Kecskemét, 1890. január-június (19. [18.] évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-05 / 1. szám
1. szám. szokott a betegen segíteni. Ha nem gondoskodtak elődeink a tanári fi-zetéssek felemelésekor a bevételek fokozásáról, a mulasztást nekünk kell helyrehoznunk, mert különben elődeink hibájáért minket fognak kárhoztatni, a rablógazdálkodásért, amelyet tőkénk fogyasztásával űzünk, minket tesz a jövő felelőssé. A teendő tehát: leszállítani a kiadásokat, avagy fokozni a bevételeket. Ami az elsőt illeti: a pénzügyi bizottság a harangozó fizetésénél megtakarított 30 frtot ; szó volt arról is, nem lehetne-e ,,az iskolaorvos“ díjának mellőzése és hogy nem lehetne-e valami megtakarítást eszközölni a pénztárnak 600 írt fizetésének eszállításával; végre is ezek érintetlenül hagyattak a többi kiadási tételekkel együtt. A jövedelem fokozása végett egy javaslattal állottam a pénzügyi bizottság elé, mely a következőből áll: Építtesse be az egyház a kollégium átellenében levő udvar telkeit a mellékelt terv szerint. Ezen építés által, mely csak 15 ezer írtba kerülne, az egyháznak a következő bevételei lennének : a) a posta és távirda hivataltól . 1100.— b) két bolt és mellék helyiségeitől 400.— c) egy bolt....................................120.— d) egy három szobás lakástól . . 250.— e) egy két szobás lakástól . . . 120.— Összesen : 1990.— Leütve ebből a telkek mai jövedelmét s az adót számításba véve. . 450.— az új ház jövedelme lenne .... 1540.— mely tiz évig adómentes. Az építési összeg az oszt. magy. banktól az építendő házra és a bazárépületre felveendő 50 év alatt 5/476 a törlesztendő kölcsönből történnék, melynek évi törlesztési részlete .... 787.50 Levonva ezt a fenn kitüntetett jövedelemből, az eddiginél több lesz a jövedelmünk az új házépítéssel . . 752 50 Az építésre felveendő összeggel egyidejűleg konvertáltassák a takarékpénztári 15 ezer fitos 600/o-os kölcsön is, melynél a kamatmegtakarítás ... 222,50 lenne; e szerint az építkezés és az adósság konvertálása által jövedelmünket fokozhatjuk ............................................... 975.A pénzügyi bizottságtól azon megbízást nyertem az építési tervrajzot illetőleg, kérdezzem meg a posta és távirda főnök úrtól, nem lenne-e hajlandó beleegyezni abba, hogy az ő lakása a postahivatalon belül a kis utczába esnék. A megbízásnak eleget tevén, jelenthetem, hogy Nyiry Károly úr kijelenti, hogy a már elkészített tervtől eltérő építési tervrajzot felsőbb helyen elfogadásra ajánlatba hozni nem fog. (Vége következik.)ségvetést, valamint a Szél utcza iránt hozott közgyűlési határozatot jóváhagyta. 3. Az országgyűlési képviselőválasztási központi választmány tagjaiul az eddigiek egyhangúlag megválasztanak. 4. Az igazoló választmány is a kilépő tagokkal egészíttetett ki. Azonban az elköltözött Deák László helyére pártunk Bódogh Lajost kívánta választani. Ez azonban nem tetszett, s a többség Zombory László indítványára Szabó Mártont választotta be 43 szavazattal 29 ellenében. 5. Most következett a közigazgatási bizottság tagjainak választása. Pártunknak csak két külön jelöltje volt: Szappanos István és dr. Kovács Pál. De hát győzött a hivatalos névsor : megválasztottak Muraközy József 90, Györffy Balázs 90, Lankó Károly 89 szavazattal pártunk hozzájárulásával, s e nélkül Dékány István 51, Tatay Jenő 52 szavazattal. 6. A fogyasztási adók és italmérési jog hasznosítása tárgyában tett jelentés kapcsán a kötött szerződés jóváhagyatott, valamint a bor, sör és pálinkára vonatkozó előterjesztés is. 7. A tűzrendészeti szabályrendelet tervezete némi vita után elfogadtatott. 