Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1980 (87. évfolyam, 1-50. szám)
1980-01-13 / 2. szám
CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap Észak-Amerikában Th* Oldest Hungarian Catholic Newspaper in th* United States and Canada Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-pébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm Papal Prelate-Pastor Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O.F.M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre ___________ $28.00 For two years ______ $28.00 Egy évre____________$15.00 For one year________$15.00 Fél évre___________$ 8.00 For six months______$ 8.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus meggbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS, O.F.M. Szerkesztő: Fr. DUNAI ÁKOS O.F.M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio. 44509 _______________Telefon: (216) 799-2600._______________ ADVERTISEMENT RATES: $4.00 per column inch 1—4 times; $3.50 per column inch 5—15 times; $3.00 per column inch more than 15 times; i page $125.00; i page $240.00; 1 full page $460.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. Tamási, így emlékezem! 12. Igen, gyerekkorunk eme templomában, úgy tűnt nekünk, kisgyerekeknek, nem is annyira a jó Isten, mint inkább Moroányi prépost úr, az egészen úr. Csak később derült ki, hogy ő is egy nagyobb Úr szolgája, az Úristené. De hát öreg volt, köpködött az oltárnál, és vigyázni kellett, ha ministráltunk, hogy el ne találjon bennünket. Mordult is ránk időnként, de ez már gyerekek jussa Tamásiban az 1923-as években, amikor minden felnőtt szomorkodik, ínségről kesereg, és jobb sorsra vágyik. Nekünk, gyerekeknek semmi panasz, elég jó sorsunk volt. A templomban nemcsak Mozdányi prépost úr létezett. Volt ott templomtorony is, tele haranggal, négyük együtt az egész világot betöltötte hanggal. A lélekharang sikongott, a kisharang csengett-kongott, a középső ünnepélyeskedett, a nagy harang maga Isten hangja volt. Négyen együtt csak beharangszóra zsongtak-bongtak, és a nép a szavukra úgy megindult, mint egy díszes körmenet. Indultak házukból, az utcákon egybefolytak, emelkedtek a piactér felé. A lányok külön, a fiúk még különebben, a szülők gyermekeikkel már együttesen áramlottak befelé a nagy ajtón a templom szívébe, ahol mise készül, prédikáció dörög a fejek fölött, és mindenki jól érzi magát, egyszerűen azért, mert a helyén van. A kisgyerekek, mi, a kőpadlón, a legények-lányok, mert nézhetik és szemeztetik egymást, a szülők meg bíráskodhatnak más szülőpár fölött, és az öregedők, mert Istennek ajánlhatják lelküket. Volt orgonabúgás — legjobbjaink fújtatták az orgonát — volt tömjénszag, szentbeszéd, a barokk angyalok az oltár két oldaláról majd az égbe repültek. Istentisztelet volt ez, falusi módon, égbe emelkedő! 13. Innen a templomtoronyból lopdostuk a növendék galambokat. Fönt a zsalurepedéseken át besurrantak a szerelmes galambpárok, fészket hevenyésztek, a nőstény galamb nekiült a költésnek, a hím az ételhordásnak, és mire mi fölmásztunk a nagyon meredek felső létrán, már pelyhes kisgalambok tátogatták a szájukat. Kora reggel, mielőtt a fény zavart volna, már ott leskelődtünk, és megtöltöttük inghegyünket galambaprósággal, így jutott nekem nem egy, s bár remegve ministráltam végig Mordányi bácsi miséjét, repesve-remélve, hogy a pelyhes kisgalambok nem lesznek árulóim csivogásukkal, meghallgattatott az imám. Hazaértem velük, csak az ingem lett mosni való. S ápoltam, búzát rágcsáltam, nyálammal kevert, ázott szemeket tettem szájamból a tátott csőrű kisgalambokba, éltek, fejlődtek, és amikor már mindenki nekem támadt, hogy nem lehet ennyi galambot etetni, nekiengedtem őket a szabad kék égnek. Ez az ablakom írásos alapkékje. A szabad röptű galambok, magam nevelése a szabad, isteni kékbe! 