Kanadai Magyar Munkás, 1949. január-június (20. évfolyam, 26-51. szám)
1949-01-06 / 26. szám
1949 JANUÁR 6. CSÜTÖRTÖK KANADAI MAGYAR MUNKÁS Kampányhírek WINNIPEG: Versenyre hívjuk Vancouvert A gyűlésünkön részletesen vitattuk meg a kampány kérdését és először is abbann állapodtunk meg, hogy az irodalombizottság a lapbizottsággal együtt végezze a kampánymunkát, bevonva a munkába még annyi olvasót, amennyit tudunk. A bizottság 15 tagból áll. A kvótát elfogadtuk, a bizottság tagjai megígérték, hogy meg is csináljuk. A kampány alatt meglátogatjuk azokat a magyarokat, akik még nem előfizetői a Munkásnak. Két akciót vettünk tervbe: egyiket kampánykezdésre, másikat a kampány közepén. Kampányzárásra is rendezünk akciót, de ennek a részleteit későbbi gyűlésen tárgyaljuk meg. Egyéni versenyrehívások nem történtek, a nézet az volt, hogy minden bizottsági tag — vállat a kerékhez — versenyezzen. Viszont elhatároztuk,hogy versenyre hívjuk Vancouvert, ki végez többet! A nyerő fél tíz dollár értékű irodalmat küld tetszésszerinti ó hazai szervezetnek, amit a vesztes fél fizessen. Reméljük, hogy Vancouver elfogadja a versenyt és választ a Munkáson keresztül kérünk. A Törökre hívjuk Niagara Fallsot — gátra aki legény. Reméljük, Falls elfogadja a versenyt. Versenyfeltételként azt látjuk legjobbnak, hogy amelyik nem éri el a kvóta 100 százalékát, az öt dollárt fizessen a sajtóalapra és kampány végén küldje be a Munkáshoz. Helyi versenyzőink is vannak. Molnár kihívta Csetnekit 5 előfizetésre, Nádas Kisst, szintén 5-re és Tepfenhart Dobót 3-ra. A feltétel az, hogy amelyik versenyző nem éri el a kitűzött célt, annyi dollárt köteles fizetni a sajtóalapra, amennyi előfizetés hiányzik a versenykvótából. A tervbe vett akcióink az egyhónapos kampányra: január 15-én táncmulatság, jan. 16-án pedig színelőadás. Február 5-én disznótöros vacsora, ezenkívül a gyűjtési munka, amelyet reméljük, hogy szintén támogatni fognak a lapunk olvasói. J. Juhász igen részt vett Szőke István, lapunk szerkesztője is, jelentős segítséget adva a kampánymunkánk megszervezéséhez. A gyűlés elhatározta,hogy Montrealt hívjuk versenyre. A kvótánk egyenlő, tehát melyik végez jobb munkát: Welland-e vagy Montreal. A vesztes fél pedig fizessen — helyesebben — tíz dollár értékű irodalmat küldjön annak a falunak vagy városnak, amelyiket választják, Magyarországon. Helyi versenyzőink: Tóth József kihívta Berekali Lajost 5 előfizetésre, Veres Gábor Diósi Ferencet 3-ra, Kovács Lőrinc Berec Istvánt 3- ra, Timon Károly Agatity Istvánt 3-ra, Marczi György A. H.-t 3-ra. Az általános tervünk meg van, ahogy ezt a múlt héten már jelentettük és munkára készen vagyunk, hogy jó eredményt érjünk el az egyhónapos kampányban. Gy. Marczi NIAGARA FALLS: Készülünk a kampányhoz A lapbizottság és irodalombizottság együtt tárgyalta a Munkás-kampányt és komoly elhatározásunk,hogy jó munkát végezni.A tervünk még nincs részleteiben is megállapítva, egyelőre elhatároztuk, hogy sajtóalapra a gyűjtésen kívül január 15-én egy jól előkészített partit rendezünk kezdésre a Magyar Otthonban. Új olvasók szerzése nehezebb lesz, de arra is felkészülünk. A jövő gyűlésünkön részletesen is kidolgozzuk erre a tervet és akkor döntünk abban is, melyik várost hívjuk ki versenyre. A Nemes BRANTFORD: Versenyre hívjuk Nianara Fallsot Bizottságunk január 1-én tárgyalta a Munkás-kampányt. Fontosabbnak tartjuk a mostani kampányt eredményessé tenni, mint bármelyik előbbi kampányt, mert látjuk, hogy a Horthy-rendszert visszasíró betyárok napirenden érkeznek Kanadába és keservesen fájlalják, hogy az úri jövőjüknek vége és ezért kigyót-békát kiáltanak it Magyarországra. Tisztességes választ akarunk nekik adni egy sikeres kampánnyal Brantford részéről és reméljük, hogy a többi városok is hasonlóan gondolkoznak. Az egyhónapos kampány alatt nemcsak a kvótánkat kell elérni, de jól túlhaladni. A kvótánkat tehát elfogadjuk és