Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-06-10 / 129. szám

i oldal. hangsúlyozzuk ama meggyőződésünket, hogy dőre az, aki hiszi, hogy a magyarság csekély csomó képviselőivel valaha is abba a helyzetbe jöhetne a prágai parlamentben, hogy programjának egyetlen egy pontját is megvalósíthatná. Nevetséges erőlködés, mesterségesen felfújt hólyag az olyan állítás, mintha a magyarság helyzetére nézve döntő befolyással volna, hogy a tíz képviselőnket a keresztényszocialista, kisgazdapárti, nemzeti szocialista, vagy a jogpárt programja alapján küldjük fel. De ha minden magyar egységbe tömörül, akkor legalább ott fenn prágai parlamentben nem támadják, nem bántják egymást s egységes állásfoglalásuk imponálni fog a vezető államférfiaknak. És mi a most élő magyar pártok közül egyedül a kisgazdapártot tartjuk alkalmasnak arra, hogy az összes magyarságot magába felszippantsa. Ezt hirdettük mi mindig. S bizonyára nem jó fényt vet a »Kassai Napló* „jólértesültségére”, hogy éppen egyedül ő nem tudja ezt. Bár másrészt nem nagyon lep meg minket ilyen irányú kirohanása, mert eddigi polémiáiban mindig azt a benyomást kaptuk, hogy felületes és rosszul informált. Beszélhetnénk még arról, hogy a K.N. cikke egyáltalában nem változtatta meg ama meggyőződésünket, hogy a Jogpárt a vezetőknek vezetésre való képtelensége miatt nem tudott eddig megszületni, de ehhez már igazán semmi közünk, ezt intézze el házilag a K. N. De a K. N -nek azt a megjegyzését, hogy a »magyarság érdeke nem egy mindig a lapérdekkel, nem hagyhatjuk szó nélkül, mert szomorúsággal tölti el szívünket. Hát szabad egy magyar lapnak annyira sülyednie, még ha a Kassai Naplónak hívják is, hogy fel merje tétsiezni, hogy a lap érdeke és a magyarság érdeke nem egy? Hát mióta ír valamelyik magyar lap a magyarság érdeke ellen, ha az Országos Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt érdekének szószólójává válik? Egyáltalában mi adott jogot a K N-nak arra, hogy fejébe szálljon az önteltségnek akkori mértéke, hogy csak ő képviseli a magyarság érdekét, mert egyszerre a jogpárt mellé állott? Eddig csak az Esti Újságnak volt az a kimondott és patentírozott privigéliuma, hogy magát egyedüli magyarnak vallja, mert keresztényszocialista párt volt. Igaz, hogy azóta az Esti Újság internacionális húrokat penget, éppen úgy, mint a K. N. tette, a boldogult radikális, s még boldogultabb Vörös Újság korában. És ebből joggal következtetünk arra, hogy jövőben megint félrebotorkál valami internacionális berekbe, sőt talán éppen az Esti Újság után fog indulni, hiszen már hosszú idő óta nagyon-nagyon megértik egymást. Ezért is azonosítja magát rendszeresen és állandóan az Esti Újság a Kassai Naplónak ellenünk intézett támadásaival. No hát mi köszönjük szépen a K. N. »barátságos üzenetét“, de ki kell jelentenünk, hogy rossz helyre stresszálta, mert a mi érdekünk mindig a magyarság érdeke volt, lapunk soha más érdek szolgálatába nem állott s nem is fog állani soha! Ez a hideg, rideg és következetesen elvi álláspont a K. N. előtt érthetetlen lesz, mert ő elvtelenségében igazán sohasem ismert mást, mint lapjának érdekét. Kész a kisantant katonai egyezménye is Belgrád, junius 9. (Budapesti tud. táv.) Tegnap Jugoszlávia nevében Pastes, Románia nevében pedig Tőke Jónásén aláírta a katonai konvenciót, amely azonos a múlt évben Jugoszlávia és Csehszlovákia között létrejött szerződéssel, u. 1 Magyarország bekapcsolódik az európai gazdasági forgalomba Előkészületek az államközi egyezményekre. Budapest, jun. 9. (Saját tudósítónktól) A trianoni békeszerződés ratifikálása fogja siettetni Magyarország külkereskedelmi forgalmának kiépítését. Még Franciaország volt hátra és most mind a három nagyhatalom ratifikálta a békeszerződést. Gondos előrelátásból készülnek már most azok a tervek, amelyek Magyarország közgazdasági forgamának a külföldi államokba való bekapcsolását teszik lehetővé és így a külügyminisztériumban már megkezdték az idevágó előkészítő munkálatokat. Értesülésünk szerint elsősorban a magyar államközi egyezmények előkészítésén dolgoznak és ebből a célból felhívás megy London, Bern, Prága, Stockholm, Bukarest és Róma városokba Magyarország ottani követeihez, hogy szerezzenek információkat arról, hogy mely állammal kötött az illető ország árucsere, vagy más hasonló egyezményt. A