14. A nappal csupa tett Tamási körül. Kora hajnali harangszó ébreszti a házak sűrűjét. Megmozdul a kémény, füstöt ereget, nekiindul az ember, az állat. Kocsizörgés. Indul a disznócsorda, a tehéncsorda a határba. Kutyavakkantás. Csak örül, biztatásnak, hogy mindaz akinek dolga, éber. Tavasszal a szántás, nyáron az aratás, ősszel a tarló a határban. Szél heverész vagy nekilendül. Jön a tél a havával. Varjúsereg a fákon. Pityuval (régi barátom) flóberttel a karomon nekivágunk a teres határnak. A falun át, a Koppány fagyott nádas terepéig. Hol varjúra lőne a puskánk, hol meg csak csavarogni sürget a lábunk. A malomban őrölnek. Hallgatjuk a zenét. Hallgatjuk, hogy születik a búzából a liszt. Holnap majd viszem a dagasztott kenyeret a pékhez. Átveszi, megnézi, hogy a nevünk ott van-e ráragasztva. Hosszú lapátjára teszi a dagasztott, megkelt kenyeret, majd belöki a kemence mélyébe. Új nap, és mehetek már: benyúl ugyanaz a lapát, ami odalökte tegnap, és kiterül a lapáton a friss, párolgó, rozsdavörösre megsült, belül puha kenyér. Asztalra kerül este, ha az esti harang jelzi: egyetek! Az anyám keresztet rajzol a nagy késsel, megszegi, és a sokféle jóság mellett esszük a meleg, jól sült, lágy kenyeret. Elapadt már régen a napfény. Elhal a harang: szó, csendesek az utcák. Kocsi sem zörren, a kutyák távol ugatnak. Meggyújtjuk a lámpát, bezárjuk a zsalut, de előbb még látjuk, hogy az ég tiszta és csupa csillag ott fent. — Imádkozzatok, gyerekek! — súgja anyánk amikor lefekszünk. Csend, álom, önfeledt lét. P. Cser László SJ A 600 000 szlovákiai magyar jogaiért! (Folytatás az 1. oldalról) A fentiek következtében az elmúlt tíz év során fokozatosan degradálódtak az alkotmánytörvényben lefektetett elvek. Fokozatosan csökkentek a nemzetiségek önálló érvényesülésének intézményes lehetőségei. Ez a legérzékenyebben a legnagyobb létszámú nemzetiséget érintette: a magyart. Az így kialakult helyzetben a következő, hátrányos megkülönböztetéseket lehet megállapítani: 1. az iskolaügy területén — nem alakultak magyar bölcsődék; — elégtelen a magyar óvodák hálózata; — csökkent a magyar tannyelvű iskolák száma; .... csökkent ezen iskolák osztályainak száma; — csökkent a magyar tannyelvű alapiskolák tanulóinak száma (kb. 31 százalékkal) a magyar nemzetiségű iskolaköteles gyermekek számához képest; — megkísérelték szlovákra változtatni magyar tannyelvű iskolák oktatási nyelvét; — a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézményekben nincs elég lehetőség magyar nyelvű szakképzésre; — gyakorlatilag felszámolták a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar részlegét, s ezzel megszüntették a magyar pedagógusok képzését a magyar iskolák számára; — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyetemein és főiskoláin alacsony a magyar nemzetiségű hallgatók létszáma; — korlátozzák a főiskolai és egyetemi végzettség, valamint a tudományos fokozatok Magyarországon történő megszerzését; — mindennek következtében elmélyül a magyar kisebbség és a szlovák többség műveltségi szintje közti szakadék. II. a kulturális élet területén — a magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális igényeinek kielégítését szándékosan a műkedvelő mozgalom és a szépirodalom körére korlátozzák; — szándékosan korlátozzák a magyar nemzetiségű állampolgárok kultúrájának fejlődését a magyar közművelődési intézmények átlagon aluli anyagi támogatásával; — szándékosan bénítják a magyar nemzetiség könyvkultúrájának fejlődését az anyanyelvi publikálási lehetőségek korlátozásával (pl. a Madách Könyvkiadó kapacitásának tetemes részét lefoglalja a fordítási irodalom); — korlátozzák a magyar újságok és folyóiratok fejlődését, és nem kielégítő a kisebbségi területen a magyar nyelven megjelenő sajtótermékek választéka, csökkent a Magyar Népköztársaságból behozott könyvek száma, és nem kerülnek piacra a