Kárpáti Igaz Szó, 1998. április-június (79. évfolyam, 50-95. szám)
1998-04-02 / 50. szám
Ma: Látogatóban a gyógyüdültetőknél • Muzsaly és aranya • Viki • Sport: Vesztett a Verhovina 1998. április 2., csütörtök Közéleti lap 50. (15 593.) szám Ára: 30 kopika A március 29-én lezajlott választások eredményeiről tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit a Legfelső Tanács képviselőinek megválasztására alakított 71. számú, Munkács központú választókerületből Vaszil Perevoznik elnök, a 72. sz. Beregszász központú választókerületből Orbán Sándor elnök, a 74. sz. Huszt központú választókerületből Mikola Timcsik elnök, valamint Jurij Vorobec, a megyei választási bizottság elnöke. A pártok közül az Ukrán Szociáldemokrata Párt (egyesített) kapta a szavazatok több mint 40 %-át, a RUH (Ukrán Népi Mozgalom) kb. 10 %-ot, az Ukrajnai Kommunista Párt kb. 9 %-ot, a Népi Demokrata Párt 8 %-ot, a Zöldek Pártja 7 %-ot szerzett Kárpátalján. A Legfelső Tanács képviselőinek választására alakított egymandátumos választókerületekben a következő jelöltek győztek: a 71. számúban Hrihorij Szurkisz, a 72. számúban Kovács Miklós, a 73. számúban Viktor Medvedcsuk, a 74. számúban Viktor Zserdickij. A 70. számú Ungvár központú választókerületben a sajtókonferencia idején ülésezett a bizottság, de Jevhen Rumjancev elnök nélkül, akit kórházban ápolnak, így eredményről még nem számolhatunk be. Olvasóinkat bizonyára leginkább a beregszászi választókerületben leadott szavazatok megoszlása érdekli, ezért elmondjuk: Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke 35 170 vokssal lett az első. Tóth Mihály volt parlamenti képviselőre 21 737-en szavaztak. (Befejezés a 3. oldalon) Sajtókonferencia A választások eredményeiről Választási kimit nem tud Feltehetően hetek, ha nem hónapok telnek el addig, míg kialakul az ukrán Legfelső Tanács végső struktúrája. Az ugyan már egyértelmű, hogy az idei parlamenti választás a baloldal igen fölényes győzelmét hozta, ám, mivel rengeteg a »sötét ló«, vagyis a független képviselő, s egyéni körzetekből bizony a szélsőjobbos eszmeiség nem egy képviselője is mandátumhoz jutott, e többségnek nemigen lesz könnyű dolga az elkövetkezendő időszakban. Ebből kifolyólag aztán az sem lehet világos, hogy ez a baloldali többségű kijevi ráda melyik irányba húzza el az ország szekerét. Ismét létrejön-e Kijev és Moszkva megbonthatatlan »szövetsége«, vagy az ország mégis kitart az európai felzárkózás mellett; hoz-e végre valamilyen gazdasági fellendülést a váltás, vagy tovább mélyül a válság, s beköszönt a hadikommunizmus. Van, azonban néhány olyan dolog, ami a sok kérdőjel mellett is egyértelművé vált 1998 márciusának utolsó vasárnapján. Részint az például, hogy az ukrán állampolgárokban, különösen a keleti megyékben, igen erős a nosztalgia a mára igencsak szépnek mutatkozó múlt, illetve annak megtestesítője, a Szovjetunió és a kommunista ideológia iránt, részint — régióktól függetlenül —, hogy az emberek többsége még mindig vevő a demagóg megnyilvánulásokra. Az ok egyértelműen a gazdasági mélyrepülésben keresendő, amelyik szinte törvényszerűen vonja maga után a szellemi leépülést. S ha már a repülésnél tartunk, szálljunk vissza hazai tájakra is néhány bekezdés erejéig. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a magyar—magyar szembenállás meghozta a lapunkban megjósolt, s egyáltalán nem örvendetes végeredményt. Míg ugyanis 1994 és 1998 között tíz magyar nemzetiségű képviselője volt az ötvenkilenc főt számláló megyei tanácsnak, addig ez évtől a hetvenöt tagúvá bővített testületben a megye lakosságának mintegy tizenhárom százalékát kitevő magyarságot mindössze hat személy reprezentálja. A nagyszőlősi járásból például, ahol a magyarság a legóvatosabb becslések szerint is az összlakosság egynegyedét teszi ki, egyetlen magyar sem került be a megyei tanácsba. Az előzetes végeredmények ismeretében immár az is bizonyossá vált, hogy az egyesített szociáldemokraták listáján szereplő Fodó Sándor mégsem tudott képviselő mandátumhoz jutni. A Beregszász központú választókörzetben ellenben sikerült megőrizni a korábban megszerzett egy mandátumot, és Kovács Miklós személyében egy bevallottan radikális nézeteket valló magyar képviselő bekerült az ukrán parlamentbe. Egyelőre persze nem tudni, hogy a KMKSZ elnöke képes lesz-e majd érvényesíteni radikalizmusát, hogyan fogadja ezt a magatartást az ukrán vezetés, miként hat majd mindez Kijev és Budapest viszonyára. S végezetül, de mint mondani szokták, egyáltalán nem utolsósorban, az is csak idővel dől el, hogy milyen irányba befolyásolja