8. A vegyes tárgyú rendőri szabályrendelet tervezetének tárgyalása váratlanul hosszúra nyúlt, annyira, hogy befejezése végett ma évi december hó 28-án folytatólagos közgyűlést kellett tartani Amint e tervezet tárgyalása megkezdetett, pártunk tagjai legelőbb is azon irányban szólaltak fel, hogy ezen, a polgárokat oly súlyos büntetéssel sújtó szabályrendelettel egyidejűleg a rendőrségre vonatkozó szabályrendelet is be volna terjesztendő, amint ezt már a közgyűlés öt évvel ezelőtt megrendelte. Azután pedig pártunk egyes tagjai minden egyes szakasznál megtették kifogásaikat a javaslat ellen. Ez az első napon a „hivatalos egyéneknél“ valóságos felháborodást keltett. Pártunk egyik tagja Zombory Lászlóval szemben, kinek mint ügyésznek épen a tanácskozás rendjére és méltóságára kellene ügyelni, az elnöklő polgármester közbenjárását kérte fel, ugyanő erélyesen utasította vissza Dömötör Sándor azon kifejezését, hogy pártunk tagjai „kicsinyeskednek“, holott alig pár kivétellel valamennyi elfogadtatott a közgyűlés által. Másnap és szombaton a kormánypárt vezetői is belátták, hogy oktrojálni nem lehet s azért nemcsak nem idegenkedtek a módosító indítványok emiatt, hanem maguk is igyekeztek a tervezetet módosításokkal javítani. Ha ez a szabályrendelet jóvá válik, az valóban pártunk érdeme, több változatosságot érdemelt volna; atalán látszott, hogy a vendégművész sokszor korlátozva volt játékában a minduntalan eléje tornyosult kihagyások következtében, melyeket helyi viszonyok követeltek. Egészben véve tisztességes módon végezte feladatát és számtalan kihívásban részesült. Az előadás tele ház előtt folyt le. Ophélia szerepét Pártos Etel játszta. Vasárnap, decz. 29 én „Az ezred leánya“, énekes népszínmű, melyet Donizetti hasonczimű dalműve után Szerdahelyi József magyarított és alkalmazott színre. Donizetti maga franczia szövegre dolgozott, mert „Az ezred leányát“ a „K e g y e n c z n ö“-vel együtt párisi tartózkodása alatt irta. A gazdag és édes dallamforrás, mely Donizettinek rendelkezésére állott, itt sem tagadta meg a szolgálatot, és Szerdahelyi is megtartott pár dalt a dalműből. Ilyen mindenekelőtt az „A nagy világ, rég tudja már“ kezdetű dal, melynek régi divata, azonban mindig hatásos, élénk strettója: „Szaporán, szaporán“ — ügyesen pótolja a magyar darabok frissét. Zombory, a czímszerep vivője, derekasan énekelte és szeszélylyel játszott; Pesti pedig oly tűzről pattant daliás őrmester volt, hogy alakítását művészinek lehet nevezni. A bárónét Timárné, az udvarmestert Dobó, az ezredest Asztalos személyesíték, a szép számú közönség teljes megelégedésére. Szerdán, január 1-én „N u s z á r c s i n y“. Eredeti énekes népszínmű, 3 felvonásban. Irta Vakot Imre. Zenéjét szerző Böhm Gusztáv. Mulattató darab, hanem inkább szerettük volna helyette Vakot egy másik népszínművét: „A farsangi iskol lát“ látni, melyben a mostanitól annyira elütő falusi élet oly hűen és mulatságosan van ecsetelve. Sok a jóból is megárt, s a héten már kétszer láttunk markotányosnékat. Virág Marczit Viola személyesítő. Az ünnephez képest csekély számú közönség volt jelen, mely különösen a tánczokban lelte örömét. Csütörtökön, január 2 án „A paraszt kisasszony.