Katholikus Néplap, 1852. január-június (5. évfolyam, 1-27. szám)
1852-01-14 / 3. szám
18 Erre nézve egyetértve a tisztelendő angolapáczák szentpösteni általános főtisztelendő főnökével, nem különben a pesti angolapácza intézet tisztelendő elöljárónéjával, ugyanezen angolapácza intézet kebeléből a többször nevezett balassagyarmati növeldébe egy négy egyénből álló fiók-apáczacsalád bevezetését Isten segítségével elrendeltük, mivel pedig a boldogemlékű elődünk által tett ajtalos alapítvány a balassagyarmati növeldébe általunk bevezetett apácza-család tisztes ellátására elegendő nem volna, miután az intézet épületének költségeinken történt helyreállításán s ugyan abban egy nélkülözhetlen házi kápolna felszerelésén kivil ezen tisztelendő Kókapácza-család illendő ellátásáról is gondoskodtunk, s illetőleg erre nézve a pesti anyaintézet tisztelendő főnökét, folyó évi aug. hó 13- ról 2347-dik szám alatt kiadott okiratunkban elegendőkép biztosítottuk: ezennel egy időre csak négy egyénből álló fiók-angol apácza családot a balassagyarmati egyházi nőnevelde intézetében a keresztény nevelés minden teendőivel teljesen megbízván, ugyan azt jelen soraink erejénél fogvást a mondott intézetbe ünnepélyesen bevezetjük, és bevezetettnek nyilatkoztatjuk az Atya, Fiú és Sz. Lélek nevében, ami hogy az eloszhatlan Szent Háromság nagyobb dicsőségére, a Boldogságos szűz Mária, magyar hazánk pártfogójának és minden szentek tiszteletére, a keresztény katholika szent hitünknek gyarapulására történjék, a Jézus szent keresztje elött leborulva kérjük az ég és föld Urát! Hozzátok intézem most már szavaimat Krisztusban tisztelendő szerzetes nők, hozzátok, a kik elhagyván atyátok és anyátokat, legújabban pedig szerzetes anyakolostorotokat, — az Isten szolgálata után egyedül JÉZUS KRISZTUS menyből hozott csalhatatlan tanainak alapjára fektetett rögös ugyan, de mind az egyházra, mind a polgári társadalomra áldást hozó nevelési pályára szentelvén magatokat, e város falai közé is eljöttetek, hogy itt a szebb jövő reményeit, a zsenge nőcsemetéket magasztos hivatástokhoz képest keresztény katholika szent vallásunk szellemében oktatnátok, ápolnátok és képeznétek, nagy és nehéz a ti feladatotok, de annak czélszerű végrehajtásával az anyaszentegyház örömén, s a jelen ás jövő nemzedék háláján kívül az örökké tartandó menyei örömöket is magatoknak örökségül kivivandjátok!— Azonban, hogy mindezek óhajtóit teljesedésbe menjenek, egyszersmind egy pillanatig sem szabad szem elöl tévesztenetek az örök Isten zsámolya elött tett szerzetes fogadásaitokat, mellyek szentül leendő megtartására magatokat díszes szerzeteteknek, az anyaszentegyház által helybenhagyott szabályai szerint leköteleztétek, valamint tehát a pesti anyaházban, úgy ezen intézetnek, mellynek a hit, remény és szeretetbeni vezényletét a mai napon ünnepélyesen elvállaljátok — szerény falai közt is szerzetetek szabályait a zárfegyelemmel együtt Isten szent malasztjának szünet nélküli segítségül hívása mellett megtartani lelkiismeretes kötelességteknek ismerjétek; sőt azok pontos megtartására titeket Istentől nyert hatalmunknál fogvást ezennel érseki áldásunk mellett ünnepélyesen fölszólítunk sőt le is kötelezünk. Végre intem, sőt igen kérem Krisztusban kedves híveimet, hogy letevén a világnak és álbölcseségnek azon balitéletét, mintha az életre nem volnának képesek nevelni azok, kik Isten után hivatásuk főczéljául a JÉZUS KRISZTUS sz. hitének, s nevelés ügyének előmozdítását tűzték ki: adják át őszinte bizalommal az övéiket ezen nő szerzet érdemes tagjainak, viseltessenek irántuk keresztény indulattal és szíves hajlammal, hogy ekként nemcsak fenséges hivatásuk méltó öntudata, hanem a szülök bizalma által is buzdítlassanak magasztos tisztük teljesítésére, azon kívül is alig igényelheti valaki a szülök ragaszkodását nagyobb mértékben, mint akik nekiek szülői kötelességük teljesítésében, magzatjaik igaz keresztény nevelésében segédkezet nyújtanak. Minthogy pedig minden jó adomány és minden tökéletes ajándék, és így a keresztény nevelés üdvös eredménye is csak onnét felül származik, a világosság Atyjától, valahányszor kedves magzatitokra Isten áldását kéritek, emlékezzetek meg azokról is, kikre ezen drága csemetéket bíztátok, és kérjétek az Istent, hogy dicső de terhes feladatukban a bölcseség és értelem, a tanács és erőség a tudomány és ájtatosság félelmének lelke által vezérelje őket; ennek elnyerése végett én is a Jézus keresztje elébe borulva az égbe emelem kezeimet, és valamint ezen intézetre és ennek vezetőjére, úgy a ti magzataitokra és reátok is, és ezen nemes