versenyre WELLAND: Versenyre hívjuk Montrealt December 30-án helyi sajtóérülést tartottunk, ame WINDSOR: Bankettet rendezünk kezdésre Windsoron a Munkás szerkesztőség közreműködésével KELT: NYÍREGYHÁZA, '49 ÚJÉVE ELŐTT ÍRTA: NYERGES SÁNDOR NYÍREGYHÁZA hóval borított utcáin a napsütésben csillogó havon nagy a forgalom, így szokott ez lenni, mikor közeledik a karácsony. A piactéren rengeteg a karácsonyfa. Nem is drága. Pedig a kereslet nagy, mert tömegesen vásárolják. Az arcokon öröm sugárzik. Megelégedetten magyarázza egyik vevő ismerősének,hogy az itteni nagyforgalom annak tanúja, hogy szebb és bőségesebb lesz a mostani, mint volt a tavalyi karácsony. Most általában telik már fára, cukorkára, de még hizóra is. Valóban úgy is van. És jobb az új év kilátása is! A régi rend idejében a kiváltságosak mindenben dúskáltak, de a dolgozó szegény munkásság nem juthatott a javakhoz, hiába termelt. Most teljesen másként van. Pedig, akik visszaemlékeznek, úgy magyarázzák, hogy a múlt télen sok helyen nemhogy karácsonyfa s arra díszítés lett volna, de még kályhacsőt sem volt könnyű vásárolni. De a legtöbb esetben nemcsak a cső, de a kályha és a fa is hiányzott s bizony a beszerzés nagy probléma volt. Hogy a jelenben is vannak közhivatalok még fűtés nélkül, az valószínű. De a mostani helyzet a múlt télihez arany, amint azt itt mondani szokták. Elképzelhető, hogy egy év alatt micsoda alkotást valósított meg a magyar nép. Általában az iskolákban is nagy előkészületeket tettek a demokráciánk vezetői arra, hogy kellemessé, örvendetessé tegyék a karácsonyi ünnepeket a gyermekek számára. A múltban is történtek karácsonyi ünnepségek megrendezései, ahol a bőségben dúskáló urak s lakájaik dobtak egy-egy megalázó koncot a szegények gyermekeinek s szóvirágokkal ékesített beszédekkel nagylelküeknek tüntették fel magukat. A jelenben ez nem így van. Most megmagyarázzák tisztán és érthetően azt, hogy akiknek még nincs úgy, mint ahogy mi szeretnénk, miért nincs. Már a tanítók megmagyarázzák, hogy miért van arra szükség, hogy az elesettebbeknek adni kell. Nem könyöradományként, hanem szociális kötelességből. Persze lehetnek esetek, hogy ez nem megy mindenütt zökkenő nélkül. Tudnunk kell azt, hogy a reakciónak vannak még simulékony, meglapuló ügynökeik s mellékvágányra terelnek dolgokat ott, ahol az még lehetséges. De ez a működési terep már mindig kisebb lesz. Reméljük, hogy a tudatosítás és a demokratikus erők nagy és emberfeletti munkája oda vezeti népünket a meggyőzés terén, hogy az elkövetkező újévben még nagyobbak lesznek eredményeink, vagyis megsokszorozódnak. Ennek jegyében kell fogadalmat tennünk, mert a magyar nép életét szebbé, boldogabbá -csak úgy tudjuk tenni, ha a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével annak minden tagja megsokszorozza elszántságát abban, hogy fáradtságot nem ismerve dolgozunk mindig többet, jobban és hűséggel. Mikor mi idehaza fogadalmat teszünk, hogy amit lehetséges, mindent megteszünk hazánk népének érdekében, küzdve a békéért, hogy zavartalanul haladhassunk a szocializmus építése felé, akkor úgy érzem, a kanadai magyarokhoz is kell szólnom. Kint élő barátaim, munkástársaim, tudnotok kell, amiként mi tudjuk, hogy a nemzetközi imperialisták hada az amerikai imperialisták vezetésével mire készülnek. Az imperialisták vérengző fenevadakat képeznek és készítenek elő, hogy a válságot, mely fenyegeti őket, így háborúval elkerülhessék. Ehhez az aljas művelethez cselédnek szegődött a kanadai kormány is. Azonban hiába küldték a kínai véreskezű diktátornak a kanadai bombázókat, sokat már nem segített. Nem segített az amerikai 6 billió dollár sem. S nem fog segíteni semmi,mert a népek milliói tudják, hogy sorsuk intézése egyedül őket illeti. Ezért harcolnak és ha kell, meg is halnak. Tudnotok kell, hogy a kanadai tőkések már nemcsak az ott nevelt csendőr bandával akarja uralmát tartani, hanem vittek a