Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)
1923-03-22 / 67. szám
LXXXV. évfolyam, 67. szám. ft— fc ■ 4« UmWmI«!: KoNoJCult, FS-afca 64. ffiliwint (N—land ■etahiznil szemben.) Telefonszim i 163. tsssttst Megjelenik neponta. ooooeeae JELELŐ5 SZERKESZTŐ. D1** KÖVES ILI Előfizető dijak kerdben és vidéken) Egy egész ésre Sió korona, félévre 108 korona. negyedért* 54 korona. •AT hónapra SO korona. — ügyek ulnára 1 korona. magyar kisebbség Iskolaügye a törvényszék előli Izgalmas jelenetek Besztercebánya községi közgyűlésén Újabb földrengéseket jelentenek Ruszinszkóból A kereskedelmi és iparkamara kormánybiztost kapott Magyar katonák Bukarest utcáin Románia fővárosát meghódították a magyarok. Nem lojalitásukkal, szeretetremltóságukkal nem tudásukkal, hanem fegyverrel. Vasárnap Bukarest utcáit magyar csapatok tartották megszállva. S ezeknek a csapatoknak vezére nem valami irredenta hős, nem valami magyarországi hódító, hanem Bratianu miniszterelnök. A román főváros népe hatalmas népgyűlésen tüntetett a készülő alkotmányreform ellen. Ez a tüntetés volt annyira kellemetlen a kormánynak, hogy elővigyázatosság okából katonákkal szállatta meg a fővárost. Úgy látszik azonban, nagyobb eseményekre volt elkészülve, mint amilyenek bekövetkeztek. Ezért, a hivatalos román Radarügynökség jelentése szerint, magyar csapatokat vezényeltek ki a főváros közönségének fékentartására s a katonák, derék székelyfiek, nem tudtak érintkezni a közönséggeil és az egészből egy szót sem értettek. Ki volt zárva tehát, hogy a kormány szándékaival ellentétes befolyások érvényesüljenek közöttük. Így történt, hogy — anno 1923 — a magyarok megszállták Bukarestet. Kétes értékű dicsőség, amelyből a romániai magyarok nem kérnek. A recipe régi: egymással ellensúlyozni az ország nemzetiségeit és társadalmi osztályait, hogy aztán annál biztosabban épülhessen fel az abszolút hatalom. A reakció sohase saját erejével, hanem mindig ellenfejtői viszályával vakolta össze várának falait. Ez az eljárás és a legújabb bukaresti események azonban olyan jellemzőek, annyira jövővel és jóslatokkal viszlesek, hogy a magyaroknak komoly szavuk van ebben az ügyben a román közönséghez. A román közönség eddig egyetlen tábor volt a magyarsággal szemben. Nem mondhatnék, hogy az ellenzéki román pártokat a kisebbségi kérdés gyakorlati kezelésében lényeges különbség választotta volna el a liberálisoktól Egymás között lehettek reakciósok vagy demokraták, a magyarsággal szemmben mind egyek voltak az elzárkózásban és meg nem értésben. A kisebbségi kérdés teljesen egy síkba volt beállítva; én magyar vagyok, te román, ami az én nemzetembert használ, az a tiédnek árt és viszont. Hogy azonban ez a szimplieisztaság mélyebb belátást jelentett volna s igazán lehatolt volna a helyzet lényegéig, azt alaposan kétségessé teszik a legújabb bukaresti események. A kisebbségi kérdés lényegére régóta nem vezettek események élénkebb színt, mint a legújabb bukaresti história. A demokrataság lelki kultúra kérdése. Egy és elválaszthatatlan, mint a lényeg mindenütt. Nem lehet valaki bizonyos kategóriákkal szembeni demokrata, a többiek emberi törekvéseivel szemben pedig elzárkózó. Nem hiába mondták, hogy az igazán demokrata népeket elsősorban a más népekkel szemben elfoglalt álláspontjukból lehet megismerni. Hiába ddmokrata valaki saját nemzetével szemben, ha a többi népeket ebből a szellemi világból kizárja. De nem is lehet ebbn az estben demokrata a saját népével szemben sem. Nem lehet lényegileg, nem lehet kulturilag és nem lehet gyakorlatilag sem. Bizonyítják ezt Bukarest eseményei, akinek a kisebbségi kérdés hasonló kezelése esetén még sokszor meg fognak a jövőben ismétlődni. Ami Bukarestben történt, az mindennél jobban bizonyítja, hogy mennyire fontos a magyar kérdés demokratikus megoldása a román nép belső rétegeződésére is, úgy, hogy fölállíthatjuk a tételt. A román demokráciának alfája és ómegája a kisebbségi kérdés, épp úgy, mint Csehszlovákiában is az! Kossuth Lajos halálának 29 éves évfordulója alkalmából a budapesti evangélikus templomban gyászistentiszteletet tartottak. A 48-as Kossuthpárt a Kerepesi temetőben levő mauzóleumot megkoszorúzta. Bethlen miniszterelnök a magyar korona rohamos eséséről Meg akarják rendszabályozni a