Jövő, 1921. augusztus (1. évfolyam, 136-161. szám)
1921-08-02 / 136. szám
2 I$figatina!cj#ssr®~**s2ég. *fyn0«t»B8lyam,S5égért Savanyát? Bécs, augusztus 1. Az „S Uhr Blatt“ jelenti: Az ant.'mt nyugatmagyarországi főbizottsága szombaton tartja első ülését s ezzel kezdetét veszi Nyugatmagyarország formális átadása A döntő ülés, amelyen az átadás és az átvétel meg fog történni, augusztus 10-én lesz. Augusztus 10-től 27-ig vidékenként fokozatosan bekebelezik az átadásra szánt országrészt Ausztriába. 59.dapest, augusztus 1. A „Nemzeti Újság ” azt írja, hogy Nyugatmagyarország kiürítéséről szó sem lehet addig, amíg Baranyát Magyarországnak át nem adták. Sigray a lapokban úgy nyilatkozik, hogy az osztrák-magyar tárgyalások még egyre tartanak. Take Jonescu a magyar' hadi* kárpótlásról — A JSvff bukaresti tudósítójától. — Bukarest, augusztus 1. Take Jonescu külügyminiszter a magyar hadikárpótlásról és ezzel kapcsolatban a román hadsereg zsákmányának beszámításáról a következőket mondotta: — Tény az, hogy a román csapatok Magyarországon rekviráltak. A magyarok emiatt panasszal fordultak a szövetségesekhez és 54, majd Hegedűs pénzügyminiszter útján 102 milliárd magyar koronában állapították meg a kárt. A román kormány ezeket az adatokat fantasztikus oknak tartja s ezenfelül nem adja föl eredeti álláspontját sem, amely szerint a román hadsereg rekvirálásai a hadijog alapján történtek. A trianoni békeszerződés 181. pontja kimondja, hogy az 1918 november 3-ika után történt katonai hadműveletek ügyében a jóvátételi bizottság dönt. A kérdés eldöntése tehát a jóvátételi bizottság hatáskörébe tartozik és ott Románia meg fogja védeni a maga érdekeit. Az utódállamokra eső hadikárpótlás nagyságáról Take Ionescu a következőket mondta: —* A volt monarchia államai által fizetendő hadikárpótlás szétosztásáról TflRCfi. A Maxi meg a Sándor. írta Hatvany Lajos. „Fahr’ mer ein nach Grosswardein“, cserebogár, sárga cserebogár, dal az ifjúságból, dal a gyerekségből, dal a vidámságból, dal a szép magyar életből. Mert szép magyar élet volt, amikor Pestről oda lehetett utazni, ahova a nóta szól, nach Grosswartlein. Zónán oda, zónán vissza, de szép volt az, amikor zónázni lehetett és nótázni lehetett német nótákat és a magyar ember megértette és a német ember megértette és hogy is mondjam, no ? ... a zsargon ember is megértette. Szép idő volt, jó idő volt, régi idő volt, elmúlt. Alig emlékezem rá, ki is emlékszik rá? Talán el is felejtettem volna,hogy ilyen idők voltak, ha kezembe nem akad a múlt havi színházi lap és a színházi lapban Rott Maxi arcképe, isten áldja meg a kis csúf, . . . hogy is mondjam no? Isten adta zsargonját, aki Galíciából jött, abból a Galileából, amelynek határait le akarják zárni Magyarország felől, hogy az ilyen, hogy is mondjam, no?.... kedves, kis istenadta zsargonja, mint ez a Rott Maxi, de ne tévedhessen többé közénk és bele ne dalolhassa magát többé, soha, de soha többé német nótákkal, hogy is mondjam, no?..... nem is igen német nótákkal, de magyar szivekbe, de német szivekbe, hogyis mondjam, no? — magyarul dobogó zsargonszivekbe. Jó magyar élet volt, szép magyar élet volt, amikor huszonhét év előtt. Rott Miksa „kreálta“ a Grosswardeint s amikor együtt nevettek magyarok, németek és zsargonok, a bolondság meg a szeszély házában, mert azt hiszem, így kell lefordítani nevét és ciraét annal az opera mögötti háznak, amelynek azért van francia neve, mert magyar neve nincsen, német néve nem lehet és zsargon nevet mégsem akartak neki adni. Így lett Folies Caprice a francia neve s ha az én bujdosó emlékezetem