Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-06-10 / 120. szám

XVIII. évfolyam, 120. szám lütrkeulCtig és ki« adóhivatalt Kosice, Hlavné (Fő)­utca 60. szém, I. emelet 333 Telefonszém­! 184. Megjelenik minden» nap délutén 4 órakor Péntek Felelős szerkesztő: LÁSZLÓ BÉLA. Košice, 1921. június 10. ■ Ml ■ N­HIM ■ IMN­ —»■—^■^———1 előfizetési Arak: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 84 korona, egy hó­­napra 18 korona 33 Egyes ssem éra helye­ken és vidéken 1 kor. Csak őszre várható a parlamenti kormány megalakulása. Egy nagy szerepre szánt politikus nyilatkozata a Kassai Hírlapnak. Prága, június 8. A lapoknak ama közlése, hogy még a nyár folyamán Schwechta elnöksége mellett parla­­menti kormány alakul, nem felel meg a valóságnak. Munkatársunk beszélgetést folytatott egy magas állású politikussal, akinek a közel­jövőben nagy szerepet szántak. Arra a kérdésére munkatársunknak, igaz-e az, hogy a parlamenti kormány még e nyáron megalakul, a politikus a következőket válaszolta: “ Tárgyalások állandóan folynak ebben az irányban, de se­mmi pozi­tívum még eddig nincsen, valamint semmi remény arra nézve, hogy ősznél hamarább megalakuljon egy parlamenti kormány­. Személyek említése ma még korai, mindez csak kombináción alapszik. Tahy prágai magyar követ a csehszlovák— magyar tárgyalásokról. Szerdán kezdődtek a tulajdonképeni tárgyalások. — A jogi tárgyalások bizalmasak. — Közös kommünikéket tesznek közzé a delegációk. — A magyar pénzügyi bizottság még nincs Prágában. Prága, június 7­(Saját munkatársunktól.) Lapunk múlt­kori számában jeleztük, hogy június elején kezdődnek meg a csehszlovák— magyar tárgyalások. A tárgyalások, amelyeket magyar részről Pósfag meghatalmazott miniszter, csehszlovák részről pedig dr. Hebz­n egyetemi tanár, külügyi osztályfőnök vezetnek, holnap, szerdán veszik tulaj­donképen kezdeteket- Eddig csupán csak bemutatkozások és formális ülések voltak. Ezzel kapcsolatban felkerestem Tahy Lászlót, a prágai magyar kir­ követség vezetőjét és megkértem, hogy a most folyó tárgyalások anyagáról és­­ azok lefolyásáról nyilatkozzék a Kassai Hírlap­­ olvasóinak. A követ úr a következőket volt­­ szíves válaszolni: — A folyamatban levő jogi tár­­­­gyalásokról, azoknak lefolyása befe­­j­­ezésükig bizalmasan kezelendő lévén, közlések nem tehetők. — Amennyiben ez szükségesnek­­ fog mutatkozni, magyar és csehszlovák részről egybehangzó hivatalos kom­münikék fognak közzététetni. — A magyar pénzügyi bizottság a legközelebbi napokban Prágába érkezik. (e. d) llllllllllllll^llilHlIlBIBIIlIClIlkliailIlIBlÉlÉlIlllIlhlBlÉÉlBIliiÉlBliťalldilÉ'aíllliilliBlIIBÉiilllaBIlálBIllIfllIISÉlIllllIlÉÉ Semmi sem tökéletes, amit emberi kéz alkotott. A trianoni béke sem, amint azt maga Briand, a szerződé­sek főprotektora is elismerte. Ám az em­beri ter­m­észetnek megvan az a törekvése, hogy mindig közelebb juthasson a töké­leteshez semmibe, s ezért nem nyugodhatik bele azt mondják, még abba sem, amire milliók hogy változhatatlan, meg­másíthatatlan. Ha tehát Briand ismeri az emberi természetet, akkor, ha nem is hallhatóan, de magában ezt tette utána: a trianoni béke, mint tökéletlen emberi alkotás, szintén változásnak van alávetve, mert az emberiség mindig a tökéleteseb­bet óhajtja. Lehetséges, hogy a tökélet­lennek minősített után más tökéletlenebb következik, de erről sem tehet. Elég az, ha valamiről beismerik, hogy nem töké­letes. Minél inkább távolodunk a békeponto­­zatok megállapításának idejétől, annál szembeötlőbbé válnak azok a bizonyos „életképtelenségek.