kereskedelmi minisztérium az illető országokban létesített kiviteli és behozatali tilalmakról kíván felvilágosítást. Magyarország a külföldi államokkal államközi egyezményre készül és elsősorban Angolország, Svájc, Olaszország, később Csehszlovákia, majd Románia kerülnek sorra annak a külkereskedelmi forgalomnak megalapozása szempontjából, amelynek segítségért Magyarország újra bekapcsolódhatna Európa közgazdasági életébe. A nagyszőllősi szolgabírót inzultálták A támadókat a beregszászi államügyészségre szállították, ooo Az inzultálás hosszú műve. ooo Nagyszőllős, jún. 9. (A Kassai Újság tudósítójának telefonjelentése.) Navracsiev szolgabíró, aki a távollevő nagyszőllősi főszolgabírót helyettesítette, tegnap nagyobb társasággal beszélgetett a főszolgabírói hivatal előtt. Egyszerre két idegen fiatalember lépett a szolgabíró elé és anélkül, hogy egy szót is szóltak volna, rátámadtak, földre teperték és ütlegelni kezdték. A meglepett társaság vette a megtámadott szolgabírót védelmébe és megszabadította támadóitól. Közben a csendőrség is a helyszínre érkezett és először igazoltatta, majd letartóztatta a két fiatalembert. Nagyszőlősön izgalommal tárgyalták a botrányt és találgatták oket. Amint kiderült a szolgabíró nem ismerte támadóit és nem is tudta, mi az inzultus oka. Egyik verzió szerint egy alkalommal, midőn Navracsicy szolgabíró Verőcén volt hivatalban, Kéményi verőce jegyző egy hadiözvegy kérelmét adta neki elő, amelyben arról volt szó, hogy vonjanak vissza egy rendeletet, a szegény hadiözvegy házának lerombolásáról. A szolgabiró gorombán viselkedett a jegyzővel szemben, aki odahaza két fiának elpanaszolta a sértéseket. A fiuk ekkor felkeresték a szolgabirót Nagyszőlősön és apjuk megsértéséért elégtételképen tettlegesen inzultálták. A szolgabiró inzultálóit a beregszászi államügyészségre szállították. Aki néhány műtárgyon vagyont akart keresni Csak 200 százalékos elmaradt haszont perelt iTesov, julius 9. (Bujai tuncöitúaiktól) .Panto Richard, a németausztriai Módikig város lakosa, gyárigazgató egyike volt azoknak, akik pénzüket antik tárgyak megvásárlására fordították. A régiségek utáni kutató útjában így jutott el Panto Richard igazgató Sóvárra. Tudomására jutott ugyanis, hogy Glücksteiaan Henriettenek nagyszámú antik holmija van. Szakértőt is vitt magával és ilyképpen biztonságban érezhette magát abban az irányban, hogy amit megvásárol, az igazi és nem hamisított antikvitás lesz. Glücksmann Henriette birtokában tényleg igen nagy értékes műtárgyak voltak, amelyek reprezentáló nem hiába keltették fel Panto igazgató érdeklődését. Egy antik kredencett megy darab antik széket és egy portrét vásárolt meg az igazgató, amelyekre nézve szakértője is megállapította, hogy a XVII. századból származnak. A vétel 23.000 korona vételár mellett jött létre. Előlegként a vevő az eladónak 10.000 koronát fizetett le 1919. év szeptember 2-án. A megvásárolt antik tárgyakról fényképfelvétel is készült s ezen fényképek alapján az igazgató Wienben egy szakértővel újra megvizsgáltatta a megvásárolt antik tárgyakat és ez a szakértő kijelentette neki, hogy ezek a tárgyak nem a XVII. századból valók, hanem legfeljebb 60 év előtti készítmények. Az igazgató ekkor levelileg tudatta az eladónővel, hogy a vételtől visszalép, mert ez az eladott antiktárgyak egy leglényegesebb tulajdonsága tekintetében, hogy t. i. a XVII ik századból vak, megtévesztette. Kártérítési jogának fenntartása mellett lehat stornirozta a köztük létrejött üzletet és kérte az eladónőt, hogy a neki adott JO.OOO korona előleget fizesse vissza. Glücksmann Henriette nem szerette a kellemetlenségeket s ámbár tudta s meg volt győződve aról, hogy az általa eladott antikvitások tényleg a XVII. századból származnak, tudomásul vette Fanto igazgató visszalépését az ügylettől és magát a 10,000 korona visszafizetésére kötelezte. Most azonban legnagyobb meglepetéséire Fanto, igazgató egyszerűen beperelte és pedig az előlegül adott 10,000 koronán kívül 40,000 korona kárösszeg erejéig is. A kárra nézve pedig azzal a kéttségteenül nem mindennapi ügyességre valló zattal él, hogy az ügyletnek magyar áhatánytalanMsa miatt a megvett műtárgyakat nem tudta értékesíteni, mert azok nem származnak a XVII. századból. Pedig abban az esetben,, hogyha a műtárgyak tényleg a XVI. század készítményei lettek