Kassai Ujság, 1922. január-március (84. évfolyam, 3-74. szám)
1922-01-15 / 12. szám
LXXXIV. évfolyam, 12. szám. Vasárnap, 1922. január IS megjelent« Kassai Újság 1922.évi nagy | Almanachja felírs n«j»t&rf ésszel. Pompás bűvel!*» fcönyv eiteraegy iróktól; ;; A* 1921. év kimeríts története, [,áidttania h*mí** ismeretterjesztű véss. a hárem könyvel pótol! ;; Minfien egye* előfizető INGYEN kapja! Moliére Itárucnszáz éve a máik, hogy Moliére mejkmUcusU. Az esés, világ intelligenciája ünnepi díszt öltött, hogy a világzseni előtt ne mutassa hódolatát. A legszebb imneszt Myeä« Franciaországban fogizik lefolyni, hiszen Franciaiországot az a nagy szerefic&a érte, hogy' Moliért magának vallhatja. A irantsák ünnepélyének , nagyságáról tegalovat alkothatunk magunknak . a hetek, sőt frónapok óta folyó előkészületekről, amelyek Franciaországot ma a külpolitikai kérdések mellett izgatják. A francia parlament is részt kivár: veim! a oamzett minyább s hogy ez méltó keretben folyhasson le, a költségek fedezésére kétszázezer frankot szavazott meg. Szép pénz, tekintélyes összeg. De még szebb, tűén lélekemelőbb történt a szenátusban. Amikor ugyanis a ktszázezer frank megszavazása a szenátus napirendjér került, egy szenátor olyan beszédben ajánlotta ezen összeg elfogadását, hogy a „Magas Gyülekezet" elhatározta, hogy ezt a beszédet valamennyi francia iskolában fel kell olvasni az évforduló napján. Oly tartatanos, művészi, meggyőzői és magasröptű volt ez a beszéd. Erre a kis incidensre úgy nézünk fe, mim a ■ tavaszi kék égboltozatra, vagy a magasban csattogó pacsirtára. Elfogadott szivel nem tudunk mást mondani: szép volt, Jaj de szép volt! Már az magában nagyon szép dolog, hogy ez V Jueinetnek Moüérje volt. Hogy a francia nemzet Moliére születési évfordulójának megünneplésére kétszázezer frankot képes kivenni a zsebéből, színtéű elragadó mozdulat. De hogy e mozdulat nyomán olyan parlamenti beszéd fea ttgi,ott el, hogy ist el a termekbe, — tehát ott, «hol csak a ktKO»cblHK&, a tegife/tább er ■ kölcsnek van helye — ott te lel lehet olvasol, valóban szívetelenét lefzili a csefi. Mert titai, oszabae tetejteni, r»ogy a parié amá, vttitg mfödec Nemzetének ivartmaemirjei az a hete, ahol s tegküttentélébfe érdekek vívják j meg csatiya, piszkos, önérdek fölötti harcaikat, ahol tehát a Magasabb, ideálieabfr nemesebb szempontuságot — száműzték A francia parlamentben lefolyt nagyszerű ferend, alkalmat szolgáltat nekünk arra, hogy ad: magyarok rágondolunk » mi .Tiládzsontak re.: Petii Sándorra. Neje sokára »ti is ünnepelni, s fogjuk az Q szüle tévémet századik évfordulója! i Mi is l fogunk borulni olyan hódolattal » »Talpra Madjar“ hanonája előtt, mint «milyen tisztetettel felnéznek a franciák »Tar* title4’ írójára., De nagyon szeretnénk tudni« ! »og-e » magyar parlamentben olyan beszéd el hangzani, hogy azt az, iskolákban felolvasni te ■ fiessen? Ákád e maid politikus, aki « lángszava költői úgy lógja «itttatul, hogy szagaiban is sárt polit&a iszapja meg ne rekedjen.. Ha az Országgyűles? Napló tevéieit lapokkal« luk, nem tudunk a kétségtől megszakadniuk Mintha nem volna valószínű, hogy a francia példa Magyarországon mégismétlődhetnék, annyira speciális viszonyok »«útnak ott. Minden egyébtől eltekintve, a pártpolitista annyira beette magát a telkekbe és agyakba,hogy magában az irodalomban is rettenetesei: puszilt. Éppen Petőf! alakja igazolja legjobban« Petőfl az összes politikai pártok a maguk számára lefoglalják, Petőfi mélységes hazaszeretete