Katolikus Szemle 49. (1935)

10. szám - Tanulmány - Murányi Győző: Az érdekképviseleti reform teendői a munkaviszony rendezésében

gal lerögzítik és leközlik, ellenben kéjelegve pécézik ki azt az idegen embert, azt a pápai követet, aki ugyanakkor, amikor a magyar nemesség és főurak legnagyobb része kényelmesen otthon marad, önként a harcba, a küzde­lembe kíséri királyunkat és a magyarok vezérét, még­pedig nem is egyedül, hanem a pápa és a saját pénzén eltartott keresztes seregével. Cesarini a harc­téren véges-végig kitartott és katonáinkkal együtt a csatatéren vesztette életét, vérével és hősi halálával tanúskodott tehát a magyar ügy iránti önzetlen, nemes, önfeláldozó és utolsó leheletéig hűséges szeretetéről. az érdekképviseleti reform teendői a munkaviszony rendezésében Írta: Murányi Győző A­Z ÁLLAM- és társadalomszemlélet legmélyebb kérdéseit veti fel az ismételten bejelentett érdekképviseleti reform terve. A szociális­­ enciklikák, melyek a társadalmi válság kivezető útját az erkölcsi reformban és a társadalmi állapotok reformjában látják, a feladat fontos részét , a gazdasági életnek a magasabb erkölcsi és társadalmi célok alá rendelését várják a társadalomnak foglalkozási ágak szerint történő meg­szervezésétől. Felfogásuk szerint a magántulajdon szocio-negatív erőinek a társadalmi és erkölcsi fegyelem medrébe terelése, tehát annak az elvnek megvalósítása, hogy a földi javak magántulajdonban sem szűnnek meg a közjó céljait szolgálni, legmegfelelőbb módon a foglalkozási rendek szervezése útján érhető el. A társadalmi válság megszüntetésének útja a pápai enciklikák tanítása szerint nem a magántulajdon eltörlése egy mechanisztikus társadalomszemlélet alapján,­­ hiszen például a magán­tulajdont igen lényeges területeken már bonyolult társasági jogviszony váltotta fel, mely a formai tulajdonosnak biztosítja a legkevesebb jogot,­­ hanem észszerű, szerves társadalmi rend létesítése, mely az elérhető legtöbb jólétet és fejlődést belső, dinamikus erőinél fogva kialakítja. Ez az észszerű, szerves rend pedig, amely a társadalom lényegének az emberi ész világá­nál legjobban megfelel, a társadalomnak foglalkozási ágak szerint történő tagozása volna, amiből következik, hogy a foglalkozási rendek komoly megszervezése alapköve lenne az enciklikák szerint is halaszthatatlan társadalmi reformnak. Már XIII. Leó társadalomtanának egyik pillérévé tette a hivatási rendek szervezését. Ezzel csak logikus következményét vonta le annak a felismerésnek, hogy a társadalomban a foglalkozási csoportoknak lénye­gük szerint milyen szerepük lehet. Ma a társadalom legfőbb problémája az államnak és a gazdasági életnek a viszonya. Norman Wilde szerint a mai állam legkomolyabb vetélytársa a gazdasági élet : «industry», akár tőke.

Next