A Jövő Mérnöke, 2003 (50. évfolyam, 1-8. szám)
2003-02-14 / 1. szám
re érkezőknek különböző kiegészítő modulokat kell szerveznünk, hogy átsegítsük őket az addig kapott képzés főként elméleti hiányosságain. Az egységes alapnak (BSc) mintegy 240 kreditpontnak kell lennie, kb. 4 évre lebontva. A képzésnek tehát tartalmilag is meg kell újulnia. A BME-n már vannak működőképes új modellek. Az egyik a már kipróbált, bevezetésre kész informatikai képzés modellje, amelyről a konferencián is szó esik - zárta rövid bevezetőjét Molnár Károly. • • • Az előadók sorában elsőként Fodor István, az Ericsson Magyarország igazgatótanácsának elnöke lépett az emelvényre. Előadásának címe: „A társadalom igényei a magyar mérnökökkel szemben”. Mindig is sok igény, várakozás és kritika fogalmazódott meg a mérnökökkel szemben, ma viszont egészen új szerepkörben láthatjuk a mérnököket; soha ilyen izgalmas korszaka nem volt a kibontakozásuknak. A tudás mára igen erős gazdasági hatalommá vált, felgyorsult a globalizáció, ezért a versenyképesség mindennél fontosabb. Ehhez pedig a tudás, a szakértelem és a kreativitás együtt szükséges. E globális folyamat „üzemanyaga” az alkotó ember, elsősorban a mérnök. Ma az a legaktuálisabb kérdés: milyen lesz a felsőoktatás reformja. Az EU felsőoktatásának harmonizációs céljai között kiemelt helyen szerepel a hallgatói mobilitás, valamint az egyetemek „tudástermelő”, tudásértéket létrehozó funkciójának erősítése, s a társadalmi kapcsolatok erősítése. A tudásérték létrehozásakor fontos tényező, hogy ezt egy piacra kell „termelni” olyan piacra, amelyik honorálja a megtermelt tudást. Hogy van-e, s kell-e sajátos magyar mérnökképzés, arra Fodor István igenlő választ adott. A magyar képzés sajátossága az erős középiskolai oktatásra épülő erős, válogatott mérnökképzés, amelyre szükség van. A piaci környezet is kedvező, mert megnőtt a mérnöktárgyak, s a mérnökszakmák presztízse. Az EU-integráció olyan lehetőség, amely sok kedvező hatással jár a képzés szempontjából. Hogy megfelel-e a mai magyar felsőoktatás az új kívánalmaknak, arra az előadó úgy válaszolt: túl sok még benne a spontaneitás. Az ipar és a gazdaság fontos szereplőinek gyakorta visszatérő reklamációira nagyon fontos volna odafigyelni. Ezek között említette a kommunikációs készség, a fegyelem, a céltudatosság hiányosságait. A mai mérnöknek mindezek elengedhetetlenül fontos erényei, mint ahogy a menedzsment-ismeretek, csapatmunkában dolgozás képessége, a jó nyelvtudás, a műveltség, a jövőkép, s az etika is. A felgyorsult fejlődést az oktatásnak is követnie kell. Ha a jövőre nézve programot fogalmazunk meg, abban ki kell tűzni, hogy legkésőbb 2015-re Kelet-Közép-Európa számontartott legjobbja legyen a magyar felsőoktatás. Ehhez jó stratégia és határozott tudásmenedzsment szükséges. A cél az oktatáson belül az arányok meghatározása és a feladatok elkülönítése, a nélkülözhetetlen új ismeretek és készségek tantárgyi keretek közötti megtanítása. Milyen piacra célszerű képeznünk mérnökeinket? Mind a hazai, mind a nemzetközi piacra. A felsőoktatásban a kétszintű mérnökképzés és a PhD-képzés időbeli arányait érintve Fodor István saját javaslata a 3,5 év alapképzés + 3,5 év mesterfokú képzés + 4 év PhD-képzés. Az elnök-vezérigazgató szerint minőségi túlképzés egyszerűen nem létezik - egy mérnök nem lehet „túlképzett” -, csak mennyiségi. Az előadó szólt még a mérnök személyiségének szerepéről, valamint az ipar és az oktatás szoros kapcsolatának fontosságáról. Az EU akkreditációs követelményeiről szólva megemlítette: sohasem azt nézik, mit tanulnak a hallgatók, hanem azt, hogy milyen tudással hagyják el az