Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-01-22 / 17. szám
Magyarországon is vannak közülök külön lapjuk van. A tanú szerint a vádlottal való érintkezés folytán azt a benyomást szerezte, hogy Kelemen dr meggyőződésből, Polacsek pedig érzelmi okokból dolgozik. Kelemen dr magyar, Polacsek német származású. A délutáni szünet után újabb tanúkat hallgattak ki, majd 3 óra után a tárgyalást berekesztették s holnap délelőtt 9 órakor folytatják- Birtokreform-ankét Bratiszlavában. Megalakítják a Földtulajdonosok szakosztályát. Az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület folyó hó 25-én délelőtt 10 órára a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nagytermében (Andrássi utca 4.) értekezletre hívja egybe az egyesület földtulajdonos tagjait, valamint az érdeklődő szlovenszkói földtulajdonosokat. Az értekezlet célja a „Földtulajdonosok Szakosztályának“ megalakítása, amelyen kívül a megbeszélés tárgyát még az alábbi kérdések képezik: A birtokreform és a kényszerbérletek. Az adók és közterhek mezőgazdasági szempontból. Az általános mezőgazdasági helyzet. Az utóbbi idők súlyos tapasztalatai beigazolták, hogy a földtulajdosoknak speciális érdekeik megvédésére feltétlenül külön szervezetre van szükségük, amire a megalakítandó szakosztály van hivatva. Ezért az érdekelteket hangsúlyozottan felkérik, hogy az értekezleten minél számosabban megjelenni szíveskedjenek, annál is inkább, mert a jan. 26-án megtartandó .Birtokreform-ankéten“ betartandó irányelvnek itt lesznek végleg megállapítva. Az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület folyó hó 26 án délelőtt 10 órakor a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nagytermében (Andrássy u. 4.) az irányadó kormánykörök, az illetékes állami szervek és az érdekelt gazdákat képviselő testületek résztvételével a birtokreformról szakszerű, zárt jellegű értekezletet tart, amelynek megtartása a hasonló tárgyú prágai ankét után a speciális szlovenszkói mezőgazdasági viszonyok miatt vált szükségessé, miként azt az egyesület képviselői a prágai ankéton az illetékes állami szervek előtt megvilágították.Ez a kérdés ma a világ legnagyobb szabású és legsúlyosabb horderejű kérdése, amelynek megoldásától a jövő nyugalma és boldogulása függ, azért megoldásánál a legnagyobb óvatosság és körültekintés kívánatos. Szükséges, hogy a kérdéshez minden szakember hozzászóljon, azért tette lehetővé az 0. Sz. G. E- a külön szlovenszkó ankét megtartását Ezek kapcsán az egyesület felkér mindenkit, aki az értekezleten részt venni óhajt, hogy ezen szándékát az 0 Sz. G E.-vel Bratiszlava, Vármegyeház tér 11. mielőbb közölni szíveskedjék, hogy a szükséges meghívókat mielőbb kiküldhessék. Nem fogy a városi fa. Erős konkurenciát csinálnak a kereskedők. Más esztendőkben az volt a panasz, hogy üres a városi faraktár s hogy a megrendelőknek heteken, sőt hónapokon át várakozniok kell egy-egy szekér fára; — most pedig az a baj, hogy nem fogy a városi fa, dacára, hogy tele van a faraktár. A kereskedők okulva a múltak tapasztalatain és a sok panaszon, utánavetették magukat az ügynek és annyi fát rendeltek, hogy felvehették a konkurrenciát a várossal, mégpedig eredményesen. A közönséget nem csalogatja a városi fa, mely nem olcsóbb most már, mint az, amit a kereskedők árusítanak, azonfelül pedig a szállítási viszonyok sokkal kedvezőbbek a kereskedőknél, mint