Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)

1923-03-28 / 72. szám

LXXXV. árfolyam n, 72. szám. Szerda 1923 március 2 MtthtUi KmíckKhxv ÍMa M «iakéauí Tercfeasnáa i 111 Ma«J«l­aU napoatn. •••••••• KJUELÖS SZERKESZTŐ « D*- KÖVES n T As EkSfixetés Alak Wyfea* «• 4d«fea* i Egy agéu tr •1* korona, mm 1M korooo, negyerfélre 54 karó* 10 hónapra M korona. — Egyaa­uta tea 1 koma SX2S& A nagykövetek tanácsa Jávorinál a lengyeleknek ítélte? Végleges döntés előtt Ruszinszkó politikai helyzete Egy volt magyar vezérkari századost letartóztattak Egy gömöri elbocsátott vasutas felesége felakasztotta magá Drótsövény az Isten előtt... Wartrop, márc. 26. A francia megszál­ló csapatok a templomi elöljáróság tilta­kozása dacára a templom előtti teret drótsövénnyel zárták el védelmi célból Incidens­­ következtében egy öreg as­­­szony meghalt.♦ Waltropban is olyan nyugodt, dolgos németek élnek, mint másutt Németországban. A kicsiny városban piszkos, füstös falu házak között si­etnek az utcákon keresztül az emberek a gyá­rakba, £ s vasárnaponkint szőke, jól megter­mett német leányok sétáltak a köves utcajáró­kon. ünneplőbe öltözött munkások jártak ilyen­kor csöndes német korcsmáikba, lelkiismeretes német beamterek örültek annak, hogy ma nem kell dolgozni a hivatalokban. Régi, tornyos tem­plomok álltak a város utcáiban, tempómba alá­zattal, ájtatosan csak öreg olvasós asszonyok jártak. Mert eldugott erdős völgyek darócruhás ájtatos népén kívül, itt sokáig csak öregasszo­nyok jártak az Istenhez. Azután pár esztendő óta, hogy béke van és éh­halálos hullák fekü­sz­­nek az orosz mezőkön, nyomorgó, tüdővészes anyák szorítják sovány mellükhöz sápadt, kó­ros gyermekeiket s Németországban embereket küldenek a gályákra, mert nem akarnak dol­gozni az ellenségeiknek, azóta nem talának már menedéket az emberek és menekülnek az Istenhez... Waltropba, a kis német városba is eljöttek a franciák: dolgoztatni. Fegyverek ezreivel tűz­delték tőle az utcákat A németek vártak, mi történik. A franciák lelőttek egy német rend­őrt mert nem tisztelgett a tiszteknek. A néme­tek vártak. A franciák lettek az urak, a németek rongyos szolgák és borzalmas csöndben még mindig vártak. Azután történt valami, a wal­­trops utcákon nyugodt németek csöndes vére folyt és úgy látszott, hogy a németek már nem várnak tovább. Valami vészjósló, halálos csönd ült a városon: a franciák félni kezdtek attól, ami történni fog, ha nyugodt német ezrek megelégelik a várost A halálos csönd­­ élőkké tette őket ,a fegyverek ezreit megsokszoroz­ták és drótsövényeket húztak az utcákon. Fe­hér leányszobák ablakaiból töréseket csináltak, gépfegyvereket dugtak nyomorpincék bejárói­ba és lövészárkokat ástak a templom körül... Olvasós öregasszonyok „spanyol lovasok“ gödrei között nem mertek menni a glóriás szentképek alá, gépfegyverek kattogásától fél­tek és nem hallgatták az ezüstszavú orgonát De nem elégedtek meg az otthoni imádkozás­sal és az öregasszonyok hosszú sora ősz nap­pal az élen elindult a templomba. A templom körül, a drótsövények mögött rohamsisakos franciák állottak és mikor az asszonyok mene­te húsz lépésnyire megközelítette a drótsövé­­n­yeket, a franciák fölemelték fegyvereiket. Az öregasszonyok az életre gondoltak és ijedten futottak szét. Csak egy asszony maradt ott őszhajú volt töpörödött ráncos arcú, ima­könyv volt a kezében és olvasó. Az Istenhez ment és nem félt Azt hitte, hogy azt meggá­tolni nem szabad senkinek, még a franciáknak sem... Az öregasszony a drótsövényeiktől két lé­pésre állott már. Még egy lépést tett Akkor el­dördült egy puska, ólomgolyó szaladt az öreg­asszony homlokába Fejlövésesek ugrásával rogyott az öregasszony a drótsövényekre. A holtteste fönnakadt a drótokon. A két karja be­­levágódott a szögekbe, öreg lábai véresre marva csüggtek alá. A feje lehanyatlott és füg­gött a drótokon, mint valamikor Krisztus a ke­reszten ... A gondolattársulás babonás álmokat rajzolt az emberek szeme elé. Franciák és németek látták és gondolták: „Keresztre feszítették!