a reakciós berkeik szivét tölti meg Petőfi szeret tenmtől. A szocialisták a Világszabadság 44 költőjére esküsznek benne. A köztársaságiak Petőfi frirálygyűlözetéből táplálkoznak. A demokraták a szabadság lángfelkű apostolét tisztelik benne. De nem csak az az elkeserítő, hogy Petőfi emlékét teiemocskolják a pártpolitika sarával, hanem még egymás ellen is kijátszák haragjukban, dühükben és elkeseredettségükben. Ugyanez történt Ady Endrével 1% akinek személyén és költészetén keresztül ütköztek össze i arszadiak s halódó?, Más tekintetben is külnböznek a francia állapotok a magyarokétól, A franciák iskoláikat szeretik és az ifjúsági nevelését mindenek fölé helyezik, A magyarság nem szereti Iskoláit, a tanítókat a legrosszabbul fizetik. Nyomorogni hagyják. Tanáraikat pedig gúnyolják. Már a legifjabb gimnazista is jogot termál arra, hogy a tímárjai kinevesse, kifigurázza. Ehhez hozzájárul még, hogy az iskolába se bele viszik a politikát. Hiszen még a tanügy élére állított lér ,s áfáknak is egészen Jülönleges nézetük van a pedagógiáról. A pedagógiának alfáin és omegájlja, például,, hogy a gyermeki szívnek mindig a legjobbat és a legfenköltebbet kell megmutatni . A legjobb, a legfenköltebb nemde: az emberszeretet, a békesség, a közös munka és az összetonás. S ezek a tanügyi férfiak, mintha csak vaksággal verte volna meg valami bűbájosság, a nyilvánosság előtt elmondott beszédeikben nem ezt, de az elvakultságot, a haragot, a gyűlöletet és a rombolást prédikálják. Ha így beszélnek a szeretet és kultúra apostola!, mit lehet kívánni attól a pártpolitikustól, akinek látószögében más, mint néhány kortesszólam, pfotosan?! fitt a cenzúra ,19 sort törött. Ha tehát az iskolákban a gyermeki teleknek hivatott ápolói ilyen szellemet vésnek be a gondjaikra bízott ifjúságnak lelkébe, mit járhatunk a képviselőktől, akik többnyire jelszavaknak rabszolgái? . . . Kissé valeszint istennek látszik tehát, hogy a raoiéri példa megismétlődhetnék akár Magyarországon, akár nálunk. Magyarországon megakadályozza a csúnya pártpolitika, nálunk a nemzetiségi elvakultság. De mindez nem dal ok arra, hogy a példától elforduljunk azon a címen, hogy számára az éghajlati és egyéb j viszonyok nem kedvezőek. Semmi okunk sincs arra, hogy kiálljunk abból a nemes versenyből, amely a nyugati kultúra attribútumal felé tör. Nem kell lemondani arról a reményről, hogy a tanügyi osztályok élére Csehszlovákiában is, Magyarországon is olyan emberek kerültek, akik arra fogják oktatni az ifjúságot, hogy minden civilizáció legkésőbb követelménye: a szeretet és a jóság! Nem mondunk le arról sem, hogy Petőfi halálának századik évfordulója alkalmával akad majd egy politikus, aki a magyar, vagy az utódállamok parlamentjében felszólal és aki a hétköznapok gyarlóságait maga alá gyűrve, olyan beszédet mond, amelyre a legtelklismeretesebb, pedagógus is rámondhatja: - Gyermekeim, ez szép, ezt meghallgathatjátok! Ez volna a legszebb ünnep a világon!! mányát akarja összehozni, amelynek árterme a legfőbb célja, hogy biztosítsa a békés és tételek hatályát és megóvja Franciaország jogait. Amerika élvGénua termeiből jelentik: Lloyd George közölte, hogy a génuai konferencia március nyolcadikán kezdődik. Washingtonból jelentik: Hughes államtitkárnál számosan jelentették be tiltakozásukat azért, mert az Unió részt akar venni a genuai konferencián. Szerintük ezt azt jelentené, hogy az Egyesült Államok kormánya Lenint és Trockijt Oroszország képviselőiül elismeri. •Aáfttií* l£vS£í.4ív'3(k. 3í*36s, ^£klí*,-j8*sSSk56fc3É* Cannes után London Franciaországot a kmnúmi noni&feadáti már Poincare fogja képviselni Megalakult ma* franci kormány — Németorsság !