Kapu, 2014. március (26. évfolyam, 3. szám)
VILÁGSZERTE - Czegő Zoltán: A turul anyaföldet markol
VILÁGSZERTE 14 A TURUL ANYAFÖLDET MARKOL Anyaföldet, szülőföldet, melyet ma is meglaknak fiai Emese álmától a mai napig Székelyföldön, Erdélyországban. De olyan szapora oláh nép kapta meg ezt az álombéli országot, amelyik mai napig sem hiszi el, hogy fegyverek nélkül kapott országnyi területet, számára abszolút idegen kultúrával, istennel és szokásrenddel, hagyományrendszerrel és erkölcsiekkel. A fegyver 1920-ban is a pénz volt, a nyugati gyarmatosítás és a piaci kelendőség... Sepsiszentgyörgyön is, akár a székely s magyar falvakban - egyre gyakrabban Magyarországon is - emlékoszlopra rebbent a kerecsensólyom, a székely madár, 2014 márciusában. Antal Árpád András mostani polgármester, újabb metafora szerint a város Bernády Györgye, kérésemre válaszolta nemrég, hogy a Székely Szabadság napja illő alkalom a szoborszentelésre, örök tanulságul. Csak úgy emlékeztetőül, a szükségszerű nemzeti összefüggések jelzéseként említem itt, hogy Sepsiszentgyörgyön indította el egy törékeny, fiatal református lelkész, Sánta Imre egymaga a küzdelmet 2011. forró nyarán a híres Székely Mikó Kollégium román államosítása ellen, s tartott a harc naponta gyarapodó résztvevőkkel közel 60 napig, székely zászlókkal a kezekben, s torkollott óriási felvonulásba, tüntetésbe Erdélyország minden sarkából érkező csapatokkal. Sepsiszentgyörgy imigyen is magához vonzotta a Kökös és Bereck közti 55 kilométer hosszú Székely Nagy Menetelés oszlopát tavaly október végén, hogy hét országnyira hallatszott az örömujjongás egy déli órában: „Uram Isten! Összeért a sor, a kezek össze!” Még akkor is, ha a legmodernebb POMPIERI, tűzoltó cégre keresztelt ételgyarmatosító kocsi minden rádiókapcsolatot eltörölt. A turulmadártól indult a székely karaván 18 busszal, számtalan más járművel Háromszék megyéből Marosvásárhelyre, emlékeztetni a tavalyi Székely Szabadság napjára, 50 ezer ember felvonulására. Mostani március 10-re azonban a dák-féle polgármester és a kormánymegbízott (prefektus) nem engedélyezte a tüntetést, csak a népgyűlést a Postaréten, a székely szabadságvértanúk emlékoszlopánál. Onnan tovább már csak gyalog a járdákon s haza! Izsák Balázs, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács elnöke beszélt. -Tavaly is elmondottuk itt, Marosvásárhelyen, hogy nem adhatjuk fel a területi autonómia követelését, jogunk sincs hozzá, gyávaságunk is egyre kevesebb. Annál több és erősebb az akaratunk és politikai, nemzetközileg is elismert jogunk. A székely szabadságot nem mondhatjuk le. Az 1596-os véres farsang, 1764- es Madéfalva, az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc, a postaréti 1854-es székely kivégzések után már nem hátrálhatunk. Autonómiánkat akarjuk, mely Kökös és Bereck között láthatóvá vált világszerte. Követeléseinket román rend szerint szerte viszszautasította a kormány, mi beadványnyal fordultunk az Európai Unió Luxemburgi Bizottságához. Itt is elmondhatjuk, hogy beadványunkat ott is támogatja Magyarország, melletünk áll! Romániát is meg kell győznünk, hogy álljon jogaink mellé! Most a napokban ismét magyar kormánytagok is vannak Bukarestben... Óriási fütyülés, ordítás hosszasan, PE N SE ES A GRANDES FLEURS KAPU XXVI. ÉVFOLYAM