Katolikus Szemle 28. (1914)
1. szám - Könyvismertetések és birálatok - A Szent-István-Társulat új szépirodalmi kiadványai. - Tarczai György: Öt novella. - Kertész Kálmán: A Fehér Turul. - Kiss Menyhért: Az örök tűz. Újabb költemények. - Williamson C. N. és A. M.: Hercules vendégei. Angol regény. - Barklay L. Florence: Az esti dal. Fordította: Pogány Kázmér
A Szent István Társulat új szépirodalmi kiadványai. — Öt novella. Irta : Tarczai György. — A Fehér Turul. Regény. írta: Kertész Kálmán. — Az örök tűz. Újabb költemények. Irta: Kiss Menyhért. — Hercules vendégei. Angol regény. írták: Williamson C. N. és A. M. — Az esti dal. írta: Barklay L. Florence. Fordította: Pogány Kázmér. A Szent István-Társulat karácsony küszöbén egész sorozat eredeti és fordított szépirodalmi művel gazdagítja kiadványainak értékes gyűjteményét. Elsősorban az eredetieket ismertetjük. Öt novella címen Tarczai György öt elbeszélése van egy húszéves kötetben. Tarczai György, mint ismeretes, egész lelkével a történetben él. A renaissance-kort nemcsak tudományával világítja meg, mint Magyarország XV—XVII. századbeli művészetének kitűnő ismerője és ritka szorgalmú, egészséges izlésű tanulmányozója, hanem a költői lélek ecsetével elénk varázsolja eleven képben azon kor embereit is: az udvart, a vitézek életét, a kisvárosi polgárok társadalmát. Nemcsak festi, hanem plasztikusan megalkotja külső megjelenésükben épúgy, mint lelki világukban. Amennyiben művészettörténeti tanulmányaiban az írói készség rendező és előadó képessége emelte kiválóvá, épúgy termékenyítette meg költői fantáziáját is művészettörténeti tudása. A magyarok Lutéciában régebben a Magyar Szemlében keltett élénk figyelmet s kár lett volna, ha külön kötetben is nem juttathatott volna hozzá bennünket. Zsigmond király párisi látogatásának megelevenedett krónikája ez; a beteg VI. Károly francia király, a francia társadalom és a magyar vitézek életének színes, több helyen humoros rajzával. Kitűnő alak, aki szinte főhőse az elbeszélésnek, Töttös, aki egy Madonna-modell kedves, eleven mintáját hozza haza feleségül; ebben az elbeszélésben a párisi Beur-gras, a folytatását alkotó Zsigmond király franciái elbeszélésben pedig a budai vásár leírása nemcsak pompás epizódok, hanem szervesen egybeolvadnak az egész képpel. Zsigmond király és kísérete szerepel A sienai farsang elbeszélésben is. Ebben meg a középkori olasz kisvárosi élet alakjait ébreszti életre, mintha Boccaccio kortársa rajzolná őket. Komorabb már a Ferrarai álmok elbeszélés, amelynek középpontja Borgia Lukrécia virágtól és vértől illatos, költőket tömjénező és testvéreket gyilkoló udvara, ahol Pálóczy magyar kanonok majdnem életével fizeti meg a vendéglátást. Az utolsó elbeszélés: A győri eset. Alapja a káptalandomb alatt ma is fennálló kis fogadalmi szobor, amelyet III. Károly király állíttatott föl engesztelésül azért, hogy azon a helyen egy szökött katonát ragadtak ki az őrök a körmenetből s eközben az Oltáriszentséget is meggyalázták. Ehhez korrajzilag is kitűnő mesét és alakokat teremt Tarczai fantáziája. Bizonyos, hogy aki egészen át akarja magát adni ez elbeszélések élvezetének, annak magának is képesnek kell lenni arra, hogy az íróval együtt vissza tudjon szállani a múltba. Nem is könnyed szóra-