A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-02-21 / 7. szám
EGYETEMISTÁK! FIGYELEM! A Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának kulturális titkársága felhívással fordul hozzátok! Az április 18. és 25. között megrendezésre kerülő Műegyetemi Művészeti Napok első napján az E-épületben lesz a hét egyik legkiemelkedőbb programja, melyhez a ti segítségeteket kérjük. Szavazzátok meg, kik alkossák a legjobb műegyetemi beat-együttest! Csak Műegyetemen játszó együttesek tagjai jöhetnek számításba! Az együttes 5 tagból álljon! Szólógitáros, ritmusgitáros, basszusgitáros, dobos, orgonista. Minden hangszerhez csak egy nevet válasszatok! A szavazatokat kérjük, dobjátok be A Jövő Mérnöke levelesládájába, ami a szerkesztőség ajtaján található. A szavazataitok alapján legtöbb pontot kapott beatzenészek fogják alkotni a fellépő együttest! Magyarországon először, a Műegyetemi Művészeti Napok alkalmából lesz látható és hallható a legjobb beat-válogatott! KISZ Kulturális Titkársági Szakszervezeti segélyek Kötelezően jár a szülési és temetkezési segély. Szakszervezeti szülési segélyre jogosult a szülő nő, ha a szüléskor szakszervezeti tag és a szülést közvetlenül megelőzően legalább 12 hónapig egyfolytában a besorolása szerinti tagdíjat fizette. A dolgozó férfi feleségének (élettársának) szülése esetén az említett szabályok szerint a férfi jogán jár e segély, ha pedig a házastársak (élettársak) mindegyike rendelkezik az említett egyéves szakszervezeti tagsággal, akkor a szakszervezeti szülési segély mindkét tagot teljes összegben megilleti. Ikerszülés esetén az ikrek számának megfelelő mértékben jár a segély. A szülési segély összegét a tagsági idő figyelembe vételével kell megállapítani. Betöltött egyéves tagság után 250, tízéves tagság esetén 300 és tizenöt éves tagság esetén 350 forint a segély legkevesebb összege. A felső határ 800 forint. Temetési segélyre jogosult az elhunyt tag jogán az, aki a temetésről gondoskodott, és igazolja, hogy az elhunyt dolgozó elhalálozását megelőzően egy évig tagja volt a szakszervezetnek, besorolásának megfelelően fizette a tagdíjat és hátraléka nem volt. Családtag elhalálozása esetén a temetkezési segélyre az a szakszervezeti tag jogosult, aki rendelkezik a most említett feltételekkel. A temetkezési segély legkevesebb összege betöltött egyéves tagság után 300, tízéves tagság esetén 400 és húszéves tagság után 500 forint. A felső határ 800 forint. Ellentétben a szülési segéllyel, temetési segély csak egy jogosult után folyósítható. Ha a szakszerevezeti tag szociális helyzete indokolttá teszi, a szülési és temetkezési segélyen kívül is adható segély részére, ez azonban nem kötelező. A segélyezés feltétele az egységes folyamatos tagság, a besorolás szerinti és elmaradás nélküli tagdíjfizetés. A szakszervezeti segély alsó határa 200, felső határa 800 forint. Rendkívüli segély naptári évenként csak egy alkalommal adható. A segély igényléséhez a dolgozó — vagy bizalmija — a szakszervezeti bizottság gazdasági felelősétől kér „Segélykérő lap”-ot. Ezt kitöltve a dolgozó átadja a bizalminak és csatolja a szükséges okmányokat. A lapot a bizalmi aláírásával és javaslatával továbbítja a szakszervezeti bizottsághoz. Mint fentiekből kitűnik a kötelezően járó ún. táblás segélyek összegét felemelték 1970 januárjától. Az 1969. évben egyetemünk dolgozói és nyugdíjasai közül 654 fő részesült állami segélyben, 13-an kaptak a szakszervezettől, fejenként 600 forintos 'anyasági' segélyt, ezenkívül 113 nyugdíjast részesítettünk szociális segélyben. Segélyezésre összesen 308.200 forintot fordítottunk. Társadalombiztosítási Tanács Koppány Attila rajza. ív;!."::»::::;::::::: Moldvai és magyar