—“ Az öregasszony szöges­drótokon csüngő tes­téhez nem mertek hozzányúlni. És kámzsás barátok és fehérruhás szerzetesek raja indult el másnap mindenfelé. A vidékek népei meg­tudták az öregasszony esetét, te a waltropi templom drótsövényein halt meg. Akit nem en­gedtek az Istenhez... A szerzeteseik szent beszédek zsoltáros sza­vait ezzel végzik mindenütt: „A németeket nem engedik az Istenhez!...“ A szószékeken, ara­­beszkes cirádák alatt mindenütt ez a szó hang­zik: „A németeket nem engedik az Istenhez_“ Vidékek, országrészek lelkét gyújtják lángra, fanatikus szálaik üvöltik az átkot... És Franciaországban is terjed a hír a templo­mok körül: „A németeket nem engedik az Is­tenhez..." És Németországban, amely nemso­kára borzalmas emlékek és babonák hazája lesz, még sokat tehet ez a mondat Olyan, mint az volt: „Mene, tekel, fáresz“... És ennek is lehet olyan ereje, mint volt évezrekkel ezelőtt a másiknak. ...Még megdönthet egy világot ez a szó: „A németeket nem engedik az Istenhez..." Száz csszl. korona Zürichben 16.fi (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.111 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.02 (emelkedett) Száz magyar kor. Prágában 0.7 (esett) Száz német márka Prágában 0.162 (esett) Egy dollár Prágában 34.­(ugyanaz, mint tegnap) Egy csszl. korona Bpesten 129—13 (emelkedett) Egy csszl. korona Berlinben 620.­(esett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai termény­tőzsdén 19­75 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén­­ 162—17 A német puccs háttérbe szorította a Ruhr-kérdést A francia hadügyminiszter a német h lőerőtől fél. (Saját tudósí­tónktól.) A Ruhr-kérdés iránti ér­deklődésben némi hanyatlás állott be. Ennek oka a Németországban küszöbön álló polgárháború, amely félelemmel és remegéssel tölti el a német polgárok szívét. Ennek ellenére a szövetséges hatalmak szo­cialista parlamenti pártjainak kiküldöttei tegnap fejezték be tárgyalásaikat a német szocialista pártvezetőséggel, amelyen elhatározták, hogy az értekezletet housvét után Parisban folytatják, s ahol végleges határozatot hoznak. A berlini megbeszélésen megegyeztek abban, hogy minden szocialistának össze kell fognia a jóvátételi kérdés olyan irányú megoldásában, hogy egyrészt biztosítsák Franciaország újra­építését, de számot kell vetni Németország szol­gáltatási képességével. A francia, belga, olasz és angol szocialisták ma külön tanácskozásokat kezdtek meg Páris­­ban, hogy a jóvátétel kérdésében egységes ál­láspontot foglaljanak el Németországgal szem­ben. Egy érdekes Kelet. ■De a látszólagos lanyhaság mellett ne higgje senki, hogy a Ruhrvidéken a passzív reziszten­­cia csökkent volna. Ezt igazolja, hogy Francia­­országban a szénhiány nagy mértékben fokozó­dott, mert a szállítóeszközök csekély mennyiség­ben állanak rendelkezésre és a szén- és koksz így nem tud Franciaországba megérkezni. Az üzemek kénytelenek munkájukat nagy mérték­ben kolátozni, ami munkáselbocsátásokhoz ve­zet. Ezzel növekedik a munkanélküliek száma, akik az általános elégületlenséget táplálják. A franciák — igen természetesen — erősen vigyáznak a Ruhr-vidéken a rendre és bünteté­seikben igen szigorúak. A castropi francia tör­vényszék például hat hónapi fegyházra és egy millió márka pénzbüntetésre ítélt egy dortmundi városi hivatalnokot, mert rajtakapták, hogy egy olyan berlini újságot olvas, amelynek terjeszté­sét a megszállott területeken eltiltották. Ez az első eset, amikor Degoutte rendelete alapján ítéltek. A hangulatra egyebekben jellemző, hogy a né­metek — amikor módjuk és alkalmuk van reá — egy-egy francia tisztet lelőnek, nem törődve a büntetéssel, ami reájuk és a városukra okvetlen kijut. A franciák ped­ig mindenkit gyanúsnak ta­lálnak és vígan folytatják a letartóztatásokat. Tegnap Wiesbadenben letartóztatták Mudra