A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-09-12 / 27. szám
A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 12. A SZÁZNYOLCVANKILENCEDIK TANÉVNYITÓ A Budapesti Műszaki Egyetem elsőévesei számára bizonyára különösen emlékezetes dátum 1970. szeptember 5-e, az 1970—71-es tanév évnyitója. Ezen a délelőttön kicsit elkomolyodtak a nyaralásban lebarnult vidám diákarcok, fekete-fehér ruhájuk nem is ünnepélyes, hanem szinte szimbolikus volt. Az elnökségben helyet foglalt egyetemünk állami és mozgalmi vezetői mellett dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes, Kornidesz Mihály, az MSZMP-KB osztályvezetőhelyettese, Horváth János vezérőrnagy, a Zalka Máté Műszaki Tiszti Főiskola parancsnoka, Pataki János, az MSZMP XI. ker. pb. titkára, Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályvezetője és dr. Breinnich Miklós, az OVH elnökhelyettese. A megjelentek üdvözlése után dr. Perényi Imre, az egyetem rektorának beszéde következett. Elmondotta, hogy ez az egyetem 189. tanévnyitó ünnepélye. Bemutatta az egyetemet, az itt folyó munkát az elsőéves hallgatóknak. Az intézmény jelentőségét, nagyságát mutatja, hogy „közel 13 000 hallgatójával, mintegy 1500 oktatójával — melynek egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik — és 2800 nem-oktató dolgozójával hazánk legnagyobb egyeteme és Közép-Európa legnagyobb műszaki egyetemei közé tartozik. Az elmúlt tanévben 2336 hallgató fejezte be egyetemünkön tanulmányait, és nyert jogot az államvizsgák letételére”. Az intézménynek egyre nagyobb feladatokat kell megoldania a mérnökképzés és továbbképzés, a tudósutánpótlás-nevelés, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területein. Hogy az elvárásoknak eleget tehessen az egyetem, számos változtatást kellett végrehajtani. Elkészült és életbe is lépett az új szervezeti és működési szabályzat, amely az egyszemélyi vezetés helyett az osztott vezetés rendszerével, a demokratizmus nagyobb érvényesülését biztosítja. Nőtt az egyetem és a karok vezető testületeinek, az egyetem tanácsának, illetve a kari tanácsoknak a szerepe, mivel döntési jogot nyertek az oktatás, a nevelés, a kutatás és a gazdálkodás kérdéseiben. A vezetés munkájában a nem-oktató dolgozók és a hallgatók is részt vesznek. Megvalósult az új tanulmányi és vizsgaszabályzat, amely feltételezi és elvárja a fokozott tanulói önállóságot, és felelősségtudatot. Ehhez kapcsolódott a hallgatók állami támogatásának új rendszere, a differenciáltabb ösztöndíjrendszer bevezetése. Következésképp bővültek a KISZ- szervezet jogai is. Mindezek mellett sor került a nagyobb távlatra szóló oktatáspolitikai terv előkészítésére, az oktatási módszerek és az oktatástechnikai eszközök korszerűsítésére, így a vegyészmérnöki karon a kétfokozatú mérnökképzés bevezetésére és a közlekedésmérnöki kar új tantervének elkészítésére. Perényi rektor a továbbiakban egyetemünkön folyó tudományos munkát méltatta, amely eredményeivel népgazdaságunkat szolgálja. Az egyetem részt vesz az 1971— 85. évi országos távlati tudományos kutatási terv előkészítésében. Nemcsak belföldön növekedett egyetemünk jóhíre, hanem — részben az oktatók 200 különböző előadása útján — külföldön is. A tudományszervező munkában nagy segítséget jelentenek az MSZMP-KB Tudománypolitikai Irányelvei. Az egyetemi munka hatékonyságát növelik a múlt tanév gazdasági intézkedései, például az igen jelentős bérrendezés, továbbá a korszerűsítés és a felújítás, amelyre 90 millió forintot, a műszer- és géppark fejlesztésére pedig 60 millió forintot fordítottunk. Az elmúlt tanév eseményeihez tartozik felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulójának méltó megünneplése. Az új tanév a párt X. kongresszusára való felkészüléssel esik egybe. Egyetemünkön új kar kezdi meg működését — a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum