Kárpáti Igaz Szó, 2014. szeptember (10. évfolyam, 127-142. szám)

2014-09-16 / 135. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális­­ álláspont 20­1­4. szeptember 16., kedd C^eljegyzeT) A fejlődés útján Sdh&iL ХаХсЛаь-Tisztán emlékszem rá. Olyan, mintha teg­nap történt volna. Ülök az asztalnál, ke­zemben egy toll, és ferdevonalas füzetbe pálcikákat, köröket és pillangókat rajzolok. Ez első osztályos ko­romban történt. S hogy miért olyan em­lékezetes ez? Mert a fent leírtak gyertya­fénynél történt. Annak idején (1997-ben let­tem iskolás) ugyanis szinte egész napos áramszünetek voltak. Nappal még el lehe­ted viselni valahogy, de az esti koromsötét­séggel eljött az ide­geskedés és a semmit­tevés ideje. Nemegy­szer volt részünk­­ a tévében oly hangula­tosnak és romantikus­nak beállított - gyer­tya­fény­es vacsorák­ban. Őszintén szólva, nemigen élveztük. Úgy néz ki, hogy ez a gyötrelmekkel teli világ újra megismétli önmagát. Ugyanis a Miniszteri Kabinet nemrég hatályba lé­pett rendelete szerint áramkorlátozásra kell számítani az ország­ban. Minden megyé­ben ki kell dolgozni az árammegvonás sé­máját. Naponta négy órán át, délelőtt 8 és 10, valamint este 19 és 21 óra között szá­míthatunk sötétségre. Az egészben az a leg­bosszantóbb, hogy csak a lakosságot sújt­ják majd az intézke­dések. Miközben mi a homályban várjuk, hogy „megvilágosod­junk" - sejthetjük addig a fantasztikus terv kidolgozói fény­árban törhetik a fejü­ket újabb megszorítá­sokon. Valljuk be, a mos­tani vezetés újabbnál újabb rendelkezései sorra a népet büntetik. Csak emlékeztetőül: a kommunális szolgál­tatások utóbbi pár hó­napban történő drasz­tikus áremelkedését is elég feldolgozni, pe­dig még csak az első etapját szenvedjük. (Az elkövetkező há­rom évben szakaszo­san több tíz százalé­kos emelkedésre kell még számítanunk). Ráadásul azzal is fe­nyegetőznek, hogy gáz sem lesz. Tehát hiába fizetjük a szám­lákat, cserébe még tisztességes szolgálta­tásokat sem kapunk. MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ Napvilágot látott A nép­művészet és kézműipar fejlő­désének elősegítése a Kárpá­tok Eurorégióban című kiad­vány. A három - magyar, ukrán és angol - nyelven megjelent Kárpátalja és Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megye közös projektje keretében készült el.­­ A kiadvány legfőbb cél­ja a kézműves mesterségek népszerűsítése, ami kulturá­lis és gazdasági téren egy­aránt fontos. A háromnyel­vű publikációban a mesterek rövid bemutatása után címük és elérhetőségük is megtalál­ható. Emellett egy tizenöt kis­­filmből álló DVD-t is készítet­tünk - fejtette ki Таграі Jó­zsef, az Ukrán-Magyar Terü­letfejlesztési Iroda igazgató­ja. A szakember elmondása szerint a szovjet érában so­kak számára biztos megélhe­tést jelentett az ajándéktár­gyak készítése. A rendszer­­váltást követően azonban­­szinte teljes egészében fele­désbe merültek a népi mes­terségek. Dr. Hanusz Árpád, a ma­gyarországi Falusi Turizmus Országos Szövetség alelnö­­ke szerint ahol aktívan mű­ködik a turizmus, ott megnövekedett az igény az emléktárgyak iránt. - A turista legtöbbször az adott helyre jellemző, igazi értéket szeretne hazavinni. Mi megpróbáltunk olyan kézműveseket, népi iparmű­vészettel foglalkozókat felku­tatni, akik képesek csak erre a tájra jellemző darabokat előállítani. Bármennyire is globalizálódik és modernizá­lódik a világ, az ő terméküket nem lehet felülmúlni. Fontos a hagyományok ápolása, hisz ha egy terület, nemzet nem