Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-01-13 / 9. szám
Kecskemét, 1921 január 13. Csillöltök I1. évfolyam, 9. szám. hajneli lilli, előfizetési Árak « Egész évre 480 K. Negyedévre 120 X. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. Telefon : 135. Egyes szám 2 K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. : . pol . : ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYU, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Kecskemét, Ill., Arany János u. 6. sz. a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az iparosok ellen a gazdák tegnapi gyűlésükön igen zúgolódtak. Áruuzsorával vádolják őket, avval, hogy kihasználván kedvező helyzetüket sokkal drágábban bocsájtják áruba cikkeiket és munkaerejüket, mint illene. Sőt egyesek — itt természetesen kisiparosokról van szó — csakis termények fejében dolgoznak a gazdáknak. Az igazságon különösen azért esett csorba, mert a kézműiparosok állítólag az árakat tetszésük szerint állapíthatják meg, holott a gazdák pl. a gabonát maximális áron kénytelenek beszolgáltatni a közellátás céljaira. Nemde igazságtalanság, hogy a csizma árát senki sem korlátozta, ellenben a búzáét igen ? Ha az iparcikkek drágulása a jövőben is szabadon emelkedhet — úgymond a földmivelő — nem fizeti ki magát a mezőgazdaság. Mindenben nem értünk egyet a gazdákkal. Bár nem tagadjuk, hogy az iparosok visszaélnek a helyzettel. Jól tudják ugyanis, hogy csizma nélkül nem lehet meg a gazda, tehát kénytelen olyan árat fizetni a készítőjének, amennyit ez önkényesen megszab. Vége hossza nem volna írásunknak, ha felsorolnánk azon lehetőségeket, amelyek mellett az iparosok kedvezőbb helyzetbe kerültek a szabad verseny folytán, mint a gazdák. Részrehajlók volnánk azonban, ha szemet hunynánk az iparosok sérelmei előtt. Mert az iparosoknak is vannak sérelmek, amit be kell látniok a gazdáknak, ha nem elfogultak. Az iparosok ugyanis általánosságban véve nincsenek valami rózsás helyzetben. Hiszen a nyersanyag beszerzésnél époly lelketlen uzsorának vannak kitéve, mint amilyen uzsora vádjával illetik őket—bizony sokszor igaztalanul is — a gazdák. Kiktől is szerzik be az iparosok a nyersanyagot? Nemde részint üzérektől, részint a nagybankok érdekkörébe tartozó nagykereskedésektől és beszerzési vállalatoktól? Ha jobban betekintünk e beszerzési források tényezőire, megtudhatjuk, hogy a nyersanyag szétosztói zsidó kapitalisták, kik vasmarkukba tartják a dolgozó magyarságot és kényük-kedvük szerint határozzák meg az árakat. A legfőbb uzsorások e zsidó kapitalisták, akik ellen elsősorban szólhat a gazdák panasza. Az iparosok ellen már csak másod, vagy harmad sorban. Az iparosoknak ezen igazát mindenesetre tekintetbe kell venni a gadáknak. Munkásszervezkedés és munkásbiztosítás. A munkáskérdés évtizedek óta állandó gondot okoz az államélet irányítóinak. Ennek csak kis részben az az oka, hogy az ipari termelés a munkásság számát a múltakhoz képest aránytalanul szaporította. A számbeli szaporulatnál sokkal súlyosabban esik latba a munkásság öntudatos szervezkedése, amellyel a munkásosztálynál számbelileg jóval erősebb osztályokkal is sikeres harcokba bocsátkozhatott. A munkásmozgalmak megindítója tulajdonképpen az anyagi érdek volt. Csak később, mikor a szervezkedésben rejlő erőt felfedezték, próbálták azt a munkásság vezetői politikai hatalom elérésére kihasználni. Objektíve megítélve a dolgokat, ez a tulajdonképpeni nemes céltól való eltérés a munkásság anyagi erőforrásait teljesen céltalanul pocsékolta el az összesség érdeke helyett a nagyravágyó egyesek érdekében.A Károlyi éra és a kommunizmus megmutathaták, hogy az új urak, kik társaik vállán hatalomra jutottak, épp oly kevéssé, vagy még kevésbbé törődtek az alul maradtak dolgaival, mint a régi urak. A munkásságnak Anyagi erőforrásai kimerülése révén csak vesztesége volt az átmeneti politikai siker(?) ből. A nyugati államok szakszervezetei, különösen az amerikai Trade Unió, angol Labour Party a politikai célokat elhanyagolják a mukásság gazdasági jóléte mellett. A nagy nyugati szakszervezetek nem