átszervezésével — a Vízgazdálkodási Főiskolai kar. Végül az elsőévesekhez szólt az egyetem rektora: a sikeres felvételi után is bizonyítaniuk kell! „A mérnöki tevékenység gyakorlásához elegendő szakmai tudásra, ideológiai felkészültségre, sokoldalú műveltségre, az ország érdekeit értő és szolgálni akaró lelkületre, népgazdasági szemléletre kell szert tenniük ezen idő alatt, és ha ezt megfontolják, azt fogják megállapítani, hogy mindez csak a felkészülési idő optimális kihasználásával érhető el.” Ezzel dr. Perényi Imre rektor ünnepélyesen megnyitotta a tanévet. Az ünnepi beszédet az elsősök fogadalomtétele követte, majd Barta György, egyetemünk KISZ-bizottságának agit.-prop.-titkára szólt a legfiatalabb egyetemi hallgatókhoz. Röviden vázolva az elmúlt tanév eseményeit és az új feladatait. Kiemelte, az újtípusú közösség kialakításának fontosságát. Végezetül sok sikert, erőt, egészséget kívánt egyetemi diákéveikhez. T. K. J. A tanévnyitó-ünnepség után a Díszteremben került sor az arany-, gyémánt- és vasdiplomák átadására. Az ünnepélyen jelen volt dr. Perényi Imre, egyetemünk rektora, Themesz Vilmos, az egyetem pártbizottságának titkára, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Kanczler Gyula főosztályvezető-helyettes, a karok dékánjai és dr. Korach Mór, az Arany-, Gyémánt- és Vasdiplomás Mérnökök Körének elnöke. Az építőmérnöki karon 3 vas-, 3 gyémánt-, 15 arany-; a gépészmérnöki karon 3 vas-, 1 gyémánt-, 13 arany-; az építészmérnöki karon 1 vas-, 1 gyémánt- és 13 arany-; a vegyészmérnöki karon 1 gyémánt- és 1 arany; a villamosmérnöki karon 1 gyémántdiplomát nyújtottak át. A diplomákat Sós Aladár gyémántokleveles építészmérnök köszönte meg a kitüntetettek nevében. Barta György agit.-prop. titkár üdvözli az elsőéveseket A hallgatók egy csoportja. A Központi Könyvtár hírei A mintegy 300 000 kötettel és 70 000 kötet folyóirattal rendelkező központi könyvtár szívesen várja a Budapesti Műszaki Egyetem régi és új hallgatóit. Olvasótermeiben lehetőséget biztosít a hazai és külföldi szakirodalom, a műszaki és természettudományos könyvek, folyóiratok és egyetemi jegyzetek tanulmányozásához. A hallgatók a szükséges tankönyveket, szakkönyveket, tudományos és ismeretterjesztő műveket, az ideológiai és szépirodalmi alkotásokat ki is kölcsönözhetik. Olvasóink a kölcsönzőpult mögött elhelyezett szépirodalmi, ismeretterjesztő és társadalomtudományi anyagban kedvükre válogathatnak. A katalógusteremben az ügyeletes könyvtárosok készségesen eligazítják a tájékozódni kívánó hallgatókat, a reference-osztály munkatársai pedig szakmai kérdésekben szolgálnak felvilágosítással. Kérjük az elsőéves hallgatókat, hogy forduljanak bizalommal a központi könyvtárhoz, iratkozzanak be olvasói közé. A beiratkozás teljesen díjtalan az egyetemi hallgatók részére. A beiratkozáskor csak a személyazonossági igazolványát és a diákigazolványát kell a hallgatóknak felmutatniuk. Beiratkozás a kölcsönzés helyén és időpontjában. A könyvtár nyitvatartási ideje: Kölcsönzés: naponta 10-től 18 óráig, szombaton 8—15 óráig. Olvasóterem: naponta 8-tól 20 óráig, szombaton 8—18 óráig. Folyóiratolvasó: naponta 12-től 20 óráig, szombaton 12— 18 óráig. A villamosmérnök hallgatók számára az V/2. épület 7. emeletén (Goldmann György tér 3.) külön olvasóterem létesült. Nyitvatartási ideje: naponta 10-től 18 óráig, szombaton 10—14 óráig. P. K. Ifjúságiújságírójelöltek, figyelem! A Jövő Mérnöke Ifjúsági Szerkesztőbizottsága az új tanévben új tagokkal szeretné növelni tagjai számát. Aki kedvet és tehetséget érez ahhoz, hogy részt vegyen a bizottság munkájában, jelentkezzék a bizottság valamelyik ülésén, bármelyik kedden este 7 órakor az R-klubban. AZ IDEI TANÉV ELSŐ REKTORI TANÁCSÜLÉSE szeptember 14-én, hétfőin az 1970—71-es munkaszervet tárgyalja meg. Ugyancsak tanácsülésen beszéli meg tennivalóit a Mérnöktovábbképző Intézet 19-én. ALBÉRLETEK IGÉNYELHETŐK A KISZ-BIZOTTSÁGON (K. 1. 