Jövő, 1848. december (1-23. szám)
1848-12-07 / 6. szám
Pest, december 7-ben. A trón üres, V-dik Ferdinand megszökött székétől, mert erőtlenségében roskadozott már különben is a korona alatt, s mint a mesés Midásnak , kezében istenostorrá vált a királyi palota. Boldogtalan császár !... Kígyókat karolt kebléhez szerelő népe helyett s azok mérgezték meg szivét; — bűn , ármány, gyilok és vér vala trónjának támasza, — s ezek döntötték meg. Erényt, igazságot, szelídséget és szeretett száműzött udvarából, s ördögökkel szövetkezett saját népei ellen, hogy elfojtsa szerelmét bennük a szabadságnak, a jognak, és önállóságnak. És lm ezen Ferdinand, ki hosszas uralkodása alatt meg nem szűnt a fejdelmi mostohaság minden átkaival ostorozni népeit , ma népei egyetemes megvetése között lelép, vagy lelépdetik trónjáról, és helyébe egy ifjoncz áll föl, ki nemhogy 36 millió népnek boldogságot tudna adni, hisz ahhoz se esze, se tudománya, — de nem is akar adni, mert olly gonosz fajnak,mint a habsburgi ház, — olly ravasz kigyó anyának mint Zsófia, s olly szamáröszvérnek mint apja Ferencz Karol nem is lehet, hogy derék becsületes csemetéje legyen. — József Ferencz Kremzliben osztrák császárrá kiáltatott, de kérdjük elismerhető e közjogi szempontból magyar fejdelemnek, habár százszor koronázták volna is meg Ci miterben — olly eljárás mellett, mint őt a mi beegyezésünk, tudomásunk nélkül, s törvényeinkkel homlokegyenest, nyakunkra akarjál tolni? Váljon kinyujthatja-esóvár kezeit valaki Magyarország után , mielőtt az élő fejdelem ünnepélyesen le nem köszön országgyűlésileg, s a nemzet helbenhagyását nem bírja. Váljon egy királycsaládi éretlen kölyök, ki Magyarországban még képviselőnek sem választathatik meg : olly magasan áll-e egy szabad nemzet fölött, hogy a kormányzó, vagy gyámnok nélkül, mint volt Hunyadi és Szilágyi Mihál korában, a trónunkat megtorlás nélkül bitorolhassa ? Ez mind ollyan kérdés, melly lehetsen, hogy föl ne támadjon e nemzet jogérzetében s mellyel , ha azon ifjú bitorlónak akár egyéniségét, akár családi viszonyait tekintetbe vesszük, lehetsen szem elöl eltévesztenünk. lm tekintsünk hátra ! Mutat-e föl ezen háznak múltja mást 300-dos népemésztő harcznál, mellyel a legaljasabb eszközök által támasztott ellenünk , csakhogy megtörvén e nemzetet, szolgatáromba terelje, s megörökítse bitor hatalmát? Kedvezet-e valaha , és valamiben a nép és emberiség jogainak, érdekeinek? Nem, valóban nem! Tudományt és művészetet száműzött birodalmaiból, s a gondolatölő censura súlyával , elnyomott minden közszellemet. Mig azon népeket is, mellyek egykor alkotmányos élettel birtak, megfosztá szabadságaiktól , mint a cseheket é s polgári létüket véroldó fegyverekkel törölte ki a nemzetek térképéről, mint tűl a Kárpátokon. Csel, ármány s örgyilkolás volt a fegyver, mellyel trónusát biztositá nem pedig erény,és erőszak és arczátlan tolakodás különösen Mgyarhonban, csakhogy utódai számára megnyerhesse. Innét történt , hogy mióta hazánkon zsónokoskodik (1527—1740) valamennyi habsburgi csak létezett Vidik Károly, és I. Ferdinand mint első öröklőn kívül, mind még atyja életében koronáztatott meg, hogy trónján megmaradhasson, s mindannyi számtalan gonoszságokat, s jögtapadó zsarnokságokat követett el, mielőtt alkotmányunkra megesküdött volna. Így például Rudolf, ki idegen vérszopó olygarchákkal árasztá el hazánkat, s a nemzeti jószágokat eltékozolta. Leopold, a bécsi, neustadti s eperjes vérpadok hóhérfőnöke. — M. Terézia, ki elpuhitotta nemességünket, s egymásután 15 évig nem tartott országgyűlést. Vidik Károly a státusadósságok szerzője , s II. József, ki nemzetiségünktől akart megfosztani. S váljon a