egy ilyen magatartás a kárpátaljai magyarság mindennapjait Kőszeghy Elemér így látta a sajtó Az ukrán hírmagyarázók politikai színezettől függetlenül egyetértenek abban, hogy az ország választópolgárai nem annyira a kommunistákra szavaztak, mint inkább a gazdasági bajok és a zuhanó életszínvonal ellen — írta az ukrán sajtó választási kommentárjaiból készített szemléjében a Reuter. A Vecsernij Kijev hírmagyarázója úgy fogalmazott, hogy a kirajzolódó (még most sem végleges) választási eredmény »a szavazók tiltakozása az ellen, ahogyan élünk«. A Deny kommentárja szerint a baloldali pártok vitathatatlan sikere azt mutatja, hogy a társadalom elutasítja a jelenlegi végrehajtó hatalom politikáját. Az elutasítás okai közül kiemeli, hogy az állam 3,25 milliárd dollárnak megfelelő összeggel tartozik alkalmazottainak és a nyugdíjasoknak. A parlament arculata most azon fog múlni, hogyan szerepeltek végső öszszegzésben a szétforgácsolódott centrumpártok — vélekedett az értelmiségi olvasótábornak szánt lap elemzője. »Lenin halott, de eszméje tovább él. Jobb lenne fordítva« — írta a kommunisták sikeréről a legolvasottabb lap, az oroszul és ukránul egyaránt megjelenő Kijevszkije Vedomosztyi, a liberális Ukraina Moloda pedig »Vörös pirkadat?« címmel közölt kommentárt ugyanerről. Ukrajna nem változtat politikáján Leonyid Kucsma a kommunista győzelemről Leonyid Kucsma ukrán elnök kedden — miután a részleges választási eredmények alapján már egyértelművé vált a kommunisták győzelme — kijelentette: Ukrajna nem változtat kül- és belpolitikáján, és a piacgazdasági reformok útjáról sem tér le a parlamenti választásokat követően. Az államfő leszögezte: az ukrán kormány nem módosít politikai alapelvein, ellenkezőleg, még következetesebben fog ragaszkodni azokhoz, egyebek között a parlamenttel való együttműködésre támaszkodva. Kucsma a választási eredmények kapcsán azt mondta, hogy a kommunisták előretörése hideg zuhany mindazok számára, akik a vegyes választási rendszer bevezetését erőltették. »Ukrajna számára nincs visszaút, függetlenül attól, hogy kik győztek a választásokon« — szögezte le Kucsma, majd hozzátette: szerinte a baloldal nem szerez abszolút többséget a törvényhozásban. Kucsma megjegyezte, hogy elégedett a választásokkal. Mint mondta, meg kell hajolni a választópolgárok előtt, akik annak ellenére elmentek szavazni, hogy esetleg hónapok óta nem kapnak fizetést vagy nyugdíjat. Az elnök azzal magyarázta a kommunista párt fölényét az elnököt és kormányát támogató Népi Demokrata Párttal (NDP) szemben, hogy a miniszterelnök csak nemrég foglalta el posztját, és sohasem volt közéleti politikus. Kucsma szerint az NDP sikertelenségét az is magyarázza, hogy az összes párt választási propagandáját kormány- és elnökellenesség jellemezte. Független szakértők megjegyzik: Kucsma elnök nehezebben tudja majd elfogadtatni döntéseit az új összetételű törvényhozással, amelyben a baloldal térnyerésével jelentősen erősödik az elnökellenes ellenzék tábora. Ki lesz Udovenko utódja? Az államfő nem akar új kormányt Leonyid Kucsma ukrán elnök a hét végi parlamenti választások végleges eredményének közzététele előtt kijelentette: nem lesz kormánycsere, a Miniszteri Kabinetben mindössze jelentéktelen változások várhatók. Kucsma ezt már annak ismeretében közölte, hogy az előzetes választási eredmények alapján egyértelművé vált: a kommunisták győztek, és az új törvényhozásban az elnököt támogató erők tábora jelentősen leapadt. Az ukrajnai belpolitika és demokrácia talán legfontosabb kérdése a választások után az, hogy létrejön-e egy az új parlamenti erőviszonyokat tükröző koalíciós kormány. Kucsma az események elébe vágva leszögezte: az országnak nem változásokra, hanem stabilitásra van szüksége. Döntő változások nem lesznek a kormányban — tette hozzá —, a Miniszteri Kabinet kulcsfigurái a helyükön maradnak. Kucsma ismét leszögezte: Ukrajna külpolitikai alapelvei nem módosulnak a választások után. Kitért azonban az elől a kérdés elől, hogy kinevez-e új külügyminisztert. Az orosz- és Moszkvabarát kommunisták viszont— akik a szerdán délelőttig ismert adatok alapján a listás szavazatok 25 százalékát szerezték meg—köztudottan az ukrán külpolitika fontossági sorrendjének megváltoztatására törekednek: az integrációt nem Nyugat-Európa, hanem a FÁK-államok irányában képzelik el, és ellenzik a felszín alatti NATO-csatlakozási törekvéseket. Az utóbbi napokban ismét felmerült továbbá az, hogy a kommunista párt az új parlament felállta után bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani Kucsma elnök eltávolítására.