nem csal, mint a trágár múzsák palotája, az Erdélyi Porozó mellett emelkedik, illetve amögött húzódik meg és a............................. de nem tudom befejezni a mondatot, mert házakra emlékszem, libacombokra emlékszem, pincárlányokra emlékszem, rücskösképű kövér vendéglősre emlékszem, nagy aranygyűrű van kövér ujján, fekete ruhásak a pincérlányok, fekete ruhásak, fehér kötényesek, nem... nem . .. nem én . .. nem tudom befejezni a mondatot, mert emlékszem rájuk és nagyon meg vagyok hatva. Az is a szívembe nyilallik, hogy azt a borozót erdélyinek hívták. Fáj ez a cím; valahogy úgy van, hogy nagyon fáj ez a bujdosó magyarnak és talán nemcsak a bujdosónak fáj, mert ahogy szép időben, jó időben, a limit időben együtt nevettünk, együtt mulattunk, ma már csak egynémely fájdalmunkban vagyunk egyek mi magyarok, németek, zsargonok, otthon maradtak és kivándoroltak, de az örömeinkben nagyon összekülömböztünk. Hol is hagytuk el, kedves gépiró kisasszony ? Sebaj, akárhol hagytak el, tegyünk úgy, mintha el se hagytuk volna, ami talán minket hagyott el, ami minden elhagyott: haza, ifjúság, szerelem, szeszély, bolondság és az ő szabadalmazott palotájuk az opera mögött és a borozó mellett. ... No de legfőbb ideje, hogy arról beszéljek, ami mondanivalóm van, mert sok mondanivalóm van. Ugyanis a Rott Miksáról Rott Sándor jut eszembe, aki a magyar beszélő színművészet legnagyobb megszólaltatói közé emelkedett fúl, abban a német és magyar, abban a, hogy is mondjam, no ? ... se nem német, se nem magyar, dohányfüstös, áporodott szagú bolondság és szeszély házában. Nem Moliéret játszók ott, hanem Taussigot. Ez a Taussig pedig nem jellem-vigjátékiró, sőt mi több, sőt ellenkezőleg, igen jellemtelen vigjátékiró, helyzet-vigjátékirónak mondanám, hogyha helyzetek volnának azok, amiket kitalál, de nem helyzetek azok, hanem elhelyezetlenségek, lehetetlenségek, erkölcstelenségek, ... mert Budapest tudvalévően olyan konstruktív erkölcsös város, hogy ott az erkölcstelenség, lehetetlenség s ha mégis megtörténik az ilyen, hát az csak a destruktív színpadon történik meg, a bolondság és szeszély destruktív színpadán. Itt játszott Rótt, ezekben a darabokban, olyan történelmi helyzetvígjátékot, amelynek Klabrias-partie volt el nem feledett neve. Úgy játszott, hogy beszélnie sem kellett. Ha belejtett, ha betaglejtett, egyet-egyetlenegyet tagfejtett csupán és ahogy a lába állt, kicsit befelé, a válla kicsit fölfelé, a keze kicsit kifelé, az orra nagyon lefelé, hát ez a legt ................. azt akartam mondani, hogy a legtökéletesebb humor volt, pedig nem az volt, mert ez a legtökéletlenebb ember mivoltunknak legmegrázóbb tragédiája volt. Összesűrített komikus tragikuma egy emberfajtának, nem tudom én micsoda fajtának, egy zsargon fajtának. A fajta gyávaságát játszotta, de ugy, ahogy ez a fajta gyáva, mert folyton megfélemlített s ezért folyton ellenálló és résen álló. Nagy bátorság kell ehhez a gyávasághoz. A fajta szemtelenségét játszotta, ahogy ez a fajta szemtelen,mert megalázott, s ahogy ezért a megalázottjágért, mint akit letipornak és fejbe- kólintanak, de aki nem akar a sárba tiporva maradni, ha lacskosan is, ha szennyesen is, ha sápadtan is, de fogát összeszorítva fölszegi még egyszer fenyegető fejét. A fajta számítását játszotta, sok gonoszságát, mert otthontalan a fajta más fajták között, akik otthonosak és szintén számítók és szintén gonoszak, — minden fajta olyan nagyon élni akar és olyan nagyon kíméletlen, hogy ha az ember nem olyan fajta, mint a többi fajta és mégis úgy akar élni, mint a többi fajta, jogot akar