kosztpénzuzsorát. Budapest, márc. 20. (Saját tud. táv.) Az egységespárti tegnap pártvacsorát rendezett, amelyet Bethlen, Nagyatádi, Raíovsziky, Klebesberg, Walckó, Schandl, Szcitovszky és mások megjelentek. Csontos beszédében felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a korona vásárló erejét lelkiismeretlenül telontják. Berhen válaszában rámutatott a lelketlen spekuláció megakadályozására, amely nemcsak a kormányra, hanem a társadalomra is szükséges. Ezért a kormányon kívül a társadalomnak is meg kell tennie kötelességét. A magyar társadalmat mesterségesen beálltattak a korona romlására és arra, hogy ebből a romlásból kell élnie a társadalom egy rétegének. Nap-nap után látható, hogy a korona romlását részben öntudatosan, részben öntudatlanul előidézik és gyorsítják és a végelemzésben mesterséges koncentrikus támadás folyik a korona ellen. Amíg a társadalom annak a tudatára nem ébred, hogy nemcsak önmagával, de a valutával szemben is vannak kötelességei, addig nem lehet segíteni a mostani állapotokon. De ha a miniszterelnök meg fogja látni az erre irányuló elszánt akaratot, akkor módot fog találni arra, hogy a mostani alapotoknak véget vessen. Kállay pénzügyminiszter a kosztpénzről kijelentette,hogy szükségesnek tartja,hogy a kormány a kosztpénzzel szemben bizonyos ellenintézkedéseket tegyen. Ilyen: 1. a banküzletek ellenőrzése, 2. a kosztpénzeknek illeték alá vonása. Ezáltal eléri, hogy az álam is nyer az üzleten és a kisebb exisztenciákat visszatartja az üzérkedéstől.A korona árfolyamának csökkenését Kállay leginkább a költségvetésben mutatkozó deficitre vezeti vissza-. Csütörtök, 1923. március 22 A bukaresti tüntető tömeg áttörte a rendőri kordont A román fővárosba vezényelt magyar katonák nem értették meg a vezényszót, csenek nagyrészt jelen, mert leszántották őket a vonatokról és megverték őket. Kiérni kell a királyt, hogy a nemzet oldalára álljon. Lupu dr. kijelenti, hogy ütött a tettek órája. Eddig türelemmel vártunk — mondotta a szónak — és figyelmeztettük a liberálisokat, hogy ne csinálják meg az „új alkotmányt“, i mert erre nincs joguk. (Ha kitettek bennünket a parlamentből, felhasználjuk a gyülekezési jogunkat a tüntetésekre és tiltakozásokra és felhasználjuk az utcát. Guerilla-háborút üzenünk — mondotta — a kormánynak és nem fogjuk letenni a fegyvert, míg le nem győztük a grannizmust.Ezután Vladescu tábornok felolvassa a határozati javaslatot, amelyben a népgyűlés tiltakozik •az ostromállapot ellen és követeli a kormány ■ távozását. Ki az utcára! A népgyülés félegy órakor ezzel véget ért. Ekkor felhangzott a kiáltás: — Ki az Utcára! A tömeg kitódult a Strada Garolia s 1ssam halad előre. Legelöl Maniu, Vajda, Mihaia ±e, Lupu s a többi ellenzéki vezérek haladnak. Az óriási sokaság eléri a katonai kordont, mely a Calea Victoriet a Capsától az Atheneumig teljesen elzárta, hogy ezzel megakadályozza a királyi palota elé való felvonulást. Elterjedt az, hogy a csapatok soraiból magyar beszéd hallatszik s hogy tehát erdélyi magyar katonákat vezényeltek ki a rend fentartásába. Ennek tulajdonítják azt is,hogy, amikor elhangzik az előnyomulási parancs, a katonák nem mozdulnak meg, miután még nem értik jól a román vezényszót. A csapatok egyelőre nem feltűzött szuronnyal állanak, s inkább csak számbeli erejükkel igyekeznek a felvonulást megakadályozni. Áttörik az első kordont. Közel két óra hosszat állott a tömeg az első kordonnál s a mellékutcákon igyekezett a Palota elé. Ezalatt az ellenzék vezérei a Strada Carol házainak balkonjáról szakadatlanul beszédeket tartottak. i Fél három órakor a sokaságnak sikerül áttörnie az első kordont, de nem messze mögötte már egy másik kordon áll. Itt dulakodás támad és többen megsebesülnek, kiknek a mentők nyújtanak elsősegélyt. Elterjed a hír, hogy Vajda Sán(Saját tudósítónktól.) Már a kamara szombat est ülésén, mikor híre jött, hogy a kormány betiltotta a vasárnapra tervezett utcai nyomulás megtartását, elkeseredett hangulat uralkodott az ellenzéki körökben. Még az esti órákban híre kelt, hogy az ellenzéki vezérek a felvonulást a tilalom ellenére is meg fogják tartani. Mindenki óriási izgalomban várja a reggelt. A pártflubokban egész éjjel gyüléseztek. A helyőrség parancsnoksága utasítást kapott, hogy a rendőrség és katonaság teljes számban készenlétben hegyen s zárja el a főváros utcáit, megakadályozva minden felvonulást. A Dacia helyisége körül vasárnap hajnaliban már elhelyezkednek a kordonok. A minisztertanács permanens módon együtt volt s közvetlenül adott intézkedéseket a trendfentartó közegeknek. Kezdődik a gyűlés. Reggel kilenckor a Dacia hatalmas terme s a szomszédos terem szorongásig megtelt közönséggel. 