egyetemet. Jól orientált, határozott jövőképű, céltudatos, megfelelően kommunikáló, jól képzett fiatalokra van szükség. Ha ilyen mérnököket képzünk, ennél nincs hamarabb megtérülő befektetés - fejezte be az előadó. • • • Hrubos Ildikó, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem professzor asszonya a Bolognai Nyilatkozat utáni trendekről tartott előadásában a felsőoktatásban végbemenő mai folyamatokat elemezte. Legfontosabb teendőnek a kreditrendszer általánossá tételét és a fokozatok rendszerének harmonizálását tartja.Több esettanulmány is készült az egyes intézményekben folyó munkáról, a bolognai előkészületekről. Az egyik legfontosabb dolog a versenyképesség megteremtése és a mobilitás, a rugalmasság - ezt pedig nem lehet görcsösen akarva elérni, csak valóban rugalmasan. Ritkán említik meg, de Bologna arra is szolgál, hogy más térségekből ide bejöjjenek a hallgatók; a piac nagy, s a fizetős képzés óriási üzlet. Hogy ezt kiaknázhassuk, ahhoz idegen nyelvű képzések, programok sorát kell elindítani itthon. A mobilitás nemcsak a hallgatók, de egyúttal a munkaerőpiac mobilitását is jelenti. Lépéskényszerben vagyunk a felsőoktatási piacon. Ne legyenek illúzióink: előbb-utóbb kialakul (és aztán bezárul) az európai egyetemek elitklubja. Ebben a versenyben kell megállniuk a helyüket a magyar felsőoktatási intézményeknek. Az előadó beszélt a duális (kétciklusú) felsőoktatási rendszer nemzetközi példáiról, felsorolva 4 egymástól eltérő európai modellt. Magyarországon a különböző szakmák, tanulmányi ágak eltérő sajátosságait is figyelembe kell venni; egyes esetekben indokolt lehet egy tömbben tartani az egyetemi képzést, de általánosan követendőnek mégis a kétszintű modellt tartja, amelyben rugalmas az átjárás. Az európai trendtől nem érdemes túlzottan eltérni, mert az csökkenti diplomáink értékét. Hrubos Ildikó fontosnak tartja a felsőoktatás finanszírozási kérdéseinek átgondolását, és figyelmeztet az aránytévesztés veszélyére is az EU-viták kapcsán. Ne csak a fokozatokról szóljanak vitáink, hanem az egyetemek fontosságáról is.* Setényi Endre professzor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára és Sima Dezső professzor, a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karának főigazgatója a kétciklusú képzésre való áttérés egy konkrét tanulmányi modelljét ismertette: a műszaki informatika szak reformjának terveit. Ma a műszaki felsőoktatásban országosan is a legelterjedtebb képzésről, szakról van szó, mind az intézmények, mind a képzésben részt vevő hallgatók száma tükrében. Jelenleg az ország valamennyi (12) műszaki felsőoktatási intézményében van informatikai szak, a felvételi keretszám 2002- ben az egyetemeken 980, a főiskolákon 1840 hallgató volt. A Selényi professzorok által vázolt modell bevezetésre készen áll, a kétszintű képzés képesítési követelményeit és a mintatanterveket részletesen kidolgozták. A javasolt szisztéma 3 sávos, és többféle arányt is elképzelhetőnek tart - például a 7 félév alap- és 4 félév mesterfokú képzést a modell rugalmas, és később akár változtatható is. Vizsgálataik alapjául a jelenlegi duális rendszerű (egyetemi és főiskolai szintű) az informatikai képzés, ezen belül a BME VIK és a BMF NFK tanterve szolgált. Általános tapasztalatuk az volt, hogy a jelenlegi oktatás gyakorlathiányos, a tananyag aránytalan elosztású, amin mindenképpen javítani kell. Felhívták a figyelmet az áttérés néhány kritikus szakmai elemére, ami segítheti az első fokozattól várt „piacképes ismeretek” és a második fokozattól remélt „igényes elméleti tudás” közötti ellentmondás feloldását. • • • Kritikusabb hangvételű volt (lett vol