Homok, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)
1920-11-02 / 66. szám
Meerkemét, 80 Litt november 2. Szerda I. évfmtj/4tm. CD-ikszám Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEf Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye A magyar kereskedelem • •• rr • jövője. A vasárnap megnyílt Közgazdasági Egyetem, kulturális fejlődésünk, nemzeti megújhodásunk, a magyar lélek és a magyar ifjúság szakszerű nevelésének első lépcsője, amelyen keresztül az út a szebb jövő, a keresztény magyarság érvényesülésének végcélja felé vezet. Eddig az idegen faj kereskedelmi képességekkel felruházott és mindent kiuzsorázó rajai lepték el a tejjel-mézzel folyó Magyarország kiaknázatlanul heverő javait és az idegen faj idegen érzéstől vezetett uzsorája megnyitotta azokat a zsilipeket, amelyeken át az ezeréves Magyaroszág hangyaszorgalmának verítékein termelt javakat a külföld részére vezette le. Azt mondották eddig, hogy a magyar faj nem alkalmas a kereskedői pályára, mert csupán az őstermelés ágaihoz, a földmiveléshez és az állattenyésztéshez ért. Ennek a balga felfogásnak cáfolatát mutatja az a tény, hogy a világháború előtt a külföld vezető államaival szemben is versenyképes iparunk volt és Amerikában a magyar munkás ma is a legkeresettebb, így áll ez a kereskedelem terén is. Eddig lenézett foglalkozási ágnak tekintette a közvélemény a kereskedelmet és az evvel való foglalkozást tisztán az idegen faj kezében hagyta. Csak most eszméltünk a kereskedelem fontos voltára, akkor, amikor már későn volt, amikor az idegen faj sáfárjai megnyitották az őrizetlenül hagyott hazánk dús tavai, tengerének zsilipeit — amelyben eddig úszkáltunk — és amely most lecsapódott és idegenbe folyt anyagi jólétünk és mi szárazon maradtunk. Pedig a munkabíró és munkaszerető magyar faj alkalmas a kereskedelemre is és nekünk kötelességünk, hogy a múlt szomorú példáin okulva, megbízható embereket állítsunk termelt javaink zsilipei elé és alkalmas kereskedőknek neveljük ifjúságunkat. Hazánk parlagon heverő természeti kincseinek kiaknázására és annak okszerű felhasználására fog nevelni majd életrevaló ifjú nemzedéket a most megnyitott Közgazdasági Egyetem. Egy egész élet és a haza szolgálatában eltöltött munka céljának álmát látja megvalósulni az egyetemi szak megnyitásakor az a kisded csoport, amely a magyar föld és faluszeretetétől átitatott lelkével már évtizedek előtt kezdte el görgetni a nemzet gazdasági megújhodásának magaslatára azt a követ, amely végre most a Közgazdasági Egyetem alapköve lett. Több évtized kitartó munkájának érvényesülését üdvözli Rubinek Gyula miniszter és Balogh Elemér a Hangya vezérigazgatója a Közgazdasági Egyetem megnyitó kapui előtt. És a kapukon át be fog özönleni a tudományszomjas, csillogó szemű ifjú magyar csoport, hogy az egyetem falai között felvértezze magát azokkal a fegyverekkel, amelyeket a tudomány és a tapasztalat számukra a megújhodó Magyarország elfoglalt javainak visszaszerzésére a kezükbe ad. Nemzetünk boldogulásának hegytetőjén áll a magyarság bíró reményének fényében gazdasági felvirágozásunk temploma — a közgazdasági egyetem — és egy nemzet áll levett kalappal a szentély előtt, amelynek megnyílt kapuin át orgonaszó, szent zsolozsma zeng az eljövendő testvéri, nagy, gazdag és boldog Magyarországról. Horthy Miklós kormányzó a Közgazdasági Akadémia megnyitásán a következő beszédet mondotta: „Örömmel jöttem erre az ünnepélyre, amely hivatva van a gazdasági élet egy új intézményének bevezetésére, törekedni fogunk, hogy újra visszaállítsuk, sokkal nagyobbá és erősebbé tegyük a magyar tudást, a magyar kultúra és közgazdaság fölényét Európa keletén, ehhez azonban az egész magyar közgazdasági élet újjáalakítására van szükség. Egy hét alatt le fogják tárgyalni a földbirtokreformot. A kormányzópártban úgy számítanak, hogy 10 órás üléseken egy hét alatt le fogják tárgyalni a földbirtok-javaslatot, mert ellenzéke a javaslatnak nincs. Valószínű azonban, hogy a kisgazdák néhány lényegtelen pontban módosítást ajánlanak, melyeket valószínűleg elfogadnak. Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata a pénzlebélyegzésről. Teljesen kizárt dolog, hogy második pénzlebélyegzésre határozta volna el magát a kormány. Az egész tervet és lebélyegzési híreket felelőtlen egyének találták ki a börzespekulánsok részére. A később kibocsátandó államjegyeket egy új államjegy hivatal révén fogjuk elintézni és erről törvényhozásilag fogok intézkedni, így mindenki tudni fogja előre. Tizenegy kormányzóságban lázadtak fel a Szovjet ellen. Koppenhága, nov. 2. Oroszországban a hangulat nagyon izgatott, a szovjet élelmezési biztos közölte, hogy tizenegy kormányzóságban a gazdák fellázadtak a katonai rekvirálások miatt. A frontról rossz hírek érkeznek, sok embert elfogtak, a fogházak telve vannak. Az elfogottak között van Lissinow tábornok is. Magasabb árat fizet gabonáért az állam a gazdáknak. A gabona felhasználása és értékesítése körül a kormányzópártban ellentétek támadtak. A legutóbbi pártértekezleten Szijj Bálint képviselő indítványozta, hogy a gabona forgalmát tegyék szabaddá, hogy a gazdák terményeiket olyan árban értékesíthessék, amely az iparcikkek magas árával arányban áll. A kisgazda képviselők állásfoglalása a kormányt is foglalkoztatta, hogy elkerülje a pártszakadást. Vass József közélelmezésügyi miniszter előterjesztést tett a kormánynak a gabonarendelet módosításáról . Előterjesztésére egyelőre úgy határoztak, hogy annak a gabonának, amelyet holdanként meghatározott menyiségben kell beszolgáltatni az államnak, térítési ára változatlan marad, azonban jelentékenyen felemelik az ezenfelül megmaradó gabona árát. Ez a megoldás újabb terhet jelent az államkincstárra nézve, de a különbözetet úgy akarják fedezni, hogy nullás lisztet külföldre exportálnának. Az exportot maga az állam intézné és magánosoknak továbbra sem engednék meg gabonaneműek és lisztfélék kivitelét. Egyelőre csak a kukorica forgalmát teszik szabaddá, míg a gabonatermést az állam veszi át, de természetesen inkább a nagybirtokok termésére számítanak és a kisgazdákat megkímélik a rekvirálástól.