agitálnak, hanem dolgoznak. Egészséges lakásokat építenek a munkásságnak, szövetkezeteket létesítenek. Sőt saját gyáraik vannak, amit a mi politizáló szakszervezeteink csak szocializálás útján tudnának megvalósítani. Magyarországon a munkásszervezkedés legértékesebb gyümölcse a munkásbiztosító pénztár volt. A politizálás azonban ezt a fontos intézményt is kisajátította magának. Az államosítás, ami ellen az agitátorok most minden hangzatos frázissal megpróbálnak küzdeni, a politizálástól akarja mentesíteni a munkásbiztosítót. Akárhogy is akarják szépíteni a dolgot azok, akik politikai kísérletezésekre szeretnék fölhasználni ezt az erőforrást, a tény az, hogy a politizálás a legtöbb helyen a tönk szélére juttatta ezt az igazán magasztos célú intézményt. Az államosítás azt célozza, hogy a munkásság gazdasági jóléte biztosíttassék és semmi álürüggyel el ne lehessen vonni e cél szolgálatából az erre rendelt összegeket. A munkásság is örömmel kellene, hogy fogadja ezt az akciót, mely törvényesen akceptál egy mozgalmat, amit a munkásság kezdeményezett. Pest vármegye tegnapi közgyűlésén csatlakoztak Zala vármegye átiratához és konstatálták a nemzetgyűlés munkaképtelenségét. Különösen a belügyminiszter azon intézkedését kárhoztatták, hogy megrendszabályozni akarta a városok és törvényhatóságok önrendelkezési jogait. Praznovszkyi Iván rendkívüli követ tegnap adta át a francia miniszterelnöknek a magyar kormány válaszát Nyugat-Magyarország jegyzékére. Benes cseh külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar cseh kereskedelmi forgalom Magyarország és Csehország között februárban meg fog kezdődni. Budapest és Bécs között jan. 14-től kezdődőleg új gyorsvonat fog közlekedni. Trotzkij élet-halálharcot hirdet Anglia és Franciaország ellen. Az osztrák törvényhozás elé fogják pénteken terjeszteni a nyugatmagyarországi javaslatot. Lengyelország a cseh korridoron át kárpáti határt akar. Argentínából újabb borzalmas földrengésről érkeznek hírek. Mendosa községben a legutóbbi földrengésnek 500 áldozata volt. Az oláh térparancsnokság megtiltotta Nagyváradon a kávéházakban játszó cigányoknak, hogy csárdás darabokat játszanak. Veszélyben van a szerb uralkodó család trónja. Az országgyűlés többsége nem teszi le a hűségesküt a Karagyorgyevicseknek. Spanyolországban kitört a kommunizmus. A bolsevisták több bombamerényletet követtek el. Január 16-án fogják Budapesten leleplezni az irredenta szobrokat országos ünnepség keretében. rövid hívek. Kievet az antibolsevista csapatok megszállták és a síneket fölrobbantották. A bécsi fogyasztószervezetek elhatározták, hogy ha a kormány nem akar az árdrágítók ellen szigorú, könyörtelen törvényeket hozni, akkor ők minden lánckereskedőt, akik kezükbe kerülnek, saját kezüleg fognak felakasztani. A fegyvertartási kérvények megszerkesztése tárgyában kiadott figyelmeztetéseim hiábavalóknak bizonyultak, mert a kérvények legnagyobb része nem foglalja magában azon adatokat, melyeket a m. kir. minisztérium 9862/1920. M. E. számú rendelete megkiván s ezért az engedélyek meszorítását a rendőrhatóság nem eszközölhet. Hogy az engedélyek kiadásának megtagadásából származó károsodástól megóvjam városunk polgárságát, még egyszer felhívom az összes kérvényezőket, hogy kérvényeiket a következő adatokkal egészítsék ki és pedig: 1. Kor. 2. Mióta magyar állampolgár? 3. Volt-e már büntetve, ha igen, mikor, miért, mely bíróság által? 4. Nincs-e testi vagy szellemi fogyatkozása, mi lőfegyver kezelésére megbízhatatlanná teszi ? 5. Mi a foglalkozása ? 6. Milyen kaliberű a fegyvere ? 7. Milyen gyárban készült a fegyver? 8. Mi a gyártási szám? 9. Milyen rendszerű? 10. Hány csövű a fegyver? 11. Kakasos vagy kakas nélküli a fegyver? 12. Sörétes, vagy golyós vadász fegyvere, céllövő fegyver-e, flaubert fegyver-e, forgó pisztoly-e, vagy ismétlő? 13. Vadászat, vagy önvédelmi célból kéri-e? 14. Tulajdona-e, vagy csak használatra kérte? 15. Hol, mikor, kitől szerezte? 16 Mivel vagy kikkel tudja igazolni a jogos szerzést ? Kiolvasott könyveinket adjuk a M09E könyvtárának (Luther-palota 1. emelet)