Kárpáti Igaz Szó, 1995. január-március (76. évfolyam, 1-35. szám)

1995-01-05 / 1. szám

1995. január 5., csütörtök KÁRPÁTI JOLM SZÓ Az üzlet szerződéseket kötött a Beregszászi Majolikagyárral, a Mun­kácsi Sílécgyárral, a Huszti Ka­­lapgyárral, a sportruházati cikkeket gyártó huszti Start Rész­vénytársasággal, sok más kárpátaljai üzemmel, így azok termékei is megtalálhatók az üzletben. Magyar­­országról szobai szökőkutakat sze­reztek be, melyek rendkívül szé­tek és hangulatosak. A VÍZHIBA Vállalat, mint is­meretes, áttörő szerepet vállalt az asztali labdarúgás népszerűsítésében egész Ukrajnában. Az üzletijett megrendelhető a versenyasztal min­den hozzá szükséges kellékkel együtt, sőt a számítógépes köz­pontban kis könyvecske formájában kiadták az asztali labdarúgás ma­gyarról oroszra lefordított szabály­­könyvét is. A Kant Kereskedelmi­ Termelő Vál­lalat közreműködése révén meg­rendelések eszközölhetők a keres­kedelmi és szolgáltató egységek, irodák számára szükséges bútorokra. Gyermekbútorok, képkeretek, üvege­­zési munkák is megrendelhetők itt. Az üzlet videofelvételek elkészítését is vállalja családi ünnepségekről, esküvőkről, keresztelőkről, érettségi találkozókról stb. A Szinevir­bank valutaváltó pénz­tárt nyitott az üzletben. Bizonyára érdekli az olvasókat az is, milyenek itt az árak, mennyibe kerülnek a szolgáltatások? Hát, nem olcsóak! De mi olcsó ma? Viszont, ha valaki igényes por­tékára akarja költeni pénzét, azt itt kulturált körülmények közepette teh­eti meg. Garantáltan jó minőségű árut és színvonalas szolgáltatást kap. Csanádi György Jól válasszuk meg a vetőmagot! 1994. december 22-én tartot­ták meg a nagyüzemek vető­magtermesztő agronómusainak közgyűlését. Vaszil Kovács, a megyei fajtaminősítő felügye­lőség vezetője az egybegyűlt mintegy másfél száz szakember és termelő előtt számolt be a fajtaminősítő felügyelőség ha­táskörébe tartozó fajtakísérleti állomások 1993—94-es évi munkájáról. Beszámolójában kihangsúlyozta, hogy az elmúlt két év rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyai és zilált gaz­dasági helyzete ellenére ered­ményes munkát fejtettek ki. Ebben az időben 42 növénykul­túrát vizsgáltak. Több mint 700 fajtát és hibridet hasonlítottak össze. Ebből a célból 1560 kí­sérletet hajtottak végre, közö­lük 1100 minősítő ellenőrzést végeztek. Ezeket a kísérleteket 16 termelési, 47 agronómiai, 10 metodológiai és 388 gombáso­dásnak ellenálló kísérletet való­sítottak meg. Ezeket a kísérle­teket rendszeresen és követke­zetesen ismételték meg több éven át. Azok a növények és faj­ták, amelyek két-három év fo­lyamán jó eredményeket adtak, különválasztották és mintegy 32 új javaslattal álltak a jelen­legi közgyűlés elé. A fajtafelügyelőség 6 új fajtát és hibridet javasol az államilag engedélyezettek közé sorolni. A gazdaságok számára mintegy 26 olyan fajtát minősített újra, amelyek már korábban is be voltak jegyezve az állami nyil­vántartásba. A termesztésre ja­vasolt fajták között van 6 féle kalászos, 12 zöldségféle, 4 bur­gonyafajta, 8 takar­mánynövény és 2 gyü­mölcsfajta. A szakemberek nagy figye­lemmel kísérték az egyes fajták jellemzését, minősítését és ve­tették össze saját tapasz­talataikkal. Különösen nagyra tudták értékelni az egyes növé­nyek és fajták gombaellenálló képességét, amiről Ivan Lukacs, az ungvári gombabetegségeket kutató állomás vezetője számolt be. Érdeklődéssel hallgatták Ta­­labiska Annának, a nagylucskai fajtaminősítő állomás főagro­­nómusának e téren szerzett ta­pasztalatát. Nagy