Kárpáti Igaz Szó, 2002. október-december (83. évfolyam, 141-189. szám)
2002-10-01 / 141. szám
fr Ülofi 4 51 671 2002. OKTÓBER 1., KEDD KÖZÉLETI LAP 141.(16 454.) szám SZABADÁRAS KÖZELKÉP Interjú Majnek Antal püspökkel GAZDASÁG Közpiac épül Mezőkaszonyban KELTÉRA Negyven éve fújja a »magáét« SPORT_______________________ Két negyedik hely Moszkvában Lapkínáló: Az elnök felhívása a lakossághoz Leonyid Kucsma elnök felhívást intézett Ukrajna lakosságához, melyben kifejti véleményét az ellenzéki erők demonstrációival kapcsolatban. Bevezetőjében leszögezi, hogy az elmúlt napok történései vegyes érzésekkel töltötték el: reménnyel, keserűséggel, sőt aggodalommal is. A parlamenti többség kialakítására irányuló erőfeszítések kapcsán megjegyzi, hogy ez reményt ad arra, hogy gyakorlati munka fog folyni a Legfelső Tanácsban. A tüntetések, szembehelyezkedések helyett törvényhozói tevékenység veheti kezdetét. A demonstráló képviselőkről elmondta, hogy politikai krízist szeretnének teremteni. Az érdekeltek elgondolkodhatnának azon, hogy az 50 milliós ukrán nép a választásokon rájuk bízott érdekeit, vagy az 50 ezres tüntetősereg szempontjait akarják képviselni, mondotta az elnök. Tisztelettel szólt azokról, akik az utcára vonultak vélt sérelmeik miatt. Elismerte, hogy ezek az emberek joggal elégedetlenek és emiatt a hatalmat hibáztatják. Ugyanakkor teljesen elkülöníti egymástól azt, ha valaki nyilvánosan ad hangot elégedetlenségének, s azt, amikor mindezt erőszakos úton teszi. Ezzel azokra a pártvezérekre utalt, akik törvénytelenül és erőszakot alkalmazva hatoltak be az állami tévéstúdióba, illetve az elnöki adminisztráció épületébe. Az elnök felhívásában kitért arra is, hogy az ellenzék viselkedése és hozzáállása két fontos törvény elfogadását szabotálta. Az egyik ilyen a rászoruló családok szociális segélyezéséről szóló törvény, a másik pedig a pénzmosás elleni küzdelemmel szemben tervez lépéseket. Ez a késlekedés nemzetközi presztízsveszteséget is okozhat, sőt szankciók bevezetését is kiválthatja. Vagy éppen ez lenne a szeptember 26-i parlamenti szabotázs célja? — teszi fel a kérdést az államfő. A demonstráció jellemzőjének tartja az elnök azt is, hogy azok a politikai erők kerültek egy zászló alá, melyek mostanáig soha nem voltak együtt. A kommunisták a nacionalistákkal, a szélsőségesek a mérsékeltekkel, a korrupcióellenes harc meghatározó figurái azokkal, akik ellen most is ügyészségi eljárások folynak. Leonyid Kucsma kategorikusan kijelentette, hogy nem tesz eleget a demonstrálók követelésének, azaz nem mond le. Azt is leszögezte, hogy Ukrajnában békésen zajlott le a függetlenség kihirdetése, s azóta sincsenek belvillongások, nem folyt vér az országban, s most sincs ok forradalomra, hiszen a gazdaság fejlődése lassan lehetővé teszi a szociális fejlesztéseket is. Remény van rá, hogy mégsem kell búcsút mondanunk a kishatárátlépőknek. Egy, a brit Reuters hírügynökség által megszerzett tervezet szerint ugyanis az Európai Bizottság—az unió »kormánya«—egyszerűbb belépést szándékszik lehetővé tenni azon országok polgárai számára, amelyek a bővítés után az EU-val határosak lesznek és vízumkötelezettségük van (lesz). Ebbe a kategóriába az elsőkörös esélyekkel rendelkező Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával határos országok tartoznak: Ukrajna, Oroszország, Horvátország, Jugoszlávia és Belarusz. A tervezet szerint a határ mentén élők egyfajta kishatárátlépőt kapnának, amelynek az a célja, hogy ne keletkezzék új vasfüggöny Európa közepén. A bizottsági dokumentum felsorolja azokat a lehetőségeket is, amelyekkel a határ mentén élők rendelkeznének. Az egyik szerint például az EU speciális beutazási engedélyt adna — elsősorban az ingázóknak, de másoknak is — a hátrányos helyzetbe került országok polgárainak. A beutazók a tervezet szerint egy meghatározott ideig, például hét napig tartózkodhatnának az Európai Unió érintett országainak — Kárpátalja esetében mindhárom fentebb felsoroltnak — a területén. Kikötés azonban, hogy csak egy meghatározott régióban, például a határtól huszonöt kilométerre. Egy másik pont szerint a határ mentén élők olcsó, többszöri belépésre jogosító vízumot kapnának, amely egy évig, vagy akár tovább is érvényes lenne. Az Európai Bizottság tervének fő célja, hogy az akár tíz új országgal bővülő EU határa ne képezzen szükségtelen új falat Európában, de egyúttal megakadályozza, hogy az új határok könnyen átjárhatóvá váljanak az embercsempészek, fegyver- és kábítószerszállítmányok és a prostitúció számára. A tervezetről a következő időszakban a tizenöt tagállam és a tagjelöltek is vitázni fognak. Ez, sajnos, akár hónapokig