszú időn át tanácsosa s mikor Rákóczy 1657-ben lemondott, a rendek Rhédeyt választották Erdély fejedelmévé. Előkelő szerepet játszott még Rhédey László (született 1636-ban) Háromszék kapitánya is, aki részt vett Rákóczy lengyelországi háborújában. Rhédey János gróf (született 1713-ban), aki 1758-ban a schweidnitzi csatában mint a 31. számú (Haller) gyalogezred alezredese, hősiességével a Mária Terézia-rendet érdemelte ki. 1768-ban mint vezérőrnagy halt meg. Rhédey Lajos (született 1770-ben) Bereg vármegye főispánja, a Lipót-rend lovagja, Rhédey Ádám pedig 1835-ben Doboka vármegye főispánja, majd pedig kir. táblai elnök volt. (­ 1849.) Rhédey Claudia grófnő az 1835-ben elhunyt Rhédey László grófnak és Inczédy Ágnes bárónőnek volt a leánya s Rhédey János grófnak a szépunokája. Claudia grófnőt

Next