figyelmet fordítottak a közelgő tavaszi vetéshez aján­lott fajták és hibridek iránt. Az odesszai és a martonvásári kí­sérleti állomások kutatóinak közös munkájával kifejlesztett ODMA—310M hibridet talál­ták a legmegfelelőbbnek, amely korai érésű, több évi átlagter­mése pedig 69,8 mázsa volt hek­táronként. Ráadásul mind nyersfehérje, mind keményítő­érték tekintetében felülmúlja a szabványos hibrideinket. Nagy érdeklődés kísérte Po­­povics János, a megyei agrári­pari tudományos kutatóintézet igazgató-helyettesének felszó­lalását, aki kifejtette, hogy az említett és a nálunk továbbte­nyésztett számos más hibrid is ad olyan eredményeket, mint a Pioneer. Az utóbbit a termelők azért részesítik előnyben, mert a vetőmagot előállító amerikai cég nemcsak a vetőmagot biz­tosítja hozzá, hanem a teljes műszaki hátteret — műtrágyát, vegyszert, gépeket és technoló­giát is. Főleg az ilyen szakmai háttér, más szóval, pénzhiány miatt a Szlavutics kukoricahibridek meglehetősen nagy ingadozást mutattak és májusi morzsok­ra számítva 51—93 mázsás hektá­ronkénti átlagot értek el a kü­lönböző fajtakísérleti állomá­sok. A nálunk termesztett Za­­karpatszkij hibrid több mázsá­val maradt le a szabványosnak minősített fajták mögött. Nem mondható vonzónak az összehasonlító kísérleteknek alávetett dohány és burgonya­fajták termésszintje. A négy el­lenőrzött burgonyafajta: Neza­­budka, Bozsedar, a kijevi Szvi­­tanok és a Pridesznyanszka ter­mései nem mutattak lényeges eltérést. Mindegyik viszonylag magas, 17—21 százalékos ke­ményítőértéket és jó ellenálló­képességet mutattak a burgon­­nyavész és más betegségek el­len. A dohánytermesztésben az ellenőrző kísérletekbe fogott fajták az egyes cigarettagyárak igényeinek kell hogy megfelel­jenek. Ebből a szempontból a nálunk jól termő kerti kapado­hányok nem felelnek meg a ve­lük szemben támasztott kívá­nalmaknak. Arra való tekintettel, hogy minden egyes növénykultúrá­nak és fajtának megvan a saját fogyasztója, vásárlója, általá­nos javaslatokat ma nem lehet tenni, hanem fajtára és gazda­ságra, valamint feldolgozóra, il­letve fogyasztóra kell ezeket szabni. Ah­hoz, hogy ezt sikere­sen meg lehessen valósítani, bő­séges vetőmagellátásra van szükség. Ezért szorgalmazta a szakértők közgyűlése a Miro­­nyivszka szálkás búza, a Miro­­nyivszka őszi árpa, a Presto Tri­­tikale, a Kolon MC hibridkuko­rica, a Rósz tavaszi árpa, a Ki­jevi—27 szója, az Ivanna őszi­­repce, a Kobra burgonya és a Lvivszki sárga takarmányrépa vetőmagjának gyorsított ütemű termesztését. Tekintettel a távlati lehetősé­gekre, célszerűnek ítélték a Mi­­ronyivszka—30 őszi búza, a Manasz őszi árpa, a Harkovi— 95 őszi rozs, az odesszai Zenit, Triticale őszi gabona, a Zakar­­patszkij—381 MC kukorica­hibrid, a Sper—295 szója és Vodohraj burgonya vetőmag­­termesztését. Jelenleg igen nagy vetőmagigény jelentkezett zöldségfélékre és burgonyára. A zöldségkereskedelmi vállalat azonban fura mód, éppen az utóbbi évtizedben építette le a helyi vetőmagtermesztést. Andor György EGYMÁSHOZ KÖZELEDVE Tudjuk, érezzük, hogy van va­lami, amit a gyermek a családban élvezhet, a családban tanulhat meg, a családban nyújthat először. Ez a valami a szeretet. Ennek légkörét érezni és árasztani kell. Hadd érezze a gyermek állandóan ezt a szeretetet a családban, hiszen ez életszükséglete. Fejezzék ki a szülők folyamatosan szeretetüket gyermekük iránt, mutassák, érez­tessék vele. Mondjuk meg neki, hogy milyen kedvesen mondja ezt vagy azt, érezze jóindulatunkat, hallja kedves