levegőre, vízre, tűzre, hát fel kell fegyverkezni, ahogy lehet úgy, számításban, kíméletlenségben, gonoszságban, így élni nem öröm, persze, hogy nem öröm, babánat így élni és ez a búbánat volt Rott Sándor szörnyű torz arcában. Micsoda sunyiság, micsoda szerény meglapulás és tolakodó követelődzés, micsoda halk gyűlölet az idegennel szemben és micsoda bizalmatlanság és micsoda megrázó gyöngédség és mértéktelen bizalom apával, anyával, feleséggel, gyerekkel szemben. Tiszteld hitvesedet és emberfölöttien szeresd gyermekedet, hogy sokat számolj ezen a földön : egy, kettő, három, három meg három az tíz, nagy jóság kell ehhez a számoláshoz, ehhez a gonoszsághoz. Rott a fajta fizikai gyöngeségét játszotta. Ha uniformist öltött föl, akkor a szerencsés fajtákon fessen feszülő huszáregyenruha rögtön kimutatta igazi értelmét. Átváltozott fogvacogtató halálzubbonya. Rott, a huszár, az erőszakos elmúlás iszonyát jelentette. Vékony combján a sárga zsinóros piros nadrággal, fején az orrába nyomott és csapmnóra csapott huszársipkában. Ez a figura a testi fájdalom ellen való ragaszkodás volt és a testi jólét, a kényesem, vagy ahogy Rotték mondják, a komorság kétes megkívánása volt. Rott a fajtának csorgónyáló érzékiségét, remegő vágya- JÖvő Kend, 1921 augusztus 2 végleges döntés még nem történt, mert még nem állapították meg a szétosztás alapjául szolgáló kulcsot és a fizetés módozatait. Háromféle módozatot tárgyalnak. Az első, hogy ama terület nagysága alapján történik a fölosztás, amely a fölszabadított népek országainak tulajdonába ment át. A második a csatolt területeken élő népesség számaránya alapján, harmadik a csatolt területek adójövedelmének arányában. A szétosztást minden valószínűség szerint az utóbbi alapon fogják megállapítani, bár ez a román érdekeknek nem felel meg, mert a magyar uralom ideje alatt ezek a területek túlságosan nagy adóterheket viseltek. Az ügy Párisban még egyszer tárgyalás alá kerül s a román kormány ekkor ki fogja fejteni erre vonatkozó álláspontját. ft^tewsslsy hmM fémad. § ^ äszro marad az elnökválasztás. — Andrássyék a kormány ellen. — Újabb nevetséges „bizonyíték”. Horthy vádé Beniczky üldözőit« — A Jövő budapesti munkatársától. Budapest, augusztus 1. A magyar politikában a legújabban teremtett helyzet látszólag elintézetlenül áll : a lemondott házelnök utódját még nem sikerült megtalálni és arról beszélnek, hogy az elnökválasztást valószínűen őszre hagyják. Nem mintha addig alkalmas személy nevelkednék, hanem, mert mint minden kényes kérdést, ezt is az idő puhító hatására bízza a kormány. Jelölt van bőven, sőt naponként szaporodik a jelöltek száma; a kormány a maga részéről legszívesebben Bottlik József alelnököt látná az elnöki székben. Túl a személyeken pártok harca jelentkezik az elnöki tisztség betöltésének kérdésében; a kisgazdapárt és a kereszténynemzeti párt külön-külön hangoztatják, hogy soraikból kell kikerülnie az új elnöknek. A kormány a kisgazdapárt mellett van , illetve a kisgazdapárt van a kormány mellett. Ez az átalakulás, a front ez átcsoportosulása kétségtelenül meg is történt már, vagyis, ha látszólag az elnöki szék betöltetlenségével az új helyzet még megoldatlan, a valóságban az új helyzet már kialakult: a kormányt tulajdonképen az eddig állandóan elégedetlenkedő kisgazdapárt támogatja, míg az eddig egységesen a kormány mögött álló keresztény nemzeti párt bizalma többé nem a kormányé. Andrássy Gyula gróf környezetéből eredő hírek szerint a kormány örökre eltemetett ideának kell, hogy tekintse az egységes párt gondolatát, mert a kereszténypárt ebben nem fog