“ Nemcsak városok vál­tak életképte­enné, hanem országok is. Ugyan miféle életképessége van például Ausztriának ? Az csak nem mutatja élet­­képességét, hogy csak akkor tud megélni, ha a meggazdagodottak kitartják. A kitar­tás sem tarthat örökké, mert erkölcstelen alapra hosszú életet építeni nem lehet. Sokat beszélnek arról, hogy Magyaror­szágnak megvannak az életföltételei. És ennek dacára koldusvilág uralkodik a hajdan tejjel-mézzel folyó Kánaánban. És azután nézzünk széjjel a többi államok­ban. Életerősnek látszó fákban annyi szú lakik, hogy észrevétlenül következik be a nagy összeomlás. Bécs, mint város, élet­­képtelen. Ez azt jelenti, hogy ott két mil­liónál több ember állandóan nyomorog s ha siralmas a helyzetük ma, még siral­masabb lesz a­­ jövőben. Körülbelül 2 millió embert tehát állandóan éhhalál fenyeget, mert a trianoni béke — töké­letlen Az olaszok most a legújabban Zára fölött siránkoznak, mert — életképtelen. Azelőtt Zárának épen olyan jó világa volt, mint Bécsnek s most megint közös a sorsuk: életképtelenek, vagyis lakosaik nyomorognak, nélkülöznek a­­ trianoni béke tökéletlensége miatt. Felsősziléziában sem tisztult még annyira a helyzet, hogy nagyobb bonyodalmak ne fenyegetnének, ennek is a béke tökéletlensége az oka. Jugoszlávia olyan, mint a háborgó vul­kán, Románia sem nyugodt, sőt hidegül erősen az angol—francia viszony, mert a trianoni béke tökéletlen. Amerika nem ratifikál ilyen tökéletlen békét. Tovább nem is kell folytatnunk. Csak épen kér­dezzük : hol teremtett, mely téren ered­ményezett kielégítőt a trianoni béke ? Ausztriának és Magyarországnak szét­­darabolása egymagában nem biztosítja a békét — mondta Boncour. Már pedig, ha a trianoni béke eredményeit vizsgáljuk, azok között tulajdonképen nem is talá­lunk más pozitívumot, mint a monarkia szétdarabolását. _Úgy látszik, erre alapí­tották a békét. És most kitűnik, hogy ez az egyetlen eredmény épenséggel nem biztosítéka a békének. Hát mi ? Mutassa­nak ezenkívül csak egyetlenegy ered­ményt, amelyről biztosan mondhatják — nem azt, hogy biztosítja, hanem hogy távolról is szolgálja a békét. csak, Nem hihetjük, hogy bárki is képes lenne erre. Tökéletlen, értelmes ember nem is dicsér­het. Briand tehát akkor mutatkozott a legigazságosabbnak, amikor kijelentette, hogy a trianoni béke tökéletlen s mint ilyen, nem is számíthat állandóságra. Igazán csudálatos, hogy akadnak egyesek, akik ismerik a világtörténelmet s akiknek józan gondolkodása nyilvánvaló és mégis azt erősítgetik, hogy a világon egyedül a trianoni béke képes mindennel dacolni, hogy az még talán a világot is túléli. A helyzet ma az, amit a béke teremtett. És ezzel készen vagyunk. De a világtör­ténelem kereke senkinek kedvéért meg nem áll. A minden nap kiütköző élet­­képtelenségek a napnál bizonyítják a trianoni béke világosabban tökéletlensé­gét. Mi következhetik végre is ebből ? Az, amitől néhányan annyira fáznak , amit, ha valaki említ, bűnül rónak föl neki: a revízió. Hiszen már eddig is gyártottak néhány külön egyezményt, amire a felek rendesen fütyülnek. Mire való ez az aprólékoskodás? Végezzenek egyszerre az egésszel, mert most már látják a hibákat. Tökéleteset akkor sem alkothatnak, de jobbat mindenesetre. És ezt a jobbat várja a világ. A szónok tiltakozik a bánáti lakos­ság elnyomása ellen. Briand miniszterelnök kijelenti, hogy a szerződés megemlíti a kisebbségek jogának biztosítását, de előbb a szer­ződést jóvá kell hagyni,, hogy ez ér­vényre juthasson. Moulet szocialista képviselő kívánja, hogy a magyar kormány tartsa tisztelet­ben a kisebbségek jogát és fel­említi a magyarországi zsidó pogro­mokat. Harriot radikális képviselő a bánáti kérdésben Románia érdekében szólalt fel. Megemlíti, hogy különbséget kell tenni a román kormány liberalizmusa s a magyar kormány reakciója között. Briand félbeszakítja a szónokot és Franciaország háláját fejezi ki Romá­niával szemben, amely két ízben tartotta fel a nagy német hadsereget. Guernier előadó válaszol Margenaux és Boncour képviselőknek. Szerinte nem lehet azt állítani, hogy a trianoni szer­ződés, amely tiszteletben tartja a nem­zetiségi elveket, csak az érdekössze­­ütközéseket sokszorozta volna meg. Pellett képviselő szerint Franciaor­szágnak mindenekelőtt azokat a nem­zeteket kell támogatnia, melyek a háború során oldalán állottak. Ilyenek a közö­sen győzelmet aratott Jugoszlávia, Ro­mánia és Csehszlovákia. Magyarország, amelyet