megjegyzésünket: aranyos vagy..., nagyon ügyes vagy..., köszönöm... Ha a szükség úgy hozza, marasztaljuk el, bün­­­tessük meg, de bármi történik, a gyermek iránti szeretet megmarad, ez nincs feltételhez kötve — apá­tól, anyától egyformán. De tud­nunk kell, hogy ehhez önmagunk feltétel nélküli odaadása szükséges. Az apától, a férfi nevelőtől több határozottságot, férfiasságot kell hogy tanuljon, az anyától­­ dé­­delgetést, simogatást, gyöngédséget. Mai zaklatott világunkban nem könnyű a gyermeknek biztosítani a szeretet biztos melegét, rendezett nyugalmát. De ez a gyermeknek alapvető szükséglete, kell hogy ál­landóan érezze: körülötte szeretet van, szeretet veszi körül, s sokszor apróságokon múlik, hogy a szere­idet érezze, ne pedig az elsiváro­­sodást. »Menj, csak menj...« Nem is olyan ritkán tapasz­taljuk, hogy sok szülő nem hogy uzsonnát nem készít, de még reg­geli helyett is pár ezer kupont nyom gyermeke kezébe, hogy az iskolai étkezdében egyen valamit. Pedig milyen kellemes érzés ki­bontani a tízórait, amit az édes­anya adott át szeretett gyerme­­kének kedves mosollyal: »Finomat készítettem neked, gyermekem. Fogyaszd jó étvággyal.« Mennyivel másképpen formálódik érzelmi vi­lága, ha a vacsorát is azzal lökik elé, hogy mennyi gondot okoz ez a gyermek, amikor rajta kívül is van épp elég. Vagy a pedagógus a nagyobb megbecsülés reményé­ben aláhúzza, hogy mennyi fáradt­ságba kerül az neki, amit érte tesz. Vagy ha mindig látszik raj­tunk, hogy mennyire teher a gyer­mek gondja számunkra, hiszen annyi más dolgunk van. Csodálatos szimbóluma az össze­tartozás, valamint az önállóság és biztonságérzet közötti összefüggés­nek a gyermek járni tanítása. Szo­ros, szeretetteljes ölelésből a szülő elengedi a gyermeket — már csak azért is, hogy azután újra meg­ölelhesse. Az apa az anyához, az anya az apához irányítgatja, segíti a kis lépteket. De a leggyönyörűbb benne az, hogy amikor a csöppség diadalmasan odaér, az ember úgy öleli meg, mintha sohasem akarná elengedni, de aztán nyomban út­jára is bocsátja: menj csak, menj, nyugodtan, indulj kis utadra, hisz hozzám, az én ölelésembe, tudod, mindig visszatérhetsz! Az iskola az emberré válás alap­vető intézménye. Kívánságunk az, hogy gyermekeink legyenek isko­­lát szerető, iskolát értékelő gyer­mekek. Egy angol gyermek azzal megy iskolába, hogy élete nagy esélyét kapta meg, amiből egy percet sem szabad elfecsérelni, mert elszalasztja a jóliskolázottság, a jólneveltség esélyét, ami felnőtt boldogulásának alapja. Egy életen át iskoláink legyenek jellemfejlesz­­tőek, amelyek erőfeszítés vállalá­sára, a jól végzett munka örömére szoktassák neveltjeiket. Eddie őket értékes emberekké. Együtt­érző, együtt­működni képes, becsü­letes emberekké alakítja őket, amit majd kivisznek­ az életbe, amit majd az iskola üzenete, ta­nítása, nevelése eredményeként él­nek meg. Neveltjeink úgy emlékezzenek majd vissza iskolájukra, hogy az értéket jelentett számukra, hogy az erőt adott az értékek követé­séhez. Az iskola becsületet, hűsé­get, erkölcsi értékeket sugárzó üzenete legyen segítségünkre ne­veltjeinknek egy egész életen át. Jó példa erre, hogy az angolszász iskolák volt diákjai,­ akikből is­kolájuk célkitűzésének megfelelő­en értékes jellemet faragott, idős korukban is szívesen hordják is­kolájuk színeit, olyan nyakkendőt, jelvényt, ami emlékeztet egykori iskolájukra, valamit, ami az az­zal vallt azonosulást egy életen át érzékelteti. Tehát egy egészséges társadalom kiművelése a családban kezdődik és az iskolában