volna, akkor a 23.000 koroná is vételárral szemben, minimálisan 63.000 koronáért tudta volna azokat értékesítetni, így tehát kára a két ár közti differencia, azaz 40.000 korona. Vitává ezenfelül azt is, hogy a még 1918. szeptemberében, a forradalom előtt adott előleg, melyet Glüteksmann Henriette mindeddig neki vissza nem fizetett, a pénz devalvációja foytán nem 10.000 koronát ér, hanem legalább ötször annyit, tehát a peresített kereseti összeg, 50.000 korona így is jár neki. Jellemző tehát a konjunktúra-üzletekre ez a por. Valaki antikvitásokat vásárol, Elsleget is ad. Később stomnirozza az ügyletet. Az eladó a békessige kedvéért elfogadja a stomirryzást, és ekkor előáll a vevő, aki fotográfia alapján értékteleneknek nyilvánítja a saját szemével látott és saját szakértőjével a helyszínen látott műtárgyakat. És azt mondja : ___ |’a egy jó üzletet csinálhattam volna, ha a műtárgyak valódiak lennének és a 23.000 koronáimért, mint befektetésért csekély 63.000 koronát kaphattam volna, tehát magyarul kfejezve egy nagyon kis összeget, csekélyke 40.000 koronát kereshettem volna ezen a piti üzleten, amelyet így elvesztettem, tehát az eladó, aki rosszhiszemű volt, amidőn nekem azt állította, hogy a műtárgyai a XVII. századból valók, köteles nekem ezt az icipici káromat, circa 206 százalékos A maradt nyereségemet megfizetni. A tragikomikus pert az eperjesi törvényszék tárgyalta le és ítéletet hozott benne. Farte igazgató természetesen pervesztes lett, annyiban hogy Fante Richard igazgató keresetét előtacsak a 10,000 korona előleg megfizetésére kötelezték Glücksmann Henriettet, de a fantasztikus kártérítési összeg megfizetése tekintetében a törvényszék Fanto Richárd igazgató keresetét elutasította . Szinpártoló egyesület Losoncon Losonc, június 9. (Saját tudósítónktól) A Szinpártoló Egyesület létesítése ügyében újabb értekezletet tartottak, amelyen a kosicei központi bizottság kiküldötte a szervezésre vonatkozólag azt a tanácsot adta, hogy a mai adott helyzetből kifolyólag ne külön szervezkedjenek, mint azt már a Kassai Újság megemlítette, hanem a központtal kapcsolatban, hogy a magyarságnak az ereje egységesen tömör illessék. Bokor Sándor felszólalása után Faragó színigazgató felemlíti, hogy az egész Szlovenszkó területén csak egy színigazgatói engedélyt adtak ki s ezt a lehetetlen állaspotot kell megdönteni. Többek hozzászólása után dr. Giller János az értekezlet vezetője a következőkben foglalja össze a megállapodásokat: A losonci előkészítő bizottság nem kívánja a kosicei központtól különállólag és függetlenül szervezni a helyi egyesületet. Azonban a helyi igényeknek, óhajoknak és érdekeknek kielégítése szempontjából szükségesnek tartja azt, hogy a kosicei választmányban a helyi bizottságnak is megfelelő képviselete legyen. A losonci színpártoló egyesület megalakulása folyó hó 12-én fog megtörténni. Románia törvénybe iktatja a kisebbségek jogait A parlament megkezdi a szövetségesekkel kötött egyezmény tárgyalásit. Kolozsvár, junius 9. (Saját tudósítónktól). Tudvalevő, hogy a békeszerződéses valamint a szövetségesek és Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia között létrejött külön egyezmények biztosítják az új vagy megnagyobbodott államok területén levő nemzeti kisebbségek jogait. Az államok köteleztelek ezen kikötéseket alkotmánytörvény erejére emelni. Mint egy hivatalos bukaresti távirat jelenti, a parlament a jövő héten kezdi meg a szövetségesek, valamint Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között a kisebbségek védelmére vonatkozólag létrejött konvenciónak tárgyalását. Románia tehát elsőnek tesz eleget e részben vállalt kötelezettségének. Megindult a rendőri nyomozás az elmekórházi botrány ügyében Újabb terhelő jegyzőkönyvek. Tanúkihallgatások a kórházban. A szakszervezet és a párt akciója. (Saját tudósítónktól) A Kassai Újság keddi számában hosszabb cikkben foglalkoztunk azokkal a visszaélésekkel és minden képzeletet felülmúló brutalitásokkal, amelyben a kórház venereás osztályának orvosa és ápolónője a betegeket részesítik. Konkrét esetek alapján vádat emeltünk a venereás osztály személyzete ellen azért, mert betegeiket büntetésből a szomszédos elmeosztály dühöngő elmebetegeivel egy cellába zárják, a szerencsétlen leányokat a lelki tortúrák legemberietlenebb fajtájával gyötrik napokon