tudósok együttműködése kavitáció alatt áramló folyadékok folytonosságának megszakadását érti a modern tudomány. Ez a jelenség károsan befolyásolja a vízturbinák, folyadékszivattyúk, hajócsavarok és a legkülönbözőbb folyékony közegben üzemelő gépek és készülékek működését. A folyadék mozgási sebességének növekedésével, hanghatással kísért kavitációs zóna alakul ki, amely lehetetlenné teszi a berendezések normális üzemelését, de ezen kívül képes elroncsolni a legszilárdabb anyagok felületét is. Sok kutatóintézetben keresik szerte a világon ezen káros jelenség megelőzésének és kiküszöbölésének lehetőségeit. A tudósok a probléma megoldásának egyik lehetséges módját a kavitációs zónára való elektromos visszahatásban látják. A módszert szovjet és magyar kutatók együttesen próbálják kidolgozni. Már negyedik éve dolgozik együtt e témában a Szovjet Tudományos Akadémia Mechanikai Problémák Intézete, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának Alkalmazott Fizika Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem. A magyar szakemberek a kavitáció során fellépő zaj alapján próbálnak képet nyerni a jelenségekre jellemző paraméterekről, míg a szovjet kutatók az elektromos áramnak a kavitáció szerkezetére gyakorolt hatását és a kavitációs erózió kifejlődését vizsgálják. (APN) HELYESBÍTÉS Lapunk legutóbbi számában közöltük a KISZ-tagsági könyvek 1969. évi érvényesítéséről szóló ismertetést, amelyet teljes egészében a KISZ Egyetemi Bizottság ágit. prop. bizottsága „Tájékoztató”-jának legújabb számából vettünk át. Az ismertetés — mivel a Tájékoztató helytelenül közölte — tévesen ismertet egy számot, így az érvényesített tagkönyvvel rendelkező KISZ-tagok közül nem 21-en, hanem 81-en tagjai az MSZMP-nek. Az „International Association of Technological University Libraries” (IATUL) legutóbbi ülésén egyetemünk központi könyvtárának igazgatóját, dr. Héberger Károlyt 3 évi időtartamra a szervezet elnökségének tagjává választotta. I KOPPÁNY ATTILA RAJZA Műszaki utazása körül Századunk élete közelebb áll a tudományhoz, mint a történelem bármely más korszaka. De a technika talán a tudománynál is közvetlenebb és integránsabb társa hétköznapjainknak. Mindkettőnek fontossága, szükségessége a mind differenciáltabbá váló közvemény előtt kézenfekvő, közérthetőségüket azonban csak néhány, különösképp világos nyelven megszólaló tudósnak köszönhetjük. Mert vannak szerencsére olyan módszerek, melyek a magasabb, elvontabb tudomány és technika közérthetővé tételére kiváltképpen alkalmasak. Ilyen mindenekelőtt : történeti fejlődésünk „drámai” folyamatában bemutatni a szemléletek és tudományos felismerések kialakulását. De talán ennél is többet segíthet a magyarázó ábra és kép. Kronológia és szemléltetetés: ez tehát az a két kiskapu, melyek a tudomány elvont, olykor a beavatottak számára is nehezen tanulmányozható speciális szektorait hozzáférhetővé tehetik, nemcsak a szakemberek, de az érdeklődők számára is. Feltehetően éppen e felismerés jegyében sűríti dr. Bendefy László és dr. V. Nagy Imre kitűnő könyve, A Balaton évszázados partvonal változásai, című mű a levéltári kutatások, víztani megfigyelések sok értékes regisztrátumának, adatának együttesét, a régi térképek, metszetek és recens megfigyelések meggyőző sorozatát, amelyek a Balaton ma is aktuális partvonal-problémáiról adnak több mint kétezer év távlatába visszatekintő képet. És ez a kép, ez a dinamikusan, filmszerűen pergő műszaki-természettudományi és történeti panoráma (valójában: hidrológiai, hidrográfiai, geodéziai és kronológiai tény-analízis) annyira leköti az érdekelt olvasót, hogy szinte minden pihenést feledve, órákon belül kénytelen akarva-akaratlan végigpásztázni