“ Eredeti népszínmű dalokkal és tánczczal. Irta Berczik Árpád. Zenéjét szerző Szentirmai Német János. A darab kedvelt színészünk, Krémer Sándor jutalomjátékául került színre, s így esett, hogy iránta való szívességből K. Pálffy Nina asszony és Fóriss Pista úr ez előadásra Szegedről átrándultak. Maga a darab sok mulattató részletet foglal magában ; legfőbb hibája azonban, hogy expositiója későn kezdődik, a bonyolulat elkésik, azaz akkor kezd szövődni, mire mindennek vége. A vendégművésznőben igen gazdag temperamentumot, sok kedélyt és szeszélyt találtunk, melyek segélyével az indulat fokozatait minden irányban érvényre tudja emelni. Megnyerő kellemes jelensége, könnyűd taglejtései is előnyösen szolgálják, sopron hangja szépen kiegyenlített, csengő és elég erős. Ily kiváló tulajdonok birtokában teljes összhangzásban állítá elő Jolán szerepét és a nagyszámú közönséget számtalan kihívásra kötelező. A keringő kivételével az énekrészek is kiválóan sikerültek. Fóriss úr Rezeda torz szerepében nem túlzott, sőt kellő mérsékletet tanúsított s ez biztositá sikerét. Végül couplet-kat énekelt, melyeket a fokozódó tapsokra újakkal meg újakkal toldott meg, a most uralgó influenzát is beléjök szőve. Viola (Fátyol), Timárné (Mathild), Borbély (Kelemen), Oaszné (Gönczölné), Dobó (Sánta), Tukoray (Gereben), Krémer (Fidibus) szokott ügyességgel járultak a szerencsés est sikeréhez. KÖZGYŰLÉS. Kecskemét t. h. város törvényhatósági bizottsága 1889. évi deczember hó 23 ik napján közgyűlést tartott Lestár Péter polgármester elnöklete alatt, amely alkalommal elintézett fontosabb ügyekről a következőkben referálunk : 1. A polgármesteri jelentés 1889. november hótól tudomásul vétetett. Ez alkalommal Horváth Ádám azon kérelmet terjeszti elő, hogy ezentúl az eddigi gyakorlattól eltérőleg, némileg bővebben közöltessék a közgyűlési meghívók tárgysorozata. E kérelmet Zombory László főügyész ellenzése daczára a közgyűlés Lestár Péter, ifj. Bagi László főjegyző és Szappanos István támogató felszólalásai után a közgyűlés helyeselte. 2. A belügyminiszter az 1890 iki költ f űzi, akkor a szeretője. Egész életében nem csinált egyebet. Nem akarta, hogy elvegye a fia. Világítani nem kell, oda künn egymást kergeti a villám és azok világítanak az éjszakába. ...........Halovány a leány, mint a halál, csak a szeme helyén villog két gyémánt kő. Megkapja két kezével a Péter mellét, hogy majd lerántja. — Nem tud szólani. A férfi neki veti hátát a falnak, hogy elbírja az élettelen testet. — Mi történt Anicza ?! . . . Szólj leány! A leány összeszedi az erejét. — Útban voltunk az apáddal, kihez feleségül adtak. — Téged ? Az én apámhoz, Anicza ? — Úgy parancsolta az apám, meg a papa is. Mondtam, hogy én csak téged szeretlek. Nem használt, s tegnap összeadtak. Már jöttünk is hazafelé, az apád részeg volt, én vezettem. Péter megkapja a leány karját. Borzasztó, ami az agyában megvillant. — Hát hol hagytad ? Miért jöttél egyedül ?! — A gura drakuláinál. .. — Te betaszítoltad ... A leány nem érzi, hogy vájja a szeretője körmeivel az ő karját. — Megcsúszott, belém akart kapaszkodni. Hát arra való vagyok én, hogy a férjemet részegen vel lefolyt hét a szokottnál érdekesebb volt, amenynyiben egy Shakespeare-estét adott és különben is változatosságot nyújtott. Az igazgatók tehát mindent elkövetnek a műsor érdekesítésére, és buzgalmuk tagadhatatlan. Nemsokára Moliéreesténk is lesz. Szombaton, decz. 28-án „Hamlet dán királyfia, Molnár László debreczeni színművészszel a czímszerepben. A vendég művésznek átalában sok sikerült jelenete volt, hanem némely részletekben nem tudott kellő magasságra emelkedni, mert a beható színezés művészete még nem áll rendelkezésére. A nagy monológ talán volt az erőnek, az