a városnál. A mennyiségről is sokat lehetne csevegni. A városi szállítás ellen sokszor emelkedtek panaszok, mert útközben igen sok fa elveszett, ,V/ísi-; r’ ■ i & M&Sfflfb ajánlották is a szekerekre ólomzár alkalmazását, amit „technikai nehézségek“ miatt nem talált elfogadhatónak az erdőhivatal. A kicsinyben való eladás is nehézséggel jár a kereskedők által követett módszerhez viszonyítva. A város egyes helyeken árusíttat kilószámra aprított fát, de ezt magának a megrendelőnek kell hazaszállíttatnia; az élelmes kereskedők azonban zsákokban házhoz szállítanak kisebb mennyiséget is. Természetes dolog, hogy a közönség inkább rendel a kereskedőknél, mint a városnál, mert ez igazán nagy kényelmére szolgál. Hetenkint egyszer-kétszer megkapja a kívánt mennyiséget, nem kell tehát egyszerre sem nagyobb mennyiséget rendelnie, sem pedig a szállítással vesződnie-A város is gyakorlatba hozhatná ezt a módszert. Beszerezhetne zsákokat, fogadhatna föl fuvarosokat és akkor a szegényebb néposztályból is többen vennék igénybe tüzelőfáját- Hiába: üzlet, üzlet. Nagyobb forgalomra csak az számíthat, aki jobban kiszolgálja a közönséget. A város pénztárában pedig helye volna a pénznek, azért kellene megragadnia minden alkalmat, hogy nagyobb forgalomra tegyen szert a faelárusítás terén is. Nemrégiben úgy határozott a tanács, hogy a ki nem fizetett fizetési többletet kiadja fában, vagy ruhában is, hogy jobban fogyjon a fa és a sok ittrekedt ruha. Ez jó üzleti érzékre vall, de azért nem ártana, sőt nagyon is szükséges volna, hogy a házhoz zsákokban is szállítson fát , hogy alkalmazottainak az elmaradt illetmények fejében minden akadály nélkül adjon annyi fát, amennyit kívánnak. A Briand-kormány politikája. A hadsereg újjászervezése. — A versaillesi béke követelései. — Nem revideálják a trianoni békét. Prága, jan. 19. (Csi.) Az uj francia külügyminiszter: Briand (egyúttal miniszterelnök) Benes dr. külügyminiszterhez táviratot intézett. Táviratot intézett Briand Lloyd Georgehoz is, aki válaszában az egység szükségét hangoztatta, amelytől egész Európa sorsa függ. Páris, jan. 20. (Csi) Barthou, az új hadügyminiszter a „Petit Journal“ szerint kijelentette, hogy a hadsereget új alapokon kell megszervezni. A szolgálati időt meg akarja rövidíteni és a katonai kiadásokat csökkenteni fogja. Páris, jan. 20. (Csi.) A „Matin“ szerint Briand a versaillesi békére támaszkodik, de a követeléseket józanul fogja megfontolni. A kormány számít ebben a közvélemény pártfogására. A német adósságok egészen pontos összegét állapítja meg a kormány, számít Németország jóindulatára s bizonyos idő múltán esetleg újabb elhatározást tesz. Franciaország a hadizóna lakosságától nem kívánhatja, hogy a kártérítésről lemondjon. Az engedmények előfeltétele, hogy a szövetségesek segítsék Franciaországot ahhoz, hogy az adósságokat neki megfizessék. Budapest, január 20 (Csi) Forchet, a budapesti francia misszió főbiztosa Párisból visszatérve, a Pesti Napló számára kijelentette, hogy a trianoni békeszerződés revíziójáról egyelőre szó sem lehet, mert az antanthatalmak ragaszkodnak a békéhez-Franciaországban azonban ezt a törekvést másként ítélik meg, mint a németek törekvését. Franciaország és Magyarország között nem volt soha ellenségeskedés és érdekellentét, Franciaország Magyarországgal szimpatizált, úgyhogy Magyarország segélyezésére és gazdaságilag