Romániában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és másutt kiadott magyar könyvek, valamint a vámhatóságok korlátozzák a könyvek magánúton történő behozatalát külföldről, főleg a dollárövezetből, ami ellenkezik az 1975-ben Helsinkiben aláírt egyezmény szellemével; — emelték a Magyar Népköztársaságból behozott könyvek árát (kb. 55 százalékkal); — korlátozzák a magyar hivatásos színjátszás fejlődését; — korlátozzák a magyar nyelvű népnevelői munkát; — nem engedélyezték a csehszlovákiai, magyarság szükségleteinek megfelelő, független társadalomtudományi intézet létrehozását. III. gazdasági területen — nem harmonikus a magyar nemzetiség által lakott terület gazdasági fejlesztése; — nem szerves módon történik e területek iparosítása, s így az iparosítás a magyar etnikum beolvasztását segíti; — nem kielégítő a távlati szakemberképzés a magyar fiatalság körében az ezen a területen létrejövő ipar szükségletei számára; — a magyar lakosság fokozott mértékben ingázik a lakóhelyét képező járásból a járás területén kívül eső munkahelyekre; — kedvezőtlen a magyar lakosság társadalmi rétegeződésének szerkezete (a nemzetiségi lakosságban jóval nagyobb az aránya a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak, mint a szlovákok vagy a csehek között); — vontatottan halad a terület infrastruktúrájának modernizálása, ami hátráltatja a terület egész fejlődését. IV. a politikai élet területén — nem ismerték el a magyar nemzetiség kollektív jogait; — a CSEMADOK-ot kizárták a Szlovák Nemzeti Frontból; — hátrányos a képviseleti testületek magyar nemzetiségű tagjainak társadalmi összetétele; — megszüntették a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó miniszter funkcióját a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányában; — képviseleti testületekben és az államhatalmi szervekben nem alakultak olyan intézmények, amelyek biztosítanák a nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A fenti alapvető hiányosságokból kiindulva fordulunk: dr. Gustav Husák köztársasági elnökhöz; ing. Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnökhöz; Alois Indrához, a Szövetségi Nemzetgyűlés elnökéhez; dr. Gustav Husákhoz, a Csehszlovák Nemzeti Front elnökéhez; dr. Gustav Husákhoz, a CSKP KB főtitkárához; dr. Peter Colotkához, az SZSZK kormányának elnökéhez; Benyó Mátéhoz, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökéhez, a Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokkal és nemzetiségekkel foglalkozó állandó bizottságának elnökéhez; ing. Ján Gregorhoz, az SZSZK kormányának alelnökéhez, az SZSZK Nemzetiségi Tanácsa elnökéhez; ing. Krecsány Dezsőhöz, az SZSZK kormánya munka- és közjólétügyi miniszteréhez, Jozef Lenárthoz, a Szlovák Nemzeti Front elnökéhez és Jozef Lenárthoz, az SZKP KB első titkárához, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság többi polgárához, hogy hatáskörükből és alkotmányos felelősségükből eredően szorgalmazzák a fentiekben megállapított, a nemzetiségek egyenjogú életével kapcsolatos problémák felülvizsgálását és törvényes megoldását, különös tekintettel a következőkre: A) az iskolaügy területén, hogy a 100/1960 TI. sz. alkotmánytörvény 2. fej. 19 paragrafus (2) bek., a 24. par. és a 26. par. (3) bek., valamint a 144/1968 TI. sz. alkotmánytörvény 3. par. (1) bek. értelmében: — az egész magyar nemzetiségű ifjúság számára feltétel nélkül biztosíttassák a teljes alapfokú anyanyelvi művelődés, kezdve a magyar nevelési nyelvű bölcsődék alapításával, a magyar nevelési nyelvű óvodák hálózatának bővítésén keresztül, egészen az általános iskolai ésgimnáziumi szintig, beleértve a magyar tannyelvű szakközépiskolák és szakmunkástanuló intézetek hálózatának bővítését, mégpedig elsősorban azokon a szakokon, amelyek a magyar nemzetiség által lakott területek igényeit elégíti ki; A konkrét intézkedésekkel : növelni kell a CSSZSZK főiskoláin és