Tisza poli­tikája sodort a háborúba, viselni fogja magatartásának következmé­nyeit. Briand a békéről. Briand a kritikával szemben han­goztatja, hogy a trianoni szerződés nem tökéletes. Előbb lehetett volna a problémákat tökéletesen, talán véglegesen elin­tézni, most azonban a helyzet már más. Franciaország Középeurópában min­denütt igyekszik a nemzeti érdeket ér­vényre juttatni, azonban ennek az ál­láspontnak végrehajtása fölösleges ne­hézségekkel találkozott. Ennek dacára a lemondásnak nincs helye. Franciaország kis államok létesítéséhez erkölcsi előnyöket akar nyújtani s minden esz­közt megad nekik, ami létükhöz föltét­lenül szükséges. Magyarország határainak megálla­pítása tényleg önkényes volt. A té­vedéseket csak gazdasági egyez­ségek által lehet kiegyenlíteni.­­ A Dunai szövetségnek most nincs talaja, de gondoskodni kell arról, hogy­­ az új államok hozzájussanak minden létfeltételhez.­­ A trianoni békeszerződés kísérőjegy­zékében szó volt arról, hogy a határ itt­ vagy ott esetleg érdekekbe ütközik és ez okból gondoltak a helyszíni ki­igazításra. Magyarországnak módjában szomszédaival egyezségre jutni áll trianoni békeszerződés módosítása a nélkül.­­ Igaz, hogy Magyarországnak nincs állandó kormánya, de a demokráciának­­ semmi köze sincs Kun Béla bolseviki i machinációihoz, amelyek az országot i­s terrorizálták Boncour azon megjegyzésére, hogy a­­ magyar kormány reakciós, azt kell válaszolnia Briandnak, hogy Magyarországon osztályuralmi kor­mányról van szó s Horthy nehéz viszonyok között jutott hatalomra. Franciaország a Magyarországon nem­­­ rég lefolyt ügyekbe nem azzal a gondo­­­­lattal akar gyakoroljon­ avatkozni, hogy nyomást A ratifikációs vita a franciaparlamentben Boncour beszéde a Horthy-rezsim ellen. — A Bánát tiltakozik szétosztása miatt. — Moulet a magyarországi zsidó pogrommok ellen. — Pellett kép­­viselő kívánja Magyarország megbüntetését. — Briand a trianoni béke tökéletlenségéről és Magyarország szerepéről Európában. Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy a francia parlamentben kezdetét vette a trianoni békeszerződés ratifiká­ciója feletti vitta, amely azzal végződött, hogy a békeszerződést ratifikálták. A ratifikációs vitáról a legnagyobb részletességgel alábbi jelentésünk szá­mol be : Páris, jul. 8. Margain képviselő után Boncour szoc. képviselő emelkedett szólásra. Ezeket mondja: — A trianoni szerződés megpecsé­telte az osztrák-magyar monarchia fel­osztását és bizonyítja, hogy ezt a fel­osztást jogszolgáltatási szervezettel kell kiegészíteni. Az újonnan alakult kis államok nem élhetnek egymás nélkül­ A dunai föderáció létesítése nem ele­gendő. Európa általános és teljes meg­szervezésére s a nemzetek társulá­sára van szükség. Tardieu megszakítja a szónokot és figyelmezteti arra, hogy a francia kor­­­mány Leon Burgeois közreműködésével népszövetség megvalósításán dol­gozik. Ennek dacára Franciaország biz­tonságát különböző módon meg kell erősíteni, nevezetesen a Rajna balpartjának megszállásával-Boncour képviselő megmarad állí­tásai mellett és kívánja, hogy igazságos demokrata, nemzetközi politikát kövessenek a béke bizto­sítása érdekében. Briand miniszterelnök erre ezt je­gyezte meg: — Egész helyes! Boncour képviselő ezután gróf Károlyi érdekében beszélt. Azt mondja, hogy Kun Béla diktatúrája a szövetségeseknek a Károlyi-kor­mánnyal szemben való helytelen magatartásának a következménye volt. A diktatúra nyomában a Horthy-féle reakció jött, amelyet Boncour elitél-Boncour végül kijelentette, hogy Fran­ciaország Magyarországban saját érde­kei ellen folytat politikát és elősegítette Károly exkirály vállalkozását. A délutáni vita: A délutáni tárgyalásnál Dechamps Gaston képviselő kijelentette, hogy Franciaország nem avatkozott Magyar­­ország­ belügyeibe-Wetterle képviselő kijelenti, Bánát lakossága tiltakozott az elszán-lotha­­ringiai képviselőknél az ellen, hogy földjüket akaratuk ellenére szétosz­tották Jugoszlávia és Románia között-

Next