Új Szó, 1968-1969 (40. évfolyam, 1-47. szám)
1968-11-09 / 15. szám
Hazádnak rendületlenül jJj? jjjjjjf Sff En^ &&£ Lógy híve óh magyar! jffSSr AsSfjA JSe* M S&jjgl WgS _ V »C /Ve ív Word Authorized a3 Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage in cash „ .. 1 ........................ ...............................l ■'— ....... ' " ■-'■■ _ ■■ Volume 40. évfolyam— No. 15 szám Toronto, Ont. I960 november 9 f. mÉZET.) Ára 10 cenl ÁLTALÁNOS NÉPSZAVAZÁST INDÍTVÁNYOZTAK Megtörte Johnsont A VIETNAMI mm ELLEN A WINIPEGIEK Vietnam hős népe ORSZÁGOS népszavazás elrendelését javasolja a kanadai békemozgalom két winnipegi csoportja, a Winnipeg Committee for Peace in Vietnam és az egyetemi (University of Manitoba) Vietnam Action Committee, az Egyesült Államok vietnami háborúját támogató kanadai fegyverszállítás ellen. A kanadai kormány cinkossága ellen irányuló referendumot követelő két winnipegi békemozgalmi csoport levelet küldött három politikai párt parlamenti képviselőinek azzal a kérelemmel, hogy követeljék a képviselőházban országos népszavazás megtartását a vietnami háború ügyében. A vietnami háború megszüntetését követelő képviselőházi harc vezetésére Eric Kierans liberális, Andrew Brewin újdemokrata és Terry Nugent konzervatív parlamenti tagokat kérték fel, tekintettel arra, hogy e három képviselő a legutóbbi általános választási kampány idején állást foglalt az amerikaiak vietnami háborúja ellen. A vietnami lakosság szörnyű szenvedése komoly erkölcsi kérdés elé állítja a kanadai kormányt, s ha a kormány továbbra is ki akar térni e komoly erkölcsi kérdés elől, országos referendum megtartásával kell a kormányt kényszeríteni arra, hogy szakítson az Egyesült Államok vietnami beavatkozásával. Az ottawai képviselőház egészét tekintve figyelmen kívül hagyta a lakosság békeérzelmeit. Ezért van szükség arra, hogy népszavazás lefolytatásával legyen bebizonyítva: békét kíván a kanadai nép túlnyomó többsége. A békemozgalmi szervezetek meggyőződése, hogy: 1. a kanadai nép többségének érzelme a vietnami nép öldöklését folytató amerikaiak ellen fordul; 2. világháború kitörésének esélye minden pillanatban jelen lesz mindaddig, amíg folytatódni fog a vietnami háború; 3. hazugság marad Kanada semlegessége mindaddig, amíg a szövetségi kormány fegyvert és lőszert fog szállítani az amerikai hadseregnek és nem lehet Kanada tisztességes az International Control Commission tisztességes tagja mindaddig amíg cinkosa marad a washingtoni kormány vietnami háborújának ; 4. ellentétbe kerül Trudeau miniszter önmagával, mert amíg erélyesen ellenzi, hogy Kanada hadfelszerelést szállítson Nigéria hadviselő feleinek, addig állhatatosan szállít hadfelszerelést az amerikai beavatkozóknak vietnami használatra; 5. Trudeau miniszterelnök sürgette a kanadai népet a szövetségi választások idején mondott beszédeiben, szóljon bele az államügyekbe; 6. a kanadai nép politikai és gazdasági érdekeit veszélyezteti a kormány azzal, hogy hadianyagszállítással háborúcsinálók cinkosává teszi Kanadát. Ugyanakkor jelentette a független kanadai külpolitikát követelő mozgalom központi bizottsága (Committee for an Independent Foreign Policy) nevében Mr. John Morgan, hogy a november 28, 29, 30-án megtartandó Hemispheric Conference to End the War in Vietnam után e konferencia határozatairól országszerte megtartandó népgyűléseken fognak beszámolni kanadai, USA-i és latin-amerikai delegátusok. VIETNAMI GERILLANŐ A PÁRIZS! TÁRGYALÁSON PÁRIZSBÓL jelentették,hogy a dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front (“Viet Gong”) képviseletében egy 41 éves karcsú, csinos és acélidegzetű gerillanő vezeti a béketárgyalásokat az amerikai imperializmus képviselőivel. A fotóriporterek egymás egyén hátán tülekedtek a hősnő közelébe, amikor megérkezett a francia főváros repülőterére. A 41 éves Nguyen Thi Binh asszony Manóiból moszkvai megállás után repült Párizsba. Iskolás lánykora óta harcolt fegyverrel kezében hazája függetlenségéért. Kijelentette, hogy Vietnamban békét csak a vietnami nép diktálhat, nem pedig az agresszor Egyesült Államok. Binh asszony Párizsba érkezése előtt hangzott el rádión Ho Si Minh észak-vietnami elnök lelkesítő szózata a dél-vietnami néphez, hogy hősies harcát fel ne adja amíg végső győzelmet nem arat, üdvözölte egyben a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltételekhez nem kötött megszüntetését. Viharos lelkesedéssel üdvözölte Binh asszonyt a párizsi röptérre kivonult tömeg, melynek élén Valerian Zorin a Szovjetunió franciaországi nagykövete és Xuan Thuy a Vietnami Demokratikus Köztársaság delegációjának vezetője volt. Mind a két diplomata öleléssel és csókkal