Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)
1923-03-28 / 72. szám
LXXXV. árfolyam n, 72. szám. Szerda 1923 március 2 MtthtUi KmíckKhxv ÍMa M «iakéauí Tercfeasnáa i 111 Ma«J«laU napoatn. •••••••• KJUELÖS SZERKESZTŐ « D*- KÖVES n T As EkSfixetés Alak Wyfea* «• 4d«fea* i Egy agéu tr •1* korona, mm 1M korooo, negyerfélre 54 karó* 10 hónapra M korona. — Egyaauta tea 1 koma SX2S& A nagykövetek tanácsa Jávorinál a lengyeleknek ítélte? Végleges döntés előtt Ruszinszkó politikai helyzete Egy volt magyar vezérkari századost letartóztattak Egy gömöri elbocsátott vasutas felesége felakasztotta magá Drótsövény az Isten előtt... Wartrop, márc. 26. A francia megszálló csapatok a templomi elöljáróság tiltakozása dacára a templom előtti teret drótsövénnyel zárták el védelmi célból Incidens következtében egy öreg asszony meghalt.♦ Waltropban is olyan nyugodt, dolgos németek élnek, mint másutt Németországban. A kicsiny városban piszkos, füstös falu házak között sietnek az utcákon keresztül az emberek a gyárakba, £ s vasárnaponkint szőke, jól megtermett német leányok sétáltak a köves utcajárókon. ünneplőbe öltözött munkások jártak ilyenkor csöndes német korcsmáikba, lelkiismeretes német beamterek örültek annak, hogy ma nem kell dolgozni a hivatalokban. Régi, tornyos templomok álltak a város utcáiban, tempómba alázattal, ájtatosan csak öreg olvasós asszonyok jártak. Mert eldugott erdős völgyek darócruhás ájtatos népén kívül, itt sokáig csak öregasszonyok jártak az Istenhez. Azután pár esztendő óta, hogy béke van és éhhalálos hullák feküsznek az orosz mezőkön, nyomorgó, tüdővészes anyák szorítják sovány mellükhöz sápadt, kóros gyermekeiket s Németországban embereket küldenek a gályákra, mert nem akarnak dolgozni az ellenségeiknek, azóta nem talának már menedéket az emberek és menekülnek az Istenhez... Waltropba, a kis német városba is eljöttek a franciák: dolgoztatni. Fegyverek ezreivel tűzdelték tőle az utcákat A németek vártak, mi történik. A franciák lelőttek egy német rendőrt mert nem tisztelgett a tiszteknek. A németek vártak. A franciák lettek az urak, a németek rongyos szolgák és borzalmas csöndben még mindig vártak. Azután történt valami, a waltrops utcákon nyugodt németek csöndes vére folyt és úgy látszott, hogy a németek már nem várnak tovább. Valami vészjósló, halálos csönd ült a városon: a franciák félni kezdtek attól, ami történni fog, ha nyugodt német ezrek megelégelik a várost A halálos csönd élőkké tette őket ,a fegyverek ezreit megsokszorozták és drótsövényeket húztak az utcákon. Fehér leányszobák ablakaiból töréseket csináltak, gépfegyvereket dugtak nyomorpincék bejáróiba és lövészárkokat ástak a templom körül... Olvasós öregasszonyok „spanyol lovasok“ gödrei között nem mertek menni a glóriás szentképek alá, gépfegyverek kattogásától féltek és nem hallgatták az ezüstszavú orgonát De nem elégedtek meg az otthoni imádkozással és az öregasszonyok hosszú sora ősz nappal az élen elindult a templomba. A templom körül, a drótsövények mögött rohamsisakos franciák állottak és mikor az asszonyok menete húsz lépésnyire megközelítette a drótsövényeket, a franciák fölemelték fegyvereiket. Az öregasszonyok az életre gondoltak és ijedten futottak szét. Csak egy asszony maradt ott őszhajú volt töpörödött ráncos arcú, imakönyv volt a kezében és olvasó. Az Istenhez ment és nem félt Azt hitte, hogy azt meggátolni nem szabad senkinek, még a franciáknak sem... Az öregasszony a drótsövényeiktől két lépésre állott már. Még egy lépést tett Akkor eldördült egy puska, ólomgolyó szaladt az öregasszony homlokába Fejlövésesek ugrásával rogyott az öregasszony a drótsövényekre. A holtteste fönnakadt a drótokon. A két karja belevágódott a szögekbe, öreg lábai véresre marva csüggtek alá. A feje lehanyatlott és függött a drótokon, mint valamikor Krisztus a kereszten ... A gondolattársulás babonás álmokat rajzolt az emberek szeme elé. Franciák és németek látták és gondolták: „Keresztre feszítették!