tudatával a 215 oldalnyi munka rengeteg érdekes és jelentős mondanivalóját. Összesen hat fejezet beszél itt mindnyájunk legkedvesebb víztükréről, a Balatonról, s e lapokon kapunk tájékoztatást arról, micsoda vadvízország, erdőrengetegektől, ember- és madárbúvóhelyektől tarkított, a mainál sokkal nagyobb kiterjedésű mocsárvilág volt e kies te hajdanában, mely a lecsapolás, a végleges kiszárítás veszedelmét is csak alig-alig kerülte el. Négy fejezet — Bendefy tollából — a Balaton régi térképeinek, hajdani vízimérnökeinek — felmérőinek, szabályozóinak és hivatalos gondviselőinek — szinte hiánytalan sorát hozza fogható-tapintható közelségbe, míg V. Nagy Imre a könyv többi fejezeteiben a Balaton alaktani vizsgálatával, a parterózió analízisével szolgáltat szakembereknek, sértő műkedvelőnek egyaránt becses adalékokat legszebb hazai tavunknak komplex, modern szemléletű hidrológiai értékeléséhez. A többi között kiderül: a dr. V. Nagy Imre professzor és munkatársai által végzett hidrológiai munkálatok immár 1959 óta „tartanak tükröt” a Balaton változó magasságú víztükre fölé, s e tanulmányokból az is kiviláglik, hogy a partelmosódás (az „elhabolás”) szüntelen folyamatát az e téren elsősorban „ludas” szél okozta hullámverés mellett a tó belső áramlásai, de a tartós egyirányú szelektől okozott — régebben árapály-jelenségként is felfogott — úgynevezett víztükörlengések is mérvadóan befolyásolják. De a hordalékvándorlás, s a beömlő vízfolyások — megannyi ásványtani, ásványkémiai, talajfizikai vonatkozású tényezők ugyancsak közrejátszanak a part profiljának, s vele a tó vízszint-magasságának meghatározásában, a hullámverés és part kölcsönhatása, az áthalmozódás és feliszapolódás folyamata a könyv nagyszámú mederprofiljának és feltöltődési ritmusokat bemutató grafikonjának szemléletéből válik érthetővé. Különösen érdekes a mű utolsó, végkövetkeztetéseket tartalmazó fejezete. Utal ez az összefoglalás arra, hogy a Balaton víztükre 106,5—107,0 m. A. f. víztükör esetében kerül hidrológiai egyensúlyban, habár mind a római kori, mind a legújabbkori megcsapolások következtében kialakult vízszintje 104,5 m. A. f. körül rögzíthető. Persze, a tónak Galerius császár által létesített levezetőárka a népvándorlás korában a zsilippel együtt tönkrement, feliszapolódott. Így a tó szintje csapadékos időszakokban évszázadokon át 108—109 m A. f. magasságokig emelkedett. Időszámításunk kezdete után 1000- től kb. az 1800-as évekig — olvassuk — ilyen magasabb vízszint jellemezte a tavat, minek következtében Tihany minden oldalról víztől övezett szigetként emelkedett ki a Balatonból — ahogy ezt régi térképek is meggyőzően igazolják. Ez a magas vízállás volt okozója azonban a tómeder feliszapolódásának is, ami végső soron a tó várható élettartamát rövidítette meg. Tudjuk, hogy a mai, a 106 m körüli átlagnál is gyakran jóval alacsonyabb vízszint (mely főleg a Sió hajózhatóvá tételének szezonális posztulátuma) ugyancsak kevéssé kívánatos állapot akár a mezőgazdasági öntözés, akár az üdülőhelyi élet érdekeinek szemszögéből nézzük. Ezért nagyon is megfontolandónak érezzük a monográfia ugyancsak tapintatosan megfogalmazott eme végkövetkeztetését, mely szerint „Amennyiben megfelelően megalapozott műszaki beavatkozás révén mód nyílnék a Balaton rendezésére, akkor az új tartós vízszintet a természetes hidrológiai állapotoknak megfelelő 106—107 m. A. f. közötti értékekben kellene megszabni.” (Ez a jelenlegi tartós vízállás 1—1,5 m-rel való emelését jelentené —, ami minden jel szerint inkább csak megközelíthető, mint elérhető ideál marad.) Külön erénye a Műszaki Könyvkiadónál (sajnos!) viszonylag alacsony példányszámban megjelent műnek a kitűnő