átható igazságnak , ellenben szenvedély fokozta a királynéval történt leszámolást. A színházi jelenet is tessem. A férfi megragadta válláinál a leányt, hogy meginogtak a térdei és a lábaihoz esett. — Ha leengeded, hogy megfogjon, nem esik bele. Megölted az apámat. A leány egyre csókolja a szeretője két kezét. — Nem a férjemet. Én csak téged szeretlek Péter. Ezt utáltam. Nem akartam a felesége lenni. Neked leszek a szolgálód. Ne kergessél Péter. Hát nem te mondtad-e, hogy megölöd, aki elrabol tőled engem. Látod én levettem válladról a keresztet, nem akartam, hogy akkorát vétkezz. Látod én oda adtam érted a lelkem üdvösségit. Péter, szeress!... A férfi letérdel a leány mellé, két tenyere közé fogja a fejét és megcsókolja .. . El pillanatban nehéz füstszag szakad be a padlásról Péter ijedten pattan fel a leány mellől. — Ég, a ház ég, — hörgi rémülten. Anicza beletikkad a füstbe s görcsösen kapaszkodik a szeretője karjába, aki az ajtó felé vonszolja. Mindjárt a szabad levegőre jutnak ... de egy vasmarok torkon ragadja Pétert s a beégett padlásról aláömlő forró zsarátnok közé löké mind a kettőt. Az ajtó becsapódik s néhány pillanat alatt a tűz perczegésébe halálhörgés vegyül. Másnap azt beszélték, hogy villám érte a viskót, s úgy kell lenni, hogy Mitru is odaégett, mert többé nem látta senki. I. S. KECSKEMÉT: SZÍNHÁZ, IRODALOM. „Pénzügyőr“ czimmel Nagy-Szöllősön új lap jelent meg, mely a pénzügyőrség érdekeit fogja szolgálni és szakszerű önképzését elősegíteni, melyre e közegnek ma már múlhatlanul szüksége van. E mellett a pénzügyőrök munkakörének megfelelő legszükségesebb, általános ismereteket, valamint a nemzeti művelődést kívánja terjeszteni, vagyis lehetőleg elősegíteni. Megjelen minden hó 1. és 15 év. Előfizetési ára egész évre 3 írt. Új zeneművek. Nádor Kálmán zeneműkereskedésében megjelentek a „Legújabb budapesti népdalok“ III ik folyam 5—8-ik számai a következő népszerű dalokkal: „Fürdik a holdvilág.“ „Az egri ménes.“ „Minapában hogy jártam.“ „Felleg jött fel.“ Utóbbi Biró József eredeti dala. Egy-egy füzet ára 2 dallal 30 kr. Az „Egyetemes Regénytárból", a Singer és Wolfner budapesti kiadócégnek e közkedveltségű vállalatából ismét egy kötetet vettünk, amely úgy tartalma, mint csinos és tartós kiállítása által méltóan sorakozhatik az eddig már megjelentekhez. Tartalma : Tarchetti Hugó „A szív küzdelmei“ czímű regényének Gauss Viktor által eszközölt gondos fordítása. E mű kiadásával is hűen megőrizte a kidóhivatal elvét, hogy t. i. a legkiválóbb irodalmi termékeket nyújtsa olvasóinak. A fiatalon elhunyt olasz költő egyik legszebb és legkedveltebb műve jelenik meg ezúttal kiadásukban, mely Olaszországban a legkeresettebb olvasmányok egyikét képezi s hol eredetije számos kiadást ért. A csinos vászonkötésű kötet ára 50 kr. és kapható minden könyvkereskedésben, úgyszinte az „Egyetemes Regénytár“ kiadóhivatalában is (Andrássy-út 10), ahol előfizetések is elfogadtatnak 20 kötetre 10 fit, 10 kötetre 5 fit vagy 6 kötetre 3 forinttval bérmentes megküldés mellett. 