becsüli meg a múltját, akkor jövője sem lesz. Akár a turista, akár a felnövekvő nemzedék szempontjából kö­zelítjük meg a kérdést, lénye­ges, hogy ismertek legyenek azok, akik értéket képvisel­nek. A két régió népművé­szete között sok a hasonló­ság, amit feltétlenül tovább kell adni. Ezért is hiánypótló az összefogásnak e produk­tuma - mondta a nyíregyhá­zi főiskola tanára. Mint Ljudmila Hubai, az Ukrán Népművészek Nemzeti Szövetség kárpátaljai szerve­zetének elnöke kiemelte, ha ápolni szeretnénk a hagyo­mányainkat, három dologra kell odafigyelni: a tudásra, a megőrzésre és a továbbadás­ra. Almási Irén Hiánypótló kiadvány került ki a nyomdából A SZERZŐ FELVÉTELE NŐTT A MAGYAR ELSŐSÖK SZÁMA Központi magyar tanév­nyitót tartottak a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Közép­iskolában, tájékoztat az MTI A Kárpátaljai Magyar Pe­­dagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett ünnepségen Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke örvendetes­nek nevezte, hogy az idén - amikor Kárpátalján összesen több mint 15 ezer 300 magyar fiatal tanul anyanyelvén - a szülők tíz százalékkal több gyereket írattak magyar isko­lába, mint tavaly. Most több mint 1800 első osztályos kezdte el iskolai tanulmánya­it. Emlékeztetett, a mélypont 2008-ban volt, amikor alig több mint 1300 nebulót írat­tak be az első osztályokba. A növekedést az ukrajnai helyzetnek tulajdonította, amely ismét felértékelte - kedvező kilátásai miatt - a magyar nyelvű oktatást. Wetzel Tamás, a Minisz­terelnökség nemzetpolitiká­ért felelős helyettes állam­titkára biztatónak nevezte az elsősök számának növe­kedését. A magyarországi politikus véleménye szerint a szülőföldön való megma­radás záloga a magyar nyel­vű oktatás, hiszen a felnö­vekvő nemzedékek az óvo­dában, iskolában erősöd­nek meg anyanyelvükben, kultúrájukban és identitá­sukban, s itt történik a ma­gyarság értékeinek tovább­adása. і HÍR-TÁR Szépítés, fejlesztés Eszenyben Faragott irányjelző oszlop segíti a tájékozódást Eszenyben a nyár elején szervezett református jótékonysági bál bevételének köszönhetően Az ungvári járási község főutcáján elhelyezett műalkotásnak is beillő tárgy Fekete József helyi asztalos keze munkáj­át dicséri - mondta el lapunk­nak Balogh Attila, a református gyülekezet lelkésze. Az összegyűlt adomány többi részét falufejlesztése, faluszépítésre szánják. Ennek keretében újult meg a sportpálya, kicserélik az utcanévtáblákat, és virágokkal díszítik a falu központját Cigánytalálkozó Beregújfaluban A beregújfalui tábor lakóinak javaslatára cigánytalálkozót rendeztek a településen. A két éve felszentelt templom melletti téren előbb Kamarás István magyarországi roma értelmiségi tartott előadást a cigányok történelméről és a Kárpát-medencében való megjelenéséről. A szentmi­sét Majnek Antal püspök vezette, jelen volt Molnár János beregszászi plébá­nos, Petenko Miron sislóci és Kocover Sándor munkács-várpalánkai plébániai kormányzó, a korábban a Vérke-parti városban szolgáló Michels Antal, aki Budapestről jött el a rendezvényre, és Mészáros Domonkos atya, aki egykor Ungváron szolgált, s most Sopronból érkezett. Győzött a lelkierő A megyeszékhely adott otthont a munkahelyi balesetet szenvedett személyek országos spartakiádjának. A Lelkierő elnevezésű verseny mindenkori célja a munka­végzés közben rokkanttá lett emberek rehabilitációja, fizikai erőnlétének és mentális egészségének visszaállítása. Az idei megmérettetésen Luhanszk megye kivételével