10—30.000 emberre becsülik a jelenlevőket s azokat, akik kívül rekedtek. A szomszédos utcák is feketédnek az emberektől. Rengeteg parasztruhás ember van a jelenlevők között. Pan Halppa a besszarábi alak vezére hangsúlyozza, hogy Besszarábia nehéz harcok között egyesült Romániával és e tartomány népe nem egyezhet abba bele, hogy a forradalom vérével megszerzett jogait elkobozzák.Dr. Toma Ionescu vádolja a hatalmon levő pártot, hogy megfojtja a sajtót és kizsákmányolja az országot. Ezután Vajda Sándor mondott fulmrináns beszédet. Kiteremti,hogy a magyar iga után a Bratianu-ék igája nehezedik a népre. Felhasználják hadsereget is az urnatolvajok védelmére. A liberális párt nem diktálhatja az alkotmányt Romániának. A jelen tüntetés bizonyítja, hogy a nép akarata egy az ellenzék követeléseivel. Ezután dörgő tapsok között Mania Gyula emelkedett szólásra. Kijelölti,hogy az egyesülés alkalmával ő és társai azt hitték, eljött a román demokrácia órája. A liberálisok elrabolják a nép jogait és az alkotmánnyal örökössé akarják tenni uralmukat. Tiltakozik az ellenzék képviselőinek a parlamentből való kiűzése ellen. A parasztok, akik erre az impozáns nagygyűlésre eljöttek, maSzáz csszl. korona Zürichben 16.— (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.13 (ugyanaz, mint tegnapi Száz német márka Zürichben 0.0258 (emelkedett) Száz magyar ) Prágában 0.80V2-0.84V2 (emelkedett) dór is súlyosan megsebesült, de ez nem bizonyult valónak. Szétoszlatják a tömeget. Végül a katonaság szétszórja a tömeget, mely befordul a Bulevardul Elisabetara s a Nemzeti Színház előtti téren ,az Epoca szerkesztőségénél áll meg. Itt Lupu és Mihalache beszélnek. Csakhamar újabb csoportok érkeznek.Öt órakor letartóztatják Grigore Filipescut, a tuoisták vezérét, de csakhamar szabadon bocsátják. Hat óra tájban a hatóság megtisztítja az utcákat. A képviselők felhívják a tömegeit, hogy rendben oszoljon szét. A tüntetők táblákat hordtak, melyek egyik oldalán ez állott: Éljen a király! — a másikon pedig: Le a liberálisok alkotmányával! Tüntetés után A főváros este 8-ig volt katonailag megszállva, a fontosabb pontokon tűzoltóság és katonaság készemléiben volt.Az ellenzék vezérei a demokrata klubban értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy vasárnap az ország összes nagyobb városaiban népgyűléseket tartanak, a fővárosban ezután minden nap délben 12 órakor gyűlést tartanak a Daciában. A Presa jelentése szerint az ellenzék vezérei azzal a tervvel foglalkoznak, hogy mandátumaikat leteszik a király kezébe, elhárítva magukról minden felelősséget a kormány magatartása miatt. Száz német márka Prágában 8.16.62 2 (emelkedett) Egy dollár Prágában 33.95 (esett) Egy összl. kor. Bpesten 116—120 (emelkedett) Egy essz. korona Berlinben 630— (emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a prágai terménytőzsdén 170—175 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 18.000 A francia kormány a franknak Németországba való kiözönlését azzal akarja megakadályozni, hogy a Ruhr vidéken központi pénzbeváltó helyeket állít föl, ahol minden francia és belga polgárnak kötelessége pénzét átváltani . A budapesti Ganz-Danubius gyárban a francia kormány két villanymozdonyt rendelt, amelyet, fia beválnak, nagyobb megrendelés fog követni. ♦ Az amerikai kormány nem vállalja a német javaslatoknak a szövetségesekhez való juttatását A kormánynak az az álláspontja, hogy Németország javaslataival közvetlenül forduljon Franciaországhoz és Belgiumhoz. ♦ Le Trocquer francia szenátor szerint a Ruhrvidéken már lefoglalták a német állami bányákat, a magánbányákkal pedig tárgyalások folynak, így azt hiszi, hogy az erőszak politikájával és békés megállapodásakkal végre is győzni fognak a franciák. A bécsi posta- és távíróalkalmazottak passzív ellenállása tovább tart. A kancellár nem teljesíti az alkalmazottak kívánságát.