is eltarthat. A végső szót az Európai Unió tagállamainak kormányai fogják kimondani. Magyarországot Ukrajna mellett ez Horvátország és Jugoszlávia viszonylatában érintené, mivel Románia már megállapodott az EU-val a hosszú távú vízummentességről, Szlovákiának pedig komoly esélye van arra, hogy Magyarországgal együtt csatlakozzék. — Magyarország melegen üdvözölne egy ilyen lépést — nyilatkozta a hírre reagálva a Magyarországon megjelenő Magyar Hírlap című napilapnak Balázs Péter integrációs államtitkár. — Magyarország és Lengyelország számára egy ilyen könnyített határátlépés azért különösen fontos, mert Európa e régióiban a határok a nemzeti határokat szabdalják keresztül. A magyar aggodalmakat, amelyek szerint a határon túli magyarság az EU- csatlakozás után elszakadna az anyaországtól, ez részben orvosolná — fűzte hozzá a külügyminisztérium államtitkára. Emlékeztetőül: lapunk közölte elsőként a szomorú hírt, hogy mivel az nem egyeztethető össze az EU-s jogszabályokkal, 2003. január elsejétől Budapest felmondja az egyszerűsített határátlépésről szóló ukrán—magyar államközi egyezményt. A bejelentés nagy visszhangot keltett szűkebb pátriánkban. Ez érthető is, hiszen a felmérések szerint ez év első felében mintegy egymillió hatszázezer átlépésre került sor az ukrán—magyar határon, s ebből egymillió kétszázezer kishatárátlépővel történt. (Kőszeghy) Az EU nem akar újabb vasfüggönyt Mégis megmarad a kishatárforgalom? Kormányfői látogatás vidékünkön Személycsere a megyei közigazgatás élén Szombattól a harminchét éves Ivan Rizak személyében új ember áll a megyei állami közigazgatás élén. Kárpátalja új első számú vezetőjét a megyei tanács üléstermében a politikai és gazdasági aktíva jelenlétében az ez alkalomból vidékünkre érkező Anatalej Kinah kormányfő mutatta be. Ivan Rizak, aki az ez év márciusában tartott parlamenti választásokon az Egyesített Szociáldemokrata Párt országos listáján került be a parlamentbe, ahol a környezetvédelmi állandó bizottság elnökének tisztségét is betöltötte és emellett a párt megyei szervezete titkárának posztját is megőrizte, Hennagyij Moszkalt váltja a megye élén. A személycserét a miniszterelnök nem politikai, hanem egyszerű káderkérdésnek nevezte, hangsúlyozva, hogy mindössze a rendelkezésre álló szellemi potenciál hatékonyabb kihasználásáról van szó. .A jogász végzettségű Hennagyij Moszkal ugyanis a jövőben a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság elnökének tisztségét fogja betölteni, amelyre felkészültsége mellett a korábbi beosztásaiban, köztük a soknemzetiségű Kárpátalján és a Krímen szerzett gazdag tapasztalata is predesztinálja. Nem új ember a megye vezetésében a fizikus végzettségű Ivan Rizak sem, hiszen korábban már elnökhelyettesként és első elnökhelyettesként három kormányzó csapatában is bizonyította: tudása, ismeretei és vezetői képességei alkalmassá teszik őt a legnehezebb feladatok ellátására is. Kinevezése, fogalmazott Anatolij Kinah, záloga a folytonosságnak, a gazdasági és más szférákban megindult kedvező folyamatok megszilárdulásának, a fejlődés felgyorsulásának. Most ugyanis legfőképpen a társadalmi stabilitás biztosítására, az államfő, Leonyid Kucsma által meghirdetett társadalmi-politikai reformelképzelések megvalósítására van szükség, szögezte le Kinah. (erdélyi) A repülőtéren a megye vezetői fogadták a miniszterelnököt. Katonai jármű balesete Öt halálos áldozata van annak a balesetnek, amely Odessza és Mikolajiv megye között történt. Az odesszai gyalogsági főiskola növendékei lőgyakorlatra tartottak, amikor baleset érte az őket szállító járművet. A konvojt szabálytalanul próbálta előzni egy személyautó, de megcsúszott a nedves úton és a katonai járműnek csapódott. Az ütközés következtében árokba borult a ZIL-131 -es jármű, s ekkor történt a tragédia. A balesetben további 17 katonai főiskolás is megsérült, őket helikopterekkel szállították az odesszai katonai klinikai kórházba. Hármuk állapota súlyos. Olcsóbb lesz a cukor A hazai piacon már 10 százalékkal csökkent a cukor ára, de jövő év februárjáig további 5—7%-os áresés várható — közölte az Ukrinformmal Leonyid Kozacsenko miniszterelnök-helyettes. A Miniszteri Kabinet az év elején határozatban szabályozta a cukor belső piaci minimális árát. Jelenleg ez tonnánként 2370 hrivnya. A miniszterelnök-helyettes szerint az agrárpolitikai minisztérium a közeljövőben hitelfelvásárlási mechanizmussal próbálja szabályozni a cukor árát. Emellett az Állami Tartalékalap 325 ezer tonna cukor készletezésére készül. Következő számunkból • Hamis bankjegyek a piacon • Gépkocsisorok a határátkelőn • Piac- vagy határgazdaság? • Hegyen-völgyön