« résztve«* a genuai konferencián. Cannesből jelentik: A legfelsőbb tanács tegnap délben tartotta’pro’só ülését, Lloyd George felolvasta Briandnak táviratát, amelyben tudatja kormányának lemondását. Lloyd George sajnálkozását fejezte ki a lemondáson, majd táviratot intézett Briandhoz, amelyben a legfelsőbb tanács ama reményének ad kifejezést, hogy a cannesi konferencia munkája hasznos lesz Ffuröpfl újjáépítésére. A legfelsőbbtanács azután elhatározta, hogy fenntartja valamennyi h&t&ro •slatát, elsősorban azt, amely fi genua! konferenciára vonatkozik. »1» megbízták Bonom? miniszterelnököt, hogy a genuai értekezletre szóló meghívásokat küldje szét Majd behívták a tanácskozóterembe a jóvátételi bizottság tagjait A bizottság elnöke felolvasta aí Németországnak adandó moratóriumra vonatkozó határozatokat Ezeket a határozatokat azonnal közölték a német delegációval, amelyet szintén meghívtak a legfelsőbb tanács elé. Ezek a határozatok a következők voltak: a jóvátételi bizottság a német kormánynak 1922. évi január és február hó 15-én esedékes részlete lekre halasztást ad a következő feltételek mellett: az ideiglenes határidő alatt a német kormány minden tizedik napon harmincegy millió aranymárkát fizet elfogadott devizákban. Az első fizetési napot január hó tizennyolcadikában állapítja meg a legfelsőbb tanács. A német kormány köteles tizennégy napon belül a német költségvetési rendszer és papírpénz, forgalom tekintetében megfelelő reform és garanciális tervezetet, valamint az 1922. évi készpénzfizetések és tárgyi szolgáltatások tekintetében teljes programmel terjeszteni a jóvátételi bizottság elé. Az ideiglenes határidő lejár akkor, mihelyt a jóvátételi bizottság vagy a szövetséges kormányok előbb említett tervezet és Programm tekintetében dörítőttek. A német kormány nevében Rathenau vette át a legfelsőbb tanács döntését, majd beszédet intézett a legfelsőbb tanácshoz, amelyben erősen hangsúlyozta, hogy Németország a legkomolyabban akarja teli a vállalt kötelezettségeket, majd kijelentette, hogy elfogadja a Génuába szóló meghívást Ezzel az értekezlet véget ért, Lloyd George délután öt órakor elutazott, Fázisban megszakítja útját, hogy Milleranddal és Poincareval tanácskozzék. A delegáció többi tagjai is hazautaztak. A legfelsőbb tanács legközelebb Londonban fog újból összeülni, amelyen Poincare foga Franciaországot képviselni. Lloyd George sikerről beszél Lloyd George elutazása előtt a sajtónak kijelentette, hogy a cannesi értekezlet sikeresen végezte el munkáját. Egyedül csak az angol-francia szövetség és a jóvátétel kérdésének ideiglenes rendezése maradt hátra, de erősen bízik abban, hogy az új francia kormány is hozzá fog járulni ezen két kérdés megoldásához. Anglia külön védelmi szerződést fog kötni Belgiummal Ez a szerződés garantálni fogja Belgium semlegességét, a genuai konferencián pedig megköti az angol-olasz szövetséget Poincare célját, Parisból jelentik. Poincare egyik barátja, aki teljesen ismeri a miniszterelnöknek felfogását és terveit, az újságíróknak kijelentette, hogy Poincare nem akar erőszakot alkalmazni Németországgal szemben, sőt nagyon fog örülni, ha a jóvátétel dolgában meg tud majd egyezni a németekkel Poincare a leghatározottabban tagadja, hogy ő Németországnak engesztelhetetlen ellensége volna. Nem barátja az erőszaknak. De