ge­nerálist, aki a háború után semmiféle nyilvános mozgalomban nem vett részt. A letartóztatás oka ismeretlen. A Népszövetség ellen­ Hamilton tábornok Londonban beszédet tar­tott, amelyben kifejtette, hogy a Népszövetség legjobb példa arra, hogyan lehet hiányos or­ganizáció útján egy egyesülést tétlenségre kár­hoztatni. Amerika távolléte sokkal kevésbbé káros, mint Németország kiszorítása a Népszö­vetségből. Ha Lloyd George nem tudta,­ hogy merre van Temesvár, hogyan lehet elvárni a japánoktól, hogy Felsőszilézia iránt érdeklődje­nek. Európának tökéletes Népszövetséggel kell bírnia, amelyben minden nép egyesül, ahová előterjesztheti ügyét és nemzetközi döntést kér­het. NÉMETORSZÁG KATONAI EREJE. Maginot francia hadügyminiszter a minap be­szédet mondott, amelyben a német katonai ve­szedelmet hangoztatta. Gessler néme­i birodalmi hadügyminiszter most részletesen nyilatkozott Németország katonai erejéről és azt fejtegette, hogy’ szó sem lehet egy újabb háború veszedel­méről Németország. Gessler szerint, az antant­­nak 5.009.149 fegyvert, 105.163 gépfegyvert, 28.469 bombavetőt, 54.887 ágyút, 28.000 rakétát, 28.750.000 ágyúgolyót, 16.559.000 gránátot, 14.014 repülőgépet és 27.740 repülőgép-motort adott ki, ezenkívül már a fegyverszünet alkal­mából számos csapat otthagyta fegyverét hadterületen. Németországnak, a birodalmi had­ü­ügyminiszter szerint, nincsenek titkos fegyver- és mini­ció-előállítási módszerei. Magb­ot had­ügyminiszter azt állította, hogy a Knupp-cég Oroszországban dolgozik és ott gyárt ágyukat és fegyvereket. A német hadügyminiszter ezt lehetetlennek mondja, de ha így is állna a dolog, Lengyelország, mint Franciaország szövetségese, meg tudja akadályozni, hogy ezek a hadiszerek Németországba kerüljenek. Németországnak a katonai hivatalnokokkal és tisztekkel együtt 100.000 katonája van, de, ez a létszám sem teljes és a legénység legnagyob része nem szolgált a háború alatt. A német had­sereg mozgósítása is nagyon nehéz volna, mer az egész mozgósítási szervezeteit, a vezérkart f­­elelé, feloszlatták. Németországnak hét diví­ziója van 100.000 emberrel, Franciaországnak 3 divíziója 660.000 emberrel, vagyis a francia had­sereg hat és félszeresei a németnek. Az a vád mintha a német rendőrség katonai szervezet vol­na, Gessler szerint, szintén nem helytálló. Gess­ler erélyesen tiltakozik az ellen, mintha Német­ország háborút akarna s újból meg újból han­goztatja, hogy a németek a Ruhr-kérdésbe csupán az igazság erejével kívánnak győzedel­meskedni. i­aaaBBUMin i m min m­iniro—anwn —— Újabb csehszlovák-magyar tiatárinciens Nemrég számoltunk be arról a kelle­metlen határincidensről, mely Perény község határában játszódott le, amikor a magyar járőrség hajbakapott a csehszlo­vák pénzügyőrökkel. Most ismét határ­incidensről értesülünk, melynek szintén diplomáciai következménye is lesz, mer a csehszlovák hatóságok a legerélyesebb intézkedéseket akarják foganatosítani. Szombaton délelőtt 11 óra tájban a csehszlovák határőrség Zvach Martin ve­zetése alatt a Hím és Perény község közti határállomáshoz közeledett, midőr a közeli erdőségből a magyar járőr „Halt“-ot kiáltott. A csehszlovák járőr ugyancsak „megállját vezényelt, de a magyar oldalról ekkor már eldördült a lövés, mely a Rozgonyból csak pár nap előtt odakerült Zvach csendőrőrmester karján megsebesítette. A csehszlovák csendőrőrjárat viszonozta a tüzelést, de már senkit sem talált s a lövés zaján az odasiető katonák az erdőben is hal helyét találták a magyar járőröknek. Zvach Mártont sebesült karjával ápolás végett a kassai helyőrségi kórházba hozták Postai szétküldések! Ajánlja dúsan felszerelt raktárát speciális cikkekben. BORZALINÓ és más hírneves gyártmányú kalapok. SZOLID ÁRAK! :: WEISS és ADLER URI DIVATÜZLET UZHOROD m. UNGVÁR Pontos kiszolgálás Férfi selyem fehérnemű a legizb­sesebb kivitelben. Vállalja comple kelengyék elkészítését mérték utál Állandó újdonságot

Next