való újjáteremtésére Franciaországban minden előfeltétel megvan. Páris, jan- 19 (Csi) Az összes minisztériumok képviselői Boureois Léon elnökletével ülést tartottak, amelyen a genfi népszövetségi ülés napirendjével összefüggő ügyeket tárgyalták. Az ülésen Viviani is részt vett. Páris, jan. 20. (Csi) A hétfői párisi konferencia résztvevőit vasárnap estére várják. Jelen lesz Lloyd George, Lord Carson, Churchill, Sforza gróf olasz külügyminiszter, Belgium részéről Jaspar és Theunis pénzügyminiszter. A Temps i írja, hogy Franciaországban mindenki ismeri a konferencia jelentőségét. Páris, jan. 20. (Csi) Az angol nagykövetség hivatalosan megcáfolja azt a hírt, hogy Anglia tiltakozott volna Poincaré meghívása ellen. Az angol kormány sohasem fog Franciaország belügyeibe beavatkozni Prága, jan 20. (Csi) Benes dr. külügyminiszter táviratilag válaszolt Briand min.-elnöknek s tbban hangoztatta, hogy Csehszlovákia híven a szövetséghez munkálkodik az euópai és világbéke érdekében közre-a szerinte" jögsalátfttP,1?ffcobro! pénzt visszakapja Ügyvédje utján kérvényt intézett előbb a helybeli pénzügyigazgatósághoz, majd a bratiszlavai vezérpénzügyigazgatósághoz Dacára folytonos sürgetésének, az ügy elintézése nem ment oly könnyen Háromszor vagy négyszer felvettek ugyan vele jegyzőkönyvet, de a folytonos utánjárásnak csak nem akart eredménye mutatkozni-Végre e hó elején megtörtént a döntés a bratiszlavai vezérpénzügyigazgatóságnál- Megállapították, hogy a pénz lefoglalása jogtalan volt, mert a vezérpénzügy igazgatóság csupán azon bélyegzetten kékpénzek lefoglalását, illetve elkobzását rendelte el, amelyeket a köztársaság területére akarnak becsempészni. A bélyegzetlen pénz kivétele azonban meg volt engedve. Ennek alapján elrendelték, hogy Klein a tőle lefoglalt pénzt visszakapja. Ez meg is történt. Klein négy nappal ezelőtt a vezérpénzügyigazgatóság rendeletére Bratiszlavában visszakapta a pénzét- Visszakapta mégpedig bélyegzetlen kékpénzben. És most jön a bökkenő. A kékpénzt már a volt monarchia összes utódállamaiban lebélyegezték, illetve kivonták a forgalomból. A bélyegzetlen kékpénz ma sehol sem szerepel, mint törvényes fizetési eszköz- Klein tehát legjobb esetben elteheti emlékbe az ezerhétszázötven darab kékhasú bankót és azt nézegetve elmélkedhet azon, hogy az valamikor milyen kincs is volt. Klein tehát visszakapta a pénzt és mégsem kapta vissza. Van pénze, majdnem kétmilliója és még sincs pénze. Ellenben van egy csomó bankója, amit legjobb esetben boros üvegekre használhat fel vignettának. De ez egy kicsit drága szórakozás volna-Klein Simon borkereskedő arra az álláspontra helyezkedett, hogy az őt ért kárért, amennyiben hatósági közegek tévedése folytán idéztetett elő, magát a kincstárt teszi felelőssé. És ezért ügyvédjét megbízta, hogy a kincstár ellen 800.000 csehszlovák korona és járulékai iránt indítson pert, ugyanis ennyibe került neki az az egymillió hétszázötvenezer korona, amit a határon elkoboztak tőle. Ezen, a maga nemében páratlan ügy tárgyalása elé nagy kíváncsisággal tekint Szlovenszkó egész jogászvilága, mert az ítélet precedenst fog gyakorolni sok analóg esetben. Milliós per a kincstár ellen- Két milliót érő bankjegy, mely használhatatlan. Ha a határőrök a rendeletet rosszul alkalmazzák s ennek a kincstár is kárát vallja. A bratislavai (pozsonyi) vezérpénzügyigazgatóság még a múlt év elején, hogy