pontusparti sirok hamvából, hol Rákóczi és Tököli csontaik nyugszanak szól-e e házra áldó szó, melly most, szinte a régi századok bűneit kezdi ismételni, s egy fiatal usurpatort akarván küldeni nyakunkra , ki mielőtt alkotmányunkra megesküdött volna már is vaspálczával fenyeget? S most nézzünk előre ! Mi lenne e honból , ha e romlott szívü gyerkczök engednék országunkba jönni, aki ama becstelen, nagyravágyó asszony Zsófia herczegnének csak rabeszköze , s a vérrel szó kamarila ördögi munkáinak csak ernyőül szolgálna ? Mit várhatni ezen ifjú uralkodásától, ki mielőtt meg lenne koronázva, máris dúlással, pusztítással fenyegeti a hont, s a harczok élén akar beköszöntni hozzánk? Ki Magyarország birodalmi egységét már megtámadta , s Dalmáczia, és Fiume kormányzójává Jellachichot, a szerbek vajdájául pedig Suplikaczot nevezte ki? Törvényszerinti, s érvényes tett-e ez? Magyarország érdeke, s felelős kormányunk jogaival összefér-e mindez ? — E szempontból tekintve Ferencz József osztrák császárrá , s magyar királya történt kineveztetését, előre láthatjuk , hogy ez ifjú sajadék iránt, ki már életjövője első mozzanatát is törvénytelenségek, s zsarnoki kegyellenségekkel nyitja meg, a jognak és igazságnak, a méltányosság, s kötelességnek, egy közös fejedelmet uraló más tartományokkal viszonyban , soha nem lehet reménye, jövője. Világosan láthatjuk, hogy azon dynastic, melly boa constrictor gyanánt nyomta eddig tengődő nemzettestünket, most ismét olly gyökeret akar verni alkotmányos szabadságán, alapjába, hogy annak minden életnedvét elszívja. Félre tehát a bitor hatalom ez éretleti eszközeivel, — félre mind azon mellék tekintet, — vagy körülményekkel, mellyeket históriai kapcsok, s emlékeknél fogva latba vetettek apáink. E nemzet jelen mozgalmai képezzenek egy uj históriát, — a jövőnek históriáját, számunkra, s onnan mérjük az induló pontot, hol a haza sorsa fölméretik. E mozgalmak az emberiség közérdekeinek családitásai; e mozgalmak medrét az emberiség egyetemes természete képezi; — partjait a szabadság, egyenlőség, és testvériség, melly azok özönét körülkarolja. A gátkő, melly az emberiség nagy óceánjától elzárta nemzetünk életének folyamát,Tim kimozdult helyéből. Használjuk tehát az alkalmat visszacsatolni magunkat azon nagy világ családhoz, honnét a királysági kormányzat elszakított bennünket. Most immár nem állunk zsarnok fejedelmek gyámsága alatt, hanem mint nagykorú nép, önállóságunk teljes jogérzetében léphetünk a jövendő felé. Kikaptuk örökségünket — az alkotmányt, és szabadságot, — most hát van mivel kezdeni. Király választással tehát hallgasson mindenki , ha újabb gyámság alá nem kivánand jutni. Kormányunk van, hadseregünk gyarapszik, alkotmányos szabadságunkat gyakoroljuk, minek hát nekünk gyám? ... a mi status életünk háztartásában rend, s előmenetel mindenütt, — s békén kívül másra nincs szükségünk. Örvendjünk hogy megszabadultunk a nyűgtől, •— azon koronás szörnyetegtől, kiben az emberi természet meggyalázva volt, minthogy általa a királyság igazán képviselve valam 6dik szám. Megjelenik helenkint hatszor. Előfizetési díj Budapesten december Inára, boríték nélkül s házhordással 1 for. pp.; januártól kezdve negyedévre házhordással bor. n. 3 pfor, 30 kr.; félévre 6 for. Vidékre decemb. hóra 1 frt 20 kr. pp. Januártól kezdve félévre postán hatszor küldve borítékkal 7 frt. — kevesebbszer 6 frt 30 kr. pp. PEST December hó 7. Csütörtök 1848 év. Ezen politikai napilap , fölvesz mindenféle hirdetéseket egy hasábsorát 2 kr. pengővel. Bérmentien leveleket csak ismerős kezekből fogad el a szerkesztőség. Vidéki tudósításokat örömmel fogad mindenkitől, csak tisztán s kimerítőleg legyenek írva.