kanadai nép ellen magyar vérbeli kakastollas zsandárokat is. Ki tudja, hogy nincs-e német-ukrán-olasz és még mennyi fajta véreb felkészítve. Készüljenek bárhogyan is, nem riadunk meg tőlük. Mi is készítjük honvédségünket,mely tudatosított, felvilágosodott védelmi erőnk lesz, nem riadva vissza semmitől. Ti pedig a kanadai ügynöki banda válogatott véreskezű zsandár-nyilas fasiszta fiókákat kezeljétek úgy, hogy pusztulniok kelljen Kanadából. Adjátok tudtára Kanada minden dolgozójának. (Folytatása a 16. oldalon) 3. OLDAL “ÁZSIAI KONFERENCIA” LESZ AZ IMPERIALISTÁK ELLEN Az indonézek gerillaharcot indítottak A KÍNAI és indonéziai ellentétes helyzet Ázsia népeit egyre jobban egyetlen imperialistaellenes táborba kovácsolja össze. Míg a kínai helyzet azt mutatja meg, hogy mire képesek a népmilliók képzett, meg nem alkuvó vezetés alatt a hazaárulókkal és imperialista uraikkal szemben, addig az indonéziai helyzet elrettentő példa arra, hogy a meg alkuvó vezetés mennyire az imperialisták kezére játszik. Az Egyesült Nemzetek ellentéteiből származó erélytelenséget is kihasználó hollandok ugyanis még korántsem győztek az Indonéz Köztársaság területe nagyobb részének lehengerlésével: gerillaharcok lángolnak fel mindenfelé és gerillakorsajtókonferenciát tartunk január 16-án, amelyen résztvesznek a közelebbi városokból is a lapbizottsági kiküldöttek. A konferencia délelőtt lesz és este pedig kampánynyitó bankettet rendezünk a sajtóalap kvótánk javára. A kampánymunkában a lap- és irodalombizottság együtt dolgozunk, gyűléseinket minden hétfőn este 8 órai kezdettel tartjuk a kampány idején. J. Okváthmány kezdte meg azok öszszehangolását és vezetését. Ugyanakkor Nehru indiai miniszterelnök kezdeményezésére 14 ázsiai ország képviselői ülnek össze rövidesen, hogy együttes akciót beszéljenek meg az imperializmus indonéziai merényletével szemben. Közben azonban már közvetlen segítségre is történnek lépések az indonézek szabadságharca érdekében. Az ép egyéves függetlenségét ünneplő Burma volt miniszterelnöke, Ba Maw kijelentette, hogy rövidesen önkéntes brigád megy Burmából az indonézek szabadságharcának megsegítésére. Ugyanakkor anewyorki Times jelentése szerint Indokínában a Ho Csi-min vezetése alatt álló vietnami felszabadító erőkkel szemben a 100.000 főnyi francia imperialista haderőnek állandóan hátrálnia kell és így a kínai fejlemények méginkább kilátásba helyezik Indokínában a franciák teljes kiszorítását. Az indiai Allahabadba ázsiai konferenciára meghívott országok a következők: Egyiptom, Törökország, Szíria, Libanon, Irak, Irán, Arábia, Afganisztán, Pakisztán, Ceylon, Burma, Sziám, Kína, Filippi-szigetek. Az indiai kormány reméli, hogy Ausztrália és Újzéland is képviseltetik magukat. A békeakarat söpri el Csang diktátort A KÍNAI helyzetet a kapitalista tudósítók nyomán teljes zavar és homály fedi, csak e tudósítások ellentétei mutatják, hogy a helyzet nagyon is világos: a néphadsereg nagy győzelmei általános békekövetelést váltottak ki, a béke létrejöttét, egy demokratikus koalíciós kormány alakítása alapján, csak Csang Kaj-sek bandája és az imperialisták »menteni, ami még menthető« politikája késlelteti ideiglenesen. Csang és az imperialisták magatartásának tarthatatlanságát világosan mutatja az, hogy egyes hadseregparancsnokok és például a 6 milliós Sanghaj városa a kormány mellőzésével fordulnak a kommunista vezetőkhöz megegyezés érdekében. ÓHAZAIKERESTETÉS | Ifj. Lukács János, Rudabánya, Borsod megyéből keresi apját, Lukács Jánost, aki Albertában szokott tartózkodni és legutóbbi ismert címe Drumheller, Alta, volt. Aki tud a keresettről, értesítse erről a Munkást, vagy egyenesen Ifj. Lukácsot az óhazába. Buerek Joe, szt. 1904, Marcali, Magyarországon, Kanadába jött 1928-ban, csak annyit tudnak felőle, hogy Ontarioban élt. Keresi Gabrielle Magdika. Értesítést kér: The Canadian Red Cross Society, 95 Wellesley St., Toronto, Ont.