résztvenni. Eddig a kisgazdapárt soraiból hangzottak el az ellenzéki beszédek, most a kereszténypárt soraiból fognak kikerülni a kormányt támadó fölszólalók. Hirlett, hogy Rakovszky István kilép a kereszténypártból és az ellenzékhez csatlakozik, sőt élére áll az ellenzéknek, de ezt a hírt megcáfolták, úgy látszik, nincs szükség rá, mint ahogy Beniczky még kilépett, amikor támadni kezdte a kormányt ,hogy Rakovszky a párton kívülről intézze támadásait a kormány ellen. A pártnak tagja lenni és a kormányt támadni, e kettő nem zárja ki egymást. Pedig előrelátható, hogy Rakovszky igen éles harcot kezd a kormány ellen. Eddig, mint elnök, nem nyilváníthatta véleményét, holott, az újságírók előtt tett nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a kormánnyal szemben igen sok lényeges kérdésben ellentétes véleményen van. Rakovszky már készül is első fölszólalására, amely valószínűen a legközelebbi, tehát már a keddi ülésen meg fog történni. Kedden már látni fogja a kormány, hogy milyen rossz taktikai lépés volt Rakovszky kiemelése az elnöki székből. Holnapi beszédében ki fogja fejteni ama magatartásának okait, amelyek a nemzetgyűlés elnöki tisztségéről való lemondásra vezették. Éles leleplezésekben lesz tehát része a kormánynak. Beniczky üldözői titokzatos védelem alatt A három katonatiszt, akik..fegyveresen jelentek meg Beniczky Ödön lakásán, ennek idején — mint ismeretes — , fenyegető hangú levelet hagytak Beniczky inasánál. A három tiszt és a levél ügye még elintézetlen. Azzal a hírrel szemben, hogy a levelet a nemzetgyűlésben fogja fölolvasni Beniczky, a következő rejtélyes nyilatkozatot tette Beniczky ..Az Újság" munkatársa előtt: ■— A levelet nem fogom fölolvasni a nemzetgyűlésen. Eszembe sem volt, hogy ezt a lépést megtegyem. Más utat választottam az ügy elintézésére. Erre nézve már tegnap este megtettem a kezdeményező lépéseket. Időközben azonban olyan akadály merült föl, hogy ma nem juthattunk előbbre. Holnap azonban elindul a dolog a maga útján. Valószínű, hogy Beniczky követelte a katonai hatóságnál a három tiszt letartóztatását életveszélyes fenyegetés miatt. A letartóztatásnak azonban váratlan akadálya támadt, — illetve nem is váratlan —, ugyanis Horthy nem engedte meg, hogy a tiszteknek baja támadjon. Az ügy csak a maga útján indulhat el, vagyis Beniczky megteszi a följelentést és a tisztek — majd igazoló jelentést írnak, amelyben a „hazaáruló“ fölötti hazafiai elkeseredésükkel indokolják tettüket. Itt említjük még meg, hogy végre a főkapitány tegnap elrendelte, hogy a házak falain levő Hazaárulók című plakátot kobozzák el. A rendelkezést az illetékes rendőri osztályok foganatosították. A plakátot a főváros egész területén részben lemosták, részben leragasztották. Van már bizonyíték Rejőd ellen! A letartóztatásba helyezett Persian Ádám és dr. Rejőd Alpár ügyében, mint tudvalevő, eddig még semmi bizonyitkot nem produkáltak, ami megokolttá tenné a letartóztatásba helyezést. Persián ellen már fölmutattak egy levelet, amelyről kiderült, hogy egy tehetségtelen azsani provokátor ügyetlen hamisítása és most Rojed ellen próbálnak utólag terhelő adatokat fölfedezni. A ,,Nemzeti Újság“ nem is titkolja ezt az utólagos eredményt. Megállapítja, hogy a lapok eddig semmitmondó tudósításokban számoltak be erről a messze szétágazó nagyarányú aknamunkáról, Persián és Rojőd „bűnös manipulációiról.“ A bűnügyi hatóságok — írja ez a lap — a tóta nagyszabású vizsgálatot folytattak le ebben a messze szétágazó bűnügyben, amelyet a mai napon rendkívüli esemény vitt közelebb a megoldáshoz. (Tehát azóta hiába