—“ Az öregasszony szögesdrótokon csüngő testéhez nem mertek hozzányúlni. És kámzsás barátok és fehérruhás szerzetesek raja indult el másnap mindenfelé. A vidékek népei megtudták az öregasszony esetét, te a waltropi templom drótsövényein halt meg. Akit nem engedtek az Istenhez... A szerzeteseik szent beszédek zsoltáros szavait ezzel végzik mindenütt: „A németeket nem engedik az Istenhez!...“ A szószékeken, arabeszkes cirádák alatt mindenütt ez a szó hangzik: „A németeket nem engedik az Istenhez_“ Vidékek, országrészek lelkét gyújtják lángra, fanatikus szálaik üvöltik az átkot... És Franciaországban is terjed a hír a templomok körül: „A németeket nem engedik az Istenhez..." És Németországban, amely nemsokára borzalmas emlékek és babonák hazája lesz, még sokat tehet ez a mondat Olyan, mint az volt: „Mene, tekel, fáresz“... És ennek is lehet olyan ereje, mint volt évezrekkel ezelőtt a másiknak. ...Még megdönthet egy világot ez a szó: „A németeket nem engedik az Istenhez..." Száz csszl. korona Zürichben 16.fi (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.111 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.02 (emelkedett) Száz magyar kor. Prágában 0.7 (esett) Száz német márka Prágában 0.162 (esett) Egy dollár Prágában 34.(ugyanaz, mint tegnap) Egy csszl. korona Bpesten 129—13 (emelkedett) Egy csszl. korona Berlinben 620.(esett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 1975 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 162—17 A német puccs háttérbe szorította a Ruhr-kérdést A francia hadügyminiszter a német h lőerőtől fél. (Saját tudósítónktól.) A Ruhr-kérdés iránti érdeklődésben némi hanyatlás állott be. Ennek oka a Németországban küszöbön álló polgárháború, amely félelemmel és remegéssel tölti el a német polgárok szívét. Ennek ellenére a szövetséges hatalmak szocialista parlamenti pártjainak kiküldöttei tegnap fejezték be tárgyalásaikat a német szocialista pártvezetőséggel, amelyen elhatározták, hogy az értekezletet housvét után Parisban folytatják, s ahol végleges határozatot hoznak. A berlini megbeszélésen megegyeztek abban, hogy minden szocialistának össze kell fognia a jóvátételi kérdés olyan irányú megoldásában, hogy egyrészt biztosítsák Franciaország újraépítését, de számot kell vetni Németország szolgáltatási képességével. A francia, belga, olasz és angol szocialisták ma külön tanácskozásokat kezdtek meg Párisban, hogy a jóvátétel kérdésében egységes álláspontot foglaljanak el Németországgal szemben. Egy érdekes Kelet. ■De a látszólagos lanyhaság mellett ne higgje senki, hogy a Ruhrvidéken a passzív rezisztencia csökkent volna. Ezt igazolja, hogy Franciaországban a szénhiány nagy mértékben fokozódott, mert a szállítóeszközök csekély mennyiségben állanak rendelkezésre és a szén- és koksz így nem tud Franciaországba megérkezni. Az üzemek kénytelenek munkájukat nagy mértékben kolátozni, ami munkáselbocsátásokhoz vezet. Ezzel növekedik a munkanélküliek száma, akik az általános elégületlenséget táplálják. A franciák — igen természetesen — erősen vigyáznak a Ruhr-vidéken a rendre és büntetéseikben igen szigorúak. A castropi francia törvényszék például hat hónapi fegyházra és egy millió márka pénzbüntetésre ítélt egy dortmundi városi hivatalnokot, mert rajtakapták, hogy egy olyan berlini újságot olvas, amelynek terjesztését a megszállott területeken eltiltották. Ez az első eset, amikor Degoutte rendelete alapján ítéltek. A hangulatra egyebekben jellemző, hogy a németek — amikor módjuk és alkalmuk van reá — egy-egy francia tisztet lelőnek, nem törődve a büntetéssel, ami reájuk és a városukra okvetlen kijut. A franciák pedig mindenkit gyanúsnak találnak és vígan folytatják a letartóztatásokat. Tegnap Wiesbadenben letartóztatták Mudra generálist, aki