Ukrajna valamennyi vidéke képvi­seltette magát. A résztve­vők hat sportágban - kosárlabda, szkander, súlyemelés, darts, asztalite­nisz, sakk - vetélkedtek. Vaklárma volt A szombat délutáni órákban bombariadó híre miatt pirotechnikusok vizsgálták át az ungvári vasútállomás épületének környékét. A sajtóközle­mény szerint egy ismeretlen személy az állomás terüle­tén elhelyezett pokolgépről adott hírt a rendőrségnek. Az alapos kutatás során nem találtak veszélyes eszközt. A vaklárma miatt nyomozás indult az ügyben. Líceumok focitornája A Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum immáron 11. alkalommal szervezte meg a kárpátaljai magyar líceumok barátságos labdarúgótornáját. Idén a verseny győztese a házigazda diákcsapata lett. Második helyen a Tiszapéterfalvai Református Líceum zárt, míg a dobogó legalsó fokára a Munkácsi Szent István Líceum került. Emléklapban részesült a magyar görög katolikus papok és kispapok, a sztojkás pedagógusok, valamint a Sztojka líceum öregdiák csapata. A gólkirály Pősze Roland atya lett,, a legjobb kapus­nak járó díjat pedig Szűcs Gergely nyerte el. Fogorvosi képzést indítanak A Beregszászi Egészség­­ügyi Koledzs régi épülete felújításra szorul. Ennek kapcsán Prodan Mária, az intézmény vezetőj­e tanácskozásra invitálta a város polgármesterét, Babják Zoltánt, illetve Nagy Bélát, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztályának vezetőjét. Az anyagi nehézségekkel küzdő koledzs igazgatója elmond­ta, hogy az idén fogorvosi képzést indítottak, amihez további támogatások szükségesek. Nagy Béla ígéretet tett arra, hogy az illetékesekhez fordulva segíteni fog a probléma megoldásában. HÍR-TÁR HÁRMAS TRAGÉDIA Homokon Három fiatalember halá­lát okozta egy szennyvízel­vezető csatorna a megye­­székhely közelében lévő Homokon. A megyei katasztrófa-el­hárítási szolgálat tájékozta­tója szerint az 1982-es, 87- es és 1990-es születésű fér­fiak a Krusz vendéglő udva­rán a közműaknát javították. A munkások egyike feltehe­tően eszméletét vesztette a szűk aknában és lezuhant. A másik a bajt látva megpró­bált segíteni, de ő is a mély­be esett. A harmadik fiatal­ember szólt a vendéglő sze­mélyzetének, hogy baj van, majd társai után ment. Az oxigénhiány miatt azonban szintén eszméletét vesztette. A kiérkező mentőegység védőszerelésben leereszke­dett a tízméteres aknába, ahonnan hevederek segítsé­gével kiemelték a három esz­méletlent. Helyben megpró­­bálkoztak az újraélesztésük­kel, majd az Ungvári Városi Kórházban az orvosok is minden lehetségest elkövet­tek, de a fiatalemberek nem tértek magukhoz. A tragédia körülményeit szakértők vizs­gálj­ák. Az előzetes vélemény szerint a férfiak halálát a szennyvízből áramló mérges gázok okozták. B. Cs. Új vezető a megye élén Ukrajna­ elnökének 723/2014. számú rende­lete értelmében felmen­tették tisztségéből Valerij Luncsenkót, s a megyei állami közigaz­gatás megbízott elnö­kévé Vaszil Hubait ne­vezték ki. Az új vezető 1967. június 5-én szüle­tett a huszti járási Lip­csén. 1985-ben rádió­műszerészi képesítést szerzett a huszti 10. szá­mú szakközépiskolában. 2007-ben a Lembergi Politechnikai Egyetemen közgazdász szakán szerzett diplomát. Ezt követő­en több vállalatnál töltött be vezető beosztásokat, majd vál­lalkozóként tevékenykedett. 2010 novembere óta ő volt a Huszti Járási Tanács elnöke. Több magas állami kitüntetés tulajdonosa, két gyermek édesapja, áll a közigazgatás sajtó­­szolgálatának tájékoztatójában. Vaszil Hubai

Next