Katholikus Néplap, 1864. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1864-01-14 / 2. szám
PEST, JANUÁR 14. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztő lakása(kegyesrendüek épülete 35. sz.) Ügynöki hivatal . (Lipót utcza 8. sz.) 2. szám. I. FÉLÉV. 1864. 15. Rém. Pál. 16. Marczell. 17. Vas. JéZUS SZ. neve. (Evang.; Előfizetés : helyben félévre 1 írt 31 kr A kanai menyegzőről. Jan. 2.) 18. Priska. 19. Marius. 20. Fábián és egész évre 2 frt 62 kr, vidékre félévre 1 Sebest. 21. Ágnes. 1 frt 66 kr, egész évre 3 frt 32 kr Jézus szent neve ünnepére. „És az ő nevét Jézusnak hivéd“ (Luk. 1, 31)Francziaország követei egykoron Spanyolhonba jövének, hogy a franczia királyfi számára a spanyol udvarnál menyasszonyt keressenek. A spanyol király a kérőknek ekképen válaszolt : „Két leányom van, az idősbik Brakka,a fiatalabbik pedig Blanka, tetszéstökre áll, közölök egyet a franczia királyfi számára választani.“ A követek az ifjabbikat választák. A király kérdésére pedig : miért tetszik ez nekik jobban, mint az idősebbik ,Azért, mert Branka kellemetlen kiejtésű név, és félhető volna, hogy a franczia koronaörökös ennek hallatára elkedvetlenednék és minden házassági tervvel fölhagyna. Blanka ellenben kedves hangzású név, és reménylhető, hogy a trónörökös ennek halla- tára azon gondolatra jövend, hogy bizonyára maga a menyasszony is oly szelid és vonzó leend, a milyen vonzó és kedves neve, melyen neveztetik. Ezen egybe-kelés később csakugyan véghez is ment, és pedig legdicsőbb eredménynyel; mert ezen szövetségből született azután szent Lajos, a franczia nemzetnek épen oly jeles királya, mint a kath. egyháznak hű fia és vitéz bajnoka. (Paul de Bary, p. I.) Ehhez nem csak hasonnemü, de még sokkal fönségesebb Jézus szent neve, melyhez kedvességre, Láthatóságra és vonzó erőre nézve hasonló név több nem létezik, „mely a szájnak illatos méz, a fülnek szépen zengő ének, a szívnek kimondhatatlan öröm“ (S. Bern. serm. 15. in Cant.) És ez egészen rendén van; mert hiszen ezen név minden név felett áll, miután ezt nem a világ szülő, nem József vagy Mária választá, hanem az ur Isten maga küldé az ő szent fia számára Gábor arkangyal által. Azért mondhatta magáról az Üdvözitő : „Minden hatalom adatott nekem mennyben és a földön“ (Máté 18, 28); továbbá: „A kik hisznek, az én nevemben ördögöket űznek ki, uj nyelveken szólnak, kigyókat foghatnak kezekbe és, ha valami halálost isznak, nem árt nekik“ (Márk 16, 17. 18). Azért tanítja az apostol : „Hogy Jézus szent nevében meghajol minden térd, az égen, földön és a föld alatt.“ És valljon mit jelent ezen szó ,Jézust? Ha engem valaki kérdezne, azt válaszolnám, hogy e drága név annyit tesz, mint kucs , támaszkodván az ur Jézusnak szavaira, midőn mondá: „Mindent, a mit az én nevemben kérendetek a mennyei Atyától, azt megadandja nektek“ (János 16 , 23), mintha azt mondaná ezen szavaival : ha meg kivánjátok nyitni Atyámnak mennyei tárházát, használjátok ehhez nevemet kulcsul. Ezen hathatóságáról Jézus szent nevének meggyőződve végzi bizonyára az egyház is minden imáját és kérését e szavakkal : „A mi urunk Jézus Krisztus által“, mert tudja, hogy ez mint egy bűvös kulcs, mindenkor megnyitni képes a könyörgő számára a mennyei kegyelmek kincstárát. Arany kulcs tehát a mi urunk Jézusunknak drága szent neve, és pedig mint ilyen : 1) Főkulcs. Egy ügyes lakatos egykoron egy csomó kulcsra ily feliratot készített:,,Nem mindnyájan tudunk mindent“,azt akarván vele kifejezni, hogy, bár minden kulcs zárak kinyitására készíttetett, de még sincs olyan kulcs, mely minden reteszt kinyisson. Vannak azonban, fő-, vagyis úgy nevezett generalis kulcsok is, melyek a háznak minden zárát kinyitják és bezárják. Ilyen főkulcs az uz Jézus szent neve is, a mely a mennyei kegyelmek minden ajtaját megnyitja; mert, a mint ő maga mondja, a mit az ő nevében kérendünk a mennyei Atyától, azt megadandja nekünk. Azért tanítja oly szépen sz. Ambrus (kb. 3. de Virg.):,,Ha a haláltól rettegsz, Jézus neve élet; ha betegségben sinlődöl, egészség; ha éhezel, tápszel; ha szomjazol, ital; ha fáradt vagy, nyugalom; ha ég felé törekszel, mennyei kulcs.“ 2) Az úr Jézus szent neve kulcsa minden hatalomnak. Régente szokásban volt, hogy, ha a várost az ellenség ostromolta és a lakosok a védelemben kifáradtak, az ellenség hatalmának elismerésére, hódolatuk jeléül kiküldék az ostromló vezérnek a város kulcsait. A kulcs tehát mindenkor a hatalom jellege volt, azért mondá az Üdvözítő is Péternek: „Neked adom a mennyország 2