folytatódik. A tár­sadalom pedig akkor egészséges, ha benne minden ember egész­séges. Az egészség fogalmát úgy értelmezzük, hogy teljes értékű testi és lelki (s ebben az erkölcsi is benne van) működőképesség, edzettség és ellenállóképesség. Az egészség fejlődőképes életvezetés, teljes életre való képesség, kitel­jesedő élet. Nemcsak­ ­ a betegség nyomorít Ahogy Rókusfalvy mondja, nem­csak az beteg, akinek tüszős man­dulagyulladása van, vagy eltörte a lábát. Nemcsak az ü­ldöztetési tév­­eszmés vagy a neurotikus beteg, hanem az erőtől duzzadó garázda fiatal, az érzelmileg kiégett gyil­kos, az erkölcsileg sérült s nem­telen célokat szolgáló tudós, sőt az erkölcsi gátlások híján társadal­­mi veszélyforrást jelentő destruk­tív újságíró is. Mai világunkban nemcsak a tömeges éhínség okozta hiánybetegségek nyomorítanak meg népeket,­­ hanem századunk zsarnoki diktatúrái is, különösen akkor, ha azok több évtizeden át fejthették ki romboló hatásukat — az emberi méltóság megalázá­sával, igazságtalan megbélyegzésé­vel, ítéleteikkel, kitelepítéseikkel, családok szétszakításával, emberek millióinak, családoknak, sőt egy egész nemzetnek a lelki egész­ségét, erkölcsi ellenálli képességét képesek felőrölni. De nemcsak a megbélyegzettek, meghurcoltak és foglyok válnak beteggé. Torzult lelkű beteg a diktátor, s azzá vál­nak, váltak szolgálataikért jólétbe került kiszolgálói, a torzult hata­lom végrehajtói is. Látszólag nor­mális, értelmes, sőt sikeres embe­rek az utóbbiak, betegségtudatuk nincs, ugyanakkor a társadalom veszélyes »bacillusgazdái«, akik az erkölcsi betegséget terjesztik, azaz lelki fertőzéssel fokozatosan sze­mélyiségtorzulást idéznek elő. Mindezt figyelembe véve felada­tunk világos, tennivalónk megha­tározott. Emberi értéket, nevelési eszményt kell megerősíteni min­denkiben. Önmagunkban is. Ehhez a lélek és szellemiségünk újjászü­letésére van szükség. Mind az ál­lamnak, mind az egyénnek igazi ereje a szellemiségben és az er­­kölcsiségben rejlik. Nem a gazda­sági viszonyok alakítják az em­bert, hanem az ember alakítja a gazdasági viszonyokat Néhány jókívánság az új évre Néhány megszívlelendő gondolat. Mindnyájunk számára ne a go­nosz hiánya jelentse a jót, hanem a jó hiánya is számítson gonosz­nak. Rendezett életmódot és belső em­beri harmóniát mindenkinek. Minden családnak és iskolának legyen belső rendje, tisztasága, szervezettsége, működési-nevelési szabálya, légköre, nevelési eszmé­nye. Az emberi szervezetek gazdasági, társadalmi folyamatainak haté­konyságát mindig az ember minő­sége határozza meg. De nincsen olyan tökéletes ember, aki ne vál­hatott volna még tökéletesebbé. - A bátor és értelmes felelős­ségvállalásnak nincsen alternatívá­ja-Az ember csak a szavaival ha­zudhat, de az életével már nem, mert a tetteit előbb vagy utóbb leleplezik. Az ember arra törekszik, hogy életének értelmet adjon, hogy e­redményt, sikereket érjen el, hogy boldog vagy legalábbis meg­elégedett legyen. De egyéni bol­dogságunk természetes módon és ezer szállal összefonódik annak a közösségnek a fejlődésével, amely­ben élünk. Korunk problémáinak megoldá­sát ne csak »felülről« várjuk, a törvények, határozatok, rendeletek semmit sem érnek, ha mi magunk nem járulunk hozzá életünk jobbá tételéhez, ha mi mindnyájan nem tesszük meg a lépéseket, amelyek közelebb juttatnak egymáshoz. Egymást elismerve és megbecsülve, egymáshoz közeledve építsük to­vább jövőnket. Deák Ferenc (A szerző a cikkért járó hono­ráriumot a Kárpáti Igaz Szónak utalja át). 5.

Next