Katolikus Szemle 44. (1930)
3. szám - Könyvismertetések és birálatok - Somogyi Antal: Pitroff Pál: Bevezetés az esztétikába
nép szépségtermelő egyénisége. Alig ötven éve, hogy kiadták a jelszót a letűnt korok s idegen népek stílusainak és formakincsének az utánzásával való szakításra s a magyar iparművészetnek a hazai és világpiacon való érvényesítésére, már is nagy az eredmény, mint Czakó és Györgyi műve mutatja. A magyaros Ízlésnek nagy irodalma van, jelentős magyar népművészeti és iparművészeti anyag gyűlt össze múzeumainkban s aratott diadalt számos esetben, az 1851-i londoni kiállítástól az 1929-i barcelonai kiállításig. A magyaros Ízlésnek a lelkes apostolai Czakó és Györgyi is, akik összegyűjtötték a magyar népművészet, háziipar, iparművészet díszítőelemeit, a mütyürkéket, az apró holmik, a gerencsérek, a szűcsök, a szűrszabók, a fafaragók, a hímzés, a szőttes-fonás, az Isten és emberháza, a bútorok művészetének legősibb ízű, magyaros ízlésű emlékeit. De nemcsak ezeket az emlékeket adják gyönyörű, sokszor színes képekben, hanem velük párhuzamosan a népművészet emlőjén nevelődött művésziskolák magyaros érzésű, magyaros ízlésű alkotásait is. Rendkívüli értéket tulajdonítok e munkának a nemzeti ízlés, kultúra érzés fejlesztése szempontjából egyaránt. Csak mellesleg említem meg, hogy szívesen láttam volna a magyaros ízlésnek egy kissé erősebb tudományos elmélyítését s keményebb elhatárolásokat, hogy mennyi a díszítésekben a magyar, mennyi az elmagyarosodott, mennyi ment át viszont a szomszéd nemzetek művészetébe. Szinte sóvárogtam az után, hogy teljes képet kaptam a szépségtermelő magyar népléleknek, de inkább csak néhány értékes vonását leshettem el. Milyen érdekes a magyar úri és népi viseletnek arisztokratikus, ünnepélyes, pompázó jellege. Viselőjét nem uniformizálja, hanem inkább emberi méltóságában emeli. E tekintetben alig van különbség a suba és mente között. A torockói férfi valóban előkelő, az alföldi paraszt fejedelmi ködmöne nem marad el a díszmagyartól s a matyómenyecske vagy a kalotaszegi templomozó leány beillene ezeregyéjjszakai mesehercegnő illusztrációjának. Ez a néhány óhaj könnyen megvalósítható lesz a meggyőződésem szerint közeli második kiadásban, mely kívánatos is, hiszen kellő tanításnevelés, elmélyítés mellett a modern, nemzeti irányú iparművészet százados mulasztásokat van hivatva pótolni. Dr. Mihályi Ernő: Dr. Pitroff Pál: Bevezetés az esztétikába. Szent István Könyvek 80. sz. Budapest, 1930. Szent István Társulat, 114 l. Ára 3 P. A szerző, kit eddig inkább szépirodalmi alkotásaiból ismer a Katholikus Szemle olvasótábora, jelen művével az esztétika nehéz tudományába vezeti be az olvasót. Húsz fejezetben ismerteti az esztétika egész problémakörét, tárgyilagos és találó kritikával vizsgálja a külön.