a köztársaságot megóvja a Csehszlovákiától rosszabb valutájú államok pénzének beözönlésétől, rendeletet adott ki, melynek értelmében minden külföldről behozott (Magyarország, Ausztria, Lengyelország stb.) idegen valuta, különösen pedig a bélyegzetlen kékpénz a határon elkobzandó. A rendelkezés paragrafusai nem voltak eléggé világosak, így a rendeletben a vezérpénzügyigazgatóság említést sem tett arról, hogy váljon a bélyegzetlen kékpénz kivihető-e a köztársaság területéről ? A rendelet hiányossága abban az időben számtalan bajt idézett elő- A pénzügyőrök, valamint a határőrségek, csendőrségek ismeretes túlbuzgóságukban oly értelmet adtak a rendeletnek, hogy minden bélyegzetlen kékpénz elkobzandó-Ez történt Klein Simon abauj megyei borkereskedővel is. Tavaly januárban Abaujszántón nagyobb mennyiségű bort vásárolt egymillió hétszázötvenezer koronáért. Az adásvételi szerződés értelmében a közel kétmillió koronás vételárat Klein magyar valutában, azaz bélyegzetlen kékpénzben tartozott fizetni Abban az időben Csehszlovákia és Magyarország között semminemű összeköttetés nem állt fenn, még pénzügyi szempontból sem s így Klein Simonnak nem állott módjában a bor vételárát esetleges átutalás útján kifizetni, annál kevésbé, miután nem volt bank, amelyik az átutalás végrehajtását elvállalta volna. Kénytelen volt tehát bélyegzetlen kék- I pénzt vásárolni. Akkoriban az ilyen pénz árfolyama 45—48 csehszlovák korona volt. Klein tehát, mit tehetett mást, sikerektől és egyébb pénzüzletekkel foglalkozó egyénektől körülbelül nyolcszázezer cseh koronáért megvásárolta a borvételhez szükséges egymillió hétszázötvenezer koronát és azt magához véve Hidasnémetin keresztül Abaujszántóra akart utazni a bor átvételére, illetve kifizetésére. Hidasnémetin azonban kellemetlen meglepetés érte. A határőrség — hivatkozva a bratislavai vezérpénzügigazgatóság idevágó rendeletére — a nála levő közel kétmillió korona értékű bélyegzetlen kékpénzt lefoglalta, Kleint pedig valutacsempészés miatt letartóztatta-Kleint ugyan nemsokára szabadlábra helyezték, de pénzét nem kapta vissza. Tekintve, hogy kétmillió korona még a dúsgazdag Kleinnak sem volt megvetendő összeg, fűt-fát megmozgatott, hogy Az ungvári adóharc A polgárság deputációja Kugler pénzügyi referens előtt, Ungvár, január hó 20. (Saját tudósitónktól) A polgárság deputációja ma felkereste Kugler pü. referenst s a következő követeléseket terjesztette elő: 1. A Garai-féle adójavaslatok megsemmisítése. 2. A helyi viszokkal ismerős új referens kinevezése 3. Új adóbizottság kinevezése helyi emberekből. 4- Ankét összehívása, amelyen az adójavaslatok alapelveit határozzák el. Ezután dr. Szabó József szólalt fel és hivatkozott arra, hogy Garai 51 esetben foganatosított biztosítási végrehajtást jogtalanul és törvénytelenül-Kugler a következőket válaszolta: Garai nem fogja tárgyalni az adós javaslatokat, nevezett a fegyelmi vizsgálat után más beosztást kap. A biztosítási végrehajtásokról nem volt tudomásom, azokat azonnal felfüggesztem. Nincs kifogásom az ankét összehívása és egy helyi emberekből álló bizottság kinevezése ellen, mert nekem is az a célom, hogy az adókat a helyi viszonyokkal ismerős egyének közreműködésével igazságosan állapítsuk meg. Kugler válaszát a bizottság megnyugvással vette tudomásul, csak azzal nem volt megelégedve, hogy Garai nem tűnik el végleg Ungvárról.