egyetemein tanuló magyar diákok számát, hogy az megfeleljen a magyar nemzetiség országos arányszámának (általában kb. 250 százalékkal, de az orvostudományi karokon 300, a jogtudományi karokon 400, a közgazdasági főiskolákon 500 százalék körül); — a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán és a Kassai Állatorvosképző Főiskolán biztosíttassák a szaktárgyak magyar nyelvű oktatása, valamint a magyar nemzetiségű diákok számának növelése (kb. 300 százalékkal); — biztosítsák a magyar nyelvű szakszemináriumokat, műhelygyakorlatokat, vizsgákat és szigorlatokat a pozsonyi Komensky és a kassai Safarik Egyetem orvostudományi, jogtudományi és természettudományi karán, a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola vegyészeti technológiai, építészmérnöki, gépészmérnöki és villamosmérnöki karán, a kassai Műszaki Főiskola gépészmérnöki és villamosmérnöki karán; — bővítsék a pozsonyi Komensky Egyetem bölcsészeti karának magyar tanszékét — hungarológiai és hungarisztikai — tanszékké, valamint tegyék lehetővé, hogy a kar bármely szakkombinációban tanuló diákjai fakultative hallgassák az ezen a tanszékeken előadott tantárgyakat; — alapítsanak Pozsonyban magyar tannyelvű pedagógiai főiskolát a magyar tannyelvű alap- és középiskolák tanárainak képzése céljából; — biztosíttassák, hogy nem kerül sor többé olyan kísérletre, mely szlovákra változtatná magyar tannyelvű iskolák oktatási nyelvét; — bővítsék annak lehetőségét, hogy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok egyetemi és főiskolai képesítést, valamint tudományos fokozatokat szerezhessenek a Magyar Népköztársaság egyetemein, főiskoláin és tudományos intézményeiben, mégpedig főleg társadalomtudományi szakokon és azon szakágazatokban, melyekre különös szükség van Szlovákia magyarlakta területein; B) a kultúra területén, hogy a 100/1960 Tt. sz. alkotmánytörvény 2. fej. 24. par. (2) bek. és a 28. par., valamint a 144/1968 Tt. sz. alkotmánytörvény 3. par. (1) bek. b. és c. pontjainak értelmében — ne korlátozzák a magyar nemzetiségű polgárok kulturális szükségleteinek kielégítését a műkedvelői mozgalomra és a szépirodalomra, hanem kapjanak teret a mai civilizációnak megfelelő szakmai igények is; — alapítsanak állandó magyar színházat Pozsonyban, és ezzel biztosítsák a magyar színművészet további fejlődését; — fejlesszék a magyar nyelvű hivatásos népművelői munkát, s ennek érdekében bővítsék a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályát Pozsonyban, és létesítsenek nemzetiségi osztályokat (magyar és ukrán) a vegyes lakosságú járások népművelési otthonai mellett; — alapítsanak Magyar Központi Könyvtárat területi fiókkönyvtári hálózattal; — a csehszlovákiai magyar hivatásos népművészeti és zenei kultúra, a szellemi és anyagi népi kultúra, valamint a naiv művészet fejlődésének intézményes előmozdítása érdekében hozzák létre a Csehszlovákiai Magyarok Kulturális Központját; — növeljék valamennyi tematikai területen a magyar nyelvű könyvkiadás kapacitását (nyomda és papír), bővítsék a tematikai csoportok körét is, s ezzel összhangban növeljék a Madách Könyv- és Lapkiadó szakmai és szerkesztői állományát; — a szépirodalmi folyóiraton kívül jelenjék meg magyar nyelven önállóan szerkesztett kulturális és társadalomtudományi folyóirat, • • valamint műszaki és természettudományos, ismeretterjesztő lap; — jelenjék meg magyar nyelven egy önállóan szerkesztett, társadalmi kérdésekkel foglal- • kozó hetilap; _ a rendszertelenül és alacsony nyelvi és szak- - a mai színvonalon megjelenő járási lapok he- lyett létesüljenek kerületi lapok kéthetes ,a megjelenési gyakorisággal, mégpedig a nyu-nu gat-szlovákiai kerületben kettő, a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben egy-egy; — kezdje meg magyar nyelvű adását a cseh-■ szlovák televízió pozsonyi 1. műsora; _ létesüljön független