50-BEN) REICH MÁRIÁNÁL — SZOMBAT KIVÉTELÉVEL — FÉL 9-TŐL 16 ÓRÁIG. KISZ-BIZOTTSÁG ÉRDEKVÉDELMI BIZOTTSÁG AZ ITRAL ezévi második elnökségi ülésén augusztus 25 —28. között Helsinkiben tartotta, melyen dr. Héberger Károly, a Központi Könyvtár igazgatója és helyettese, dr. Balázs János vett részt. Megkezdődött az sítanév Dr. Perényi Imre rektor évnyitó beszédét tartja. Ladányi Gyulánné felvétele. Választásra készülnek pártszervezeteink ISMERETES, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, november végén tartja meg X. kongresszusát. Azóta már az egész ország ismeri a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, mint az elkövetkező évek feladatait megszabó okmányt. Újságjaink bőven ismertetik a dolgozók, munkások, parasztok, értelmiségiek véleményét az Irányelvekről, az abban foglalt legfontosabb kérdésekről. Egyetemünk pártalapszervezetében is megkezdődött a kongresszust előkészítő munka. Alapszervezeteink szeptember 8-án taggyűlést tartottak, ahol megválasztották a szeptember 29-én megtartandó vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit. Így a jelölő bizottságok tagjai már meg is kezdték a munkát az új vezetőségek kiválasztására. Ugyanakkor a pártcsoportok megvitatják a kiadott Irányelveket és a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatokat. AZ ALAPSZERVEZETEK szeptember 29-i ülésükön megválasztják az október 9-én megtartásra kerülő küldöttértekezleten részt vevő küldötteket, akik egyetemünk párttagsága nevében megvitatják a pártbizottság beszámolóját és megválasztják az új pártbizottságot, akikből egy 7 tagú végrehajtó bizottság alakul. Az alapszervezeti választások egyik érdekessége, hogy a kerületi pártbizottság hozzájárulásával a legnagyobb kar kommunistái ezentúl három alapszervezetbe fognak tartozni, s az alapszervezetek munkáját egy csúcsvezetőség fogja irányítani. Mindezt az tette nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is, hogy a gyakorlat bebizonyította a decentralizáció helyességét, azt, hogy kisebb közösségekben aktívabb munkát tudnak kommunistáink végezni. A Villamosmérnöki karon eddig két alapszervezet dolgozott, az új szervezés szerint külön alapszervezethez fognak tartozni a híradástechnikai szak, külön alapszervezetbe az erősáramú és végül külön alapszervezetbe a műszer és technológus szak kommunistái (ez természetesen mind oktatókra, mind hallgatókra vonatkozik). Eddig, noha igazán jó volt a kar állami vezetőinek a pártalapszervezetekkel való együttműködése, mégis bizonyos kettősség mutatkozott, mert minden fontosabb kérdést a két alapszervezet titkárával kellett megbeszélni. Most a három alapszervezet felett egy csúcsvezetőség fogja irányítani, koordinálni a munkát. Az alapszervezetek titkárai egyúttal tagjai lesznek a csúcsvezetőségnek, így közvetlen tájékoztatásuk eleve biztosított. Megválasztásuk után ez a csúcsvezetőség fog a kar állami vezetőivel tárgyalni, s ez jobban biztosítja az egységes álláspontot és akaratot. A pártbizottság bizonyos hatásköröket is lead ennek a csúcsvezetőségnek. Így az alapszervezeteknek több idejük lesz, hogy intenzívebben foglalkozzanak a legfontosabb, politikai és egyéb kérdésekkel. MINDEN JEL arra mutat, hogy ez a rendszer be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket és ez egyúttal modellként szolgálhat későbbi szervezési kérdésekhez. A Villamosmérnöki kar mellett a gépészmérnöki kar, ahol szintén magas a párttagok száma, továbbra is két alapszervezet marad, de az egyik alapszervezet titkára egyúttal „koordináló titkár” lesz, aki az állami vezetéssel szemben képviseli a pártszervezet egészét. Mindezek biztosítani fogják, hogy alapszervezeteink az elkövetkező időben még hatékonyabb és eredményesebb munkát végezzenek egyetemünkön. J. A.