köszöntötte a hősnőt. Az Egyesült Államok saigoni bábkormányának vezetője, Thieu elnök ismételten kijelentette, hogy sohasem lesz hajlandó részese lenni egy olyan béketárgyalásnak, amelyben a Viet Gong is képviselve van. Rádióbeszédében felszólította a saigoni kormány katonáit, ne higyjenek a közeli békében, ne tegyék le fegyverüket, ne pártoljanak át a Nemzeti Felszabadítási Fronthoz. A párizsi lapok saigoni tudósítói már hétfőn (nov. 4) jelentették, hogy Saigonban mindenki éljenzi a békét, az üzletek megteltek békéért ujjongó vásárlókkal. A VIETNAMI nép hősi küzdelmének köszönhető, hogy Johnson elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának megszüntetését. A dicsőségesen harcoló vietnami nép e győzelmét a szocialista államoktól kapott megsegítés nagymértékben tette lehetővé. Kiállt a vérző vietnami nép mellé a világ békeszeretet népe, s az Egyesült Államok demokratikus érzelmű néptömegei, melyek egyre nagyobb és erélyesebb tüntetésekkel kényszerítették Johnson elnököt a bombázás megszüntetésére. Nagyon sok életet menthetett volna meg Johnson, ha a bombázás abbahagyását sokkal hamarabb rendelte volna el. Van a bombázás megszüntetéséhez köze a választásoknak, szó sincs róla, de az érdem a hősiesen harcoló vietnami népé. Ez a heroikus nép és az őt világszerte támogató millióknak köszönhető, hogy megnyílhatott a küzdelem új szakasza, melyben rá lehet kényszeríteni az amerikai kormányra, hogy takarítsa ki csapatait Vietnamból és engedje meg a vietnamiaknak, hogy maguk gazdálkodhassanak saját hazájukkal, mindenféle külső beavatkozás nélkül. Bizonyára sokáig kell még küzdenie a vietnami népnek, hogy hazáját megtisztítsa idegen beavatkozóktól. A párizsi béketárgyalások nem fognak minden problémát megoldani. Megoldást a világ békét követelő népeitől lehet várni csak, s a kanadai népnek is kötelessége csatlakozni a megoldást kereső népelvhez. Ha most meggyengülne a békemozgalom, ha most a kanadai nép nem folytatná a béketüntetéseket, a háborúcsinálók visszamanővereznék azt a szörnyű helyzetet, melyet Vietnamban ők teremtettek. Csatát vesztett Vietnamban az amerikai imperializmus. Rá kell most kényszeríteni az amerikai imperializmust arra, hogy vonja le a tanulságot, szállítsa haza agresszív fegyveres erőit nemcsak Vietnamból, hanem az egész Délkelet-Ázsiából. BŰNVÁDI ELJÁRÁS HENRY MOOSE ELLEN? JOHN TURNER igazságügyminiszter közölte a képviselőházzal november 4-én, hogy bűnvádi eljárást foganatosított Henry Moose, a Kennedy Travel Bureau tulajdonosa ellen azzal, hogy köze volt Dr. Martin Luther King állítólagos gyilkosa, James Earl Ray kanadai útlevelének beszerzéséhez. "AKINEK VAN, ANNAK ADATIK" AKINEK van, annak adatik, s akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van, mondja a biblia. Több adat a szegényekre,mondja Benson pénzügyminiszter, a gazdagok megsegítésére. A rózsának édes illatot nem a neve ad. Nevezhetnénk a rózsát bármi más néven, illata ugyanaz maradna. Ám amikor ezt az adóra alkalmazzák, kételyeink támadnak. Felszólalásra tömörlött a képviselőházban Benson pénzügyminiszter, hogy előterjessze miniszteri pályafutásának első büdzséjét, és szójátékkal igyekezett illatossá tenni indítványait. A 2 %-os adóemelést jövedelmi adó helyett társadalomfejlesztési adónak nevezte. Ott van persze az a figyelemre méltó különbség, hogy ha valakinek van évi $10.000 keresete vagy azon felüli jövedelme, annak a jövedelmi adója nem fokozódik, hanem csak $120 marad. Világos, hogy a pénzügyminiszter úr nem a szegények Rózsa Sándorja. Benson elve szerint a szegényektől kell lopni a gazdagok számára. “Az adóreform, melyet én most bevezetek”, mondotta a pénzügyminiszter, “nem szerves része a következő évi reformprogramnak.” E vidám gondolat szélnek eresztésével jelezte, hogy majd a jövő évben lesz adóreform. Ám a pénzügyminisztérium főtisztviselői hangoztatják, hogy “a Carterjelentés meghalt.” Ha pedig van valamiféle más adóreformgondolata a pénzügyminiszter úrnak, azt a véka alatt tartja, s a nép csak anynyit tudhat, hogy ebben az évben többet fizetünk kevesebbért. Amíg az Újdemokrata Párt parlamenti csoportja megtámadta Benson költségvetését a képviselőházban, a szakszervezeti mozgalom pedig a képviselőházon kívül, addig mások vigaszt leltek benne. Például: John L. Bonus, a bányatulajdonosok szervezetének (Mining Association of Canada) elnöke, aki egyúttal az olaj- és földgázmágnások szóvivője is, így nyilatkozott: “Szépnek tűnik ez a büdzsé”. Ami hasznos és kellemes a bánya-, olaj-, és gázmágnásoknak, nem hasznos és nem kellemes az a kanadai munkásembereknek. “A legkönynyebben megközelíthető zsebeket metszi a kormány,” mondotta egy szakszervezeti vezető.