tipográfia, értékes képanyag és az esztétikailag is vonzó külalak, mely az értékes és érdekes munkát tartalmához méltó formában adja az olvasó kezébe. Bauer Jenő TÉLI KISZ-ISKOLA (Folytatás az 1. oldalról) emelésére helyeződött, hogy miként tudott győzni az 1919- es forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság. A mostani, negyedszázados felszabadulási évfordulóval kapcsolatosan, ez alkalomból kerülnek először megfelelően helyükre a magyar partizánok, a Budai önkéntes Ezred, és mindazon antifasisztáknak tevékenysége, emléke, akik a felszabadulás nagy és nehéz napjaiban a Vörös Hadsereg harcait segítették. Megemlítette Jakab elvtárs Dobozy Imre Kossuthdíjas írónk, a Magyar Írók Szövetsége főtitkárának ezzel kapcsolatos irodalmi munkásságát is. Most, 25 év után újból megünnepeljük május 9-ét, a béke napját. Idén ünnepeljük meg I., vagy Szent István, az államalapító születésének ezredik évfordulóját, valamint Bartók Béla halálának 24 éves jubileumát. Ezek új ünnepeink lesznek. Rendkívül gazdag elemzését adta Jakab Sándor elvtárs az új gazdaságirányítási rendszerben eltöltött két évnek. Megállapította, hogy a nehézségeket nem politikai, hanem gazdasági természetű problémák okozták, a gondot — főként kezdetben — a végrehajtás okozta. Komoly pozitívumként sorolható fel, hogy az emberek biztonságérzete megmaradt; a „jóslások”kal ellentétben nem történtek tömeges elbocsátások; nem csökkent az életszínvonal sem, és külkereskedelmi mérlegünk jelentősen javult. Az MSZMP KB novemberi ülése egységes álláspontot fogadott el ezekben a kérdésekben. Jakab Sándor elvtárs, pártunk agit.prop. osztályának vezetője még számtalan belpolitikai kérdéssel foglalkozott — életünknek, az ifjúság életének szinte valamennyi vonatkozásában. Türelmes válaszokat adott konzultációja utolsó részében fiatal KISZ-istáink közvetlenül feltett kérdéseire is. Ezekre, valamint a nap még visszamaradt programpontjaira egy más alkalommal még visszatérünk. Csanády János Megkövesedett liliomok Milyen volt az őskori tenger, amelynek a mostani Altáj hegység ringatta hullámait? Erről meséltek a kazahsztáni kutatóknak a közelmúltban felfedezett, megkövesedett liliomok. A lelet lehetővé tette, hogy a kutatók megállapítsák, az Altáj-tenger mély és meleg vizű volt. A sótartalma lényegesen nem különbözött a mostani tengerekétől. Ezek a megkövesedett liliomfélék most elárulják a geológiai képződmények korát, ami újabb gazdag lelőhelyek felfedezésére vezethet. Egyetemünk hallgatóinak közel 100 százaléka biztosított Gede Márton, az Állami Biztosító sajtóosztály vezetője a napokban tájékoztatást tartott osztálya munkatársaival az egyetemi és főiskolai biztosításról. Egyetemünk hallgatóinak közel 100 százaléka részt vesz az egységes főiskolai biztosításban. Ez azért is szép eredmény, mert pl. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen vagy a bölcsészkaron korántsem számolhatnak be erről. A múlt évben a 18 és 25 év közötti korosztályt — akik ebbe a biztosítási kategóriába esnek — 25 ezer kisebb-nagyobb baleset érte. Érdekes adat, hogy a balesetek fele általában lakáson éri a hallgatókat. Négy-öt éve kezdődött meg ez a biztosítási forma, amelynek máris komoly sikere van az egyetemi és főiskolai hallgatóság körében, hiszen félévi 10 forintért ugyanolyan szolgáltatásokat kapnak, mint a CSÉV-nél havi forintért. A szociális támogatás mellett ennek pedagógiai haszna is van. Mert az egyetemi hallgatók hozzászoknak ahhoz, hogy saját érdekükben is milyen hasznos és biztonságot nyújt a biztosítás. GONDBAN A PROF. — Ne ijedjen meg, kollegina, csak azért kérettem, mert elutazott a feleségem és nem tudom, hogy mennyi bors kell a pacalpörköltbe. JOVO MÉRNÖKE