a háború után semmiféle nyilvános mozgalomban nem vett részt. A letartóztatás oka ismeretlen. A Népszövetség ellen Hamilton tábornok Londonban beszédet tartott, amelyben kifejtette, hogy a Népszövetség legjobb példa arra, hogyan lehet hiányos organizáció útján egy egyesülést tétlenségre kárhoztatni. Amerika távolléte sokkal kevésbbé káros, mint Németország kiszorítása a Népszövetségből. Ha Lloyd George nem tudta, hogy merre van Temesvár, hogyan lehet elvárni a japánoktól, hogy Felsőszilézia iránt érdeklődjenek. Európának tökéletes Népszövetséggel kell bírnia, amelyben minden nép egyesül, ahová előterjesztheti ügyét és nemzetközi döntést kérhet. NÉMETORSZÁG KATONAI EREJE. Maginot francia hadügyminiszter a minap beszédet mondott, amelyben a német katonai veszedelmet hangoztatta. Gessler némei birodalmi hadügyminiszter most részletesen nyilatkozott Németország katonai erejéről és azt fejtegette, hogy’ szó sem lehet egy újabb háború veszedelméről Németország. Gessler szerint, az antantnak 5.009.149 fegyvert, 105.163 gépfegyvert, 28.469 bombavetőt, 54.887 ágyút, 28.000 rakétát, 28.750.000 ágyúgolyót, 16.559.000 gránátot, 14.014 repülőgépet és 27.740 repülőgép-motort adott ki, ezenkívül már a fegyverszünet alkalmából számos csapat otthagyta fegyverét hadterületen. Németországnak, a birodalmi hadüügyminiszter szerint, nincsenek titkos fegyver- és minició-előállítási módszerei. Magbot hadügyminiszter azt állította, hogy a Knupp-cég Oroszországban dolgozik és ott gyárt ágyukat és fegyvereket. A német hadügyminiszter ezt lehetetlennek mondja, de ha így is állna a dolog, Lengyelország, mint Franciaország szövetségese, meg tudja akadályozni, hogy ezek a hadiszerek Németországba kerüljenek. Németországnak a katonai hivatalnokokkal és tisztekkel együtt 100.000 katonája van, de, ez a létszám sem teljes és a legénység legnagyob része nem szolgált a háború alatt. A német hadsereg mozgósítása is nagyon nehéz volna, mer az egész mozgósítási szervezeteit, a vezérkart felelé, feloszlatták. Németországnak hét divíziója van 100.000 emberrel, Franciaországnak 3 divíziója 660.000 emberrel, vagyis a francia hadsereg hat és félszeresei a németnek. Az a vád mintha a német rendőrség katonai szervezet volna, Gessler szerint, szintén nem helytálló. Gessler erélyesen tiltakozik az ellen, mintha Németország háborút akarna s újból meg újból hangoztatja, hogy a németek a Ruhr-kérdésbe csupán az igazság erejével kívánnak győzedelmeskedni. iaaaBBUMin i m min miniro—anwn —— Újabb csehszlovák-magyar tiatárinciens Nemrég számoltunk be arról a kellemetlen határincidensről, mely Perény község határában játszódott le, amikor a magyar járőrség hajbakapott a csehszlovák pénzügyőrökkel. Most ismét határincidensről értesülünk, melynek szintén diplomáciai következménye is lesz, mer a csehszlovák hatóságok a legerélyesebb intézkedéseket akarják foganatosítani. Szombaton délelőtt 11 óra tájban a csehszlovák határőrség Zvach Martin vezetése alatt a Hím és Perény község közti határállomáshoz közeledett, midőr a közeli erdőségből a magyar járőr „Halt“-ot kiáltott. A csehszlovák járőr ugyancsak „megállját vezényelt, de a magyar oldalról ekkor már eldördült a lövés, mely a Rozgonyból csak pár nap előtt odakerült Zvach csendőrőrmester karján megsebesítette. A csehszlovák csendőrőrjárat viszonozta a tüzelést, de már senkit sem talált s a lövés zaján az odasiető katonák az erdőben is hal helyét találták a magyar járőröknek. Zvach Mártont sebesült karjával ápolás végett a kassai helyőrségi kórházba hozták Postai szétküldések! Ajánlja dúsan felszerelt raktárát speciális cikkekben. BORZALINÓ és más hírneves gyártmányú kalapok. SZOLID ÁRAK! :: WEISS és ADLER URI DIVATÜZLET UZHOROD m. UNGVÁR Pontos kiszolgálás Férfi selyem fehérnemű a legizbsesebb kivitelben. Vállalja comple kelengyék elkészítését mérték utál Állandó újdonságot