1889. január 5. — Koczányi és Vitéz könyvkereskedése kiadásában Kassán megjelent: „Kovácsy-Monostori: A sertés, annak tenyésztése és hizlalása“ czimű mű 2-ik füzete, mely folytatólagosan tartalmazza a szövettani adatokat, valamint a sertés külseje, alapformái és méreteinek számos ábrával ellátott leírását, oly alapos előadásban, mely e művet bizonynyal becses kézikönyvé fogja tenni minden gazdálkodó előtt, ki ezen jutalmazó ág művelését kicsiben vagy nagyban űzi. Legmelegebben ajánlhatjuk. ÚJDONSÁGOK. — „Kecskeméti nagy képes naptár 1890. évre“ czimű naptár jelent meg Nagy Imre hírlapíró szerkesztésében és küldetett be szerkesztőségünkhöz. E naptárt valóban értékessé teszi azon czim- és névtár, aminő még, legalább ilyen teljes, sohasem jelent meg Kecskemétről. Ugyanis közli az összes egyházak, a városi közigazgatás, a törvényhatósági bizottság, ennek egyes bizottságai, a törvénykezési hatóságok, az állami hivatalok, a tanintézetek személyzetének névsorát. Ezenkívül tartalmazza a város országgyűlési képviselőinek, ügyvédeinek, orvosainak, állatorvosainak, szülésznőinek, gyógyszerészeinek és mérnökeinek neveit. Kimutatást közöl a helyi lapokról, könyvnyomdákról, részvénytársaságokról; elősorolja a vasúti személyzet névsorát, majd az egyesületek, társulatok, körök és pártok kormányzatát, szaktestületek és ipartársulatok elöljáróságát sorolja elő. Ezután közli a kecskeméti összes önálló iparosok és kereskedők névsorát lakásaik megjelölésével. Végül a színészek névsora után a helybeli katonaság névtára foglaltatik. A naptár többi részéből kiemeljük a Miklós-telep érdekes leírását, Kada Elek meleg érzéssel irt czikkét, Hakusz István kiváló érdekességei dolgozatát Kecskemét földrajzi viszonyairól, Fordős Dezső értékes kimutatását városunk pénzügyeiről s Tormássy Sándor tanúságos czikkét népoktatási viszonyainkról. Az arczképcsarnokban, megvalljuk, jobb szerettük volna a múltak férfiainak arczképeit szemlélni, mint a jelenkori nagyságokéit, akiket „elevenen“ is van szerencsénk eleget láthatni. De hát elismerjük, hogy ez csak szaporította volna azon akadályokat, amelyekkel az ilyen úttörő vállalatnak amúgy is nagy számmal kell megküzdeni. Mi e naptárt, amelynek ára írt, a legjobb meggyőződésünk szerint ajánlhatjuk. olvasóinknak a megvételre — meg az elolvasásra is! — Dr. Kovács Pál jogtanárt az elmúlt héten avatták fel a budapesti egyetemen jogtudornak is , azaz a már meglevő államtudori diplomája mellé a jogtudori diplomát is megszerezte. Valóban rendkívüli szorgalomra és tehetségre vall, hogy minden irányban elfoglalva, hosszas betegség által gyötörve is talál időt nemes ambícziójának kielégítésére. Őszintén kívánunk szerencsét törhetlen szorgalmú halálunknak. — Az ev. ref. egyház híveinek statisztikája az ó-évben. Az ev. ref. egyház lelkészi hivatala követésre méltó szives figyelemmel a következő nagy köszönettel vett adatokat közli lapunkkal: Az 1889-ik évben a kecskeméti ev. ref. anyaegyházban született: 276 fiú és 252 leány, összesen 528 gyermek; eskettetett: 92 pár, akik közül 20 pár vegyes házasságot kötött; meghalt: 192 férfi és 184 nő, összesen 376 egyén. A születettek közül törvényes 481 (azaz 91 százalék), törvénytelen 47 (azaz 89/10, tehát majdnem 9 százalék!!) A meghaltak számát a születettekéből levonva: 152 lélek szaporodás mutatkozik. — Jász -Kerekegyházán született 7 fi és 5 leány, összesen 12 gyermek; meghalt 3 fi és 2 nő, összesen 5; szaporodás: 7 lélek; eskettetett 1 pár. — Lajos-Mizsén született 7 fi és 4 leány, összesen 11 gyermek; meghalt 5 fi és 2 nő, összesen 7 egyén ; szaporodás 4; eskettetett 1 pár. — Fél egy házán született 4 fi és 1 leány, összesen 5 gyermek; meghalt 2 nő, összesen 2; szaporodás 3. — Az összes szaporodás 166 egyén. — Igen lekötelezve éreznék magunkat, ha a többi igen tisztelt lelkészi hivatalok is a megfelelő adatokat a közönség érdekében rendelkezésünkre adnák! — Mai vezérczikkünket pártunk egyik legkitűnőbb tollú férfia Mezei Ernő írta. Úgy