társadalomtudományi intézet a csehszlovákiai magyar nemzetiség életének és fejlődésének vizsgálatára, s az intézet állományát elsősorban magyar nemzetiségű kutatókból alakítsák ki; — legyen biztosítva azoknak a magyaroknak a megfelelő foglalkoztatása, akik társadalomtudományi szakokon felsőfokú végzettséget szereztek, hogy ne kelljen „házasság” cí ■ mén kivándorolniuk a Csehszlovák Szocia- 12 lista Köztársaságból; — gazdaságosság örve alatt ne következhessen be a magyar nemzetiség kultúrájának elnyomása; C) a gazdasági élet területén, hogy a 143/ 1968 TI. sz. alkotmánytörvény I. fej. 4. par. (2) bek. értelmében — szüntessék meg a magyar nemzetiség által lakott területek gazdasági elmaradottságát; — az ipar fejlesztése e területeken legyen összhangban az adott természeti és társadalmi feltételekkel, létesüljön főleg a mezőgazdaságra támaszkodó élelmiszeripar; — a mezőgazdasági termelés korszerűsítése folyamán fölszabaduló munkaerő részére — a ’ jelenlegi rejtett munkanélküliség megszüntetésére — létesüljön ezeken a területeken feldolgozóipar, létesüljenek könnyűipari és gépipari üzemek, hogy csökkenjen az e te- rületekre jellemző nem kívánatos munka-’ erőelvándorlás, amely a magyar nemzetiségű lakosságot sújtja elsősorban; — a terület iparának szakember ellátását elsősorban az innen származók biztosítsák; — az ipar fejlesztését előzze meg a tervekkel összhangban levő szakképzési propaganda, és teremtsék meg a magyar tannyelvű szakközépiskolák és szakmunkástanuló intézetek ....megfelelő kapacitását; — legyen biztosítva a humanitárius érdekekkel összhangban levő harmonikus mezőgazdasági és ipari fejlesztés, elsősorban a) az egységes földműves-szövetkezeteknek, valamint a magyar—szlovák etnikai határon fekvő községek erőszakolt összevonásának megszüntetésével; b) a nagyipari mezőgazdasági termelés káros kísérőjelenségeinek megszüntetésével, mint például a Duna-menti és kelet-szlová ’kiai síkság természeti környezetének vegyi szennyezése; c) a környezet vegyipari melléktermékekkel való intenzív szennyezésének megszüntetése Dél-Szlovákia síkságain, hátságain és folyóvölgyeiben, elsősorban az egész Csallóköz területén, a Garam, az Ipoly, a Rima, a Sajó és a Bodva völgyében, a karsztfennsíkok övezetében a Laborc és a Latorca mentén, valamint a Bodrogközben; — használják ki jobban a természeti forrásokat, főleg a helyi lakosság üdültetésére és gyógykezelésére Nógrád, Gömör és Abaúj területén; — telepítsenek ipari kisüzemeket a lakosság megkötése céljából a nagykürtösi, losonci, rimaszombati, rozsnyói és Kassa vidéki járás déli területeire, mivel ezek a területek a kilátástalan élethelyzet következtében fokozatosan elnéptelenednek és kihalnak; — a terület iparosításának és tendenciózus urbanizálásának köntösében ne következhessék be a magyar etnikum erőszakos beolvasztása; — a Duna csehszlovák szakaszán létesülő vízlépcsőrendszer építése nyomán ne legyenek megsértve a terület lakosságának — mely túlnyomó többségben magyar — gazdasági és etnikai érdekei. D) a politikai élet területén, hogy a 143/ 1968 TI. sz. alkotmánytörvény 2. fej. 37. par. (3) bek., a 100/1960 Tt. sz. alkotmánytörvény 1. fej. 6. par., valamint a 144/1968 Tt. sz. al-kotmánytörvény 1., 2. és 3. par. értelmében: — újítsák meg a CSEMADOK tagságát a Szlovák Nemzeti Frontban; — legyen az SZSZK kormányában ismét nemzetiségügyi miniszteri funkció, és a nemzetiségügyi hivatal vezetésével megbízott miniszter, illetve annak helyettese a magyar, illetve az ukrán nemzetiség soraiból származzék; az oktatásügyi, művelődésügyi, egészségügyi, mezőgazdasági és élelmezésügyi, a műszaki és fejlesztési, az iparügyi, valamint az építésügyi minisztériumokon belül nevezzenek ki nemzetiségi miniszterhelyetteseket, illetve államtitkárokat a nemzetiségek soraiból, hogy ők irányíthassák és ellenőrizhessék a nemzetiségileg vegyes lakosságú