kész alkalmazni, ha elkerülhetetlen. Parisból jelentik, Poincare tegnap délután öt órakor megjelent Elyseeben, Milterantínak kijelentette, hogy vállalja az új kabinet megalakítását. A kormánytisztát szombaton terjeszti az elnök elé. Ha azonban Poincarénak időközben Lloyd George-szal tárgyalnia kell, akkor a tiszta csak vasárnap fog elkészülni. Amint már szokásos, ilyenkor különféle tiszták forognak közkézen. Journal des Debats szerint az új kormányban Poincare a miniszterelnökségen kívül a külügyminisztérium élére is fog állami. Poincare kijelentette, hogy ő a nemzeti egység kől' A magyar Irodalom külföldön Irtás BARTA LAJOS. (Saját tudósitónktól.) A magyar irodalom külföldre való kivitele alatt elsősorban Németországra kell gondolni. Minden ami ezen kívül esik, nélkülözi a rendszerességre való kilátást. Németország óriási szellemi élete és ennek az életnek kozmopolitasága felszív és hajlandó közvetíteni mindent, ami az emberiség szellemi életében a nagy jelzővel illethető. A magyar színdarab első külföldi állomása rendesen Bécs. De nem minden színdarab irodalom. Molnár Ferenc, a legsikeresebb külföldi színpadi író a magyar jegy alatt, de az Irodalom rovatban ő is csak egyetlen darabjával, a Liliommal szerepel. A magyar irodalom külföldi képviseletében sokkal súlyosabb demonstráló erővel vonulhat fel a magyar elbeszélő művészet. Valamely irodalomnak a határokon túl, egy másik nép szellemi területére való átvitele elsősorban nem a művészeti érték, hanem a praktikusság kérdése. Idegen területekre menni, ehhez felfedezők és hódítók kellenek. Úttörők kellenek, akik maguk aklimatizálódnak előbb, megismerik, a talaj természetét és vállalkoznak a más ég alatt virágzó vegetációk kivitelére. A német könyvkiadásnak két lelki természete van. Egyik: magának a könyvkiadás üzemi természetének a benső törvényszerűsége, másik: magának a német kiadónak a lelki megformáltsága. A német kiadó nem a lektorja útján válik alkalmassá arra, hogy bíráljon és kiadói irányzatot teremtsen. Maga is esztétikus, író, vagy tudós. Programmja nemcsak a piachoz alkalmazkodó esetlegesség, de tervszerű felépítés, mely a kor és a művészet filozófiáján nyugszik. Ennek a kiadásnak és kiadónak természetében fekszik a keresés. De a dolog nem olyan egyszerű, mintha csak arról volna szó, hogy az éhes embernek enni kell adni. Ez a kiadói éhség apállyal és dagállyal jár és számtalan fajtájú érdeklődéssel van túlterhelve. Fáradhatatlan emberek kellenek tehát, akik mindig résen állanak és a barométer érzékenységével tudják kilesni a pillanatot, amikor a túlterhelt üzemnek egy új irodalom számára is van néhány pillanata A német könyvkiadást, ezt a szinte áttekinthetetlen könyvtermő műhelyt két fővonal irányában vezeti az érdeklődés: az exotikum és az örök érték. Melyik vonalra esik a magyar irodalom? Mind a kettőre. Ennek az irodalomnak mégis sokkal nagyobb nehézségeket kell leküzdenie, mint annak, amely csak exotikum, vagy annak, amely csak örök érték. Mert exotikuma nem szenzációs, örök értékeiben pedig benne nehezedik a magyarság történelmi és társadalmi problémája, amiről egész külön fejezeteket kellene írni. A magyar társadalomnak melyik osztálya, rétege, csoportja éli magában az emberi átéléseknek azt a nagyságát, mely a szlávság, a németség vagy a latin fajták emberi megéléseinek legmélyebb és legmagasabb horizontjait eléri? Tud-e a magyar irodalom erőteljes és üde frissessége, emberteremtő ereje, drámaisága a szociális megélések végtelen öblévé tágulni